A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős üzleti lehetőségeket teremt, ugyanakkor a vállalatoknak nemcsak a technológiát kell bevezetniük, hanem az azt támogató szervezeti és működési alapokat is biztosítaniuk kell. Azok a cégek, amelyek kizárólag az új alkalmazások bevezetésére összpontosítanak, mint például egy chatbot indítása, e-mail-asszisztensek vagy dokumentumkészítő megoldások használata, gyakran nem tudják kiaknázni az AI-ban rejlő teljes potenciált.

„A legtöbb hazai cégnél még mindig IT-projektként tekintenek a mesterséges intelligenciára, pedig valójában legalább ennyire emberi és szervezeti kérdésről van szó. Az AI nem kizárólag az informatikai csapatok számára hasznos eszköz. Ahhoz, hogy valódi üzleti értéket teremtsen, a szervezet minden szintjén meg kell jelenniük azoknak a készségeknek, amelyek segítségével a munkatársak megértik a technológia lehetőségeit és korlátait” – mondta Erik Slooten, az EY AI-szolgáltatásait vezető partnere.

Az EY szakértői szerint a sikeres AI-programok jelentős része valójában adatprojektként indul. Bár a figyelem gyakran az új modellekre és alkalmazásokra irányul, az AI-megoldások teljesítménye nagymértékben függ az adatok minőségétől és elérhetőségétől.

„A legtöbb vállalat óriási mennyiségű információval rendelkezik, de ezek sok esetben különböző rendszerekben, eltérő formátumban találhatók meg. Ha az adatok nincsenek megfelelően strukturálva és irányítva, a mesterséges intelligencia sem képes megbízható eredményeket előállítani. Éppen ezért ma az egyik legjobb beruházás sok esetben nem egy új AI-alkalmazás, hanem az adatok rendezése, konszolidálása és megfelelő kezelése” – tette hozzá Erik Slooten.

A generatív AI-eszközök gyors terjedésével párhuzamosan a biztonsági szempontok jelentősége is növekszik. A vállalatoknak egyszerre kell innoválniuk és garantálni az érzékeny adatok és rendszerek védelmét.

„A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt az üzleti működésben, de új kockázatokat is hoz magával. A generatív AI használatának szabályozása, az adatvédelem, a hozzáférések kezelése és a kiberbiztonság ma már nem különálló feladatok. A biztonság az AI-stratégia szerves részévé vált. A védelemre legalább akkor figyelmet kell fordítani, mint az innovációra” – hangsúlyozta Erik Slooten.

Az EY tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia bevezetésében élen járó szervezetek közös jellemzője, hogy nem kizárólag technológiai beruházásként tekintenek az AI-ra. Az emberek fejlesztése, az adatok tudatos kezelése és a biztonság megerősítése együttesen adja meg azt az alapot, amely a sikeres AI-transzformációhoz szükséges.

A brüsszeli közlemény szerint a polgári kezdeményezés szervezői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan uniós keret létrehozására, amely előmozdítja az etikus mesterséges intelligencia „nagy megbízhatóságú digitális tereit” és tesztelési környezeteit az Európai Unióban.

Tárgyalásokat sürgetnek a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO) és a doménnevek rendszerének kezelésére és szabályozására szakosodott ICANN szervezettel az európai digitális szuverenitás fenntartása, védelme és kiosztása céljából, valamint annak biztosítására, hogy a .IA domain regisztrációja magában foglalja a szuverén digitális személyazonosságot (eIDAS 2.0), az átlátható algoritmikus ellenőrzést (MI-jogszabály) és a személyes adatok védelmét (GDPR).

Mivel a kezdeményezés megfelel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott formai feltételeknek, az uniós bizottság az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet értelmében jogilag elfogadhatónak tartja.

A javaslatok tartalmát az Európai Bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta. A részleges nyilvántartásba vétel kétlépcsős eljárás keretében történik, amelynek első lépésében az Európai Bizottság arra kérte a szervezőket, hogy az előzetes értékelést figyelembe véve módosítsák eredeti kezdeményezésüket – tájékoztattak.

Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.

A keddi nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésére, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A brüsszeli testület dönt arról, hogy a kezdeményezésre válaszul hoz-e intézkedéseket vagy sem, és a döntését meg kell indokolnia.

Forrás: MTI

A mesterséges intelligencia a távközlési vállalatok növekedésének és hatékonyabb működésének egyik legfontosabb eszközévé válik az EY felmérése szerint. A vezetők 92%-a az ügyfélszolgálatban és a problémamegoldásban látja az AI egyik legfontosabb felhasználási területét. A technológia előrelépést hozhat a hálózatoptimalizálás, a kiterjesztett szolgáltatások és a személyre szabott megoldások területén is. A fejlődést a megkérdezett vezetők szerint elsősorban a költségvetési korlátok, a készséghiány, valamint a világos stratégiai irány kijelölésének elmaradása lassítja.

„A telekommunikációs szektor előtt komoly növekedési lehetőségek állnak, de az AI alkalmazása önmagába nem jelenti az üzleti eredmények javulását. A sikerhez világos üzleti célokra, a működés átalakítására és a munkatársak felkészítésére van szükség. A magyar piacon is az lesz a döntő, hogy a beruházásokból mérhető ügyfélérték és hatékonyabb működés szülessen” – mondta Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A szakemberhiány állhat a technológiai fejlesztések útjába

A válaszadók több mint kétharmada arra számít, hogy a kollégáik jelentős részének új készségekre lesz szüksége vagy más szerepkörökben folytathatják munkájukat, miközben új kompetenciák bevonására is szükség lehet. Eközben kevesebb mint harmaduk gondolja úgy, hogy a távközlés öt év múlva a legvonzóbb iparágak között lesz az állást keresők számára. A vállalatoknak ezért nemcsak képezniük kell a dolgozóikat, hanem a szerepköröket, a folyamatokat és a vezetői működést is újra kell gondolniuk.

Új bevételi forrásokat keresnek a távközlési cégek

A megkérdezettek fele fontos növekedési lehetőségként tekint a hagyományos távközlési alaptevékenységen túli szolgáltatásokra, szemben a 2024-es kutatás 34%-os eredményével. A kiemelt területek között szerepel a kiberbiztonság, a helyi adatkezelést nyújtó felhőmegoldások, az AI-infrastruktúra és a nagy számítási kapacitást biztosító szolgáltatások. A válaszadók 64%-a a kiemelkedő ügyfélismeretet, 49%-a pedig a hálózat minőségét tartja a jövőbeli siker fontos feltételének.

„A hagyományos konnektivitási szolgáltatások egyre érettebb piacán a növekedéshez már nem elegendő önmagában a technológiai infrastruktúra fejlesztése, hanem ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt kap az új növekedési lehetőségek azonosítása és a működési hatékonyság. A vezetőknek világos stratégiai döntéseket kell hozniuk arról, mely képességeket építik ki házon belül, hol támaszkodnak partnerségekre, és hogyan alakítják át portfóliójukat az új bevételi források megteremtése érdekében. Tartós versenyelőnyt azok a szolgáltatók érhetnek el, amelyek ezeket a döntéseket nem elszigetelt programokként kezelik, hanem világos jövőképre építik, és következetesen végre is hajtják a szükséges transzformációt” – tette hozzá Kadocsa Márton, az EY-Parthenon Magyarország stratégia és végrehajtás üzletágának vezetője.

A versenykörnyezet is átalakul: a felsővezetők szerint a műholdas szolgáltatók a következő öt év fontos piacformáló szereplői lesznek. A nagy felhőszolgáltatók egyszerre jelennek meg versenytársként és együttműködő partnerként, ahogy az AI-infrastruktúra egyre szorosabban kapcsolja össze a távközlést, a felhőt és a számítási kapacitásokat.

