A kötelező árréskorlátozás 30 termékkategóriára vonatkozik, azonban a Vörösvár Kft. már a szabályozás életbe lépése előtt intenzív árcsökkentésbe kezdett az összes üzletében. – valóban komolyan vette a kormányzati jelzést, és felelős módon cselekedett.

A vállalat által üzemeltetett CBA és Príma üzletekben már akkor százával csökkentették a népszerű termékek árát, nemcsak az érintett 30 termékkörben, hanem sokkal szélesebb választékban is.

„Mi nem megvártuk a szabályozást – elébe mentünk. Időben, felelősen léptünk, hogy segíthessünk a magyar családoknak. Ezért található most a polcainkon 500-nál is több termék jelentősen alacsonyabb áron, nem csupán azok, amelyeket a kormányzat előírt.” – hangsúlyozta Breier Péter tulajdonos.

Az érintett termékeket a vásárlók zöld címkével találják meg az üzletekben – ezek között vannak az árréstop hatálya alá tartozó termékek is, de jóval több olyan árucikk is akciós, amit a cég saját döntésből árazott le.

„A tavaszi nagytakarításhoz, vendégváráshoz kapcsolódó termékek szinte mindegyikét leáraztuk! Csak kávéféléből 100-nál is több variánst tartunk üzleteink polcán, kimondottan kedvezményes áron! Ráadásul minden termék mennyiségi korlátozás nélkül kapható! – azaz mindenki annyit vásárolhat a kedvezményes termékekből, amennyire valóban szüksége van a háztartásban, legyen az árrésstop hatályába tartozó is.” -mondta Mészáros Balázs kereskedelmi igazgató.

Többek között az alábbi kategóriákban figyelhetők meg jól érezhető csökkenések:

• Mosószerek, tisztítószerek: akár -30%
• Tésztafélék: akár -25%
• Papíráru: akár -25%
• Liszt, konzervek és szárazáruk: akár -20%

„Az „OLCSÓBB, MINT TAVALY!” akciónk továbbra is él, folyamatosan bővül és hosszú távon is fennmarad, mert ez valódi segítséget jelent a vásárlóknak a mindennapi kiadások csökkentésében – ez nem egy egyszeri kampány, hanem elkötelezett vállalás a magyar családok felé” – tette hozzá Breier Péter.

A kedvező árak mellett a Vörösvár Kft. továbbra is garantálja a minőséget, frissességet és a bőséges választékot, különös figyelmet fordítva a mindennapi igényekre.

A Tudományos Alapú Célkitűzések kezdeményezés (Science Based Targets initiative – SBTi) jóváhagyta a PwC azzal kapcsolatos célkitűzéseit, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1,5°C-os hőmérséklet-növekedési forgatókönyvnek megfelelően a 2019. évi szintekhez képest 2030-ig abszolút értelemben véve 50%-kal csökkentse.

A PwC célkitűzései az 1. és 2. alkalmazási körbe (scopes 1 & 2 emissions) tartozó kibocsátáson túlmenően a 3. alkalmazási körbe (scope 3 emissions) tartozó legnagyobb közvetett kibocsátásra is vonatkoznak. Az SBTi legambiciózusabb szintjéhez igazodó megközelítéssel a PwC kötelezettséget vállal működésének dekarbonizációjára, valamint üzleti növekedésének és kibocsátásának szétválasztására.

„A PwC-hez hasonlóan számos vállalat, befektető és kormány tett ambiciózus vállalásokat az elmúlt időszakban, ami azért is kulcsfontosságú, mert a világjárvány után fennáll a veszélye annak, hogy a korábbi szintre ugrik vissza az üvegházhatású gázok globális kibocsátása. Egy ilyen vállalás azonban jelentős gyakorlati lépéseket von maga után, ráadásul úgy, hogy a változásnak a szervezet egészét át kell hatnia. A PwC hálózatában kötelezettséget vállaltunk arra, hogy az értéklánc dekarbonizációja érdekében átalakítjuk üzleti modellünket, növeljük az átláthatóságunkat, illetve támogatjuk a megbízható ESG jelentéstételi keretrendszerek és standardok kialakítását. Ügyfeleinket és beszállítóinkat szintén az éghajlatra gyakorolt hatásuk csökkentésére ösztönözzük” – mondja Lengyel András, a PwC Magyarország vezető menedzsere, energetikai szakértő.

A PwC kötelezettségvállalása négy fő területre terjed ki:

• Működés: A PwC az 1,5°C-os hőmérséklet-növekedési forgatókönyvnek megfelelően csökkenti kibocsátását, mely a 2019. évi bázishoz képest 2030-ig az 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások 50%-os csökkentését, valamint az üzleti célú utazásokkal kapcsolatos kibocsátás 50%-os abszolút csökkentését foglalja magában. A PwC ezen kívül felgyorsítja a 100%-ban megújuló alapú villamosenergia-felhasználásra történő átállását, valamint a jelenlegi hatásainak enyhítése érdekében továbbra is minőségi karbonkreditekkel ellensúlyozza kibocsátását.
• Ügyfelek: A PwC együttműködik ügyfeleivel és támogatja őket abban, hogy a nettó nulla kibocsátású jövő minden fél számára valósággá válhasson. A PwC a meglévő ügyfelekkel folytatott munkára épít a fenntarthatóság és a nettó nulla kibocsátás érdekében történő átalakulás terén.
• Beszállítók: A PwC a legfontosabb beszállítóit is a nettó nulla kibocsátás elérésére ösztönzi és ehhez támogatást nyújt. A PwC kötelezettséget vállal arra, hogy az általa beszerzett termékek és szolgáltatások beszállítóinak 50%-a saját tudományos alapú célkitűzéseket határoz meg az éghajlatra gyakorolt hatásuk 2025-ig történő csökkentése érdekében.
• Éghajlati program: A PwC folytatja nagy múltú kutatási programját, melynek keretében vállalkozásokkal, politikai döntéshozókkal és civil szervezetekkel működik együtt a nettó nulla kibocsátású gazdaság gyorsabb elérése érdekében.

