„Bár a rádió nem mindig a hirdetők első választása, de aki kipróbálja, visszatér hozzá, mert más médiatípusokkal szimbiózisban működik és felerősíti a digitális, tévés és közösségi hatásokat, vagyis a multiplikátor szerepe vitathatatlan. A költési trendek is azt igazolták, hogy a hirdetők egyre nagyobb bizalommal fordultak a rádió, mint média irányába.” – emelte ki nyitóbeszédében Nagy Marcell Tamás.

Az első előadás részletes áttekintést adott a magyar rádiózás történetéről. Galavics András, az Atmedia rádiós stratégiai és üzletfejlesztési vezetője egészen az 1893-tól működő telefonhírmondótól, a Calypso Rádió zoknijain át, egészen napjainkig adott betekintést a médiatípus múltjába. Hangsúlyozta, hogy a rádió ma is népszerű platform, hiszen heti szinten 7,5 millió 15 évnél idősebb lakos érhető el vele, akik ráadásul sokat, átlagosan napi 3,5 órát rádióznak.

Ezekre az adatokra erősített rá Perjés Tamás is: a Kantar Hoffmann Kft. médiaszektor-vezetőjének friss kutatásából kiderült, hogy a rádió nemcsak elérésben és az eltöltött időben erős, hanem a szponzorációs esemény és az eladáshelyi hirdetés után a harmadik leghitelesebb hirdetési eszköz. Sőt, a rádiós reklám a befogadás és az észlelés aránya tekintetében az óriásplakát-hirdetéseket megelőzve a 7. legerősebb, és a befogadási hajlandóság szempontjából is a top 5-ben szerepel. Ebben a szegmensben egyébként jellemzően a lokális offline tartalmak sokkal erősebbek az online hirdetésekkel szemben, így megkérdőjelezhető a digitális körüli hype – emelte ki a szakember. Fontos eredmény volt továbbá, hogy a megkérdezettek szerint a rádió reklámok ugyan szórakoztatóak, ugyanakkor ezeket tartják a legkevésbé minőségi tartalomnak, ezért a hirdetőknek érdemes a kreatívokra nagyobb hangsúlyt fektetniük.

Ezt követően Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének vezetője elmondta, hogy bár a rádió helyzete átalakulóban van a 21. században, a médium erősségét pont az adja, hogy az ember természetes energiaminimumra törekszik, aminek tökéletesen megfelel a rádió, hiszen a hallgatónak semmit sem kell tennie a befogadásához. Később Somlói Zsolt, a Mindshare reklámügynökség ügyvezetője biztatta a szakmát a frissítésre, innovációra és fiatalításra, utána Becker Györgypszichológus szociálpszichológiai tényekre támaszkodva kínált tartalmi ötleteket a hirdetőknek, hangsúlyozva, hogy a rádióban a kötődés és tájékozódás motivációk megjelenítésével lehet érzelmeket kelteni a hirdetésekkel.

Majd az Atmedia rádiós szakembere, Kapitány János operatív és nonspot értékesítési vezető előadásában a rádió brandépítő erejét mutatta be, ezen belül egy új területre, a rádióra, mint BTL eszközre fókuszálva. Kiemelte, hogy a jellemzően zajos hirdetési piac kihívásaira jelenthet választ a rádiós eseményalapú ökoszisztéma, ahol a BTL és a rádió nem csupán kiegészítik egymást – hanem egy élményalapú branded content platformot alkotnak. Egy ilyen kampány kiindulása ugyanúgy egy helyszíni aktiváció – promóció, kóstolás, installáció –, amelyre ráépül az on-air támogatás és a social media tartalom, így a lokális elérés országossá terjeszthető. A bemutatott esettanulmányok azt is alátámasztották, hogy a formátum jelentősen növeli a márkák weblapjának látogatottságát, valamit bolti és webshopos eladások számát egyaránt megemeli. Végül Sebestyén Balázs is megérkezett a Nagy Rádiós Napra, aki betekintést engedett a Balázsék rádióműsor kulisszatitkaiba, többek között a szponzorációs tartalmak elhelyezéséről is mesélt.

