A kirúgottak ezúttal többnyire képszerkesztők és tördelők. A pletykák szerint erre azért volt szükség, hogy helyet csináljanak a Ripost7-nél dolgozóknak, a lap ugyanis a közeljövőben megszűnik.

A helyzet keserű komikuma, hogy miután 2018-ban a KESMA átvette a Borsot, 2019-ben pedig bejelentették, hogy a(z akkori) Lokállal együtt Ómolnár Miklós irányítása alá kerül, Ómolnár az azévi céges karácsonyon nyugtatónak szánt beszédett mondott, hogy senki ne aggódjon, ő sem úgy szeretne bevonulni a sajtótörténetbe, mint aki elsüllyesztette a Borsot.

Akkoriban ugyanis az a pletyka járta, hogy bár az összehangolás bejelentése után még sokáig semmi nem történt, mindenkit kirúgnak a Borstól, hogy a már akkor is vergődő, ám Ómolnárhoz jóval lojálisabb ripostos csapattal töltsék fel a lapot. És bár a Bors azóta is működik, az akkori társaságból a mostani kirúgások után legfeljebb 5-6 fő maradhatott – írja a portál.

Fotó: Ripost

Azt írták, hogy az újság leegyszerűsítő módon, általánosítva, a fedél nélkül élő embereket egyes kábítószerfüggő, erőszakosan kéregető csoportokkal azonosítva ábrázolhatta a hajléktalanság problémáját. A lap nyomtatott és online verziójában is megjelent cikk felveti a kirekesztés gyanúját, továbbá felmerülhet, hogy öncélúan, megalázóan és sérelmesen mutattak be kiszolgáltatott embereket, ezért a Médiatanács eljárást indít a kiadó, a Mediaworks Hungary Zrt. ellen – emelték ki.

Az Olvasóink panaszai alapján: Itt a nagy koldustérkép! Hol zaklatják a kéregetők a járókelőket? című cikkben – olvasói levelek és fotók alapján – Budapesten működő, erőszakosan kéregető, szervezett csoportokról számoltak be, együtt említve a hajléktalanságot az erőszakos kéregetéssel és a kábítószer-fogyasztással.

A lap közzétett egy térképet is, amelyen azokat a helyeket jelölte, ahol erőszakos koldusokra számíthatnak a járókelők. Illusztrációként olyan fotókat is bemutattak, amelyeken földön fekvő, alvó vagy magatehetetlen állapotban lévő emberek láthatók.

Az írást bejelentés alapján kezdte vizsgálni az NMHH Médiatanácsa. Az eljárásban a hatóság arra keresi a választ, hogy a cikk a kiszolgáltatott embereket öncélúan és sérelmesen mutatta-e be, valamint megsértette-e a kirekesztést tiltó törvényi rendelkezéseket.

A közleményben kiemelték, hogy a hatósági és a bírósági gyakorlat szerint egy médiatartalom akkor kirekesztő, ha alkalmas sztereotípiák kialakítására vagy a már meglévők felerősítésére, illetve ha a szóban forgó közösség elszigetelése, különállósága mellett érvel, akár úgy, hogy felveti a közösséghez tartozók jogai korlátozásának lehetőségét.

A joggyakorlat szerint a megalázó helyzetben történő bemutatás az önérzetet súlyosan sértő, méltóságot romboló helyzet, a kiszolgáltatottság pedig olyan szituációt jelent, amikor az érintettnek nincs lehetősége saját mérlegelése szerint dönteni vagy cselekedni. Továbbá akkor sérelmes a bemutatás, ha például annak alapján az adott ember megítélése hátrányos, negatív lehet, míg az öncélú ábrázolás a szórakoztatás, haszonszerzés vagy megbotránkoztatás kizárólagos céljával történő bemutatást jelenti – olvasható a közleményben.

Fotó: Metropol

Az idei, 13. EFFIE reklámhatékonysági verseny nevezési időszaka május 13-án indult, a versenyzők 13 kategóriában küldhetik be a pályázati anyagokat. Az EFFIE workshop célja a minél sikeresebb – és így minél hatékonyabb – pályázatok megírásának segítése volt. Az EFFIE folyamatosan követi a piaci változásokat, tanulságokat von le az előző évek versenyéből és ennek tükrében fokozatosan fejleszti, módosítja a pályázati feltételeket.

2014-ben három változtatás található a kiírásban:

Két új kategória lépett be. A felügyelő bizottság folyamatosan követi a pályázatokat és arra törekszik, hogy egy-egy kategóriában minél homogénebb, egymással jobban összevethető pályaművek érkezzenek be, még akkor is, ha minden egyes pályázatot önmagában kell értékelni. Az előző évi tapasztalatok alapján most a szolgáltatások kategória további bővítése vált szükségessé. Az új kategória a „Kulturális szolgáltatás (fesztivál, koncert, előadás, stb.)”. A másik új kategória „Dávid vs. Góliát” nevet kapta, ahol azoknak a kis piaci szereplőknek kívántak a szervezők lehetőséget biztosítani, akik a „nagyok” mellett tudtak sikeresen szerepelni. Beszédtéma volt a kiírás azon pontja, amely megtiltotta a jogilag vagy etikailag jogerősen elmarasztalt kampányok nevezését. Az eddigi kiírás nem rendelkezett arról, hogy mi van a folyamatban lévő ügyekkel, amelyek még nem zárultak le jogerősen. Ezt a gordiuszi csomót vágja át az új kiírás, amely a már folyamatban lévő, de még nem jogerős elmarasztalás alattállóknak is megtiltja a nevezést.

