A „Versek anyunak” kampány célja, hogy megreformálja az anyák napi verseket, amelyek gyakran szóhasználatban és mondandóban is túlságosan a múlthoz kötődnek, így nehezen illeszkednek a mai, modern életünkhöz, a gyerekek nehezen tanulják meg a szövegüket. A dm Kemény Zsófival, Hevesi Judittal és Vörös Istvánnal együttműködve indított kampányt, mindhárom költő kettő verset írt, illetve mindannyian más-más módon közelítették meg az anyaság témáját. A dm-hez testhezálló egy anyukákat ünneplő kampány, hiszen sajátmárkás kínálatában számtalan olyan terméket találunk, ami kifejezetten megkönnyíti az édesanyák életét, kezdve a legmodernebb kritériumoknak megfelelő babaápolási termékektől, a bio élelmiszereken át egészen a környezettudatos háztartási szerekig. Emellett a márka egész évben tartó kampánya az inspirációt helyezi fókuszba, tavasszal pedig a művészet adta inspirációt, így nem meglepő, hogy anyák napján a kortárs művészet bevonásával és ösztönző erejével köszöntik az édesanyákat.

A kampány kortárs jellegét erősítik azok a versmondó filmek, amelyek Mészáros Blanka és Tasnádi Bence, a Radnóti, illetve a Katona József Színház fiatal színészeinek közreműködésével készültek. A hat rövid videónak köszönhetően a versek nemcsak életre keltek, de azt is segítik, hogy idén a virág mellett ezen filmek megosztásával is ünnepeljük az anyukákat.

A Hét kis véletlen egy pesti család életét követi többnyire a mai Magyarországon, néha visszatérve a közel- és távolmúlt emlékeihez. Filmes kalandozás térben, időben, lélekben… A film központi alakja Gertrúd. Középkorú énektanárnő és feleség egy kihűlt kapcsolatban. Férjével és nagyfiával él valahol a nagyváros belsejében. Fanatikus rajongással kórust vezet. A huszonéves Albán Londonból érkezett haza. A két nő villámcsapás szerű hatással van egymásra. Gertrúdban egy pillanatra felvillan az újrakezdés lehetősége, de aztán ismét visszaáll az élet „rendetlensége és bizonytalansága”. Röpke időre a család valamennyi tagja attól tart, hogy minden megváltozott. De aztán megnyugodhatnak, mert „de nem”. Ez a történet olyan emberekről szól, akikben végig ott van a szeretés vágya, az új élet reménye és a hétköznapokban megélt lét abszurditása, akik iróniával szemlélik a világot, a családi létet.

„A plakát tervezésénél egy olyan képet kerestünk, amely nem csak megmutatja a film különös, színes vizuális világát, hanem a történetből is felvillant valamennyit. Ebben a sienai jelenetben találtuk meg az ehhez talán legalkalmasabbat, amely szerintem szépen megmutatja, ahogy Blanka karaktere napfényt hoz a Judit által játszott nő, egykori tanárnője egyhangúvá vált életébe, és fenekestül felforgatja azt. Rögtön szerelmesek lettünk a filmnek ebbe a napsütötte kockájába, amin múlt és jelen együtt van: a két nő előre tekintve, semmivel sem törődve dobta le magát az ezeréves kövekre. A néhány szem eper sem véletlen, mint a szexualitás, a földi és mennyei örömök, a tökéletesség jelképe, és az éles szeműek még egy finom utalást is leolvashatnak a plakátról a Megáll az idő-re.” – mondja Frank Rizzo grafikus.

A fim főszereplői Rezes Judit, Mészáros Blanka, Mészáros Máté és Börcsök Olivér. További szerepekben olyan neves színészeket láthatunk, mint Bagossy László, Bajomi Nagy György, Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Börcsök Enikő és Znamenák István.

A Hét kis véletlen forgatókönyvét Bognár Péter, Gothár Péter és Németh Gábor jegyzik.  A film operatőre Táborosi András, vágója Szórád Máté, jelmeztervezője Tihanyi Ildikó, díszlettervezője Torma Mária. A zeneszerző Selmeczi György, a producerek Kovács Gábor és Pataki Ági, társproducer Kenesei Edina.

A film világpremierje az A kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, nemrégiben meghívást kapott a november 6-14. között zajló Sevillai Filmfesztiválra és november 26-ától látható a hazai mozikban a gyártó Filmpartners forgalmazásában.

A dagerrotípia a világ első fotóeljárása, melyet Louis Daguerre és Nicéphore Niépce fejlesztettek ki 1837-ben. Ezüstözött rézlemezt políroztak, majd tisztítottak, mely így egy tükörhöz lett hasonló. Ezután jódgőzben érzékenyítették, amihez speciális fadobozt használtak. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponálták, majd gyertyával melegített higany gőzével hívták elő. A kész kép az ezüst lemez utolsó emléke, egy tükörbe zárt pillanat. A dagerrotípia mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia fotó egyedi műtárgy.