A The Future Shopper 2026, immár tizedik alkalommal közzétett jelentés, 17 országban, 28 000 fogyasztó bevonásával készült kutatásra épül, és a vásárlási szokások változásait vizsgálja. A jelentés a gazdasági bizonytalanságot és a megélhetési költségek okozta nyomást emeli ki a fogyasztói prioritások átrendeződésének hátterében. A kutatás az AI használata és az iránta tanúsított bizalom közötti különbségre is rámutat. A megkérdezettek jelentős része használt már mesterséges intelligenciát, a jellemző felhasználási módok között azonban továbbra is olyan hétköznapi feladatok szerepelnek, mint az általános információkeresés és a fordítás.

PÉNZÜGYI NYOMÁS ÉS A MEGŐRZÖTT HÉTKÖZNAPI ÖRÖMÖK

A pénzügyi aggodalmak átrendezik a fogyasztók költési prioritásait. A globális vásárlók 59%-a minden korábbinál jobban aggódik pénzügyi helyzete miatt, 60%-uk pedig pénzügyi megfontolásból már aktívan vissza is fogta a nem alapvető kiadásait.

A takarékosság ugyanakkor nem jelenti a hétköznapi örömökről való teljes teljes lemondást. A ruházat, a kávé és a meleg italok, valamint a bőrápolási és szépségápolási termékek azok közé a kategóriák közé tartoznak, amelyekre sokan akkor is költenének, ha más területeken megtakarításra kényszerülnének. A jelentés ezt a kisebb, örömet és komfortérzetet adó vásárlásokhoz való ragaszkodással kapcsolja össze: a gazdasági nyomás mellett is megmarad az igény a mindennapokat kellemesebbé tevő élményekre.

AI-HASZNÁLAT, ELLENŐRZÉS ÉS BIZALOM

A mesterséges intelligencia széles körű használata nem jelent feltétlen bizalmat. Bár a megkérdezettek 82%-a használt már AI-t, a válaszadók 58%-a vásárlás előtt más forrásokból is ellenőrzi az általa ajánlott termékeket. A döntés átadásával szemben is vannak fenntartások: a kutatásban résztvevő válaszadók egyharmada nem engedné, hogy a mesterséges intelligencia a nevükben vásároljon.

A bizalom kérdése a márkakommunikációban is megjelenik. A kutatásból kiderül, hogy az AI-generált termékképek csökkentik a márkába vetett bizalmat. Ez az eredmény a hiteles termékbemutatás és az átlátható kommunikáció jelentőségére hívja fel a figyelmet.

„A tavalyi Future Shopper egyik fontos tanulsága az volt, hogy a vásárlók számára az online és a bolti élmény nem két különálló világ: a teljes vásárlói journey számít. Az idei eredmények az AI terjedése mellett is világossá teszik, hogy a technológia önmagában nem elégíti ki a vásárlók igényeit. Üzleti értéket akkor tud egy márka teremteni, ha kézzelfoghatóan egyszerűbbé és megbízhatóbbá teszi a vásárlást, miközben nem szorítja háttérbe az olyan alapokat, mint a láthatóság, a termékek elérhetősége és az információ átadás. A márkáknak ezért az innovációt a vásárlási élmény valódi súrlódási pontjainak csökkentésére kell használniuk.” – mondta Simon Illés, a VML Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A VÁSÁRLÁSI ÉLMÉNY KÉZZELFOGHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI

A kutatásban mért fogyasztói költések több mint fele (51%) online történik, a digitális vásárlási élmény hiányosságai azonban a vásárlás megszakításához vezethetnek. A válaszadók 41%-a arról számolt be, hogy rendszeresen félbehagyja a vásárlást a frusztráló online élmény miatt. Emellett 48% szerint a vállalatok látványos funkciókra költenek, miközben olyan alapvető megoldásokat hanyagolnak el, mint a megfelelően működő keresés.

