A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.

A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.

„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt” – mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.

A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt  a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.

„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat” – jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.

A Brand Finance[1] által a World Economic Forumon ma közzétett Global 500 jelentés globális vállalatokat vizsgált a márkák értékét alapul véve.  Az elemzés értelmében a Deutsche Telekom a 11. helyen végzett, és továbbra is az első a telekommunikációs márkák között. A vállalat egyetlen európai cégként van jelen a világ 20 legértékesebb márkái – mint az Apple, Microsoft, Google és Amazon – között, míg Európában és Németországban változatlanul a legerősebb vállalati márkának számít.

A Deutsche Telekom jelenlegi értéke 96,2 milliárd amerikai dollár, ami a vállalat történetének eddigi legmagasabb értéke. Ez 12,8 százalékos – körülbelül 11 milliárd dolláros – emelkedést jelent az előző évhez képest. Visszatekintve, hosszabb távon is figyelemre méltó a növekedés: 2020-ban a brand 39,9 milliárd dollárt ért, vagyis az elmúlt hat évben márkaértéke több mint megduplázódott.

Az elemzés szerint a Deutsche Telekom márkaértékének növekedése mögött a következetes márkamenedzsment, a stabil gazdasági teljesítmény és az intenzív technológiai fejlesztések állnak. Pozitívan hatott a márka megítélésére az USA-ban és Európában tapasztalt folyamatos bővülés, valamint a görögországi integráció is, amely tovább erősítette a nemzetközi jelenlétet. A siker kulcstényezői között szerepel az innováció, az ügyfélélmény, a kedvező ár-érték arány, az ügyfélajánlások és a márkába vetett bizalom.

„A Telekom márka folytatja sikeres útját. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy jól felépített stratégiánk, következetességünk és kreatív gondolkodásunk megtérül. Gyors és megbízható hálózattal, innovatív termékekkel és kiváló szolgáltatásokkal megnyitjuk a digitalizáció lehetőségeit az emberek számára és kapcsolatot, közelséget teremtünk ott, ahol a távolság elszakít” – nyilatkozta az értékelés kapcsán Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom globális márkaigazgatója.

A Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom megbízható, országos lefedettségű hálózatával és szolgáltatásaival meghatározó szerepet tölt be a csoport globális márkaértékének erősítésében, és kulcsfontosságú pillére a nemzetközi sikereknek a hazai piacon is. „Ez az eredmény különösen sokat jelent számunkra, mert jól mutatja, mennyi stratégiai gondolkodás, kreatív energia és tudatos fejlesztés történik a hazai csapatok munkájában is. Úttörő, innovatív, ugyanakkor társadalmilag felelős megoldásokkal dolgozunk, és büszke vagyok arra, hogy ezekkel mi is aktívan hozzájárulhatunk ehhez a sikerhez” – tette hozzá Szabó Béla, a Magyar Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója.

[1] A Brand Finance egy globálisan működő, független márkaértékelési és márkaelemzési intézet, amelynek székhelye Londonban található. Az intézet közzéteszi a világ 500 legértékesebb márkájának rangsorát, az amerikai dollárban kiterjedt márkaértékük alapján. A márkaértékeket úgy számítják ki, hogy a cégnek milyen licencdíjakat kellene fizetnie, ha nem birtokolná a márkát. További információk a „Brand Finance Global 500” tanulmányról a www.brandfinance.com vagy https://brandirectory.com/reports/global oldalon találhatók.

A legnagyobb technológiai vállalatok — a Microsoft, az Amazon, az Oracle, az Intel, a Qualcomm, vagy éppen a Google — ma már saját AI-chipeket terveznek, hogy függetlenedjenek az Nvidiától, és optimalizálják modelljeiket energiafogyasztás, késleltetés és hűtés szempontjából. Az Nvidia legújabb H-sorozatú gyorsítói 500–1000 W közötti fogyasztása jól mutatja, hogy a számítási teljesítmény további növelése fizikai korlátokba ütközik. Ezért minden szereplő — az okostelefongyártókon, diagnosztikán, genomikán és adattudományon át a robotikáig és az ipari IoT-ig — új, hatékonyabb architektúrákat keres, amelyek képesek fenntartható módon kiszolgálni a mesterséges intelligencia igényeit.

