Az építőipartól a vegyiparon át a logisztikáig számos területen kell kiemelt figyelmet fordítani a biztonságra. A megfelelő munkaruházat, a védőfelszerelések és a szigorú szabályok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók elkerüljék a baleseteket. A Hoffmann Group szakemberei összeállítottak egy listát néhány olyan szakmáról, ahol a munkavédelem extrán fontos.

Építőipar: védelem a zaj és a sérülések ellen

Az építőiparban dolgozók naponta végeznek munkát zajos környezetben, amellett, hogy veszélyes szerszámokat is használnak. Éppen ezért kell a megfelelő fülvédő zaj ellen és a halláskárosodás megelőzéséért. A balesetek elkerülése érdekében az éles eszközökkel és nehéz anyagokkal dolgozók számára pedig a vágásbiztos kesztyű használata is alapvető fontosságú.

Kétkezi szakmák: precíz munkavégzés, maximális biztonság

Az asztalosok, üvegművesek vagy kárpitosok gyakran használnak éles szerszámokat, amelyek komoly sérüléseket okozhatnak. Egy óvatlan mozdulat is súlyos következményekkel járhat, ezért a stabil munkapad és az ergonomikus védőfelszerelés elengedhetetlen. A munkaruházatnak pedig nemcsak kényelmesnek, hanem funkcionálisnak is kell lennie, hogy ne akadályozza a mozgást, de megfelelő védelmet nyújtson.

Vegyipar: védőruházat a mérgező anyagok ellen

A vegyipari dolgozók napi szinten találkoznak veszélyes vegyszerekkel, amelyek égési sérüléseket vagy légúti problémákat okozhatnak. A megfelelő védőruházat, a vegyszerálló kesztyű és a légzésvédő maszk használata ezért alapvető. Ezenkívül fontos a jól szellőző munkakörnyezet biztosítása, hogy minimalizáljuk a káros anyagok belégzését.

Raktározás és logisztika: a munkavédelmi cipők nem maradhatnak el

A raktározási és logisztikai szakmákban dolgozók gyakran emelnek nehéz tárgyakat, valamint emelőgépekkel és targoncákkal dolgoznak. A csúszásmentes és ütésálló munkavédelmi cipő használata alapvető, mivel megelőzi a lábsérüléseket.

Mezőgazdaság: védelem a természet erőivel szemben

A mezőgazdasági munkák során a dolgozók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, a nehéz fizikai munkának és az állatokkal való érintkezés veszélyeinek. A megfelelő ruházat, a strapabíró kesztyű és a napvédelem mind elengedhetetlenek a hosszú távú egészség megőrzése érdekében.

A megelőzés életeket menthet

A munkavédelmi előírások betartása nemcsak kötelező, de létfontosságú is. A megfelelő felszerelés és a tudatos munkavégzés csökkenti a balesetek számát és hozzájárul a munkavállalók egészségének megőrzéséhez. Akár az építőiparban, akár a vegyiparban vagy a mezőgazdaságban dolgozunk, a biztonság legyen az első.

„Vállalatunk nem titkolt célja, hogy a magyar gazdaság meghatározó motorja legyen, és ez működésünk minden területére kihat. A „Lidl a magyar beszállítókért” programunkon keresztül hosszú évek óta azon dolgozunk, hogy helyzetbe hozzuk a magyar vállalkozásokat és minél több hazai termék kerüljön az áruházak polcaira mind belföldön, mind a külpiacokon. Ennek eredményeként tavaly 170 beszállítónk 726 terméke jutott el 28 országba mintegy 81 milliárd forint értékben. A HEPA-val való együttműködési megállapodás most egy újabb mérföldkövet jelent nem csak számunkra, de a magyar vállalkozások számára is. Ennek köszönhetően még magasabb szintre emeljük a magyar termelők és vállalkozások támogatását és a Nemzeti Exportstartégiával összhangban lévő kezdeményezések megvalósításával még inkább hozzájárulhatunk az ország versenyképességéhez” – mondta Hajdu Péter, a Lidl Magyarország értékesítési ügyvezető igazgatója.

A Schwarz Csoport nagyobbik tagja a Lidl, világviszonylatban az egyetlen olyan kiskereskedelmi hálózat, amely a legjobb ötben európai vállalatként jelen van.

Jelenleg országszerte 4 logisztikai központtal és 191 áruházzal rendelkezik, valamint több mint 8500 fő munkavállalót foglalkoztat a vállalat. Mindemellett már 469 magyar beszállító több mint 4000 hazai terméke található meg a Lidl polcain.

