A Budapesti Metropolitan Egyetem negyedszer készítette el METU Index nevű kutatását, melynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg munkavállalási és vállalkozási terveikről. A kutatást ebben az évben teljes egészében az egyetemen működő Marketing Műhely hallgatói tervezték meg és bonyolították le. A METU idén azt vizsgálta, az Y- és Z-generációs hallgatók hogyan tervezik karrierjüket – alkalmazottként vagy vállalkozóként, illetve itthon vagy külföldön.

Nagy a diákok vállalkozó kedve

Tíz diákból kilenc már most legalább 20 órát dolgozik egyetem mellett, a kitöltők 46 százaléka pedig heti 36 órát vagy ennél is többet vállal. A válaszadók 36 százaléka arra számít, hogy 5 éven belül kétszer vált munkahelyet, 27 százalékuk legfeljebb egyszer váltana, 23 százalékuk pedig szívesen maradna az első munkahelyén. Az egyetemisták pályaválasztásakor a legmotiválóbb erő az önmegvalósítás (59%), illetve a magas kereseti lehetőség (29%).

A munkaerőpiaci elhelyezkedés szempontjából a diákok a jó kommunikációs készséget, a nyelvtudást, a motiváltságot, az önállóságot és a szorgalmat tartják a legfontosabbnak. A versenyképes tudás megszerzését leginkább a munkahelytől várják (28%), de hasonló hangsúlyt kap az egyetem és az önképzés, azaz az ismeretek saját erőből történő elsajátítása is (23-23%).

A többség (78%) szívesen vállalkozna, elsősorban az önmegvalósítás és saját képességeik kipróbálása miatt (48%), illetve azért, mert van egy saját ötletük, amiben hisznek, és szeretnék erre alapozni leendő cégüket (17%). Vannak olyanok is – a válaszadók 16 százaléka –, akik egyszerűen csak nem szeretnének alkalmazottként dolgozni. A válaszadóknak ugyanakkor csak közel egyharmada látja magát saját vállalkozása vezetőjeként 10 év múlva, a legtöbben alkalmazottként, illetve közép- vagy felsővezetőként képzelik el karrierjüket. A többség úgy véli, ha vállalkozásba kezdene, az legkésőbb 4 év alatt sikeressé válna.

Akik nem tervezik vállalkozás alapítását, azok főként a munkavállalóként elérhető stabil fizetés (29%) és a kisebb felelősség (26%) miatt válaszoltak így. Minden negyedik válaszadó először inkább tapasztalatot gyűjtene, és csak utána indítana saját vállalkozást.

A legtöbben külföldön is kipróbálnák magukat

A legtöbb válaszadó szívesen költözne külföldre, az egyetem után (43%), vagy akár már tanulmányai alatt is (15%), 37 százalékuk pedig egyáltalán nem vállalkozna ilyesmire. A külföldre készülők jelentős része (28%) mindenképpen hosszabb távban gondolkozik. A válaszadók egyötöde csak a tanulmányai alatt vagy legfeljebb pár évig tervez külföldön tartózkodni, 15 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza se térne. A diákok 5 százaléka már élt külföldön, a többség a honvágy és család miatt tért haza.

A legtöbben önállóan, a nulláról indulva építenék fel kinti életüket – 64 százalékuk önerőből, saját pénzből oldaná meg a lakhatását. A válaszadók kisebb hányada barátokhoz vagy rokonokhoz tudna költözni (12%), esetleg ösztöndíjból (7%) vagy munkáltatói támogatásból (16%) rendezkedne be kint. A külföldi tartózkodás esetén fontos, hogy valakihez tudjanak fordulni, ha anyagiakban vagy bármiben segítségre szorulnának. A legtöbben a kint lévő barátokat keresnék fel ilyen esetben (33%), de többen említették az itthoniakat (24%), illetve a helyieket (20%) és a kint élő magyarokat is (15%).