A nap zárásaként a magyar rádiópiac meghatározó szakemberi, Ürge Dezső (RAME, Heroe, Sláger Rádió), Nagy Marcell Tamás (MiértRádió?), Szabó László (NMHH), Turi Árpád (RadioFactory Kft.), Tiszttartó Titusz (Retro Rádió), Bertók László (Rádió1), Suri Imre (Jazzy), Módos Márton (Info Rádió), Szőke Tibor (Café), Kapitány János és Galavics András (Atmedia) közösen vágták fel a magyar rádiózás 100. szülinapjára készített tortát.

A rendezvényen neves hazai szakemberek és egy nemzetközi előadó is képet adott a rádiós piacról, valamint annak legújabb kutatási eredményeiről. Elsőként Szabó László Zsolt, az NMHH együttműködési és kutatási igazgatója hívta fel a figyelmet a médiatípus fontosságára, amelyet annak népszerűségével támasztott alá, ugyanis ma Magyarországon több mint 7,5 millióan hallgatnak hetente legalább egyszer rádiót. Majd Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiós piac aktualitásait. Kiemelte, hogy az audio formátumok között továbbra is a rádió a legerősebb szereplő, maga mögött tudva a podcastet és a streamelt zenét egyaránt. Betekintést nyújtott abba is, hogy bár megjelent a mesterséges intelligencia a rádiós szpotgyártásban is, egyelőre nem képes kellően színvonalas, komplex hirdetések összeállítására, így nem veszélyezteti gyártók munkáját. Ezt követően a szakember kutatási adatokat mutatott be, amelyekkel megcáfolta a hirdetők körében legtöbbet ismételt tévhiteket, így az is kiderült, hogy a rádió hatékonyan növeli a forgalmat, valamint, hogy a fiatalok is elérhetők rádióval. Galavics András arra buzdította a hirdetőket, hogy rádiós mixet használjanak hirdetéseiknél, ugyanis a rádióhallgatók közel háromnegyede (73%) egy adott csatornának az exkluzív hallgatója, így a legnagyobb elérést több rádiócsatornán keresztül lehet csak realizálni. Ezt követően Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője beszélt arról, hogy milyen lehetőségei vannak Magyarországon a műszeres rádióhallgatottság-mérésnek, amely bevezetését már 2 éve teszteli a piackutató cég, az indulás pedig 2025-re várható. Majd Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hogy a rádió a minden vizsgált médiaplatform reach-ét megemeli, a podcast ezt fokozza, sőt a két audióformátummal a kevesebbet tévézők is elérhetők. A konferencián Ciaran Cunningham, a Radiocentre Ireland vezérigazgatója adott képet az ír rádiós piacról.

Az esemény második felében Kapitány János, az Atmedia direkt értékesítési és promóciós vezetője előadásában azt mutatta be, hogy hogyan lehet kizárólag a hangok által márkát építeni. Az előadás alapja egy októberben elvégzett fókuszcsoportos kutatás volt, amely során egy fiktív termék 3 verzióban elkészített rádióreklámját játszották le az interjúalanyoknak. Az egyes verziók szövege teljesen megegyezett, a hangzásvilág – a hangok, a zene és az effektek – viszont jelentősen eltértek. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy válaszadóknak van elképzelésük a termékről és annak értékeiről kizárólag a szpotok alapján is, sőt, az kíváncsiságot és vágyat is kiváltottak a termék iránt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a rádió egyik legnagyobb ereje az, hogy beindítja a képzeletet, és így a márka is bensővé́ válik és épül. Ezt követően Gundel Takács Gábor kérdezte az ügyféloldal képviselőit, Dr. Kardos Máriát, a Goodwill Pharma tulajdonosát, Bánhegyi Zsófiát, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatóját, valamint Dolezsai Gergelyt, a Yettel korábbi márka- és marketingkommunikációs igazgatóját, hogy hogyan tudják kiaknázni a rádióban rejlő lehetőségeket.

Az esemény zárásaként Rákóczi Feri a Rádió1 műsorvezetője beszélgetett Rúzsa Magdival és Lofti Begivel arról, hogy hogyan segítette zenei karrierjüket a rádió, valamint az is kiderült, hogy még mindig fontos mérföldkőnek élik meg, ha az új számaikat először játssza a rádió.

A konferencián elhangzott előadások hamarosan a MiértRádió? Egyesület honlapján lesznek elérhetők: https://miertradio.hu/