A Very-Large-Scale Integration (VLSI) AI-chipek tervezése mellett mára a Field Programmable Gate Array (FPGA) alapú megoldások is kulcsszerepet játszanak az digitális hardvertervezés területén. Sokoldalú és nagymértékben testreszabható integrált eszközök, amelyek ideálisak a nagy teljesítményt, alacsony késleltetést és valós idejű feldolgozást igénylő alkalmazások széles köréhez, a repüléstől a biztonságtechnológián át a pénzügyekig és a távközlésig átalakítja a digitális rendszerek tervezésének és építésének módját.

Ezek a technológiai trendek alapjaiban változtatják meg a mérnöki kompetencia igényeket. A mai mérnökinformatikusnak nem elég kiváló szoftverfejlesztőnek lennie; értenie kell a számítási architektúrákhoz, az adatmozgatás fizikai korlátaihoz, a hűtési és energiahatékonysági kérdésekhez, valamint az alkalmazott technológiák hardverigényéhez is. Számos nemzetközi egyetem és kutatóintézet mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara (PPKE ITK) is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatóik szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek legyenek, a tervezéstől a megvalósulásig végig tudjanak kísérni egy-egy projektet. „A hallgatók már az első félévben bekapcsolódhatnak a kar kutatási műhelyeibe és laborjaiba. Valós áramköröket és chipeket terveznek, amelyek a legnagyobb ipari fejlesztések logikáját követik. Ezek valós időben tesztelhetők, módosíthatók, így napok alatt létrehozhatók olyan architektúrák, amelyekhez ipari környezetben akár évek szükségesek.” – emeli ki Dr. Nagy Zoltán, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik leglátványosabb, de egyben legmélyebb hatású iránya a „talk to your data” paradigma: az a képesség, hogy a felhasználók természetes nyelven kommunikáljanak az adatbázisokkal, elemzőrendszerekkel vagy épp gépi tanulási modellekkel. Ez a trend radikálisan átalakítja az ember–gép interakciót: az adat többé nem csak lekérdezhető, hanem értelmezhető és kontextusban kezelhető a mesterséges intelligencia révén. A mérnökinformatikusok számára ez több szempontból is meghatározó. Egyrészt a hagyományos adatbázis- és szoftverfejlesztési tudás kiegészül a nyelvi modellek integrálásának ismeretével, vagyis azzal, hogyan lehet egy adatforrást generatív AI-rétegen keresztül elérhetővé tenni. Másrészt új típusú adatarchitektúrák és biztonsági kihívások is megjelennek: a természetes nyelvi lekérdezésekhez szükséges kontextusépítés, adat-előkészítés (data curation), valamint a prompt-vezérelt folyamatok optimalizálásának mérnöki feladata. „Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatóinkat megtanítsuk hatékonyan együttműködni az AI-jal. A természetes nyelvi lekérdezésekkel adatokat elemezni, kódot generálni, modelleket finomítani. A „talk to your data” szemlélet ma már nem jövőkép, hanem valós kutatási téma, amelyből szakdolgozatok és ipari együttműködések is születnek.” – teszi hozzá Lukács Gergely, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés oktatója.

A szak kutatási fókuszában a multimodális adattudomány áll: kép-, hang- és szenzoradatok feldolgozása, gépi látás, biológiai adatok elemzése, valamint az ezekhez kapcsolódó AI-alapú döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Ezekhez a kompetenciákhoz a Pázmány ITK több évtizedes tudományos háttere biztosít alapot, mint például a Roska Tamás-féle bionikai és gépi látáskutatások, de a karon működik a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés is, hiszen fontosnak tartják, hogy olyanok is megismerhessék az MI lényeges területeit, akik nem mérnöki háttérrel érkeznek vagy más területről jönnek. Az egykori hallgatók mára olyan cégeknél dolgoznak, mint a Google, a Lidl Data Competence Center, a Bosch, a Morgan Stanley és a Hi-Fly Labs projektjei, valamint a Krausz Ferenc féle Center for Molecular Fingerprinting kutatási programjai.

A mesterséges intelligencia a kommunikációs szakma szereplői számára is rengeteg kérdést vet fel, erre válaszul született meg idén nyáron az AI Guide számos szakmai szervezet közös munkájának köszönhetően. A MAKSZ, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség és együttműködő partnereik – mint az Önszabályozó Reklám Testület, a KPMG, a Microsoft, a Baker and Mckenzie – készített egy útmutatót a mesterséges intelligencia használatának jogi, etikai és a gyakorlati kérdéseiben való eligazodáshoz.

Először megbeszéljük, miért van szükség a guide-ra. Hogyan indult el a munka?  Pár hívószó: összefogás, önszabályozás, szerzői jogok, adatbiztonság, hitelesség, fogyasztóvédelem. Beszélünk arról, mire jó az AI, mire ad lehetőséget, miért hasznos a média, az ügynökségek, a megbízók szempontjából. De kitérünk a kérdésre a veszélyek, kockázatok szempontjából is.

Kitérünk a guide fogadtatására, az első visszajelzésekre. Mire volt jó eddig, hozzá kell-e nyúlni a közeljövőben, milyen hatással lehet a kommunikációs szakmákra?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A Microsoft Digital Defense Report 2025 szerint 2025 első felében Magyarország a 42. helyen állt globálisan azon országok mezőnyében, ahol az ügyfelek a leggyakrabban voltak kitéve kibertámadásoknak. Európán belül Magyarország a 17. helyet foglalta el, és az európai kibertámadásoknak mintegy 1,4%-a érintett magyarországi ügyfeleket ebben az időszakban. 

„Magyarország a nemzetközi átlaghoz képest mérsékelt kitettséggel bír, de a támadások száma és komplexitása itt is folyamatosan nő” – kommentálta az adatokat Renate Strazdina, a Microsoft régiós technológiai vezetője. „A jelentés világosan rámutat arra, hogy a kiberbiztonságot ma már nem lehet pusztán technológiai kérdésként kezelni: egy szervezet minden dolgozóját, a teljes működést érinti, és stratégiai szinten kell dönteni a támadásokkal szembeni védekezés formáiról. A többfaktoros azonosítás és a kiberbiztonságot illető felhasználói tudatosság fejlesztése ma már alapfeltétel kell, hogy legyen minden szervezet életében” – tette hozzá a vezető. 

A többfaktoros azonosítást azért emelte ki Strazdina, mert a Microsoft adatai szerint a jelszóval végrehajtott támadások száma 32%-kal nőtt az elmúlt egy évben, ennek következtében pedig az identitásalapú támadások 97%-át jelszó eltulajdonításával követték el a csalók. Ezért lehet úgy fogalmazni, hogy a bűnözők gyakran nem betörnek, hanem egyszerűen belépnek a szervezetek rendszereibe. A jelentés ugyanakkor rámutat: ezeknek a támadásoknak akár a 99%-a is kivédhető volna az adathalászbiztos többfaktoros hitelesítés (MFA) bevezetésével. 

A kritikus infrastruktúrák különösen veszélyeztetettek  

A Digital Defense Report 2025 megnevezi azokat a szektorokat is, amelyek leggyakrabban kerülnek a támadások célkeresztjébe – leginkább azért, mert még mindig sérülékenyek ezekkel szemben: kórházak, önkormányzatok és az oktatás. Ezek az intézménynek úgy kezelnek érzékeny adatokat, hogy rendszerint nem rendelkeznek kellő erőforrásokkal a megfelelő védekezés kiépítéséhez. A következmények súlyosak lehetnek: ellátáskimaradás, adatszivárgás. Egy kórház például nem tud segélyhívásokat fogadni és a betegekhez, a balesetek helyszínére időben mentőt küldeni; egy iskolában tanórák maradhatnak el; közlekedési rendszerek állhatnak le.  

A jelentés szerint az önkormányzatok, iskolák és kórházak egy része továbbra is elavult védekező rendszereket üzemeltet – ez a sérülékenység és az általuk tárolt adatok értékessége teszi kívánatos célponttá ezeket az intézményeket. A megszerzett adatokat a bűnözők általában a dark weben kínálják fel eladásra.  

A pénzre mennek 

A Microsoft kutatása azt mutatta ki, hogy a kibertámadások több mint a felét (52%) az anyagi haszonszerzés motiválja, amit a bűnözők leggyakrabban zsarolóvírusok telepítésével igyekeznek elérni. A vállalat biztonsági szakértői által elemzett incidensek több mint 80 százalékában az elkövetők célja az adatlopás volt, de ezek javát sem azért követték el, hogy információhoz, hanem hogy pénzhez jussanak. A kémkedés céljával elkövetett támadások mindössze 4%-ot képviseltek az összes incidensen belül.  

Abban, hogy csak kevés támadás ért célba, fontos szerepet játszott a Microsoft védelmi infrastruktúrája, amely több mint 100 billió biztonsági jelzést elemez, 4,5 millió rosszindulatú programot blokkol, és 5 milliárd e-mailt szűr meg naponta. Ez természetesen nem volna lehetséges mesterséges intelligencia nélkül, amit azonban maguk a kiberbűnözők is intenzíven használnak. A támadók AI segítségével hitelesebb adathalász üzeneteket és adaptív kártevőket hoznak létre, jobban tudják célozni a támadásaikat, miközben az új technológia a támadások számát és intenzitását is megnövelte – ezért jut elegendő erőforrásuk ahhoz, hogy akár magánszemélyeket vagy kevésbé jelentős szervezeteket is megtámadjanak. 

Ezzel kapcsolatban a Microsoft vezetője kiemelte: a kiberbűnözők előszeretettel támadják az erős védekezőrendszerrel rendelkező nagyvállalatok gyengén védett és sérülékeny beszállítóit. A Microsoft prioritásként kezeli a kiberbiztonság kérdését: folyamatosan azonosítja a fenyegetéseket, felszámolja a biztonsági réseket, védi a felhasználókat az adathalász támadásoktól. Azonban a szervezeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az infrastruktúrájuk védelmére és a munkatársaik képzésére.  

A bűnözői körök egyre aktívabbak 

A legnagyobb felkészültséggel és anyagi erőforrásokkal az állami ügynökök, vagyis azok a kiberbűnözői körök rendelkeznek, amelyek mögött egy-egy állam áll – ők jelentik a legnagyobb fenyegetést a kulcsfontosságú iparágakra. Ezek a nemzetállami csoportok elsősorban geopolitikai megfontolások mentén kémkednek, befolyást próbálnak szerezni a közéletben, de előfordul az is, hogy a pénzszerzés motiválja őket. Célpontjaik között a kommunikáció, a kutatás-fejlesztés szervezetei és oktatási intézmények is szerepelnek.  

A jelentés Kínát, Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát nevezi meg: 

• Kína széles körű iparági kémkedést folytat, egyre gyakrabban támad civil szervezeteket (NGO-kat), és rejtett hálózatokat, szoftvereket használ a behatolásra. Jellemző módon a sebezhetőségeket használja ki. 

• Irán olyan régiókat is célba vett, amelyek korábban nem voltak a célkeresztjében: például európai és észak-amerikai hajózási és logisztikai cégeket, amelyektől érzékeny kereskedelmi adatokat próbál megszerezni. 

• Oroszország – miközben továbbra is az ukrajnai háborúra összpontosít – más NATO-tagállamokban lévő kisebb vállalkozásokat is támad, amelyeket ugródeszkaként használhat nagyobb célpontokhoz. 

• Észak-Korea a pénzszerzésre és kémkedésre koncentrál: több ezer, az észak-koreai állam által irányított ember dolgozik külföldi cégeknél. Fizetésük a rezsimhez kerül, ha pedig lebuknak, zsarolással próbálnak még több pénzt kisajtolni áldozataikból. 