„Miközben ügyfeleinket és beszállítóinkat támogatjuk abban, hogy vállalkozásaikat a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szükséges módon átalakítsák, annak fontosságát is felismerjük, hogy a saját működésünk által az éghajlatra gyakorolt hatást aktívan csökkentsük. A PwC éppen ezért kötelezettséget vállalt az SBTi legambiciózusabb szintjének teljesítésére és a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzését az 1,5°C-os hőmérséklet-növekedési forgatókönyvhöz igazította” – teszi hozzá Mészáros Balázs, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa, társadalmi felelősségvállalási vezető.

A 2019. évi szinteket bázisértékként tekintve a PwC rendszeresen és átlátható módon jelentést tesz a működésére vonatkozó célkitűzések elérésének állásáról oly módon, hogy bővíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról szóló, 2023-tól esedékes jelentésének tartalmát, illetve a Világgazdasági Fórum / Nemzetközi Üzleti Tanács (IBC) mérőszámain, valamint az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért ajánlásain alapuló bővített jelentéstételt alkalmazza.

Net Zero működés – Vízióból valóság

Milyen akadályokkal néznek szembe azok a vállalatok, akik nettó nullára kívánják csökkenteni a kibocsátásukat? Melyek a témában leginkább érintett szektorok? A PwC ESG webinársorozatának második előadásán a meghívott vendégekkel többek között ezeket a kérdéseket járják körül a PwC fenntarthatósági szakértői.

Bár a globális gazdaság egyre energiahatékonyabbá válik, a gyorsan iparosodó gazdaságokban – Kínát, Indiát és Indonéziát is beleértve – a teljes energiafogyasztás 2,9%-kal növekedett az energiaigényes iparágak – például az építőipar és az acélipar – növekedésének élénkülése miatt. Az elmúlt évben világszerte megfigyelt szélsőségesen meleg és hideg időjárási viszonyok szintén a fűtéshez és a hűtéshez szükséges villamosenergia és gáz iránti kereslet növekedéséhez vezettek. Mindez komolyan felveti az éghajlatváltozással kapcsolatos kiszámíthatatlan időjárási jelenségek által gyakorolt lehetséges dominóhatás veszélyét.

A megújulóenergia-felhasználás 2010 óta a legnagyobb mértékben, 7,2%-kal növekedett, az energetikai rendszernek azonban még mindig kevesebb, mint 12%-át teszi ki. Az energiaszükséglet növekedése továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztásával jár, ami 2018-ban 2%-kal növelte a globális kibocsátást. Ez a leggyorsabb kibocsátásnövekedés 2011 óta.

A globális gazdaság szén-dioxid-intenzitása 2018-ban 1,6%-kal csökkent – ez kevesebb mint fele a párizsi megállapodásban kitűzött dekarbonizációs rátának (3,3%) – és ha ez az ütem folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a megállapodásban vállalt célkitűzéseiket, sem pedig a Párizsban elfogadott, ennél ambiciózusabb globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.

„Hatalmas szakadék tátong a klímaváltozási vészhelyzettel kapcsolatos retorika és a problémára világszerte adott válaszok elégtelensége között. Ennek kezelése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, mivel egyszerre kell szembenézniük a szélsőséges időjárás hatásaival és a növekvő éghajlat-politikai kockázatokkal. Egyensúlyba kell hozniuk az üzletvitel zavartalansága iránti folyamatos igényt a sürgető és diszruptív változások szükségességével” – mondta Mészáros Balázs, a PwC Magyarország cégtársa, közép- és kelet-európai Corporate Responsibility vezető.

A PwC-elemzés becslései szerint a párizsi megállapodás részét képező, országonként meghatározott hozzájárulási célok teljesítéséhez a G20 országoknak 2030-ig átlagosan évi 3%-os szén-dioxid-mentesítési arányt kellene tartaniuk. 2018-ban Németország teljesített a legjobban – és 6,5%-os dekarbonizációs mutatóval vezette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok indexét, miután csökkentette szén-, olaj- és földgázfogyasztását, valamint 8,7%-kal növelte a napenergia és szélenergia hasznosítását.

Az elemzés szerint a párizsi megállapodásban kitűzött cél elérése érdekében a globális gazdaságnak mostantól 2100-ig évente 7,5%-kal kellene csökkentenie szén-dioxid-intenzitását. Ez közel ötször gyorsabb, mint a jelenlegi dekarbonizációs arány. Annak érdekében, hogy reális esély legyen a felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozására, 11,3%-os dekarbonizációs szintet kellene elérni, amely a jelenlegi hétszerese.

Mészáros Balázs szerint az új technológiák már demonstrálják, hogy miként gyorsíthatjuk fel a változást és alakíthatjuk át az egyes ágazatokat: a tiszta, decentralizált hálózatoktól kezdve a mobilitás villamosenergia-alapúvá tételén és optimalizálásán át a talaj termőképességének növeléséig és a talajvédelemig.

„Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos aggodalmak egyre fontosabb napirendi pontokká válnak globális, társadalmi és vállalati szinten. A probléma megoldása iránti elkötelezettség tekintetében 2019-ben jelentős változás volt tapasztalható. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Írország és más országok klímaváltozási veszélyhelyzetet hirdettek a saját területükön. Azt azonban még nem látjuk, hogy ez miként fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti szintű fellépést, ami elengedhetetlen a párizsi megállapodás célkitűzéseihez való felzárkózás érdekében” – tette hozzá Mészáros Balázs.