Világszerte egyre több szervezet vezeti be az AI-t, mert felismerik a benne rejlő lehetőségeket, a széles körű alkalmazás azonban új kiberbiztonsági kihívásokat is teremt. Ugyanazok az AI-képességek, amelyek jelentős üzleti előnyt biztosítanak, új sebezhetőségeket is létrehozhatnak, emellett növelik a kibertámadások sebességét és káros hatását is.

A legégetőbb, AI-hoz kapcsolódó kockázatok jelentős része a szervezeteken belülről ered. Ilyen például a „shadow AI”, az engedély nélkül bevezetett AI-alapú megoldások, ezek súlyos biztonsági, irányítási és átláthatósági kockázatokat okozhatnak. Hasonló kihívást jelenthetnek az érzékeny adatokkal interakcióba lépő autonóm döntéshozatali rendszerek, amik adatvesztéshez, a modellek manipulációjához vagy jogosulatlan hozzáférésekhez vezethetnek, ezért kiemelten fontos a proaktív kockázatkezelés.

A Deloitte Tech Trends 2026 tanulmányban négy olyan kulcsterületet azonosítanak, ahol az AI-hoz kapcsolódó biztonsági kockázatok megjelennek: az adatok, az AI-modellek, az alkalmazások és az infrastruktúra szintjén. Míg a fenyegetések köre folyamatosan bővül, a reaktív védekezésre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. Ezért a hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatokat jelentősen módosítani kell ahhoz, hogy hatékonyan kezelni lehessen ezeket az AI-specifikus kihívásokat.

„Igaz, hogy az AI új támadási felületeket hoz létre, és felgyorsítja a fenyegetések megjelenését is, de számos alapvető kiberbiztonsági elv továbbra is kulcsfontosságú marad. A feladatunk, hogy az olyan bevált gyakorlatokat, mint a biztonságos szoftverfejlesztési folyamatok vagy a szigorú hozzáféréskezelés az AI-rendszerek sajátos követelményeihez igazítsuk. Így biztosítható, hogy az innováció fejlődési üteme mögött ne maradjon le a biztonság sem” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kiberbiztonsági Tanácsadási csapatának közép-európai partnere.

Az AI szerepe a fejlett kibervédelemben 

Bár a mesterséges intelligencia új kockázatokat hoz létre, a védekezésben is jelentős lehetőségeket kínál. Az AI-alapú kiberbiztonsági megoldások képesek gépi sebességgel működni és valós időben alkalmazkodni az új fenyegetésekhez.

Ezek a rendszerek olyan mintázatokat is felismerhetnek, amelyeket az emberi elemzők nehezebben vesznek észre. Segíthetnek a teljes digitális infrastruktúra monitorozásában. Emellett felgyorsíthatják a fenyegetésekre adott válaszokat, előre jelezhetik a támadók lépéseit, és automatizálhatják az ismétlődő feladatokat.

Az élenjáró szervezetek már AI-natív védekezési stratégiákat is alkalmaznak. Ilyen például a „red teaming”, amely során szimulált támadásokkal és stressztesztekkel vizsgálják az AI-rendszerek sebezhetőségeit. Így még azelőtt azonosíthatók a gyenge pontok, hogy azokat rosszindulatú szereplők kihasználnák. Emellett a szándékos megtévesztést, az úgynevezett szimulált ellenséges (adversarial) támadást használják arra, hogy a modellek felismerjék és kivédjék a manipulációs kísérleteket. Ez növeli a rendszerek ellenálló képességét a kifinomult támadásokkal szemben.

Az AI-hoz kapcsolódó irányítási, kockázatkezelési és megfelelőségi (governance, risk, compliance) keretrendszerek szintén gyorsan fejlődnek. Ez különösen igaz a szabályozott iparágakban, például a pénzügyi szektorban. Egyre gyakoribb, hogy az AI-felügyelet a vállalatok audit bizottságainak hatáskörébe kerül. Ezek a testületek rendszeresen értékelik az AI-hoz kapcsolódó tevékenységeket. Az autonóm rendszerek terjedésével az AI-ügynökök irányítása, a dinamikus jogosultságkezelés és a teljes életciklus-menedzsment is kulcsfontosságúvá válik.

„Az AI jelentősen növelheti a kiberbiztonsági védekezés hatékonyságát. Automatizálja az ismétlődő feladatokat, felismeri a rejtett támadási mintákat, és felgyorsítja a reakcióidőt. Ennek köszönhetően a kiberbiztonsági csapatok gyorsabban és megalapozottabban hozhatnak döntéseket, ami alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést” – összegezte Szöllősi Zoltán.

A jövő kiberbiztonsága: új technológiai határterületek 

Több új trend is alakíthatja a kiberbiztonságot a jövőben. Ilyen például az AI és a fizikai infrastruktúra egyre szorosabb összekapcsolódása, az autonóm kiberhadviselés megjelenése, valamint az űr- és kvantumbiztonság új kihívásai. Ezek a fejlemények alapjaiban formálhatják a védekezési stratégiákat. Az ezekre való felkészüléshez már ma szükség van rugalmas technológiai architektúrákra és erős irányítási keretrendszerekre.

A jövőben azok a szervezetek lehetnek sikeresek, amelyek rétegzett stratégiai védekezési modellt alakítanak ki. Fontos az is, hogy a biztonság már az AI-kezdeményezések tervezési szakaszában megjelenjen. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyensúlyt teremteni az innováció és a biztonság között, nemcsak eszközeiket védhetik meg, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek az egyre inkább AI-vezérelt gazdaságban.

A kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, valamint további technológiai trendekről szóló elemzés itt elérhető.

A szótárakban hiába keressük a Humanody szót, így mindjárt a beszélgetés elején megfejtjük a jelentését. Utána bizonyos alapfogalmak tisztázására teszünk kísérletet. Mi a márka, és mi a márkaépítés? Mióta vannak egyáltalán márkák?

Ezután rátérünk a mai beszélgetés igazi apropójára. Kun Miklós idén is előadott a Márkaépítés konferencián, ahol két fontos kérdés megválaszolását kértük tőle: megváltozik-e a márkaépítés lényege az AI korszakában, és képes-e a technológia átírni az emberi gondolkodást?

Innen értelemszerűen napjaink egyik legizgalmasabb kérdésével, a mesterséges intelligencia szerepének áttekintésével folytatjuk. Mit hozott az életünkbe, a munkánkba és a gondolkodásunkba? Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a márkák és a márkaépítés jövőjéről is, és ennek kapcsán megismerkedünk a márkalény fogalmával.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban.

A KPMG már a davosi világgazdasági fórumon bemutatott AI’s Dual Promise, azaz a „Mesterséges intelligencia kettős ígérete” című tanulmányában is azt hangsúlyozta, hogy az AI megfelelő felhasználásával sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel, és így jelentősen csökkenteni lehet a környezetszennyezést.

Az AI évente 3,2–5,4 gigatonna CO₂-kibocsátást csökkenthet 2035-re a London School of Economics Nature-ben is publikált kutatása alapján, és ez a kibocsátáscsökkentési potenciál jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4–1,6 gigatonna CO₂e nagyságrendű többletkibocsátását. Az AI pozitív hatásai között szerepel a hálózatoptimalizálás, a megújulók integrációja, az intelligens kereslet-előrejelzés, a digitális ikrek használata, a prediktív karbantartás, valamint az AI-alapú gyártás energiaintenzitás-csökkentő hatása. Nem véletlen, hogy az energetikai vezetők 97%-a nettó pozitív hatásúnak tartja az AI-t a net zero célok szempontjából.

A fejlesztések mögötti infrastruktúra is egyre inkább a fenntarthatóság irányába mozdul el: a nagy adat- és AI-üzemeltetők 63%-a tervezi, hogy három éven belül saját, tiszta energiatermelést alakít ki, ami háromszoros növekedést jelentene a jelenlegi 20%-hoz képest. Emellett jelentősen nőhet azoknak a vállalatoknak az aránya is, amelyek működésüket magas megújulóenergia-részarány mellett biztosítják.

Habár az AI-iparág jelenleg a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használjuk ezt a technológiát és milyen szabályozási környezet veszi körül. A kutatásban megkérdezettek több mint egyharmada a hálózati infrastruktúra-kockázatokat és a finanszírozási akadályokat látja olyan tényezőknek, amelyek nehezíthetik a mesterséges intelligencia tiszta működésének elérését.

„Az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja” – hangsúlyozta Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek pragmatikus megközelítést választanak: egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat – az irodáktól egészen a gyártósorokon át a beszállítói láncig.

Torz képet adhat, ha csak az energiaigényre fókuszálunk, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emeljük ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, melynek megfelelő kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie, amellyel nemcsak a sokak által prognosztizált „AI-apokalipszis” kerülhető el, de az új technológia a bolygó megmentésének sarokköve is lehet.

Új korszak kezdődik a Master Good cégcsoportnál: a nyár végén megkezdődik az átköltözés a sárvári új húskészítmény-üzembe, miközben a vállalat egy öt évre ütemezett, 350 milliárd forintot meghaladó beruházási programot készít elő. A fejlesztési csomag új vágóüzemet, panírozógyárat, melléktermék-feldolgozót, agrárkapacitás-bővítést és jelentős infrastrukturális beruházásokat is magában foglal.

Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa szerint a cél nem pusztán a növekedés, hanem a versenyképesség megőrzése egy gyorsan változó, globális piacon. „Ez egy versenyalapú világ. Aki most lassít, az lemarad. Aki lemarad, az előbb-utóbb kiszorul. A folyamatos fejlesztés nem ambíció kérdése, hanem versenyképességi kényszer” – fogalmazott.

Négyszeres kapacitás, robotika és mesterséges intelligencia Sárváron

Hamarosan befejeződik a sárvári új húskészítmény-üzem építése. A kivitelezés kisebb csúszással halad, ezért a régi gyár teljes leállítása és az új üzembe történő átköltözés várhatóan a nyár végén valósul meg. Az új létesítmény a vállalat tervei szerint Európa – sőt a világ – egyik leghatékonyabb és technológiailag legfejlettebb húskészítmény-üzeme lesz. Az üzem kibocsátási kapacitása a jelenlegi négyszerese, miközben mindössze másfélszer akkora alapterületen működik. A beruházás során a legmodernebb automatizációs, robotikai és mesterséges intelligencia alapú megoldásokat integrálták.

„Világszerte felkutattuk a legfejlettebb technológiákat, és ezekből – mintegy legoelemekből – állítottunk össze egy olyan rendszert, amely egyszerre növeli a hatékonyságot, az energiaoptimalizálást és az élelmiszerbiztonság szintjét” – mondta Bárány László. A technológiai előny ugyanakkor csak magas kihasználtság mellett válik valódi versenyelőnnyé. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az értékesítési volumen jelentős bővítése lesz, különösen az exportpiacokon.