Ez adta a forgalmazónak az ötletet, hogy a világosi fegyverletétel után játszódó Guerillához két dagerrotípiát készíttessen. Olyan képeket akartak létrehozni, amelyek akár az 1848–49-es szabadságharc idején is készülhettek volna. A dagerrotip eljárás rendkívül körülményes, és sok időt vesz igénybe, ezért végül Bakody Máté Mráz István analóg fotóiról készítette el a két 21. századi, mégis teljesen hitelesen alkotott dagerrotípiát. A fotózás a film egyik forgatási helyszínén, a Dömörkapunál történt. A színészek tartása szándékosan merev, mintha valóban nagyon hosszú záridővel fényképezték volna őket. A képeken a színészek a filmbeli jelmezeiket hordják, amelyeket Szlávik Juli jelmeztervező állított össze és melyek között vannak eredeti 21. századi ruhadarabok is!

 A forgalmazó Mozinet úgy döntött, hogy az elkészült dagerrotípiákat árverésre bocsájtja, és annak teljes bevételét a Fortepan számára ajánlja fel! Török András, a Fortepan kommunikációját végző Summa Artium igazgatója elmondta: „A Fortepan csapata nagy örömmel fogadja el a felajánlást – mi is a nemzeti emlékezetet építjük. Szeretnénk, ha a mai fiatalok megtanulnák, hogy a történelem nem velük kezdődik. Ha nem csak 1990 előtt készült képeket gyűjtenénk, ezt a két képet is feltennénk a portálra.” Az árverés ma kezdődik a linken. A képek 1 forintos kikiáltási árról indulnak és 1000 forint a licitlépcső. A történelem és a különleges fényképezési technikák iránt fogékony érdeklődőknek egy hónap áll rendelkezésükre, hogy tétjeiket megtegyék. A regisztráció ingyenes. A film díszbemutatója március 6-án, szerdán lesz. A képek vásárlói a képek mellé fejenként két jegyet nyernek az eseményre.

Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, a Guerilla 1849-ben, a világosi fegyverletétel után játszódik, mikor sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás (Váradi Gergely) korábban megszökött a sorozás elől, az öccse (Vilmányi Benett) vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz (Mészáros Blanka), aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek. A filmből ITT látható előzetes.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

„A trailer készítése során a mesélő, nevezzük vágónak, arra törekszik, hogy a film tulajdonságait, motívumait úgy rendezze az előzetes műfajába öntve, hogy az a néző számára tájékoztató és inspiráló legyen. A Guerilla esetében: a természeti képek atmoszféráját, a karaktereket, a korhűséget és a történetet szerettem volna ábrázolni, egy olyan zenei vázra felépítve, ami szintén a film sajátja. A vágási koncepció: a titkok, arcok, tájak kölcsönhatását és a történelem megidézését-hangulatát célozta megˮ – nyilatkozta Duszka Péter Gábor, aki Kovács István Ostrom című – diák-Oscar díjas – rövidfilmjének a vágója volt.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét. Az Erdő című vizsgafilmjét a Berlinalén, Provincia című diplomafilmjét Cannes-ban mutatták be.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Nyilvánosságra hozták a szervezők a január 25-én kezdődő Göteborgi Nemzetközi Filmfesztivál programját. Kárpáti György Mór Guerilla című mozifilmjének rendezői bemutatkozása a legjobb első filmnek járó Ingmar Bergman-díjért versenyez. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. A történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszög történeten keresztül mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét, és tesz fel kérdéseket bátorságról és felelősségről. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában. A világosi fegyverletétel 170. évfordulója különös aktualitást ad a filmnek.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

A Guerilla hiteles korrajz: a film készítőinek célja, hogy a historizáló szemlélet helyett a közeli perspektíva használatával mutassák meg az 1848–49-es időszak hangulatát, az ismeretlen hősök néhány napját az erdő mélyén.

A Göteborgban megrendezett fesztivál Észak-Európa legnagyobb filmes eseménye, melyen több mint 500 alkotást vetítenek a világ 80 országából. Ingmar Bergman a Göteborg Filmfesztivál tiszteletbeli elnöke volt 2007-ben bekövetkezett haláláig. Az ő kezdeményezésére a fesztivál minden évben díjazza a legjobb első filmes rendezőt. A versenybe olyan alkotókat hívnak meg, akik műveikben egzisztenciális kérdéseket boncolgatnak és dinamikus,kísérleti módon viszonyulnak a filmes eszközökhöz. Korábban olyan rendezők kapták meg az Ingmar Bergman-díjat, mint Andrea Arnold, Alice Rohrwacher, Pietro Marcello és Derek Cianfrance.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória.

A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában.