Miért szeretjük az autómegosztó szolgáltatásokat?

Ha közösségi autószolgáltatót választunk, akkor minden a praktikum, az ár és a kényelmes használat mesterhármasán áll vagy bukik – fontos ugyanis, hogy a választott szolgáltató flottája elérhető, a szolgáltatás pedig megfizethető legyen és nem utolsó sorban a bérlés kényelmes, könnyen kezelhető applikáción keresztül történjen.

A carsharing új színfolttal gazdagította a többeszközös közlekedés palettáját

A carsharing az elmúlt évek alatt biztos helyet szerzett magának a városi közlekedés eszköztárában: a szolgáltatás használói közt népszerű kiegészítő opció a tömegközlekedés vagy akár a saját autó használata mellé, ezzel vérfrissítést hozva a többeszközös közlekedésben is.

A rendszeresen greengózók több mint fele jellemzően tömegközlekedik is, tehát az eszközök között magas a kereszthasználat. A saját autójukat rendszeresen használók közül 18% rendszeresen greengózik is, 42% pedig alkalomszerűen használja a szolgáltatást, derül ki a kutatásból.

A közlekedési eszközök kombinálása egyre trendibb világszerte, itthon a GreenGo használók közel 80%-a használ egyszerre 4-6 különböző közlekedési eszközt, mint például robogót, kerékpárt, rollert, saját vagy közösségi autót, tömegközlekedést.

Az innovatív megoldások viszik előrébb a carsharinget

A GreenGot egyértelműen szeretik jelenlegi felhasználói, többek között azért, mert az autók jó állapotúak, tiszták (90% feletti értékelés), egyszerű a bérlési folyamat és az applikáció is átlátható és könnyen kezelhető (83%), emellett az autók típusával is a válaszadók 92%-a elégedett. A weboldal, telefonos és e-mailes ügyfélszolgálat megítélése is egységesen pozitív volt. Az elégedettséget az is mutatja, hogy a használók elsöprő többsége ajánlaná másoknak a greengózást (a GreenGo által elért 8,98-as NPS, azaz Net Promoter Score érték szerint).

Amit pedig kíváncsian várnak a felhasználók a jövőre nézve, az a flotta további bővítése (90%), és a szolgáltatási zóna növekedése (86%). [1]

„Amikor a további fejlesztéseinken gondolkodunk, fontos, hogy mire vágynak az itthoni greengósok, az ő visszajelzéseiket is beépítjük a terveinkbe, Így nem meglepő, hogy idén további e-Skodákkal bővült a flotta és történt zónabővítés is. De e mellett mindig ránézünk azokra a városokra és az ottani tendenciákra, amelyek már előttünk járnak sharing economy terén. Reméljük, nemsokára tudunk meglepetést is okozni az ügyfeleinknek olyan fejlesztésekkel, amikről eddig nem tudták, hogy már vágytak rá.” – mondta Michaletzky Bálint GreenGo-alapító.

A GreenGo „Most téged kérdezünk” kutatás adatait 2021. március 24. és április 7. között rögzítették, több mint 1908 kitöltő részvételével: a válaszadók jellemzően fővárosiak voltak (93%).

[1] A felmérést követően a GreenGo 2021 júliusában közel nyolc négyzetkilométeres bővítéssel növelte jelenlegi budapesti zónáját, illetve folyamatosan dolgozik a további fejlesztéseken. A szolgáltató továbbá 18, az e-upokhoz képest dupla hatótávolságú elektromos Skoda CitiGo-val növelte flottájának létszámát.

Nem csupán az autók száma növekszik, hanem a flotta összetétele is színesedik: az eddigi VW e-Up-ok mellett Skoda Citigo e iV-kel újít májustól az e-carsharing szolgáltató. A stílusos városi autók az e-Up-okhoz egészen hasonló konfigurációval, de dupla akkora hatótávval rendelkeznek. A felhasználók visszajelzésére reagált ezzel a döntéssel az elektromos autómegosztó, ugyanis egyre többen veszik igénybe a GreenGot hosszabb, városon kívüli, akár több napos vidéki utakra.

„Bár továbbra is a fenntartható városi közlekedés a GreenGo legfőbb célja, de az elmúlt időszakban egyre többen választanak a hétvégi kiránduláshoz, vidéki kiruccanáshoz is zöld megoldást. Mi pedig szeretnénk, ha ezt azok is kényelmesen tehetnék meg, akik egy kicsit messzebbre merészkednek, így olyan, a meglévő flottánk autóihoz hasonló felszereltségű és kompaktságú e-autókkal bővítünk, amikkel az eddiginél többet, dupla annyit utazhatnak egy töltéssel” – mondta el Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.

A mostani bővítés során 18 Citigo e iV-t Budapesten, 12-t Prágában állítanak be a forgalomba, amiket az e-Up-okkal megegyező percdíjon-, és a bevezető időszakban azonos napidíjon is bérelhetnek a greengózók. Május elején 3 elektromos Skoda áll Budapesten szolgálatba, a következő időszakban pedig fokozatosan bővítik a flottát nagyobb hatótávú autókkal. Az ügyvezető hangsúlyozza, hogy továbbra is figyelik és beépítik a terveikbe a felhasználók visszajelzéseit.

Eddig már nagyjából 1500-an kapcsolódtak be a gyűjtésbe, ők összesen közel 100 000 kilométert tettek meg bő 2 hónap alatt elektromos autóval azért, hogy még több fa legyen Budapesten. Ezzel akár két és félszer körbe is autózhatták volna a Földet, ők azonban nem megkerülni, hanem élhetővé szeretnék tenni a bolygónkat. A Föld világnapján így van mit ünnepelnie a GreenGonak: a tavaly elültetett 500 fa után most 200 újabb fát ültetnek Budapesten, a támogatói program résztvevői pedig további 20 tonna szén-dioxid kibocsátástól kímélték meg a környezetüket azzal, hogy közlekedésükhöz elektromos autót választottak.

„Az elmúlt bő négy évben összetartó közösség alakult ki a GreenGo körül. Amikor a negyedik születésnapunkra tavaly novemberben 500 fát ültettünk a 10 millió Fa Alapítvány segítségével, a felhasználóink pozitív visszajelzéseiből tudtuk, hogy a következő faültetési akciónkba már őket is szeretnénk bevonni. Ezért idén év elején kinyitottuk a lehetőséget, hogy ők is hozzájárulhassanak Budapest további zöldítéséhez és a kizárólag elektromos autóinkat használva együtt gyűjtsünk a fákra. Mi most dupláztuk az általuk március végéig vezetéssel összegyűjtött összeget, így hamarosan már 700 fánk lesz főváros szerte, hosszú távon pedig több ezer fa elültetése a cél, Budapesten és vidéken egyaránt” – mondta el Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.

„A klímaváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos eredmények azt igazolják, hogy faültetéssel lehet leggyorsabban reagálni a kialakult helyzetre. A városban elültetett fák lombkoronáinak óriási jelentősége van: oxigént termelnek, lekötik, szűrik a szennyező anyagokat, védelmet nyújtanak a zaj, a rázkódások és a rezgések hatásai ellen is, amellyel még a környező lakóépületeket is védik” – tette hozzá Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója.

Április elsejétől újabb gyűjtési időszak indult: a kezdeményezéshez csatlakozók forintjai szeptember végéig gyarapítják az őszre tervezett faültetésre szánt alapot, amelyet az elektromos autómegosztó majd szintén megdupláz. A Gurulj a Fákért! gyűjtés ősz után is folytatódik, ugyanis a GreenGo hosszú távon elköteleződött a zöldítés mellett.

[1]Ha korábban már részt vett valaki a Gurulj a Fákért! kezdeményezésben és továbbra is a GreenGoval tart, akkor a programban való további részvétele automatikus. A támogatói programhoz az applikációban lehet csatlakozni a Szerződéseim/Díjcsomagom menüpont alatt, de lehetőség van a bérlés végén is beállítani azt.

A kiindulópont

Budapest első elektromos autómegosztója 4. születésnapja alkalmából a fővárosi közlekedésben részt vevő, nem elektromos közösségi autók CO₂-kibocsátását szerette volna kompenzálni. A cél érdekében 2020 végén 500 fát ültettek el a 10 millió Fa Alapítvánnyal Budapesten. A félezer fa összesen 100 tonna szén-dioxidot képes megkötni 25 év alatt az alapítvány munkatársainak számítása szerint. Idén ezt az eredményes megmozdulást közösségi adománygyűjtéssel folytatja tovább a GreenGo.

Az ötlet

„Rendkívül összetartó és tevékeny közösség alakult a GreenGo körül az elmúlt években, ezért is gondoltunk arra, hogy idén már a felhasználóinkat is bevonjuk egy közös kampányba, és együtt teszünk azért, hogy tovább tisztítsuk a levegőnket” – mondja Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője. Ezért jött létre a Gurulj a Fákért! program, melynek keretében az e-carsharing szolgáltató userei 2021. január 19. és március 31. között egyszerűen, a megtett kilométereikkel gyűjthetnek a következő elültetendő fákra. A felhasználók a GreenGo mobilalkalmazásban állíthatják be, hogy a levezetett percek után +1 forinttal hozzájárulnak az ültetéshez. Minden felhasználói 1 forinthoz a szolgáltató még 1 forintot ad, így percenként végül 2 forint kerül a fákra szánt közös kasszába.

A megvalósítás

Az aktiváló online kampány mellett sajtókommunikációval hívja fel a figyelmet a Gurulj a Fákért! programra a GreenGo. „A sajtókampányban elsősorban most a budapestiekhez és a zöld törekvésre nyitottakhoz szeretnénk elérni, hiszen ők azok, akikkel közösen tehetünk azért, hogy még több fát ültethessünk majd el tavasszal. A felhívásaink mellett a városi fenntartható közlekedés lehetőségeiről és előnyeiről is edukálunk az év eleji program kapcsán.” – teszi hozzá a GreenGo kommunikációjáért felelő ComLab társigazgatója, Csajkovszky Krisztina.

A minél szélesebb releváns elérés érdekében az egyik legfrissebb, fenntarthatósági témákkal foglalkozó online magazin, a Greendex is csatlakozott a programhoz. „Hiszünk benne, hogy a példa ragadós. A szerkesztőség jogosítvánnyal rendelkező tagjai is hajtanak a még több fára: így miközben mi is felhívjuk a figyelmet a téma fontosságára, magunk is GreenGokba pattanunk és beszámolunk a személyes tapasztalatainkról. Erre bíztatjuk majd az olvasóinkat is” – ad betekintést az együttműködésbe Sápi Zsófia, a Greendex főszerkesztője.

A Gurulj a Fákért! adománygyűjtés kreatív koncepciójáért, képi és videós tartalmaiért a Pozitivo Digital felel. „A Pozitivonál az egész csapat rendkívül fontosnak tartja a környezetvédelmet, ezért mindig öröm számunkra, amikor olyan projekteken dolgozhatunk, melyekben a környezeti tudatosság is fontos szerepet játszik. A Gurulj a fákért! kampány elemeinek tervezése során folyamatosan figyelembe vettük azokat a szempontokat, melyek alapján a szolgáltatást és a greengós közösséget össze tudjuk kapcsolni, mert hisszük, hogy a környezetünkért végzett közös munkának köszönhetően egy zöldebb jövő vár ránk” – mondta Ljasuk Dimitry, a Pozitivo Digital reklámügynökség ügyvezetője.

2016 novemberében, 45 autóval indult el a GreenGo, Budapest első és kizárólag elektromos flottát üzemeltető közösségi autómegosztója. Az eltelt négy évben az e-carsharing szolgáltató flottája 300 villanyautóra bővült, nőtt a területi lefedettség – többek között a Liszt Ferenc Repülőtérre is el lehet jutni a GreenGokkal -, bevezették a kulcs nélküli indítást, idén pedig Prágában is elindították a szolgáltatást: a cseh főváros útjain 200 autóval vannak jelen. Van mit ünnepelni, a GreenGo születésnapjának középpontjában pedig a zöldítés áll.

Az e-carsharing szolgáltató a 10 millió Fa Alapítvánnyal összefogva idén 500 fát ültet el a város különböző pontjain. Most a IX. kerületben, a Közraktár utca kapta meg az első négy új fát, emellett Budapest több kerületében zajlik majd a zöldítés.

„A GreenGo indulásakor annak ellenére sem vetődött fel, hogy ne e-autókkal induljunk el, hogy az sokkal egyszerűbb üzletmenetet tett volna lehetővé. Már akkor is azt vallottuk, hogy a misszió és az üzlet kerüljön egy polcra: olyan autókat választottunk, amelyeknek nagyon alacsony a gyártáskor keletkező szén-dioxid kibocsátása. A köztéri töltőinkről zöld áramot lehet „tankolni” a GreenGokba, a kocsik rendszeres mosása, de még az irodánk kialakítása során is fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok vezérelnek minket” – mondta el Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója. Hozzátette: egy átlagos GreenGo-s úttal fél tégla súlyának megfelelő szén-dioxid kibocsátást spórolnak meg a felhasználók. Az 500 elültetett fával az a céljuk, hogy a budapesti közlekedésben részt vevő, nagyjából 500 darab nem elektromos hajtású közösségi autók CO2-kibocsátását kompenzálják, karbonlábnyomukat a lehetőségekhez mérten csökkentsék.

„Minden egyes faültetés ünnep. Emiatt is nagy öröm számunkra, hogy a GreenGo 4. születésnapját így teszi teljessé. A városban elültetett fák lombkoronáinak óriási a jelentősége: amellett, hogy oxigént termelnek, szerepet játszanak a légkörben keringő szén-dioxid feldolgozásában, lekötik, szűrik a szennyező anyagokat, védelmet nyújtanak a zaj, a rázkódások és a rezgések hatásai ellen is, amellyel még a környező lakóépületeket is védik. És akkor még nem beszéltünk mentális egészségünkről, jó közérzetünkről, amelyhez egy forgalmas utcát szegélyező platánsor lenyűgöző látványa jelentősen hozzá tud járulni. Az itt és most elültetett fák csak a kezdet: a GreenGo-val közösen 500 fát ültetünk el, ami számításaink szerint 25 éves periódusban összesen 100 tonna szén-dioxidot képes megkötni – ennyit egy átlagos benzines autó 500 000 km megtétele alatt bocsát ki. Ez nagyjából annyit jelent, mintha tizenkétszer megkerülnénk a Földet” – mondta el Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója.

A faültetési akció nem áll meg: a GreenGo az alapítvánnyal további együttműködést tervez.  Újdonságokkal is készülnek, illetve a COVID-19 járvány miatt év végéig meghosszabbítják az ingyenes regisztrációt és a felhasználóknak járó 30 bónuszperc ajánlatukat.

A Brexit, és ezzel együtt a globális kereskedelmi és vámháborúk miatt már 2019 végére jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, ami mellett a kínai piac csökkenése, és az onnan érkező alkatrészek hiánya is nagy kárt okozott. További fordulatot jelentett a 2020. január 1-jétől érvényes WLTP-szabályozás is, ami alapján a gyártók autóinak flottaszinten kilométerenként 95 grammos CO₂-kibocsátásnak kell megfelelniük, különben súlyos adókat szabnak ki rájuk. Gyors változtatásokat kellett eszközölniük a vállalatoknak ahhoz, hogy továbbra is piacképesek maradhassanak, az EU szabvány azonban rákényszerítette őket arra, hogy az újonnan piacra kerülő személygépjárművek károsanyag-kibocsátását csökkentsék, és ezzel az elektromos autók fejlesztése megkerülhetetlenné vált számukra.

„Az autóipari válság és a már-már kötelező szemléletváltás miatt az önvezető autók fejlesztése háttérbe szorult, amit tetézett a koronavírus-járvány kirobbanása is. A gyártók nem tudják tovább finanszírozni a fejlesztő startupok tevékenységeit, így 2020 közepére csak azoknál a vállalatoknál folytatódott aktívan a munka, ahol az önvezető rendszer kiépítése és az autógyártás is egy kézben van.” – mondta el Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója. Kiemelte azonban, hogy a hangsúlyt sok helyen át kellett helyezni a teljesen önvezető járművekről a vezetés automatizáló és a részleges önvezető rendszerekre, amik biztonságát igyekeznek a gyártók kiépíteni, továbbá megfizethetővé tenni. Emiatt az eddig 2030-ra jósolt[1], forgalomban is megjelenő önvezető autók bevezetése az IDTechEx tanulmánya[2] szerint várhatóan 2040-re lesz megvalósítható.

A fent említett teljesen automata rendszer fejlesztése kevés gyártónál maradt továbbra is célkitűzés, zászlóshajóként a Tesla vagy a Baidu említhető. Előbbi autógyártó a napokban bejelentette, hogy nagyon közel jár az úgynevezett ötödik szintű, vagyis emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, teljesen önvezető technológia kifejlesztéséhez. Ha nem csupán hírverés és tényleg beérnek a számításaik, még idén bemutatják az önvezetésre képes autót.  A Baidu, a kínai Google-ként is emlegetett vállalat a járványhelyzet alatt közúti forgalomban is tesztelte a négyes szintű önvezető flottáját. Autóik szabályozott területen belül, sofőr nélkül is képesek voltak működni. A Kínában üzemelő járművek kiemelt szerepet játszottak az érintésmentes időszak alatt: a Baidu flottája gyógyszer-, élelmiszer- és személyszállításban segédkezett, amik alapesetben mind a városlakók napi rutinjának részét képezik, az önvezető járművek azonban egy sokkal higiénikusabb megoldást biztosítottak ezek elvégzésére a kritikus időszak alatt.

Magyarországon az önvezető autózás még messze van a közúti forgalmi használattól és attól, hogy a mindennapi élet szerves részévé váljon. A küszöbön álló válság várhatóan még messzebbre tolja ennek bevezetését, a carsharing szolgáltatókkal viszont egy lépéssel előrébb jár már a főváros. A GreenGonál továbbra is úgy gondolják, hogy a carsharing az önvezető autókkal még nagyobb kényelmet jelenthet a majd felhasználóknak, hiszen egy pillanat alatt háztól-házig szolgáltatássá bővülhetnek, és megszűnhetnek a jelenlegi területi korlátok. Ez azonban a mostani állás szerint sokkal inkább a következő évtized zenéje.

Az e-carsharing szolgáltató így továbbra is a megosztási modell népszerűsítését tűzte ki célul a következő időszakra. „Ahhoz, hogy évek múltán az emberek biztonságban és nyugodtan üljenek be egy önvezető autóba, az kell, hogy most, egy szintén még gyerekcipőben járó szolgáltatási modellt is mindennapiként kezeljenek. Ha sikerül a carsharinget elérhetővé és érthetővé tennünk, illetve széles körben integrálni tudjuk az utazók rutinjába, akkor az önvezető autó innovatív technológiájához is bizakodva fordulnak majd az emberek és mi is örömmel vágunk majd bele az újításba.” – mondta el az ügyvezető.

[1] James Arbib és Tony Seba tanulmánya – https://static1.squarespace.com/static/585c3439be65942f022bbf9b/t/591a2e4be6f2e1c13df930c5/1494888038959/RethinkX+Report_051517.pdf

[2] IDTechEx tanulmánya – https://www.idtechex.com/en/research-report/autonomous-cars-and-robotaxis-2020-2040-players-technologies-and-market-forecast/701

2019 nyarán, a budaörsi bővítéssel indult útjára a GreenGo egyedi fejlesztése: a kedvezményes parkolási zóna. Azóta a felhasználói igényeknek megfelelően többször megtoldották az alacsonyabb parkolási díjazású területeket, és ezzel már nem csak a fővárost, de a környező településeket, mint például Budakeszit, Gyömrőt és Mogyoródot is pénztárcabarát módon látogathatják a greengozók.