Új vágóüzem, panírozó és teljes agrár bővítés: 350 milliárd feletti csomag

A húskészítmény-üzem mellett a Master Good előkészíti második vágóüzemének megvalósítását is. Ez a tervek szerint a világ legmodernebb – kapacitásában mindenképpen a legnagyobbak közé tartozó – technológiailag kiemelkedően fejlett csirkefeldolgozó üzeme lesz. Az új csirkefeldolgozó üzem kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió darabot, amivel a világ legnagyobb és technológiailag is kiemelkedő létesítményei közé tartozhat. A feldolgozóipari fejlesztésekkel párhuzamosan az agrár oldalon is jelentős bővítésre készül a cégcsoport: mintegy 31 új nevelő- és hizlalótelep létesítése, új keltető, valamint a takarmánygyártási kapacitás bővítése szerepel a programban.

A víz lesz az egyik kulcskérdés: Tiszából érkező víz, milliárdos infrastruktúra

A teljes, öt évre tervezett beruházási csomag meghaladja a 350 milliárd forintot. Része az új panírozógyár, melléktermék-feldolgozó üzem, valamint a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése is. A megnövekedett kapacitás jelentős vízigénnyel jár. Saját kút fúrására nincs lehetőség, ezért a vízellátást a Tiszából kell biztosítani. A Tiszától az üzemig történő vízbevezetés önmagában mintegy 8 milliárd forintos beruházást igényel.

„Egy ilyen volumenű ipari fejlesztésnél az infrastruktúra költségei is rendkívül jelentősek. Ezeket ugyanúgy meg kell építeni, mint magát az üzemet” – hangsúlyozta Bárány.

Finanszírozás: döntően saját forrásból és piaci alapon

A beruházási program finanszírozása döntően saját forrásból, banki finanszírozással és kötvénykibocsátással történik. A rendelkezésre álló állami támogatások aránya a teljes volumenhez képest alacsony, ráadásul utófinanszírozott konstrukcióban érhetők el.

„A támogatási intenzitás és a maximális elérhető összeg jogszabályban rögzített. A beruházás döntő részét ezért már saját erőből és piaci finanszírozással valósítjuk meg”  – mondta Bárány László, majd hozzátette: “Ha Magyarországra települő külföldi tulajdonú vállalatok – például nagy, ipari beruházók vagy akkumulátorgyárak – jelentős állami támogatásban részesülhetnek hasonló nagyságrendű fejlesztések esetén, akkor indokolt a kérdés: egy magyar tulajdonú, hazai központú vállalat miért ne részesülhetne azonos feltételek mellett hasonló mértékű támogatásban?”

A BioFer a körforgásos modellt erősíti

A fejlesztési program része a BioFer új üzeme is, amely a vertikális integráció és a körforgásos gazdálkodás fontos eleme. A szervestrágya-feldolgozó kapacitás bővítése a talajminőség javítását és a hosszú távú agrárfenntarthatóságot szolgálja. A vállalat szerint a keresleti oldal folyamatosan erősödik, ami megalapozza a beruházás indokoltságát. Európa legnagyobb szerves-trágya gyárát is átadják majd belátható időn belül.

Háttér

A Master Good csoport Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb baromfiipari vállalata. Központja Kisvárdán található, éves árbevétele 2025-ben meghaladja a 360 milliárd forintot, az export aránya 75 százalék körül van. A vállalat a McDonald’s egyik legfontosabb közép-európai beszállítója, és több mint 40 országba exportál világszerte. A családi vállalkozást ma operatív szinten Bárány László és testvére, Bárány Péter vezetik.

A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.

A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.

„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt” – mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.

A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt  a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.

„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat” – jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.

Mai beszélgetésünk apropója egy friss kutatás, aminek fontos előzményei is vannak. Röviden felidézzük a három évvel ezelőtti GWI kutatást a magyar internetező lakosságról, meg az AI Readiness Index két hullámát a magyarok és az AI viszonyáról. A mostani kutatás, az „AI az egészségügyben” egy igen fontos részterületet vizsgát meg.

Egy általános körképpel kezdjük a beszélgetést. AI és egészségügy: mire használjuk, miért használjuk a mesterséges intelligenciát, kik a leggyakoribb használók, milyen generációs különbségek láthatóak? Kitérünk arra is, milyen problémákkal, nehézségekkel szembesülnek a felhasználók, és ilyen hátrányai vannak a mesterséges intelligenciának. Beszélünk a terület jövőbeli potenciáljáról, és azt is tisztázzuk, miért fontos egy ilyen téma egy ügynökségnek.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A mesterséges intelligencia és a podcastok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a reklámpiacon – ezt erősítik meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásai is, amelyeket az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közös workshopján mutattak be.

Az esemény legfőbb célja az volt, hogy a reklám- és médiaszakma első kézből ismerje meg a médiahatóság által készített tanulmányok legfontosabb megállapításait, és azok gyakorlati hatásait a reklámozás jelenére és jövőjére. A közel 100 szakember részvételével zajló workshop egyértelműen rámutatott: a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, ugyanakkor új szakmai és etikai kérdéseket is felvet. A hatósággal való együttműködés az ÖRT stratégiájának fontos része. Idén már harmadik alkalommal rendezett workshopot a szakmai szervezet a reklámterület szempontjából kiemelt hatósággal, melyet kiemelt érdeklődés követett a tagság részéről.