A digitális biztonság közös felelősség  

A Microsoft nemcsak a legkorszerűbb kibervédelmi eszközökkel küzd a kibertámadások visszaszorításáért: a Secure Future Initiative keretében továbbra is együttműködik kormányzati, iparági és civil partnerekkel a biztonsági ökoszisztéma erősítése érdekében. Az Europol és az amerikai Igazságügyi Minisztérium nyomozóit támogatva segített bűnszövetkezetek felgöngyölítésében, például a Microsoft’s Digital Crimes Unit (DCU) közreműködésének köszönhetően sikerült idén májusban megbénítani az egyik legjelentősebb adathalász szoftver, a Lumma Stealer működését. 

„A Microsoft, a kibertér immunrendszereként, nap mint nap vírustámadások millióit hiúsítja meg, ám ahogy egy páciens együttműködése is elengedhetetlen a hatékony terápiához, úgy a kibertámadások visszaszorításához is kell piaci és kormányzati szereplők összefogása, és persze minden egyes felhasználó ébersége és tájékozottsága” – összegzett Renate Strazdina. 

Forrás: Microsoft

A WPP plc ma bejelentette, hogy Cindy Rose-t nevezték ki a vállalat vezérigazgatójává (CEO) 2025. szeptember 1-jétől. Mark Read, aki ugyanezen a napon lemond vezérigazgatói posztjáról, az év végéig tanácsadóként támogatja az átmenetet.

Az új vezető a Columbia Egyetemen és a New York-i Egyetem jogi karán végzett. Széleskörű vezetői tapasztalattal rendelkezik a technológiai, telekommunikációs, média, szórakoztató és kreatív iparágakban, amelyeket vezető márkáknál szerzett. Az elmúlt kilenc évet a Microsoftnál töltötte vezetői pozíciókban, jelenleg globális vállalati ügyvezető igazgatóként. Ebben a szerepkörben segíti a világ legnagyobb vállalatait a digitális technológia és a mesterséges intelligencia használatában az üzleti átalakulás előmozdítása érdekében.

Mielőtt 2023 márciusában kinevezték a Microsoftnál, Cindy a Microsoft Western Europe elnöke és a Microsoft UK vezérigazgatója volt. Korábbi pozíciói közé tartozik a Vodafone brit fogyasztói üzletágának ügyvezető igazgatói, valamint a Virgin Media digitális szórakoztatásért és médiaértékesítésért felelős ügyvezető igazgatói posztja. Emellett 15 évet töltött a Walt Disney Company-nál, ahol végül a Disney Interactive Media Group EMEA régiójának alelnöke és ügyvezető igazgatója volt.

Cindy Rose 2019 óta a WPP igazgatótanácsának nem ügyvezető tagja.

A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) felhívására, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) együttműködésében, az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT), további 8 szakmai szervezet, valamint a KPMG, a Baker McKenzie és a Microsoft támogatásával jött létre az első átfogó szakmai AI útmutató.

A mesterséges intelligencia rendszerek adta lehetőségek átalakították a tartalom előállításának és terjesztésének módját és új kérdéseket vetettek fel a kommunikációs iparág szakmai folyamataival és az ide kötődő minőségi és etikai kérdések szabályozásával kapcsolatban.

Bár az EU 2024-es AI Act rendelete fektette le a szabályozás alapjait, az iparág-specifikus és etikai kérdések megválaszolása a szakmai közösségekre maradt. Erre a kihívásra reagál elsőként a média és marketingkommunikációs iparág az AI kézikönyvvel, amely hat kulcsfontosságú területre fókuszál. (1. Fogalmi alapok és AI szótár, 2. Jogi és szabályozási tudnivalók, 3. Etikai dilemmák és megoldási javaslatok, 4. Szerzői jogi kérdések, adatbiztonsági protokollok, 6, Iparági együttműködés.)

A kézikönyv önellenőrzési listákkal és konkrét javaslatokkal nyújt gyakorlati segítséget a napi munkához, miközben a stratégiai döntéshozatalt is támogatja. A 2025 áprilisában lezárt, 1.0-s verziót a kiadó 12 szervezet a technológiai és jogi változásoknak megfelelően folyamatosan frissíteni fogja.