Az utóbbi hónapokban a megszokott tavaszi kirándulások elmaradtak a járványhelyzet következtében. Nem csak a járműmegosztó szolgáltatások voltak adott területhez kötve, legtöbben szintén egy helyen, az otthonukban tartózkodtak a kijárási korlátozások miatt. A veszélyhelyzet feloldásával azonban az e-carsharing cég is lépett: a Budapesten és környékén élők mobilitását biztosítva a jelenleg 25 helyen működő kedvezményes parkolási területeket közel 20 újabb zónával egészítették ki.

„Mi is folyamatosan követjük az autóhasználati szokásokat, de közösségi közlekedési szolgáltatás révén a felhasználóinknak is mindig volt beleszólása abba, mely területeken bővítsünk, és ez a kedvezményes parkolás esetén sincs máshogy. A közösségi oldalunkon jelenleg is zajlik egy szavazás arról, merre szeretnék használni a GreenGokat. Amire a legtöbb szavazat érkezik, azt megvalósítjuk!” – ismertette Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója. Elmondta azt is, hogy az újabb bővítéseket továbbra is a népszerű találkozó- és kirándulóhelyek, illetve városközpontok környékén alakították ki, így már lehetőség van alacsonyabb parkolási percdíjjal utazni Visegrádra, Gödöllőre, de akár a Veresegyházi Medveotthonban és az Alcsúti Arborétumban is sétálhatnak a greengózók. Azoknak sem kell aggódniuk, akik a főváros vonzáskörzetébe járnak bevásárolni: többek között a Savoya Parkban, a soroksári és a dunakeszi bevásárlóközpont területén is új zónákat hoztak létre.

A GreenGo applikációban ezeket a kedvezményes parkolási zónákat kék színnel jelzik a zöld zónahatárok mellett. Ezeken a kékkel kiemelt területeken kedvezőbb tarifákkal számolhatnak a GreenGozók: alap csomag esetén 5 Ft/perc, minimál csomag esetén 8 Ft/perc díjat számolnak fel a parkolásért. A kedvezményes zónákban bérlés zárására nincs lehetőség, az autó mindvégig a parkolást elindító felhasználó nevén marad. Így legyen szó túrázásról a Hármashatár-hegyen, nagybevásárlásról a budaörsi bevásárlóközpontban, esetleg egy romantikus estéről Gödöllőn vagy a Normafán, nem kell aggódni amiatt, hogy autó nélkül marad a felhasználó.

A GreenGo csapata azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a kék zónák esetén mindig ügyeljenek a töltöttségre a bérlők. Amennyiben nem szeretnének útközben tölteni, vagy erre nincs is lehetőség, akkor a bérlés kezdetén már olyan járművet válasszanak, amivel visszaérnek a zöld zóna területére. A zónák pontos határairól a GreenGo alkalmazásban találhatnak részletes információt az érdeklődők.

Veszélybe kerülhet a klímastratégiai egyezmény

A koronavírus-járvány elmúlt hónapjai alatt az európai nagyvárosokban, köztük Budapesten is csökkent a zaj- és légszennyezettség. Milánóban már a lezárások után négy héttel ötödével alacsonyabb nitrogén-dioxid koncentrációt mértek, Barcelonában pedig 55%-kal csökkent a szennyezettség 2019 hasonló időszakához képest *. Ezek a jelentős visszaesések mind azt bizonyítják, hogy a kevesebb autó nem csak nekünk, de környezetünknek is fellélegzésre ad okot. Ha sikerül ezt fenntartanunk, az európai és az országos klímastratégiai célok sem tűnnek elérhetetlennek.

Hazánkban a közlekedési szektor felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyötödéért, aminek legnagyobb részéért itthon is a közúti közlekedés okolható. „A magyar utakon közlekedő gépjárművek átlagéletkora jelenleg 14 év **, az elöregedő járművek több mint 80%-a benzin- vagy dízelüzemű ***. Ezeket a számokat nem tudjuk egy éjszaka alatt csökkenteni, viszont most lehetőségünk van arra – közlekedési szolgáltatóknak és az utazó lakosságnak – hogy környezetbarát, fenntartható módon indítsuk újra a városi közlekedést” – mondja Michaletzky Bálint, a GreenGo, Budapest első e-carsharing szolgáltatójának ügyvezető igazgatója.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint félő, hogy a járvány hatására többen fognak újra autóba ülni, hiszen ez jelenti számukra a legjobban kontrollálható, biztonságos közeget. Ezzel viszont veszélybe kerül az országok klímaegyezményben foglalt céljainak teljesítése. Magyarországon 2050-re tűzték ki a karbonsemlegesség elérését, aminek megvalósításához a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazott törekvéseket igyekeznek bevezetni. Ennek közlekedésre vonatkozó elemei az e-autó vásárlás támogatása, amelynek első lépéseit az utóbbi hetekben hozták nyilvánosságra. Emellett pedig szabályozzák a 25 ezer főnél nagyobb városok autóbusz közlekedését is: 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni ezeken a településeken. Ahhoz, hogy a járművek fenntartható módon működjenek, nem mehetünk el a töltők kérdése mellett. „Felhasználóinkat edukáljuk, és rendszeres kedvezményekkel ösztönözzük arra, hogy használják például a dedikált GreenGo töltőket Budapest belvárosában és a reptér közelében, hiszen ezekkel megújuló energiaforrásból tölthetik a GreenGokat. Ezzel az e-autó használat egy újabb lépését tehetjük zöldebbé.” – tette hozzá az ügyvezető.