Dr. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntőjében kiemelte: „A társszabályozó szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelten fontos számunkra. Az NMHH és az ÖRT között több területen is konstruktív együttműködés zajlik. Az idei már a negyedik év amikor bemutathatunk olyan általunk készített kutatási anyagokat az ÖRT tagságának, amelyek a reklámozási gyakorlat jelenét és jövőjét egyaránt érintik.”

Az AI már nem jövő – hanem a reklámipar új működési alapja

Soós Edina, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia ma már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a reklámipar mindennapi gyakorlatának része. A kutatás szerint a magyar cégek mintegy ötöde már alkalmaz AI-megoldásokat, a nagyobb vállalatok körében pedig ez az arány még magasabb. A technológia elsősorban a tartalomgyártásban, a kampánytervezésben és az optimalizálásban hoz érdemi változást, jelentősen növelve a hatékonyságot és a személyre szabhatóságot. Ugyanakkor az AI térnyerése új kihívásokat is felszínre hoz: a transzparencia, a hitelesség és a fogyasztói bizalom kérdései minden korábbinál hangsúlyosabbá válnak a reklámozási gyakorlatban.

Hallgatóból vásárló: a podcastok reklámereje egyre nő

Kövecses Ágnes, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának osztályvezetője bemutatta, hogy a podcastfogyasztás Magyarországon dinamikusan növekszik: míg 2021-ben a lakosság 40%-a hallgatott valamilyen gyakorisággal podcastet, ez az arány 2024-re már 66%-ra emelkedett. A podcastok egyik legfontosabb sajátossága a személyesebb, bizalmi jellegű kommunikáció, amely különösen értékessé teszi a márkák számára. A hallgatók több mint fele találkozott már reklámmal podcastben, és egy részük vásárlási döntést is hozott ezek hatására. A formátum így egyértelműen kilépett a kísérleti fázisból, és mára a reklámkommunikáció egyik releváns csatornájává vált. A siker kulcsa ugyanakkor nem pusztán a jelenlét, hanem a hiteles, a tartalomba természetesen illeszkedő megjelenés.

Nemcsak trendek, hanem iránymutatások is rendelkezésre állnak

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára az előadásokat követően hangsúlyozta: a bemutatott két téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a szakma számára már ma is elérhetők olyan iránymutatások, amelyek segítik a jogkövető és etikus marketing és reklámozási gyakorlatot.

„A mesterséges intelligencia és a podcastok területén nem a nulláról indul a piac. 2025-ben a reklám- és marketing szakmai szervezetek partneri együttműködésében elkészült az AI Guide ajánlás, míg a podcast reklámozás esetében az ÖRT és az IAB Hungary közösen dolgozott ki útmutatót a helyes reklámozási gyakorlatról” – emelte ki záró gondolatában a szervezet operatív vezetője, majd hozzátette: „a hatóságokkal való közös munkát az érdeklődést látva sikertörténetként értékeljük és a jövőben is folytatni fogjuk”. 

Novák Péter, az MRSZ elnöke így összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Bár a pangó gazdasági környezet, a várakozások alatt maradó 2025-ös GDP-növekedés (+0,3%) nem biztosított támogató közeget a kommunikációs szektor fejlődéséhez az elmúlt évben sem, a lakossági (háztartási) fogyasztás enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére. 2025-ben a hirdetők teljes kommunikációs ráfordításai az infláció feletti mértékben nőttek (+6,2%), de reálértéken még mindig nem érték el a költések 2019-es szintjét (-4,5%). A tavalyi gyarapodás oroszlánrészét továbbra is a versenyszféra befektetései eredményezték: ez volt a reklámpiac motorjának legfőbb üzemanyaga. A média szektorban tapasztalható nagyobb mértékű (+8,7%) éves reklámbevételnövekedés azonban csalóka, mert a piac bővüléséhez az előző évben is hozzájárult a médiaárak emelkedése, illetve a 2026-os választások előszele már érzékelhető hatással bírt egyes médiatípusokra. A hazai média reklámbevétel változása (+6,8%) 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől, sőt, reálértéken a 2019-hez szinthez képest még mindig 10%-os mínuszban van.” A kommunikációs szektorok teljesítménye kapcsán hozzátette: „A non-media[3] szektorok növekedési üteme lassulni kezdett 2025-ben. Teljesítményük infláció alatti mértékben változott (+3,7%), ami elmarad a 2024-es, 7,6%-os bővüléshez viszonyítva, és az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagnövekedése (+8%) alatt teljesít. Így a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest.”

Az MRSZ elnöke az utóbbi évek piaci folymataira reagálva azt is hangsúlyozta: „A reklámipar számára is rendkívül hektikusan alakultak 2019-et követő, válságokkal tarkított évek. A globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is elkezdtek szembesülni.”

A 2025-ös MRSZ Médiatorta mérete: 415,9 milliárd forint

2025-ben mindösszesen 32,3 milliárd forint reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok. Kivétel nélkül valamennyi növekedett, eltérő mértékben egy 1,9-11,2 skálán belül. Három médiatípus kiemelkedő mértékben, 10% felett növekedett nominálisan: a digitális (+11,2%), a közterület (+11.3%) és a rádió (+10,8%). Biztató, hogy a tavalyi nominális növekedés (+8,7%) magasabb, mint az elmúlt 25 év átlaga (5,8%), bár a teljes médiatortán belül a lokális média növekedés 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől. A 2020-ban kezdődő, rendkívül volatilis éveket követően a 2024-es és 2025-ös számok már a piac stabilizálódását mutatják.