A fizikai üzletek ugyanakkor továbbra is fontos szerepet töltenek be a vásárlási folyamatban. A jelentés különösen a termékek kipróbálását, a megfelelő méret kiválasztását és a személyes tanácsadást emeli ki azok közül a szempontok közül, amelyekben a fogyasztók előnyben részesítik a bolti vásárlást.

„A mai fogyasztók tájékozottabbak, igényesebbek és körültekintőbben választanak, mint valaha. A legjobb technológia és az adatalapú döntések ezért önmagukban már nem elegendőek. A következő korszak nyertesei azok a márkák lesznek, amelyek ezen felül elnyerik és hosszú távon meg is őrzik a fogyasztók bizalmát.” – mondta Balog Tamás, a VML Hungary vezérigazgatója.

A VML The Future Shopper 2026 jelentése rámutat, hogy a technológiai fejlesztések mellett az ár-érték arány, a hitelesség és a vásárlási élmény is meghatározó a márkák megítélésében. Ezek alapján a hazai márkáknak és a Magyarországon működő nagyvállalatoknak is érdemes megvizsgálniuk, hogy fejlesztéseik mennyire szolgálják a vásárlók mindennapi igényeit: ezek következetes teljesítése hozzájárulhat a fogyasztói bizalom erősítéséhez és a versenyképesség megőrzéséhez.

Kölcsei Gergely több mint tíz évig dolgozott az FMCG szektorban, olyan márkákkal, mint a Sió Eckes és a Coca-Cola,  majd megalapította a Tomorrow reklámügynökséget. De sokoldalúságára jellemző, hogy játszott Madách Színháznak Az Operaház fantomja című előadádásban, és van lakberendező, meg cukrász szakképesítése is. Ezeket az érdekességeket korábbi beszélgetéseinkben már említettük.

Most néhány igen aktuális kérdést járunk körül. Az első, ahogy mostanában minden marketinges fórumon lenni szokott, a mesterséges intelligencia terjedése. Hogyan alakítja át az AI a marketinget, mi történik most, és mi várható a marketing és kommunikációs iparágban?

Utána beszélgetünk az influenszer-jelenségről, hogyan alakult ki és terjedt el a különböző piacokon. „Sokáig azt hittem, hogy az influencer marketing egy lufi. Hát, ebben nem lett igazam – mondta Gergő. – Ma már inkább az az érdekes kérdés, hogy merre fejlődik tovább – és miért számít egyre kevesebbet önmagában az, hogy valakinek hány követője van.” Ez olyannyira fontos kérdés lett számára, hogy létrehozta a Krewd.hu platformot.

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk kicsit a Branding/rebranding az FMCG szektorban 4. konferenciáról is, amelynek a fókusztémája az influencer marketing lesz.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A beszélgetés elején visszatekintünk az elmúlt nyárra, megbeszéljük, hogyan alakult a Telekomosok Fesztiválja. Azután kitérünk olyan fogalmakra, amelyek sűrűn visszatérnek Béla posztjaiban és előadásaiban: digitalizáció, purpose, országtuning… A témák közül a mesterséges intelligencia sem maradhat ki.

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a marketing iparág jövőképéről. Hol tart a normaváltás, a gondolkodás és a viselkedés megváltoztatása? Milyen lesz az új világ?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A generatív és ügynök alapú AI kerül előtérbe

A pénzügyi szervezetek többsége mára használ valamilyen felhasználó-interaktív AI-alapú produktivitási eszközt, ezek aránya meghaladja a 83 százalékot. A felmérés szerint az implementált AI-felhasználási esetek 65 százalékát mára a generatív AI és az ügynök alapú, vagyis agentic AI-megoldások adják, miközben a hagyományos prediktív és gépi tanuláson alapuló rendszerek aránya 29 százalékra csökkent.

A változás azt jelzi, hogy a vállalatok egyre inkább olyan megoldásokat keresnek, amelyek nemcsak elemzések és előrejelzések készítésére alkalmasak, hanem összetettebb feladatok támogatására és a döntéshozatal hatékonyabb előkészítésére is. A pénzügyi funkciókban az AI szerepe így fokozatosan túlmutat az automatizáción.