„A ma aláírt közös együttműködés lehetőséget nyit a Lidl Beszállítói Akadémia export tematikájának fejlesztésére, a HEPA meglévő élelmiszeripari ügyfelei számára pedig alkalom nyílik olyan szakmai konzultációra, amely segíti a Lidl beszállítói láncba való csatlakozást. Ezen kívül az exportfejlesztési stratégiában nevesített hús- és baromfiipari, valamint a zöldség- és gyümölcstartósító ipari vállalkozások számára közös beszállítói napokon, a hazai élelmiszeripari export lehetőségekkel kapcsolatos szakmai workshopokon, továbbá tudásmegosztásra szolgáló eseményeken való részvételt kínálva támogatjuk a vállalkozások fejlődését” – mondta Dr. Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.

A KBC a 2021-es fenntarthatósági jelentésében először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról. Előbbit 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015 óta, és a cél, hogy 2030-ra elérje a 80%-os csökkenést. Emellett a bankcsoport 2021-től nettó klímasemlegesen működik, azaz a csökkentések után fennmaradt kibocsátásait semlegesíti is.

Nagy szavak helyett konkrétumok

“Ma már minden vállalatnak szinte kötelező a klímaváltozás elleni harcban részt vállalnia, fenntarthatósági stratégiát készítenie és ennek érdekében megtenni a különböző lépéseket. Sokszor azonban csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot, hogy egy-egy cég mindent megtesz a klímavédelem és a fenntartható gazdaság kialakítása érdekében. Fontos, hogy konkrét intézkedéseket is bemutassanak a vállalatok. Ezzel összhangban készült el a KBC-s fenntarthatósági jelentés, amely nyolc kiemelkedő gazdasági ágazatot nevesít, ahol szükség van intézkedésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés és kereskedelmi ingatlanok miatt kulcsfontosságú ingatlanfinanszírozás. Továbbá az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatóságért felelős vezetője.

A szakember beszédes számokat idézve közölte, a bankcsoportok finanszírozási szempontból megkerülhetetlen szerepet játszanak a fenntarthatósági átmenetben. Ezt a következő példával illusztrálta: Az uniós épületállomány rengeteget fogyaszt. A teljes uniós energiafelhasználás 40 százalékáért felel, miközben az üvegházhatású gázkibocsátás esetében egyharmados a részesedésük. „Ezen az energiafalánkságon kell változtatni. Az egyik irány, hogy olyan jelzáloghitel-konstrukciókat kell bevezetni a piacra, amelyek az energiatakarékos vagy közel nulla kibocsátású épületek építését részesítik előnyben, illetve arra ösztönzik az embereket, hogy a meglévő ingatlanaikat felújítsák” – emelte ki Suba Levente. Felértékelődik az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványának a szerepe, amely gyorsan elárulja a tulajdonosának, hogy mennyit fogyaszt a háza. Rengeteg hasznos adatot tartalmaz, például a jövőbeni környezetterhelésről, szén-dioxid-kibocsátásról, energiafelhasználásáról, és még arról is, hogy milyen felújítás lehet szükséges az adott ingatlanon.

“Kipufogóprojekt”

Szintén kiemelt szektor a közlekedés és az autóipar a fenntarthatósági szempontok miatt. A KBC Csoport célja, hogy ösztönözze a közlekedési portfóliójához kötődő kibocsátás csökkentését, első körben a lízingelt autóflotta esetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankcsoport által finanszírozott járművek 1 kilométerre vetített szén-dioxid-kibocsátását 2022-től évre évre csökkenteni fogja. A kiemelt figyelem itt azon lesz, hogy a finanszírozott flottában minél nagyobb számban jelenjenek meg az elektromos hajtással (is) rendelkező járművek. Ezek szintén fontos célok, tekintettel arra, hogy 2020-ban az Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett személyautók 108,2 gramm szén-dioxidot bocsátottak ki kilométerenként. A KBC Csoport ezen a téren már megtette az első lépéseket, ugyanis dinamikusan növekszik portfóliójában az elektromos meghajtással (is) rendelkező járművek aránya.

Suba Levente kiemelte: “A KBC Csoport a finanszírozási oldalon főként az ingatlan és a járműfinanszírozás területén, illetve a megújuló energia finanszírozásával járul hozzá már a közeljövőben is a klímaváltozás elleni harchoz, de kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy ügyfeleinek olyan befektetési lehetőségeket is tudjon ajánlani, ahol a befektetett pénz fenntarthatósági célokat is szolgál.”