Helycsere a médatípusok sorrendjében: a közterület megelőzte a sajtót. Hosszú évek óta először van változás a médiatípusok sorrendjében. 2025-ben a közterület és a sajtó helyet cserélt: a közterületi média a 4. helyre lépett elő, míg a sajtó a tavalyi növekedés ellenére is az 5. helyre csúszott vissza. A közterület ugyan kis mértékben, de 0,2%-kal nagyobb helyet hasít ki a tortából a sajtóhoz viszonyítva. A médiatípusok 2025-ös, új sorrendje: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) közterület, (5) sajtó, (6) rádió, (7) mozi.

Még mindig a globális szereplők növekednek a leggyorsabban, bár a mérték már nem annyira kiugró, mint évekkel ezelőtt, de továbbra is meghaladja a hazai szereplőkét: 2025-ben a teljes piaci bővülés közel fele (48%) náluk realizálódott. A teljes médiatortában 19,6%-ot, míg a digitálisban 35%-ot képvisel a lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál landoló reklámköltés. (A digitálison belül a hazai szereplők térnyerésének növekedését befolyásolta a 2023-tól bekerülő influencer marketing adat, illetve 2024-től digitális retail media adatokkal is kiegészült a szám.) A globális szereplőknél a teljes médiaköltés több mint egyharmada, 36,1%-a realizálódott, míg ennek aránya a digitális reklámköltésen belül 65%.

A rádió és a közterület piac stabil növekedésben. A közterület és a rádió évek óta folyamatosan növekszik, a rádió 2022 óta minden évben 10 százalékpont feletti mértékben. 2025-ben igazán sikeres évet zárt az outdoor piac, hiszen médiatörténeti előrelépést tett: a média tortában helyet cserélt a sajtóval. A 37,3 Mrd Ft-osra emelkedő közterületi reklámköltés az előző évhez képest 11,3%-os bővülést hozott, ami – noha kismértékben, 0,1 százalékponttal – meghaladta (!) a digitális piac növekedését is. Ez a szám elegendő volt ahhoz, hogy reálértéken is számottevő pozitív változást éljen meg a közterületi piac.

A sajtó fél évtized után ismét növekedési pályára állt. A sajtó a korábbi öt éves csökkenés és a 2024-es mélypont (-8,3%) után 2025-ben ismét növekedni tudott, 4,6%-kal növelte reklámbevételeit.

A nagyképernyősök visszavettek a tempóból. A televízió növekedési üteme 2025-ben belassult (+1,9%) a 2024-es évben tapasztalt növekedési ütemhez (+8,6%) képest. A mozi emelkedő pályán maradt, de csak kis mértékben, +3,9%-kal bővült az előző éves korrigált adathoz képest.

Reálértéken is bővült 2025-ben a médiatorta (+4,0%). A hektikus és reálértéken mínuszos 2022-23 után tavaly is növekedett a médiaköltés reálértéken, a 2024. évi 4,1% után 2025-ben 4%-kal. 2025-ben reálértéken csak a médiatípusok fele (digitális, közterület, rádió) tudott  reálnövekedést felmutatni, szemben a 2024-es évvel, ahol a sajtón kívül minden további média szegmens reálértéken is bővült. A sajtó inkább stagnált az elmúlt évben (+0,2% reálértéken), míg a televízió (-2,5%) és a mozi (-0,5%) teljesítménye csökkent 2025-ben.

Néhány médiatípus a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, így a TV a terjesztési és előfizetői, a sajtó olvasói, a mozi a jegybevételekkel is számolhat, amely támogatja ezeknek a média szektoroknak a stabilitását. Jelentős egyéb bevételekkel bír a mozi, ahol az alaptevékenységből származó jegybevétel  (23,8 Mrd Ft) 8,6%-kal nőtt 2024-hez képest – ami a 2025-ös reklámbevételnek (2,3 Mrd Ft) több mint tízszerese -, továbbá a büfé bevételek is hozzájárulnak a mozik prosperálásához.

A digitális, tévés, közterületi, nyomtatott, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2025. évi számait összegezve kiemelte: “A tavalyi hazai adatok is megerősítik azt a nemzetközi trendet, hogy a hirdetők kommunikációs aktivitásának gerincét a digitális reklámozás jelenti, immár 55% feletti részesedéssel a médiaköltésekből, ami a 11,2%-os növekedésének köszönhetően megközelítette a 232 millárd forintot. Az új területek közül a Digitális Retail Media már meghaladja az 1 milliárd forintot, az először felmért ConnectedTV költések pedig az 500 millió forintos nagyságrendet.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2025-ben a korábbi évekhez hasonlóan stabil eredményt ért el. A szektor árbevétele megközelítette a 89,9 milliárd forintot, amely 1,9%-os növekedést jelentett a 2024-es 88,2 milliárd forintos árbevételi szinthez képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős és kiszámítható, a kereskedelmi reklámbevételek szerepe továbbra is meghatározó.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ;Kereskedelmi Spot; kategória 2025-ben tovább növekedett: árbevétele meghaladta 76,1 milliárd forintot, ami 2,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A szegmens továbbra is a televíziós reklámpiac meghatározó pillére, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít a hazai hirdetők számára.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’Kereskedelmi Non-spot’; kategória 2025-ben enyhe visszaesést mutatott: árbevétele 5,0 milliárd forint volt, ami 1,1%-os csökkenést jelentett 2024-hez képest. A mérsékelt korrekció ellenére a szegmens továbbra is jelentős szerepet játszik a televíziós reklámpiacon, mivel a hirdetők részéről továbbra is jelen van az igény az egyedi, kreatív megoldások iránt.

A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó bevételek 2025-ben növekedtek: az ’Állami Spot’, ’Állami Non-spot’ és a ’TCR’ bevételek együttesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, ami 4,8%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ezen belül különösen az Állami TCR bevételek mutattak stabil, 6,3%-os növekedést.

Az árubarter ügyletekből származó bevételek tovább csökkentek: míg 2020-ban még a teljes hazai televíziós reklámpiaci bevételek mintegy 2,1%-át tették ki, addig 2025-re arányuk 1,2%-ra mérséklődött.

A televíziós terjesztési bevételek alakulását a MEME megbízásából a PwC Magyarország 2025-ben ismét felmérte. A becslések szerint a terjesztési piac árbevétele 78,5 milliárd forintra emelkedett, ami 2,0%-os növekedést jelentett 2024-hez képest. Ennek eredményeként a terjesztési bevételek aránya a teljes televíziós piacon (reklám és terjesztés együtt) továbbra is meghatározó, a teljes piac közel 46,6%-át adja.

Összességében a televíziós ágazat 2025-ben pozitív évet zárt: a reklámbevételek növekedése mellett a terjesztési piac is stabil fejlődést mutatott. Bár egyes részszegmensekben – így például a „Kereskedelmi Non-spot” és az árubarter ügyletek területén –némi korrekció volt megfigyelhető, az iparág továbbra is ellenállónak bizonyult a gazdasági változásokkal szemben, miközben sikeresen alkalmazkodott a fejlődő hirdetői és fogyasztói igényekhez egyaránt. A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott maradt és továbbra is a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi.” 

Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2025-ben előre tört, a 2024-hez képest mintegy 11,3%-os bevétel növekménnyel. A közterület média tömegmédium jellege meghatározó a marketing stratégiák kiépítésében; a 2025. év az első év amikor ezzel megelőzi a sajtó médiát. Ezt tovább erősíti a piaci digitális eszközállomány fejlesztése és kiépítésének folyamatossága. A teljes médiapiaci részesedés 9%; ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány 14%. A 2025. utolsó negyedévét támogatta az előző választási ciklusokhoz képest hamarabb induló politikai jellegű és társadalmi célú kommunikáció. A 2025. évben véglegesedett az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében javarészt valamennyi reklámeszköz hivatalos nyilvántartásba került. Az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket a jogszabályokban foglaltaknak megfelelőe  értékesíteni. A 2026. évben tovább folytatódik az eszközállomány modernizációja. 

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtómegőrizte stabilitását, az MLE összesítése alapján 2025-ben a ’net-net’nyomtatott reklámpiac bevétele 36,316 milliárd forint volt.A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó55,919 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2025-ben 116,054 milliárd forint. A print szegmens továbbra is kiemelkedő súllyal bír, a teljes bevétel 79%-át teszi ki.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 23,819 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 8,8%-kal nőttek, mivel a hirdetők továbbra is értékelik a patinás márkák hitelességét.

A nyomtatott sajtó továbbra is fontos és stabil része a magyarországi médiafogyasztási szokásoknak. A NOK 2025-ös felmérése alapján a 16-75 éves korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2,7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték. Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok ne olvasnának print kiadványokat. A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

A nyomtatott sajtó társadalmi beágyazottsága és elérése különösen fontossá teszi, hogy a tartalomelőállítás gazdasági és jogi feltételei a digitális környezetben is fenntartható módon biztosítottak legyenek. A mesterséges intelligencia térnyerése komoly szakmai és gazdasági kockázatokat jelent a minőségi újságírás számára, mivel a rendszerek fejlesztése során gyakran szerzői joggal védett tartalmak kerülnek felhasználásra a jogtulajdonosok engedélye nélkül, ami aláássa a kiadói befektetések megtérülését és tovább növeli a szektor kiszolgáltatottságát a globális platformokkal szemben. A fenntartható tartalomelőállítás érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet egyértelműen biztosítsa a szerzői és szomszédos jogok érvényesülését, valamint a tartalom előállítók megfelelő kompenzációját, hiszen csak így őrizhető meg a hiteles információk előállításának gazdasági alapja és a technológiai fejlődés kiegyensúlyozott működése.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádiózás az elmúlt év adatai alapján továbbra is kiemelkedően népszerű Magyarországon. Az NMHH Kantar–Hoffmann M-Meter 2025. IV. negyedéves mérései szerint a legalább 15 éves lakosság körében a rádiókat naponta mintegy 5,7 millióan, míg hetente 7,5 millióan hallgatták. Ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves és annál idősebb népesség 70 százaléka napi, 92 százaléka pedig heti rendszerességgel fogyaszt rádiós tartalmakat. Az előző év azonos időszakához képest a napi hallgatók száma 6%-kal, a heti pedig több mint 3%-kal nőtt. A 15-29 éves korosztály 83%-a heti rendszerességgel hallgatott rádiót, túlnyomórészt digitális eszközökön.

A kereskedelmi rádiók továbbra is meghatározó piaci szereplők, ugyanakkor a közszolgálati csatornák hallgatottsága is stabil és jelentős. A helyi és körzeti rádiók iránti érdeklődés is számottevő.