Az egyéni közlekedési eszközök térnyerése

A lakosok által használt közösségi közlekedési eszközök folyamatosan változnak. A járványidőszak kezdetén drasztikusan csökkent a tömegközlekedés kihasználtsága, mert az utazásra kényszerülők inkább választották az egyéni közlekedési eszközök valamelyikét, például a kerékpározást vagy a rollerezést. Ezeknél az előírt távolságot is biztonsággal tudták tartani, illetve a csökkent autós forgalom mellett könnyebben és kevesebb balesettel tudtak eljutni egyik helyről a másikra.

Bár a külföldi, torlódásokat elemző TomTom grafikonjain már látszik, hogy az autósok elkezdték bevenni a városokat, köztük Budapest utcáit is ****, folyamatosan nőtt a kerékpárosok és a gyalogosok száma is az utóbbi hónapokban. A budapesti kerékpáros forgalomszámlálók ***** adatai szerint 2020. májusában közel 286 ezer biciklis közlekedett a főváros kiemelt pontjain. Tavaly ez a szám 210 ezer volt.

„A változó igényekre mi is igyekszünk reagálni, és ahhoz, hogy a közlekedők kívánalmainak leginkább megfelelő mobilitási szolgáltatásban részesüljenek, több fővárosi szolgáltatóval együtt csatlakoztunk a MaaS4EU (Mobility as a Service) projekthez, aminek keretei között már teszteljük a közösségi közlekedés új formáját. A lényeg, hogy egy platformon keresztül tudja igénybe venni a felhasználó a számára éppen szükséges eszköz valamelyikét és költséghatékonyan tervezhesse utazásait.” – ismertette Michaletzky.

Az egyik kéz ad, a másik elvesz

A megváltozott közlekedési igényekhez próbálják igazítani a szabályozói környezetet is az országok, városok vezetői. Több európai nagyvárosban már megszülettek az erre vonatkozó tervek, köztük van és élen jár ebben a már korábban említett Milánó is. Az olasz város lakóinak 55 százaléka használja a tömegközlekedést – mivel a parkolóhelyek korlátozottak, nem engedhetik, hogy ez az arány csökkenjen a saját autó használatának javára. Ehelyett a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatására a belvárosban közel 35 kilométernyi útszakaszt ad vissza az így közlekedőknek a városvezetés. Azoknak a sofőröknek, akik mégis behajthatnak a központba, 30 km/órás sebességhatárt kell tartaniuk. Hasonlóan az olaszországi példához, Brüsszelben is a kerékpárosok élveznek előnyt a belvárosban, ott az autósok megengedett sebessége 20 km/óra. A kerékpársávok- és utak bővítéséhez London, Párizs és Budapest is csatlakozott az elmúlt hetekben.

Ahogy a TomTom riportja is megmutatta, az autósok száma folyamatosan emelkedni fog, mert az emberek elkerülik a tömegközlekedést. Viszont Budapesten sincs több hely, mint korábban, de a csúcsidei torlódást mégsem tudják kiváltani az utazók, mert (jelen körülmények között jogosan) bizalmatlanok egymással szemben a tömegközlekedési eszközökön. „A konkrét szabályzások mellett szerintünk lényeges eleme lehet az átállásnak egy városi kampány a mobilitási eszközök kipróbálására. És nem csak az autómegosztásra érvényes ez: az e-carsharing sem lesz soha megoldás mindenre, a lényeg, hogy az emberek felismerjék a különböző járművek és szolgáltatások előnyeit. Ezzel a korábban a tömegközlekedésre háruló zsúfoltság is megszűnhet” – nyilatkozott erről Michaletzky Bálint.

A GreenGo ügyvivője elmondta azt is, hogy ahhoz, hogy egyszerre tudjuk érvényesíteni a klímastratégiában foglaltakat és a jelenlegi közlekedési problémákat is feloldjuk, a tiltás és a támogatás megfelelő kombinációja szükséges. A zéró emissziós carsharing támogatása (parkolási kedvezmény, sávhasználat, díjmentes dedikált töltőállomások), a járműmegosztó szolgáltatások egyre növekvő száma, illetve a fővárosi, megosztáson alapuló eszközök közös mobilitási pontja is arra mutat, hogy Magyarországon már folyamatban van az autók kiváltása. Örömmel fogadta a cég a budapesti kerékpársávok bővítését is, hiszen ahogyan említette az ügyvezető, a cél az, hogy a lakosok megtalálják az adott útjukhoz legmegfelelőbb járművet, és nagyon sokaknak ez most a kerékpár lett – egyéni közlekedési mód, ami nem mellesleg védi is a levegőnk minőségét. Ellenben a tiltás hazánkban még nem elterjedt művelet az élhetőbb levegő biztosítására. A jelenleg ideiglenesen érvényben lévő ingyenes parkolást szeretnék, ha mihamarabb visszaállítanák a korábbi fizetős konstrukcióra, emellett pedig a sebességhatárok csökkentése is a környezetvédelem lényeges eszköze lenne, így a cég lelkesen várja ennek bejelentését is.

* European Environment Agency közlemény – https://www.eea.europa.eu/highlights/air-pollution-goes-down-as

** ACEA, 10 point plan to help implement the European Green Deal – https://acea.be/uploads/publications/ACEA_10-point_plan_European_Green_Deal.pdf

*** Portfolio.hu – https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200512/europa-bajnok-magyarorszag-sehol-nem-nott-ugy-az-elektromos-autok-eladas-mint-nalunk-431358

**** Budapest Traffic Data by TomTom – https://www.tomtom.com/en_gb/traffic-index/budapest-traffic/

***** Budapest kerékpáros forgalomszámlálók adatai – http://www.eco-public.com/ParcPublic/?id=809#

A GreenGo működése óta folyamatosan monitorozza az ügyfélszolgálatra érkező reklamációkat. A panaszok negyede valamilyen kulccsal kapcsolatos probléma miatt érkezett: többen jelezték, hogy nem tudják pontosan elhelyezni a kesztyűtartóban és ezáltal megfelelő időben lezárni az autót, így a GreenGo fejlesztői csapata munkához látott. Olyan újítást vezettek be, ami reagált a felhasználói visszajelzésekre, ezáltal gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a carsharing használatát. 2020 tavaszára érkezett meg az a fejlesztés, amivel az autók indítása kulcs helyett egy zöld START/STOP gombbal történik.

„Örömmel vágtunk bele a szolgáltatás fejlesztésébe annak érdekében, hogy a userek továbbra is szívesen üljenek a GreenGokba. Fontos szempont volt, hogy a folyamatok gyorsítása mellett a kulcs kivezetésével egy egyszerűen használható, de mégis biztonságos rendszert alakítsunk ki.” – mondta Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója.

Az autómegosztókat használó sofőrök számára időnként nehézséget jelenthet az autó megtalálása, lefoglalása, indítása. Mivel a szolgáltatások mobilapplikációval működnek, kritikus pont a telefon, a háttérrendszer és a jármű közötti kapcsolat. A GreenGokba épített új technológiának köszönhetően, az eszközök közötti kommunikáció 1-2 másodpercre csökkent. A műholdas helymeghatározás pontossága is javult, így megbízhatóbbá vált a folyamat első lépése, az autó keresése és foglalása is. A GreenGok használata során minden teendőt mostantól az applikációban találnak a felhasználók. „Egy hete indult a vezérlők cseréje, de már most érkeznek a pozitív visszajelzések a felújított autókkal utazóktól.” – reagált az ügyvezető.

Nem csak gyorsultak a folyamatok, de csökkentek is a szolgáltatásért felszámolt díjak. Az új rendszerrel normál percdíj helyett parkolási díjjal indul a bérlés, ami csak a gyújtás ráadásakor vált át menetdíjra, hogy emiatt se kelljen a tükrök és az ülés beállításával sietni. A parkolás elindításához mostantól az appon belül elegendő megnyomni a P-t, sőt, vásárlás után a ki- és bepakoláskor is végig parkolási díjat számít fel a GreenGo, így szintén nem kell sietniük a felhasználóknak. Az autók vezérlő elemeit fokozatosan cserélik, eddig 25 járműbe került be az új rendszer. Várhatóan július elejére fejeződik be a 300 járműves flotta átalakítása, addig a felhasználók a gombos és a kulcsos megoldással is találkozhatnak.

Pedig a számok azt igazolják, hogy ez jelenti a közlekedés jövőjét, legalábbis a nagyvárosokban. Budapesten jelenleg több mint 1000 carsharing autó vehető igénybe, a négy évvel ezelőtti számokhoz képest – amikor a GreenGo a piacon elsőként indította flottáját, akkor 45 elektromos autóval – a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. Ám mégis elmaradunk a hasonló méretű Bécstől, ahol nagyjából másfélszer ennyi közösségi autó fut az utakon. Az elmúlt néhány hétben megtörtént Magyarország „digitális átállása”, a lakosság egy része már online intézi ügyeit. A kérdés az, hogy vajon a közlekedés átalakulására is számíthatunk-e a krízis időszaka alatt.

A magyarok negyede nem is ismeri

Ami biztos, hogy sokan még azt sem tudják idehaza, mi fán terem a carsharing. A K&H készített egy 500 fős felmérést, amiből kiderül, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem is érti pontosan, mire való az autómegosztás. Nagyon sokan vannak – messze 30 százalék felett – akik nem tartják reális megoldásnak a saját tulajdonú autó kiváltására, többen pedig úgy vélik, csak múló hóbort az egész. Mindössze 8 százalék volt jelentette ki, hogy feltétel nélkül bízik a carsharingben. Budapesten 30-60.000 főre becsülik a felhasználók számát, ami egyelőre még elmarad a közel azonos méretű Bécstől, ahol ez a szám 100.000 fő körül van. „A fővárosban még bőven van potenciál a fejlődésre.  Eddig a piaci verseny az árban, a területi lefedettségben és az autók számában jelentkezett. Jelenleg mindhárom szolgáltató arra fókuszál, hogy segítse biztonságban közlekedni a járványhelyzetben halaszthatatlan teendőket intézőket. Nálunk a GreenGonál ezt támogatja a szigorított fertőtlenítési protokoll – ami naponta az egész flottát érinti – és az a fejlesztésünk, hogy áprilistól az appban nyomon lehet követni, pontosan mikor fertőtlenítettünk egy adott járművet.  – foglalja össze Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezetője.

Kivezetik a füstösöket?

Az autómegosztással nem csak a közlekedő nyer, de a környezet is, hiszen egyetlen megosztott kocsi 5-6 saját járművet tud kiváltani. Az igazi környezetkímélés azonban majd az lesz, amikor minden szolgáltató elektromos kocsikat használ a flottájában. Idehaza egyelőre csak a GreenGonak van tisztán elektromos autóparkja.

A villanyautók városi közlekedésben sok szempontból jobbak, mint a belsőégésű motorral hajtott kocsik, noha a magánfelhasználók talán még tartanak tőlük. Pedig valójában még vezetni is egyszerűbb őket, nem kell megvárni, amíg bemelegszik a motor, télen azonnal van bennük fűtés és még sorolni lehetne az előnyöket. Az elektromos autók piaca egyre bővül, habár Kína például visszafogta a rájuk adott támogatás összegét, Európában azonban mindenhol igyekeznek rávenni az autósokat arra, hogy térjenek át áramra. Már csak azért is érdemes ezt megfontolni, mert sok országban már belátható távolságba került a dátum, amikor kivezetik a belsőégésű motorokat. Norvégia lesz az első, ők 2025-től szüntetik be a benzines és dízel autók forgalmazását. Öt évvel később csatlakozik hozzájuk Svédország, Dánia, Hollandia, Szlovénia és Írország is. Nagy-Britannia és Franciaország kicsit nehezebben mozdul, ők 2040-re ígérik a füstmentességet. A Boston Consulting Group legutóbbi előrejelzése szerint az e-autók eladási számai a vártnál gyorsabban fognak emelkedni: ezek az autók a 2025-re a piac 1/3-át, 2030-ra az 51 százalékát birtokolják majd. *

Meddig lesznek “benzines” autók?

Az elektromos autók ellen érvelőknek két fő fegyverük van: a kis hatótáv és a kevés töltőpont. Az elsővel lassan nem érdemes foglalkozni, egy új elektromos autó – legyen az akár egy Hyundai e-Kona vagy Renault Zoé – már gond nélkül meg tud tenni több mint 300 kilométert, ami lassan a belsőégésű motorral hajtott kocsik hatótávjának felel meg. A töltőpontokból valóban többre lenne szükség, a számítások szerint az Unióban 2030-ra 44 millió elektromos autó lesz, amiket 3 millió töltőoszlop tudna kiszolgálni. Jelenleg alig 200 ezer helyen lehet Európában villanyautót tölteni nyilvánosan. A töltők telepítése tehát igazából nem választható opció, hanem elkerülhetetlen következmény. „Szeretnénk elősegíteni, hogy a közösségi autózás beépüljön a budapesti közlekedők mindennapjaiba. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a flotta mellett legyen elegendő töltő is. Ezért támogatjuk a töltők telepítését: 2019-ben átadtunk 12 új töltőpontot, hatot a 7. kerületben a Parkl-lel közösen és szintén ugyanennyit telepítettünk a reptéren is. A másik feltétel, hogy a felhasználóknál a töltés szokássá váljon. Itt lép be a közösség építő ereje, ahol a sofőrök egymást segítik és közben jól is járnak. Ugyanis, aki a 30% alatti töltöttségű GreenGót feltölti, az bónuszepercet kap” – tette hozzá Michaletzky Bálint ügyvezető.

Zöldülnek a rendszámok
Idehaza kicsit talán még mindig tartunk a villanyautóktól, vagy éppen a valóban hiányos infrastruktúrától, ami kell a működtetésükhöz. 2019-ben 6500 autó kapott zöld rendszámot, ezek 43,7 százaléka volt tisztán elektromos. Bár a darabszám nem túl nagy, az előző évhez képest ez mégis több mint 40 százalékos fejlődés, ám úgy tűnik, a tölthető hibrideket még mindig jobban szeretjük – nehezen szabadulunk a benzinmotor előnyeitől, amivel persze együtt jár annak összes nyűgje is. A jövő azonban kétségtelenül az elektromos autóké.

Kapcsolatban a kocsival

A szakértők a jövő emberének közlekedését egy betűszóval írják le: ACES. Az angol rövidítés az automatizált-kapcsolatban lévő-elektromos-megosztott szavak kezdőbetűiből áll össze (automated, connected, electric, shared). Úgy vélik, néhány tíz éven belül elengedhetetlen lesz, hogy az autók képesek legyenek az önvezetésre, folyamatosan interaktív kapcsolatban állva a sofőrrel, tudósítva őt mindenről – nem csak menet közben, de akkor is, ha az ember nem is ül az autóban. Az elektromos hajtás nem is kérdéses, illetve úgy fest, hogy az autómegosztás is a jövő elkerülhetetlen útja.