Fotó: Tierra Mallorca, Unsplash

A koronavírus-járvány miatt a magyarországi jármű-, ezen belül személyautó-piacon csökkentek az eladások, így a lízingfinanszírozás iránti kereslet is visszafogottabbá vált, de azért akad kivétel. A mezőgazdasági gépeknél a lízingcégek által finanszírozott összeg – igaz, szerény mértékben -, de növekedett 0,7 százalékkal 45,5 milliárd forintra. Ez egyébként az utóbbi négy év legjobb második negyedéves eredménye. – közölte a Magyar Lízingszövetség a saját és az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján. Ennél jóval nagyobb mértékben, 11,4 százalékkal 192,1 milliárd forintra nőtt az agrárgépekhez köthető lízingportfólió, ez szintén rekordösszeget jelent a 2016 óta a második negyedévek adatait nézve.

Megtérülő beruházások

Az elmúlt öt évben rendre nőtt az agrárgépeknél a lízingcégek által finanszírozott összeg. Az agrárkutatók szerint a mezőgazdaságban érdekelt cégek közül egyre többen váltanak az úgynevezett intenzív gazdálkodásra, termesztési technológiára, ehhez pedig a korábbinál nagyobb gépparkra van szükség. Ha pedig korszerű gépek állnak be a termesztésbe, akkor a beruházás gyorsan megtérülővé válhat.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára azt mondta: „Az agrárcégek beruházásaihoz pedig a lízingfinanszírozás kézenfekvő, rugalmas és költséghatékony megoldás.” Az agrárgépfinanszírozás második negyedéves alakulását ismertetve hozzátette: „A mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg és tőkekintlévőség emelkedett, ám a szerződések száma csekély mértékben, 5,8 százalékkal csökkent. A mérséklődés az új mezőgazdasági gépeket érintette, ezekre az egy évvel korábbinál 17 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek az érintett agrárcégek, miközben a használt mezőgazdasági gépekre kötött szerződések száma 24,8 százalékkal 594-re gyarapodott. Azaz a mostani negyedévben a használt gépek aránya nőtt.”

Elérték a százmilliárdos szintet az agrárgépek

A Magyar Lízingszövetség összeállításából kiderül az is, hogy az elmúlt években a lízingpiacon az agrárgép-finanszírozás komoly bővülésen ment keresztül a mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan. 2016-ban 74 milliárd forint értékben finanszíroztak mezőgazdasági gépeket a magyar lízingcégek és bár egy évvel később 72 milliárd forintra csökkent ez az összeg, 2018-ban már 82 milliárdnál, tavaly pedig 103 milliárd forintnál járt ez a szegmens. A mezőgazdaságigép-finanszírozás lendületes növekedésében fontos szerepet játszottak a jegybank kedvezményes hitelprogramjai, 2019-ben például a finanszírozott összeg több mint négyötöde volt azokhoz köthető.

A gépkorszerűsítés pedig hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaságnak komolyabb szerep jusson hosszabb távon a magyar gazdaság fejlődésében. Bár a mezőgazdaság teljesítménye a teljes gazdaságon belül sokszor változékony, részben az időjárás alakulása miatt, de az idei második negyedévben az egyik legjobban szereplő ágazat volt. A 13,6 százalékos éves GDP-csökkenésből a termelési oldalon mindössze 0,1 százalékpontos hanyatlás volt az agráriumhoz köthető, ezzel szemben a szolgáltatások közel 7 százalékponttal, az ipar 4,3 százalékponttal járult hozzá a csökkenéshez.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos mezőgazdasági ágazatban a munkagépek használatában nem tapasztalható változás az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest – ezt mutatják az egyik legjelentősebb, magyar tulajdonú telematikai cég járműkövetési adatai. Az i-Cell az elmúlt két hét adatainak elemzése során arra jutott, hogy az ügyfelei közé tartozó mezőgazdasági vállalkozások haszongépei (jellemzően traktorok) a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltak szerint dolgoznak a földeken: az egy évvel korábbihoz képest körülbelül fél százalékkal több kilométert tettek meg, és mintegy 11 százalékkal több jármű vesz részt a tavaszi munkálatokban.

A mezőgazdasági termelés szintjének fenntartását segítendő a cég minden téren támogatja ügyfeleit. Ennek érdekében egy online oktató rendszert is kialakított, de igény esetén digitális távoktatással is támogatást nyújt az agrárvállalkozásoknak.