A magyar rádiós piacon 154 rádió működött, amelyeket 86 médiaszolgáltató üzemeltetett; ezek közül 77 gazdasági társaság, míg 9 egyéb szervezet – például alapítvány vagy egyesület – volt. A magyar rádiós szektorban továbbra sem jelent meg külföldi tulajdonú vagy külföldi érdekeltségű szereplő. A HEROE és a RAME 2025-re vonatkozó adatai alapján a rádiós piac teljes bevétele meghaladta a 18 milliárd forintot, amely több mint 10 százalékkal múlta felül a 2024. évi eredményeket. A bevételek legnagyobb része a vezető kereskedelmi rádiós szolgáltatóknál keletkezett, tovább erősítve piaci pozícióikat.

Összességében megállapítható, hogy a rádiózás továbbra is meghatározó és széles körben fogyasztott médium Magyarországon. Bár a digitális alternatívák egyre népszerűbbé válnak, hallgatottsági mutatóik egyelőre nem érik el a hagyományos lineáris rádiók szintjét.” 

Lehoczky Dóra, a New Age Advertising / Cinema City médiaértékesítési vezetője a Mozi szektor teljesítményéről elmondta: „A 2025-ben tapasztalt gazdasági nehézségek természetesen a hirdetési piacot is érintették, ennek ellenére a mozireklám iránti érdeklődés nem csökkent – sőt, új szektorok is felfedezték ezt a különleges kommunikációs csatornát. A mozi egyedülálló módon képes megragadni a nézők osztatlan figyelmét, így a márkaüzenetek hatékonyan és zavartalanul jutnak el a célközönséghez.

A szélesvászon nyújtotta kiemelkedő kép- és hangminőség olyan élménnyel egybekötött reklámbefogadást biztosít, amely más platformokon nem reprodukálható. Ennek hatékonyságát neuromarketing kutatások is alátámasztják.

Az idei évben visszamenőlegesen, egészen 2019-ig korrigáltuk adatainkat. Más piaci szereplők reklámbevételi számait is figyelembe véve, egységes mérőszámok mentén helyesbítettük a kimutatásokat. Célunk, hogy minél hitelesebb és átfogóbb képet adjunk a mozireklám-piac valós helyzetéről.

A 2025 évi 2,3 milliárd forintos reklámbevétel túlnyomó része, körülbelül 85%-a az on-screen reklámokhoz köthető, míg az off-screen felületek a bevétel mintegy 15%-át biztosítják. A hirdetési költések élén továbbra is az FMCG áll, amelyet szorosan követ az autóipar és a telekommunikáció.

A 2026-os év első negyedévének eredményei már most bizakodásra adnak okot, és további növekedést vetítenek előre. Ezt az optimizmust az év kiemelkedően erős filmkínálata is alátámasztja.”

A non-media torta (2025) mérete: 343,4 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 3,7%, reálértéken -0,7%:

Novák Péter, az MRSZ elnöke kiemelte: „Nominálisan csaknem minden részterület gyarapodni tudott vagy legalább stagnált (PR), kivételt képez a rendezvény piac, amely csökkenésbe fordult. A jelentősen eltérő dinamikájú non-média területek összteljesítménye (gyártási költségekkel együtt) +3,7%-kal növekedett 2025-ben, ez a 2024-es +7,6%-os bővüléséhez viszonyítva a növekedési ütemének lassulását jelzi. A 3,7%-os növekedési ütem elmarad a médiatorta +8,4%-os tavalyi bővüléséhez viszonyítva és a 2025-ös évi pozitív változás mértéke jóval alulteljesít az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagához viszonyítva is (+8%). Reálértéken 2025-ben az előző évhez képest összessségében negatív teljesítményt mutatott (-0,7%) a non-media szektor.” A 2019-es évhez hasonlítva a non-media szektor teljesítményét elemzve az MRSZ elnök kiemelte: „A 2021. évi megugrás utáni két évben reálcsökkenés, illetve stagnálás, majd ezt követően 2024-ben reálértéken is növekedett a non-media költés. 2025-ben azonban újra csökkenésnek indultak a hirdetők marketingkommunikációs költései. Összességében a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest és valamennyi területén röpködnek a mínuszok.”

Csak két részterület bővült az átlagnál számottevően magasabb ütemben 2024-hez képest (a gyártási költségeket figyelmen kívül hagyva): a marketingkutatás (+9,4) és az adatvezérelt megoldások köre (+8,4%). Míg a PR szektor szinte stagnált (+1%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások enyhe növekedést tapasztalhattak iparági szinten (+4,0%).

A kommunikációs és marketing szolgáltatások bevétele 12,2 Mrd forinttal bővült. A növekmény leginkább az adatvezérelt (+5,8 Mrd), valamint a kreatív- és médiaszolgáltatások területén (+5,2 Mrd) jelent meg, emellett nem elhanyagolható a marketingkutatások (+2,2 Mrd) gyarapodása sem.

Reálértéken csak két terület bővült. Csak a marketingkutatás és a hozzá közel azonos ütemben növekvő adatvezérelt marketing terület tudott reálértéken is növekedni 5%-os ill. 4%-os mértékkel.

Nehéz időszak 2025/2024 reálcsökkenéssel: A kreatív, média, esemény és PR szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken 2024-hez képest, ami a növekvő költségeikkel párhuzamosan különösen nehezített pályát jelentett 2025-ben.