Az újításokról szóló beszámolót követő kerekasztal beszélgetés már hagyományszerűen olyan szakemberekkel zajlik, akik évek óta részt vesznek a zsűri munkájában. Az idei meghívott vendégek között szerepelt Dr. Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára, Nád-Kántor Marianna kommunikációs szakértő és Hivatal Péter, a Metropol vezérigazgatója. A beszélgetésből kiderült, hogy a benyújtott pályázatok színvonala évről évre javul, a 2013-as év volt eddig a leghatékonyabb. Minden alkalommal szóba kerül a pályázóknak szóló legfőbb üzenet: 8 perc! Ennyi idő esik egy pályázat értékelésére. Minden további tanácsot ez a 8 perc diktál: a tömörséget, a lényegre törést, a kiemeléseket. Szó esett a számok meggyőző erejéről is. Ebben továbbra is útmutató az előző évben végzett kutatás, amely szerint a piaci trend megfordítása és a piaci részesedés változása a két legfontosabb meggyőző adat, míg a lájkolás a legkevésbé hat a zsűrorokra. Az is kiderült, hogy a grafikonok sokat segítenek az értékelésben és egy eredményes kampányt is csak hatékony pályázattal lehet sikerre vinni. Elhangzott még egy mindenkire érvényes jó tanács: ne halasszuk a pályázatírást az utolsó pillanatra! Vagyis a leghatékonyabb díj elnyeréséhez a leghatékonyabb pályázatokra van szükség.

A program utolsó pontjában két tavalyi győztes pályázat prezentációjára került sor, ahol az előadók törekedtek arra, hogy megosszák sikerük titkát a közönséggel, azaz az idei pályázókkal. Elsőként Úrvölgyi Balázs, a Wunderman Kft. ügyvezetője mutatta be a tavaly Fogyasztói cikkek kategóriában Arany EFFIE-t nyert Ford Fiesta 24 kampányt, majd Gyulai Tamás, a Carat Hungary senior account managere prezentálta a 2013-ban két Arany EFFIE-t is elnyert Zwack – Unicum Szilva bevezető kampányt. Előadásuk során elhangzott, hogy a kreativitás nélkülözhetetlen nemcsak a kampányok megvalósítása során, hanem a pályázatok összeállításánál is, ami nagymértékben hozzájárulhat azok sikeres elbírálásához.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség tagjai március 6-i Közgyűlésükön szavaztak arról, hogy kit delegáljanak a szakmai szövetség elnökségébe. Az elnöki munkát Huszics György, a Crane ügyvezető igazgatója veszi át, az alelnök továbbra is Hivatal Péter (Metropol vezérigazgató) marad. Vámos-Hegyi Attila 17 év után adta át a stafétabotot, de csak vezetői felelősségéről köszönt le, mert aktív szerepet vállalva tapasztalatait továbbra is hasznosítja a Mobilmarketing, tagozat.

A jelenlegi elnökségi tagok; Kovácsházy Dénes (Multicom ügyvezető igazgató), Táncsics András (Magyar Posta termékmenedzsment igazgató), Kacsóh Gergely (Conrad ügyvezető igazgató) és Dely Gábor (Allegro group senior eDM és CRM specialista) mellé új elnökségi tagként Kovács Hajnalka (Magyar Telekom Nagykereskedelmi tartalomszolgáltatói kapcsolatok osztály senior projektmenedzser) és Viniczai András (Café Next innovációs igazgató) kerültek.

A szövetség gazdaságilag stabil évet zárt, jelenleg 60 tag van és 6 tagozat működik, az Áruküldők mellett Mobilmarketing, Contact Center, Terjesztői, E-mail marketing és az Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozat tagjai szerveznek rendezvényeket, közös kutatásokat és szakmai véleményegyeztető fórumokat.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség ezúttal is köszöni munkáját Vámos-Hegyi Attilának, aki 1997 óta a DIMSZ elnökségének tagja, 2000 óta a szövetség alelnöke, 2012-2014 között pedig elnöke. Számos hazai és külföldi konferencia, valamint a Külkereskedelmi Főiskola meghívott előadója, az ECHO direktmarketing díj magyarországi nagykövete.

Huszics György a Crane direktkommunikációs tanácsadó és kapcsolati marketing ügynökség vezetője. Közel húsz éves hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a direktkommunikáció és a kapcsolati marketing területén, melyet a McCann Erickson Budapest és az MRM Budapest kötelékében szerzett. 2001 októberétől 2005 szeptemberéig az MRM Budapest ügyvezető igazgatója. Kiemelt szakterületek: CRM, lead generálás és menedzsment, email marketing, adatbázis alapú kommunikációs- és üzleti megoldások, hűségprogramok, vásárlásösztönzés. A H.K. McCann Leadership Award díjazottja: „For Outstanding Commitment and Business Development 2004”. A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) elnökségének tagja 2006-tól, 2014-től elnöke.