„A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége számára kiemelten fontos, hogy a mesterséges intelligencia használatának etikai, jogi és piaci keretei közösen vállaltak és átláthatók legyenek. Büszkék vagyunk, hogy az összefogáson keresztül a hazai kommunikációs iparág elsőként ismerte fel az önszabályozás szükségességét és felelősségét a mesterséges intelligencia rohamos és csak részben szabályozott terjedésével kapcsolatban. Tagügynökségeink nap mint nap hidat képeznek a médiatulajdonosok, a technológiai szolgáltatók, a hirdetők és a kommunikációs ipari szakemberek között, így első kézből tapasztalják meg az AI nyújtotta lehetőségeket és dilemmákat. Az elkészült AI kézikönyv egyedülálló együttműködés eredménye, amely jól mutatja, mekkora szükség van közös álláspontokra ebben a gyorsan változó technológiai környezetben” – mondta el Blaskó Nikolett, a kezdeményezést életre hívó Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke.

Kovács Tibor, az MLE elnöke szerint: „A Reuters Digital News Report 2025 szerint a felhasználók ugyan nyitottak az AI által ajánlott hírekre, de továbbra is nagyra értékelik az emberi szerkesztők ítéletét és a hitelességet, amit csak a tapasztalt újságírók tudnak biztosítani. Ezért minden eddiginél fontosabb, hogy a média transzparensen használja az új technológiát és továbbra is kiemelt szerepet kapjon az algoritmusoktól független (emberi) újságírás, amely a hitelesség záloga marad. Az is kiemelten fontos a tartalomkészítők számára, hogy a szellemi tulajdonunkat jogszerűen és átlátható módon használják fel az algoritmusok betanítására. Többek között ezért is fogott össze a hazai média- és reklámipar: egyedülálló módon, közösen dolgoztunk ki egy kézikönyvet, amely iránymutatást ad az AI felelős, átlátható és etikus használatához. Nemcsak a jogi és adatbiztonsági kérdésekre adunk választ, hanem segítünk eligazodni abban is, hogy mikor bízhatjuk rá magunkat egy algoritmusra – és mikor kell megálljt parancsolnunk annak. A kérdés már nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogyan tegyük ezt felelősen. Ez az útmutató ebben nyújt segítséget – hogy ne csak túléljük, hanem felelős módon formáljuk is a jövőt megőrizve hitelességünket.”

„A mesterséges intelligencia térnyerése alapvető változást hoz a marketing és kommunikáció világában is. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) a megbízói oldal meghatározó szakmai szervezeteként kiemelten fontosnak tartja, hogy tagjai – köztük a hazai piac legnagyobb hirdetői – első kézből juthassanak átfogó és gyakorlati útmutatáshoz a mesterséges intelligencia alkalmazásának aktuális jogi, etikai és operatív kérdéseiben” – mondta Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. “Kiemelten fontos, hogy az ügynökségeken és a tartalomkészítőkön túl maguk a megbízók is átlássák, értsék, sőt – napi működésük során – aktívan használják az új technológia adta lehetőségeket. Hisszük, hogy a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazása nemcsak a márkák és vállalatok hosszú távú sikeréhez járul hozzá, hanem a megbízók és ügynökségek közötti együttműködés színvonalát is új szintre emeli – erősebb partnerséget, jobb megértést és hatékonyabb közös munkát eredményezve” – hangsúlyozta az MMSZ elnöke.

A kézikönyv ingyenesen elérhető és letölthető a http://marcom-ai-guide.hu weboldalon. A hiánypótló útmutató alkalmazását  szakmai konferenciák és workshopok támogatják majd.