Az útdíjbevallási közreműködők körében piacvezető cég 17500 ügyfele mintegy 60 ezer járművének adatait elemezve azt is megállapította, hogy a fuvarozás terén egyelőre nem jellemző az országos szinten tapasztalható közúti forgalomcsökkenés. Érdekesség, hogy bár az OBU rendszerek adatai alapján a 86-os és M86-os út teherforgalma több mint 40 százalékkal visszaesett, közben azonban az M1-esé 10, a 3-as és a 8-as úté pedig mintegy 27 százalékkal emelkedett. A megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszer statisztikái azt mutatják, hogy tavalyhoz hasonlóan idén márciusban is jelentősen emelkedett a megtett távolság az építőipari, illetve útépítő cégek járművei esetében, vagyis a szezon a korábban megszokotthoz hasonlóan kezdődött meg.

Ezzel párhuzamosan 2020 elején újabb rekordot döntött az OBU értékesítés az i-Cellnél. Bár a közvetlenül vásárló ügyfelek rövid idő alatt átálltak az online vásárlásra, a viszonteladói hálózat offline és online értékesítése egyaránt zavartalanul folytatódik – természetesen a hatályos rendelkezéseknek megfelelően.

Hogyan válj sikeressé? Hogyan kezeld a sikert, vagy éppen hogyan vond le a tanulságokat? Milyen adottságok szükségesek egy cég indításához? Miként lehet karriert építeni egy vállalkozással? Ezekre és még számtalan más kérdésre is választ kaphatnak a vállalkozó kedvű fiatalok Magyarország legnagyobb üzleti show-ján, a Fiatal Vállalkozók Hetén.

A november 14-i Vállalkozz az Életre napon – amely egyébként a szervező Fiatal Vállalkozók Szövetsége mottója is – ismert cégvezetők árulják el legféltettebb titkaikat a jövőre nézve.

A munka csak kevesek privilégiuma lesz

A Világgazdasági Fórum legfrissebb, idén szeptemberben kiadott jelentése szerint az automatizáció a következő évtizedben 2 milliárd munkahelyet alakít át. 75 millió munkahely meg is szűnik, de közben 133 millió új állás is keletkezik. A dokumentum által idézett cégvezetők szerint 2025-re a vállalataiknál elvégezhető munkák több mint felét már gépek fogják elvégezni. Az átmenet viszont közel sem lesz kockázatmentes.

Az előttünk álló száz évben a gépek közreműködésével az eddigi léptékkel mérve várhatóan 20 ezer évnyi fejlődésnek lesznek szemtanúi unokáink. Sokan vélik úgy, hogy a munka csak kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akiknek erőssége a valós értékteremtés.

Hogy a résztvevők egy kicsit belekóstolhassanak a jövő ízébe, a Fiatal Vállalkozók Hetén még a büfé is digitalizált lesz.

A magyar mezőgazdaság biztos jövőt ígér

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kerekasztal-beszélgetésen vesz majd részt, ahol többek közt arról is beszél, hogyan találhatják meg számításukat a fiatalok az agráriumban. Elöljáróban annyit elárult, a digitalizáció feltartóztathatatlanul és gyorsuló tempóban hódít teret minden területen és ágazatban, függetlenül attól, hogy élni akarunk-e az általa kínált lehetőségekkel, újdonságokkal vagy sem.

„A jelenleg zajló negyedik ipari forradalom a kutatók szerint mintegy háromezerszer annyi változást hoz az emberiség történetébe, mint az 1 híján 250 évvel ezelőtti, első ipari forradalom. Mára már nem a gépi technológia fejlesztésével, hanem az infokommunikációs eszközök elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás termelői szintre történő kijuttatásával érhetjük el a robbanásszerű sikereket” – fogalmazott.

Hozzátette, bár az automatizáció Magyarországon még gyerekcipőben jár, a versenyképesség fenntartása kikényszeríti előrelépésünket.

„A fiatalok számára a magyar mezőgazdaság munkavállalóként és vállalkozóként is biztos jövőt ígér. Az agráriumnak precíz és összetett tudásra, modern eszközhasználatra van szüksége, cserébe olyan jövedelmi viszonyokat kínál, amilyet napjainkban a fiatalok elvárnak. Már nem a sáros gumicsizma sztereotípia, hanem a digitalizálódással terjedő precíziós technológiák roham léptékű terjedése jellemzi a folyamatosan változó mezőgazdaságot, GPS-vezérelt kombájnokkal, sorvezetőkkel, automata vezérlésű drónokkal és robotokkal, automatizált üvegházakkal, mikroklíma mérésre épülő fagyvédelmi rendszerekkel, hozamtérképekkel, számítógépek által vezérelt takarmányozással…, hogy csak párat említsünk a korábbi sci-fi filmeket idéző eszközökből.”