„A pénzügyi területen az AI már nem csupán jövőbeli ígéret, hanem egyre inkább a mindennapi működés része. A generatív és ügynök alapú rendszerek nemcsak a folyamatok automatizálásában hozhatnak előrelépést, hanem abban is, hogy a pénzügyi csapatok gyorsabban, pontosabban és üzletileg relevánsabb módon támogassák a döntéshozatalt.” – mondta Rédei Attila, a Finance Transformation csapat szenior menedzsere.

Az adaptáció gyorsul, de a szervezetek többsége még óvatos

Bár az AI iránti érdeklődés erősödik, a pénzügyi szervezetek jelentős része továbbra is megfontoltan közelít a technológia bevezetéséhez. A felmérés alapján a vállalatok 63 százaléka „követőként” vagy „konzervatívként” határozza meg saját AI-adaptációs szintjét. A válaszadók 11 százaléka sorolható az „élenjárók” közé, míg 25 százalékuk a korai adaptálók csoportjába tartozik.

A leggyakoribb akadályok között a tehetséghiány, az adatok minősége és a források korlátozottsága szerepel. A válaszadók 73 százaléka a megfelelő szakértelem hiányát, 63 százaléka a nem megfelelő adatminőséget, 57 százaléka pedig a szükséges erőforrások hiányát jelölte meg fő kihívásként. Az eredmények alapján az AI sikeres alkalmazása továbbra sem kizárólag technológiai kérdés.

A hatékonyság mellett egyre fontosabb a növekedés támogatása

Az AI-projektek elsődleges célja továbbra is a folyamatok fejlesztése és a költségek csökkentése, ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a felhasználási esetek is, amelyek közvetlenül a bevételnövelést és az üzleti növekedést támogatják. A válaszadók 49 százalékkal nagyobb hangsúlyt helyeznek ezekre a lehetőségekre, mint hat hónappal korábban.

Ez arra utal, hogy a vállalatok egyre inkább olyan stratégiai képességként tekintenek az AI-ra, amely új üzleti lehetőségeket és versenyelőnyt teremthet számukra. A pénzügyi funkciók szerepe ezzel párhuzamosan szintén átalakul, és egyre nagyobb hangsúlyt kap az üzleti értékteremtés támogatása.

„A pénzügyi területen az AI megoldások bevezetése még korai szakaszban van, de a lendület egyértelműen erősödik. A következő lépés azoknak a felhasználási eseteknek az azonosítása, amelyek gyorsan bizonyítható üzleti értéket teremtenek. A siker kulcsa nem az, hogy a szervezetek egyszerre próbáljanak mindent átalakítani, hanem hogy célzott, jól mérhető és fokozatosan skálázható megoldásokkal építsenek bizalmat az AI iránt.” – tette hozzá Lukács Eszter, a Deloitte Magyarország Finance Transformation csapatának igazgatója.

Jelentős beruházások várhatók a következő években

A felmérés alapján a pénzügyi funkcióhoz köthető AI-beruházások a következő években érdemben növekedhetnek. A válaszadók 84 százaléka arra számít, hogy a következő három évben több mint 1 millió dollárt fordít majd AI-fejlesztésekre, 41 százalékuk pedig legalább 4 millió dolláros befektetést tervez.

A felmérés szerint az AI-implementációk 79 százaléka hibrid modellben valósul meg, vagyis a vállalatok belső csapatai külső partnerekkel együttműködve dolgoznak a bevezetésen. A következő időszakban meghatározó lesz, hogy a szervezetek milyen gyorsan tudják fejleszteni adataikat, belső képességeiket és működési modelljeiket annak érdekében, hogy az AI szélesebb körben is üzleti értéket teremtsen.

A pénzügyi funkció működési modellje is átalakul

Az AI-adaptáció útja a pénzügyi területen a produktivitási eszközöktől a komplex, ügynök alapú rendszerekig vezet. A sikeres bevezetés szempontjából meghatározó lesz, hogy a szervezetek mennyire tudják összekapcsolni az adatminőség javítását, a munkavállalói készségek fejlesztését és a jól körülhatárolt üzleti célokra épülő AI-megoldások alkalmazását.

A Deloitte folyamatosan vizsgálja, hogyan alakítják át a feltörekvő technológiák az üzleti működést, a vállalati döntéshozatalt és a pénzügyi funkciók szerepét. A teljes kutatás itt érhető el, ahol részletesebben megismerhető, hogyan alakíthatja át az AI a pénzügyi funkciók működését és stratégiai szerepét.

Fotó: joel-filipe-VuwAfoHpxgs-unsplash_800

Az MLE hozzájárulása kiemeli a magas színvonalú, szerkesztőségileg felelős újságírói tartalom nélkülözhetetlen szerepét az európai kulturális életben, a közéleti vitákban, a demokratikus részvételben, valamint a nyelvi sokszínűség megőrzésében. A dokumentum egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a sajtókiadók fontos szerepet játszanak más kulturális és kreatív ágazatok tartalmainak megismertetésében és népszerűsítésében is.

Az Egyesület álláspontja szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének támogatása és a sajtókiadói tartalom gazdasági fenntarthatósága nem egymással szemben álló, hanem egymást feltételező célok. Ahhoz, hogy Európa biztonságos, megbízható és magas minőségű MI-ökoszisztémát tudjon felépíteni, elengedhetetlen, hogy az ehhez alapul szolgáló, szerkesztőségileg ellenőrzött tartalom előállítása is fenntartható maradjon.

Hozzájárulásában az MLE ezért a következőket kéri az Európai Bizottságtól:
• a sajtótartalom értékének elismerését a mesterséges intelligencia által vezérelt információs ökoszisztémában;
• tisztességes piaci versenyfeltételek biztosítását a kiadók és a technológiai platformok között;
• a szellemi tulajdon megfelelő monetizálásának lehetőségét;
• valódi és érdemi átláthatóságot a tartalmak MI-célú felhasználása tekintetében; és
• egy működőképes, az MI korának megfelelő licencelési piac kialakítását.

Az MLE hangsúlyozza: a magyar nyelvű sajtópiac – kis méretéből adódóan – fokozottan kitett annak a kockázatnak, hogy a mesterséges intelligencia által közvetített tartalomfogyasztás háttérbe szorítja a magyar nyelvű, hazai kontextusú forrásokat. Az Egyesület ezért kiemelt figyelmet fordított beadványában a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmére, valamint arra, hogy az európai szabályozás vegye figyelembe a kisebb nyelvi piacok sajátos helyzetét.

„A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban változtatja meg, hogyan jutnak el az emberekhez a hiteles, ellenőrzött hírek és kulturális tartalmak. Ez lehetőség is, de kockázat is: ha a szerkesztőségileg felelős sajtó gazdasági alapjai meggyengülnek, azzal végső soron a magyar nyelv, a hazai közéleti diskurzus és a demokratikus nyilvánosság minősége kerül veszélybe. Célunk nem az innováció akadályozása, hanem egy olyan együttműködési keret kialakítása, amelyben a mesterséges intelligencia fejlesztői és a tartalmat előállító kiadók egyaránt nyertesei lehetnek ennek az átalakulásnak” – mondta Lipták Tímea, az MLE elnöke.

Az MLE a jövőben is aktívan részt kíván venni az európai szintű szakpolitikai párbeszédben annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia korában is fennmaradjon a független, minőségi és sokszínű magyar sajtó gazdasági és szakmai alapja.

A humanoid robotok fejlődése az elmúlt években látványosan felgyorsult, miközben a technológia egyre közelebb kerül a mindennapi felhasználáshoz. Ebbe a trendbe illeszkedik a Unitree R1 is, amely a fejlett mozgásvezérlést és érzékelést egy könnyű, mobil és sokoldalú platformban egyesíti. A robot 121 centiméter magas, körülbelül 29 kilogramm tömegű, és felszereltségtől függően 20 vagy 26 szabadsági fokkal rendelkezik a robot testében, ami az opcinális ügyeskezekkel és megfogókkal akár 40 szabadságfokig bővíthető.

Szélesebb kör számára nyílhat meg a humanoid robotika

Az R1 egyik legfontosabb újdonsága nem kizárólag a technológiai képességeiben rejlik. A Unitree célja, hogy a humanoid robotika ne csak a legnagyobb kutatóintézetek és technológiai vállalatok számára legyen elérhető. Az R1 olyan árszintet képvisel, amely a korábbiaknál jóval szélesebb kör számára teszi lehetővé a humanoid robotok alkalmazását és kipróbálását.

„Ezzel a humanoid robottal jóval szélesebbre nyílik a hozzáférhetőség. Ilyen árszinten korábban nem volt elérhető humanoid robot a piacon, így ma már sokkal többen engedhetik meg maguknak – legyen szó oktatási, kutatási vagy szórakoztatási célról. Nagy lépés ez az egész iparág számára, és örülünk, hogy Magyarországon az első példányok már használatba kerültek. A következő hónapokban az R1-es robotokkal számos konferencián és rendezvényen lehet majd személyesen is találkozni” – mondta Körömi János, az INFUZE Robotics ügyvezetője.

Akár 40 szabadságfok, binokuláris kamera és körülbelül egyórás üzemidő

A Unitree R1-et úgy tervezték, hogy a fejlesztők és felhasználók számára rugalmas robotikai platformot biztosítson. A robot felszereltségtől függően 20 és 40 közötti szabadságfokkal rendelkezik, binokuláris kamerával és mikrofonrendszerrel érzékeli környezetét, kapcsolódását pedig többek között Wi-Fi 6 és Bluetooth 5.2 biztosítja. Az OTA-frissítéseknek köszönhetően a rendszer folyamatosan naprakészen tartható. A fejlesztői (EDU) változatok akár 100 Tops számítási kapatású NVIDIA Jetson AI chipekkel érkeznek, amiket kifejezetten a roboton belüli mesterséges intelligencia és gépi látási algoritmusok futtatására optimalizált a gyártó.

A körülbelül egyórás üzemidőt gyorsan cserélhető akkumulátor egészíti ki, ami különösen rendezvényeken, bemutatókon vagy hosszabb fejlesztési munkamenetek során lehet praktikus. A robot magasabb felszereltségei külső áramforrásról is üzemeltethetők, így működésüket nem korlátozza az akkumulátor kapacitása.

Egy robot, többféle szerepben

Az R1 felhasználási lehetőségei túlmutatnak a klasszikus robotikai fejlesztéseken. Egyetemek, kutatóhelyek, fejlesztők és innovatív vállalkozások számára egyaránt érdekes platform lehet oktatási, kutatási és fejlesztési projektekben. Közben a robot fizikai jelenléte és mozgásképessége miatt olyan területeken is szerepet kaphat, ahol a technológia bemutatása önmagában is élményt jelent.

Az INFUZE Robotics ezért nemcsak értékesíti, hanem rendezvényekre és kiállításokra bérbe is adja a Unitree R1-et. Így a humanoid robot azok számára is elérhető, akik egy saját robot beszerzése nélkül szeretnék testközelből megmutatni közönségüknek, ügyfeleiknek vagy munkatársaiknak, milyen irányba tart a robotika.

„Az R1-nél éppen az a különleges, hogy nem kell feltétlenül robotikai laboratóriumban találkozni vele. El lehet vinni egy rendezvényre, kiállításra vagy bemutatóra, és a látogatók saját szemükkel láthatják, hogyan mozog egy modern humanoid robot. Ez egészen más élményt ad, mint egy videó vagy egy képernyőn látott demonstráció” – tette hozzá Körömi János.

Az első magyarországi Unitree R1-ek már megtekinthetők az INFUZE Robotics-nál, ahol a robot megvásárolható, illetve rendezvényekre és kiállításokra bérelhető.

A Unitree R1 hivatalos magyarországi indulóára: bruttó 3.990.00,- (nettó: 3.141.732,-)

A KPMG jelentésében az Anthropic által fejlesztett Claude Mythos nevű AI-modellt vizsgálta, amelyhez egyelőre egy szűk körű program keretében kizárólag kritikus infrastruktúrák vagy kulcsfontosságú szoftverek védelmével foglalkozó cégek férnek hozzá, mint például az AWS, az Apple, a Google vagy a Microsoft.

A modell legfontosabb újdonsága nem az, hogy „okosabb” elődeinél, hanem hogy rendkívüli hatékonysággal képes programkódokat elemezni, gyenge pontokat azonosítani, majd azokat működő támadási eszközökké alakítani. Olyan feladatokat hajt végre önállóan, amelyek korábban többnapos vagy akár többhetes munkát igényeltek. Ennek köszönhetően a mesterséges intelligencia egyszerre akár több száz rendszer elemzését is képes párhuzamosan elvégezni.

A dokumentumban ismertetett példák szerint a Claude Mythos egyebek mellett egy 27 éve rejtve maradt OpenBSD-hibát, súlyos FreeBSD-sérülékenységet, valamint egy több mint másfél évtizede jelen lévő FFmpeg-sebezhetőséget is azonosított.  Az Anthropic szerint a modell több ezer korábban ismeretlen gyenge pontot talált a legfontosabb webböngészőkben is, a Firefox esetében például 181 működő biztonsági rést azonosított.

A KPMG elemzése szerint ez minőségi ugrást jelent a korábbi modellekhez képest. Míg azok elsősorban egy-egy részfeladatban támogatták a szakembereket, a Mythos képes teljes támadási szimulációkat önállóan végig vinni. A brit AI Security Institute (AISI) független vizsgálatai során a rendszer több esetben autonóm, megtévesztő és a kitűzött célok érdekében adaptív viselkedést mutatott, amelyben a kijelölt feladatkörén túllépve önálló támadási láncokat épített fel, külső rendszerekbe próbált bejutni, illetve emberi megtévesztésre épülő módszereket alkalmazott. Bár ezek többsége ellenőrzött környezetben történt, jól mutatják, hogy az autonóm támadási képességek már nem elméleti lehetőséget jelentenek.

A KPMG szerint a következő 6-18 hónapban más szereplők is hasonló képességű modellekhez jutnak majd hozzá. Ez alapjaiban változtatja meg a védekezés időkereteit is: míg korábban egy szoftverfrissítés megjelenése és az arra épülő támadások között gyakran hetek teltek el, a jövőben ez az időablak akár 72 órára is szűkülhet.

A jelentés szerint a vállalatoknak fel kell gyorsítaniuk a javítások telepítését, pontos eszközleltárt kell fenntartaniuk, meg kell erősíteniük a naplózást, a többfaktoros hitelesítést és a jogosultságkezelést. Miközben egyre nagyobb szerepet kapnak a viselkedéselemzésen alapuló, automatizált EDR- és XDR-megoldások is. A dokumentum hangsúlyozza: a kiberbiztonság alapelvei nem változnak meg, azonban azok végrehajtásának sebessége kritikus versenytényezővé válik. Az MI-alapú támadások tempóját ugyanis csak hasonlóan gyors, automatizált védelemmel lehet ellensúlyozni.

A KPMG szerint a Claude Mythos megjelenése nem egyszeri technológiai mérföldkő, hanem egy szélesebb technológiai átalakulás első jele, egy új működési korszak kezdete. A vállalatoknak már most érdemes felkészülniük arra, hogy a következő 1-2 évben a mesterséges intelligencia által támogatott kibertámadások szélesebb körben is elérhetővé válnak, és ezzel párhuzamosan a gyors, automatizált védekezés válik a szervezetek egyik legfontosabb kiberbiztonsági képességévé.