A fiatalok szinte kivétel nélkül használnak MI-t a nemzetközi jelentés szerint. Az 1995 és 2009 között született korosztály kétharmada pontosan ismeri, hogy melyik appok futnak ilyen megoldásokon, viszont a technológiát hatékonyan működtető parancssorok (promptok) megírásában már kevésbé tudatosak. Sokan közülük nem tudják kiszűrni az MI által adott hiányos vagy hibás válaszokat. Többségük nincs is tisztában vele, hogy a mesterséges intelligencia képes kitalálni tényszerűnek tűnő, de valójában hamis megállapításokat is.

Az EY tanulmánya arra is rávilágít, hogy a Z generáció meghatározó része szerint a cégek támogatnák a mesterséges intelligencia használatát a feladatok elvégzésében, de az oktatásban tízből négy válaszadó szerint nem néznék ugyanezt jó szemmel.

„Egészen kritikus helyzetre hívja fel a figyelmet a felmérés, amire a vállalatoknak és az oktatási rendszernek egyaránt reagálnia kell. Mint minden új technológiánál, az MI esetében is elemi érdeke a társadalomnak a felelős használat. Ennek egyik oldala a megoldás folyamatos fejlesztése és tökéletesítése, valamint a megfelelő szabályozások bevezetése. A másik, legalább ilyen fontos faktor az edukáció” – hangsúlyozta Dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető MI-szakértője.

„A cégek vezetői hiába építik be a folyamataikba a mesterséges intelligenciát, ha azt a munkatársaik nem tudják jól használni. Ezért is fontos olyan partnerrel együttműködni, aki átlátja az MI szerteágazó hatásait és a stratégiaalkotástól az implementáción át egészen a működtetésig képes támogatni a bevezetését” — tette hozzá Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók átlátják, milyen készségekre van szükség az MI megfelelő felhasználásához. A kreativitást és a kíváncsiságot tartják a legfontosabbnak (52%), ezt követi a kritikus gondolkodás (47%) és a programozás (46%).

A résztvevők szerint a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye az ismétlődő feladatok elvégzésével járó időmegtakarítás, a nagy mennyiségű adat elemzése és az emberi hibák csökkentése. A legnagyobb kockázatnak pedig a munkanélküliség növekedését, a tanulás és kreativitás visszaesését, valamint a hamis információk elterjedését tartják.

Photo by Steve Johnson on Unsplash

A rangsorban a második helyet ismét a Microsoft szerezte meg, amely 35 százalékkal 461,1 milliárd dollárra növelte értékét. A harmadik a Google, amelynek márkaértéke 24 százalékkal, 413 milliárd dollárra emelkedett. a negyedik az Amazon lett 15 százalékos növekedéssel, 356,4 milliárd dollárra. Az ötödik helyre a Walmart márka került, értéke erőteljesen, 42 százakkal 137,2 milliárd dollárra ugrott.

A tíz legértékesebb márka közé tartozik még a Samsung (110,6 milliárd dollár), a TikTok (105,8 milliárd dollár), a Facebook (91,5 milliárd dollár), az Nvidia (87,9 milliárd dollár) és a kínai State Grid Corporation. (85,6 milliárd dollár). A Deutsche Telekom a legértékesebb európai márka, az összesített rangsorban a 11. helyet szerezte meg (+16 százalék, 85,3 milliárd dollár).

Az Instagram a 12. helyen áll (79,9 milliárd dollár). Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) és a China Construction Bank a 13., illetve a 14. helyet szerezte meg 79,1 milliárd dollárral, illetve 78 milliárd dollárral. Ugyancsak Kínából az Agricultural Bank of China a 16. (70,2 milliárd dollár), a Bank of China pedig a 19. (63,8 milliárd dollár) lett. A 15. a Verizon 72,3 milliárd dollár (+1 százalék), a 17. az ugyancsak amerikai Home Depot, amelynek piaci értéke 23 százalékkal 65,1 milliárd dollárra emelkedett.

A japán márkák közül a Toyota végzett az élen, a 18. helyet szerezte meg 64,7 milliárd dollárral, ami 23 százalékos márkaérték növekedést jelent. A 20-as listát a kínai Moutai zárja, a szeszipari vállalat márkaértéke 17 százalékkal, 58,4 milliárd dollárra emelkedett.