A vállalkozás mindig örök

Palásti József, a Fornetti alapítója a Vállalkozz az Életre napon mutatja be új cégét, a Food Universum ételgyárat, a résztvevők pedig meg is kóstolhatják a gasztrovizionista új alkotásait.

A több mint 40 éves vállalati tapasztalattal rendelkező cégvezető mindig új kihívásokat kereső milliárdosként jut majd szóhoz 18 órától a Bálnában. Palásti József 1979 augusztusában nyitotta meg első látványpékségét, azóta rendszerváltást, káoszt, gazdasági fellendülést is visszaesést megélt, de szerinte a vállalkozás mindig örök, annak alapjai megmásíthatatlanok.

„A vállalkozói élet ma attól izgalmas és fontos, mert van egy nagy átrendeződés. Van egy konjunktúra, ami mellékhatásokkal jár, de a pénz olcsó, ami generálja a vásárlókat. Az igények folyamatosan nőnek, egyre nagyobb a kereslet az egészségtudatos táplálkozás, az okoslakások, az intelligens termékek iránt. Szép kihívások állnak előttünk, amelyek megoldásra várnak, engem is ez motivált abban, hogy nyugdíjasként visszatérjek a pályára” – fogalmazott.

A Fiatal Vállalkozók Hete ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A nagy érdeklődésre való tekintettel és a helyszín befogadó kapacitása miatt érdemes mielőbb bebiztosítani a helyet.

Az összeolvadásról aláírt megállapodás értelmében a Bayer részvényenként 128 dollárt fizet készpénzben a Monsantoért – ez az első ajánlatot megelőző napi, 2016. május 9-ei záróárhoz képest 44 százalékos prémiumot jelent.

Werner Baumann, a Bayer AG vezérigazgatója a megállapodást jelentős lépésnek nevezte, amely megszilárdítja a vállalat Crop Science üzletágának helyzetét, valamint a Bayer egészének pozícióját, mint az élettudományok terén élen járó innovatív vállalkozás.

A két, összesen 23 milliárd euró árbevételű cég profilja eltérő, de egymást jól kiegészíti. A Monsanto elsősorban a vetőmag és talajerőpótlás, valamint az éghajlathoz való alkalmazkodás (Climate Corporation) terén aktív, míg a Bayer a növényvédelemben erős. A két szervezet együttes K+F költségvetése mintegy 2,5 milliárd dollár, a jövőben pedig elsősorban a digitalizált földművelés terén kívánnak fejleszteni. A cél az, hogy megfeleljenek a jövő mezőgazdasága által támasztott hatékonysági és fenntarthatósági kihívásoknak.

Az ügylet lezárása 2017 végére várható.

(A képen Werner Baumann, a Bayer AG vezérigazgatója és Hugh Grant, a Monsanto elnök-vezérigazgatója)

A legtöbb embernek hiányos ismeretei és romantikus ábrándjai vannak a mezőgazdaságról, arról, hogyan kerül az étel az asztalukra vagy milyen kihívásokkal szembesülnek a gazdálkodók. A Bayer CropScience „YouFarm International” elnevezésű versenye ezen kíván változtatni – mondja Liam Condon, a cég vezérigazgatója.

A verseny minden évben más mottóval fog futni. Az idén ez a „Farm n’ Family” (Farm ’s Család), mivel a világ 570 millió farmjának 90 százaléka családi gazdálkodók kezében van.

A résztvevők a verseny weboldalán, vagy – internetelérés hiányában – postai úton juttathatják e rövidfilmjeiket a szervezőkhöz. Az agrár- és médiaszakemberekből álló zsűri választja majd ki a győztest a tízes rövidlistáról, amely online közönségszavazás eredményeként áll össze. A nyertes az ázsiai-csendes óceáni térségben egy körutazáson ismerkedhet majd a farmokkal és a mezőgazdasági örökség helyszíneivel, míg a 2-20. helyezettek tárgyjutalmakban részesülnek.

A videók feltöltésének határideje 2015. június 15., az online szavazás július 1-jéig tart. A nyertes filmeket az ausztráliai Youth Ag Summiton mutatják be, augusztus 24-28. között.