A BrandFestival idei programjának célja, bemutatni a Viselkedéstudomány irányait, jelenségeit a nemzetközi szinten jegyzett „sztárelőadók” és a hazai „vállalatvezetők” társaságában, interkulturális közegben.

„A „fogyasztói döntések” mögötti valódi motivációk megértése a korábbiaktól gyökeresen más kommunikációs kompetenciákat, stratégiai tervezést igényel. Ennek a megértésében segít
a viselkedési-közgazdaságtan, amely mára egyre nagyobb teret kap az üzleti döntéshozatal és a reklámkészítés gyakorlatában.” – mondta Barna Tamás a BrandFestival elnöke.  A tudományterület eredményei számtalan lehetőséget biztosítanak a marketing- és kommunikációs szakemberek számára, hogy a fogyasztók viselkedését befolyásoló eszközökkel éljenek és növekedési pályára állítsák a márkájukat. Mindez egy új gondolkodásmódot igényel. Olyan kiemelkedő egyéniségek tartanak előadást, akiktől nemcsak érdekfeszítő válasz várható, de megközelítéseikkel hozzájárulhatnak a kívánt új és progresszív válaszok megfogalmazásához.

 Top speakerek

Idén megosztja gondolatait többek között Ian Mckenzie, az FCB/SIX & Performance Art adat- és technológia-vezérelt reklámügynökség kreatív vezetője és Michael Solomon, marketingprofesszor, a vásárlás-pszichológia világhírű szakértője.

Ian Mackenzie, kreatívipari gamechanger, a digitális és kreatív innováció élvonalában dolgozik.

A legnevesebb reklámversenyeken több mint 100 nemzetközi díjat – köztük 21 Cannes Lions – zsebelt be. A reklámcége 2020-ban az Adweek, patinás reklámszaklap szerint az „Év Ügynöksége”, 2021-ben pedig a Cannes Lions „Év Ügynökségi Hálózata” díjat nyerte.

Az FCB/SIX és a Performance Art adat- és technológia-vezérelt kreatív ügynökség, a projektjeikben toronymagasra pakolják a merészségi lécet, közismertek arról, hogy folyamatosan feszegetik a technológia és az innováció határait. Adatközpontú kreatív ötleteket, marketingmegoldásokat és ügyfélélmény-stratégiát nyújtanak. Az ügynökség számtalan kiváló alkotása közül az egyik nagy médiavisszhangot kiváltó reklám a PFLAG Canada számára készített „Destination Pride” kampány volt, amely a 2018-as Cannes Lions legeredményesebb kanadai kampányává vált.

Imádlak, Afrika!

Az elfogadás, érzékenyítés terén rendkívül érdekfeszítő a 2019-es Cannes Lions Creative Data Grand Prix-díjas „Go Back to Africa (Menj vissza Afrikába!)” turisztikai kampány ötletkoncepciójuk, melyet a Black & Abroad utazási szervezet számára készítettek.

A reklám a modern fekete utazók világélményeinek újradefiniálására törekszik; „elfeketíti” a neten található „Menj vissza Afrikába” (#GoBackToAfrica) faji és becsmérlő komment-kifejezéseket és pozitív kontextusba helyezi. A projekt középpontjában egy innovatív digitális platform áll (mesterséges intelligenciával működő tartalommarketing-motor), amelyet az Afrikában utazó afroamerikaiak képeinek felkutatására és jogosultságok megszerzésére terveztek. A platform képeket keres a Twitterről, a Facebookról és az Instagramról, majd a Google Vision képfelismerő technológiája segítségével kiszűri a tartalmat hely, téma, minőség és relevancia szerint valós időben.

Gardrób-pszichológia

A BrandFestivalon jelen lesz és a fogyasztói magatartás legújabb trendjeiről, a divat és vásárlás pszichológiai hátteréről tart majd előadást Michael Solomon, világhírű marketingprofesszor.

A fogyasztói magatartás elismert szakértőjeként rendszeresen tanácsokat ad olyan vezető márkáknak, mint a Calvin Klein, a Levi Straus, az Under Armour, a Timberland, a Wrangler és a H&M. Gyakori vendég olyan műsorokban, mint a The Today Show, vagy a Good Morning America.

Legutóbbi könyve: „New Chameleons: How to Connect with Consumers Who Defy Categorization” megállapítása szerint a márkák szegmentációs ketrecekbe kényszerítik az embereket, ami csak elidegeníti a modern fogyasztót.

„A határok elmosódnak, a mai fogyasztók több kategóriába sorolhatók. A kaméleonokhoz hasonlóan változtatják identitásukat, ahogyan Lady Gaga az öltözéket.”– Michael Solomon.

Néhány tanulság a divat pszichológiai hátteréről:

• A nők közel 8 évet töltenek vásárlással életük során.
• Aki úgy öltözködik, mint a főnöke, hamarabb kap előléptetést, és őt bízzák meg a fontosabb feladatokkal.
• A szexibben öltözködő nőket kevésbé tartják kompetensnek a munkában, mint azokat, akik „takarják, amit kell”.
• A férfiak először a nők öltözködési stílusára figyelnek fel, a nők ezzel szemben az arcra, mosolyra és szemekre.
• A férfiak kétszer olyan gyakran nézik meg magukat a tükröződő felületekben, mint a nők.
• Felpróbálás után a férfiak kétszer gyakrabban meg is vásárolják a ruhát, mint a nők.
• Tízből kilenc nőnek van olyan ruha a szekrényében, amit sosem viselt. Ez az arány a férfiaknál csak egyharmad.

Miért csúfolják a szépen kinéző, esztétikai tökéletességre törekvő férfiakat egyesek tükörembernek, mások pedig lakkmajomnak?

A válaszhoz több köze van a pszichológiának, mint gondolnánk.

Az indiai piacon megjelent kozmetikai cég a férfiak számára kínált bőrfehérítő krémet. A jelentős üzleti potenciállal bíró indiai társadalom számára a mottó így hangzott: „Változtasd meg facebookos arcodat Vaseline Men krémmel!” A reklámhadjáratot arra alapozta a cég, hogy Indiában a partnerválasztás egyik legfontosabb szempontja a bőrszín.

A digitális technológia és a perszonalizáció jelentősen befolyásolja korunk termékfejlesztéseit, innovációit. Egy dubaji szépségszalonban például lefotózzák a belépő ügyfeleket, majd elemzik az arcképeiket és a fő jellemzőik alapján ajánlanak nekik arckrémeket.

Közép-Európa egyik legjelentősebb márka- és vállalati stratégiai csúcstalálkozója 2021. október 28-29-én, a Budapest Music Centerben a „Viselkedéstudomány” alapgondolata mentén elemzi a jövőt – számos nemzetközi Top Speaker és hazai előadó segítségével: http://brandfestival.hu

Fotó: The Climate Reality Project / Unsplash