Az első ötszázban 193 amerikai márka található, ők adják az ötszáz cég együttes márkaértékének több mint a felét. Kínát 69, Németországot 27 márka képviseli a rangsorban, ami az összérték 15, illetve 6 százaléka.

A Brand Finance szerint a világ 500 legértékesebb márkájának összértéke az elmúlt egy évben 10 százalékkal, csaknem 9500 milliárd dollárra nőtt.

Forrás: MTI

A megállapítás a Microsofttól származik, a cég elemzői több kampányt is megfigyeltek, amelynek során a szankciókkal sújtott ország – feltehetően állami kötődésű – hackercsoportjai hamis profilokat hoztak létre a LinkedInen, majd toborzókat és álláskeresőket céloztak meg ezek segítségével.

A hackerek hamis készségfelmérő portálokat hoztak létre – gondoljunk itt akár általános intelligenciatesztekre, akár valamilyen speciális ismerettel kapcsolatos tesztekre, nyelvi felmérőkre –, és ezeket használták az áldozatok gépének megfertőzésére.

Ha valaki jelentkezni szeretett volna egy meghirdetett állásra, elirányították, hogy töltse ki a teszteket, ehhez pedig az operációs rendszerétől függően egy AppleScript (.scpt) vagy Visual Basic Script (.vbs) fájlt is küldtek neki, amely látszólag a teszt futtatásához volt szükséges.

A szkripteket azonban rosszindulatú programokat telepítésére használták, majd a gépekről hitelesítő adatokat és kripotvaluta-pénztárcákat loptak. Mindehhez a hackerek befektetési bankok és pénzügyi szolgáltatók toborzást végző HR-munkatársának adták ki magukat a LinkedInen.

Az észak-koreai hackerek másik módszere, hogy a közösségi portálon kockázati tőkésnek adták ki magukat, majd befektetésre váró kis- és középvállalatok ügyvezetőjével szerveztek le online találkozókat. Amikor az áldozat megpróbált csatlakozni az értekezlethez, hibaüzenet jelent meg számára, és a probléma elhárításához őt is egy (fertőzött) kód telepítésére kérték.

A kampányban szerepet játszottak más országban üzemeltetett észak-koreai fedőcégek is, amelyeken keresztül a beavatott vagy éppen mit sem sejtő alkalmazottak bankszámlákat nyitottak és telefon-előfizetéseket kötöttek.

Egyes esetekben a hackerek olyan mesterségesintelligencia-platformokat is használtak, mint a Faceswap, hogy minél meggyőzőbb, professzionális megjelenésű LinkedIn-profilokat hozzanak létre, és a Microsoft beszámolója szerint a hanghívások során már hangmódosító, hangváltó szoftvereket is használnak.

Hogyan védekezhetünk az ilyen csalások ellen?

A G DATA arra figyelmeztet, hogy a gépünkre ne telepítsünk ismeretlen helyről származó szoftvereket, kódokat, akkor sem, ha ezt kérik tőlünk. Egy valódi képességfelmérő futtatásához nem szükségesek pluszprogramok, ezek szinte minden esetben úgy vannak elkészítve, hogy kompatibilisek legyenek az elterjedt böngészőkkel.

Ne adjunk távoli hozzáférést a gépünkhöz ismeretlen terméktámogatási csapatnak sem, mert ilyenkor kikerül a kezünkből az irányítás, és a gépünkre rejtett kártevők települhetnek.

Végül ellenőrizzük a felkeresett weboldalak webcímét, különösen a címben szereplő utolsó pont előtti és utáni részt. A www.cegneve.atveres.com domain például az atveres.com oldalhoz tartozik, és a cegneve.hu.atveres.com is ugyanide tartozik. A fontos információ mindig az utolsó pont előtt és után van közvetlenül. A pont előtti rész mutatja a webcímet, a pont utáni rész pedig azt, hogy milyen országhoz (vagy domaintartományhoz) tartozik az adott domain. A bankneve.hu/atveres így valódi weboldal a példában, amelyen a bank tájékoztatja az internetezőket a nevében elkövetett átverésekkel kapcsolatban.