2019-es évhez képest reálértéken komoly visszaesét mutatnak a kommunikációs szektorok: A PR és az adatvezérelt szolgáltatások 10% körüli csökkenése még enyhének is nevezhető a marketingkutatás 15% feletti és az esemény marketing 19%-hoz közelítő reálérten mért csökkenéséhet képest. Az ambient közel 60%-áról nem is beszélve… Egyedül a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások tartanak közel azon a szinten reálértéken 2025-ben, mint 6 évvel ezelőtt (-1,3%).

Az MRSZ Kommunikációs torta (2025) mérete: 758,7 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 6,2%, reálértéken -4,5%:

 A teljes kommunikációs torta mérete nominálisan 758,7 Mrd forintott tett ki 2025-ben. Reálértéken számolva, még mindig nem érte el a teljes kommunikációs költés mértéke a 2019. évi szintet, attól 2025-ben 4,5%-kal maradt el.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások 2025-ös képét így kommentálta: „2025-ben a reklámpiac teljesítménye szorosan követte a makrogazdasági tendenciákat: bár a fogyasztás továbbra is növekedett, de lassuló ütemben, a szektor bővülése a korábbi évekhez képest jelentősen mérséklődött. Míg 2024-ben 9%-os növekedést sikerült elérni – amellyel a piac egy évre meghaladta a fogyasztói árindexet, és felzárkózott a szolgáltatási szektor inflációs szintjéhez –, addig 2025-ben a növekedés ennek felére, 4%-ra lassult. Ez a szint ismét infláció alatti teljesítményt jelent, hasonlóan a 2023-as évhez.

Az ügynökségi bevételek reálértéke tehát nem nőtt 2025-ben sem a kreatív, sem a média szegmensben.

A profitabilitás fenntartása komoly kihívást jelent a szektor számára: a stagnáló reálbevételek mellett a bér-, működési és alvállalkozói költségek aránytalanul nagyobb mértékben emelkedtek. Ennek következtében a jövedelmezőség az előző évhez képest egyértelműen romlott. A csökkenő profitabilitás, valamint a technológiai fejlődés felgyorsulása az ügynökségi modellek alapvető átalakulását indítja el. Ezt a trendet erősítik a globális hálózatok összeolvadásai is, amelyek hatása már Magyarországon is érzékelhető.” 

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2025-ös költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A MaReSz tagügynökségek önkéntesen szolgáltatott adatai alapján a rendezvényszervezésből származó árbevétel ügynökségenkénti átlagos változása –7,6%, mediánja –4,5% volt 2025-ben a 2024-es bázishoz képest.

A visszaesés mértéke ugyanakkor erősen szóródik: néhány kisebb és közepes szereplő jelentős csökkenése lefelé torzította az átlagot.

A nagy ügynökségek esetében a piac lényegesen stabilabb képet mutat: átlagos változás –1,7%, medián változás –4,8%. Ez arra utal, hogy a nagyobb, diverzifikált portfólióval rendelkező ügynökségek 2025-ben jellemzően megtartották pozícióikat, miközben a kisebb szereplők nagyobb volatilitást tapasztaltak.

Összességében a rendezvénypiac mérsékelt visszaesést mutat, de nem beszélhetünk strukturális zuhanásról; a piac inkább átrendeződött és koncentráltabbá vált.

Ezért a teljes vizsgált eseményiparra vonatkozó becslésünk, figyelembevéve az összes tényezőt, -1,7% 2024-hez képest, így a nettó árbevételt 77milliárd forintra becsüljük.”

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség Elnöke az adatvezérelt marketing piac 2025-ös teljesítményét kommentálta: „A hazai adatvezérelt piac 2025-ben is megőrizte lendületét: 8 százalékos növekedéssel közel 75 milliárd forintos volument ért el. Az év során egyértelműen a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának áttörését láthattuk. A rugalmasabb KKV szektor mellett elindultak a nagyvállalati, központosított projektek is. Az early adopterek esetében a megvalósult fejlesztések már konkrét üzleti eredményeket és mérhető hatékonyságnövekedést hoztak a digitális csatornákon. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők újraértelmezték a nyomtatott eszközöket és helyüket az omnichanel stratégiákban. A versenyelőnyt a jövőben már nem pusztán a technológia megléte, hanem annak intelligens és ügyfélközpontú integrációja jelenti.” 

Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségeket képviselő elnökségi tagja elmondta: „A PR-ügynökségek árbevétele a várakozásoknál kevésbé, az infláció alatti mértékben nőtt. A 2025 harmadik negyedévében végzett, második óradíjfelmérésünk alapján ugyan az ügynökségvezetők a tanácsadói díjak markánsabb növekedésére számítottak, végül a világgazdasági és geopolitikai helyzet negatívan hatott az ügyfélköltésekre. A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a kommunikációs ökoszisztémában, most különösen nagy szükség van egyedi erősségükre, reputációmenedzsment és kríziskommunikációs tapasztalatukra. Tagügynökségeink gyakorlatilag mind arról számoltak be, hogy a negyedik negyedévtől egymást érik a kríziskommunikációs projektek. Reméljük, idén a PR-ügynökségi bevételekben is látszik majd, hogy a megbízók értékén kezelik ezt a nehéz, de izgalmas és létfontosságú munkát.”

Bacher János, az Impetus Research igazgatója, az adatokat gyűjtő munkacsoport vezetője hangsúlyozta: „A marketingkutatás – a piac szereplőinek többségétől származó adatok alapján – ismét jó évet tudhatott maga mögött 2025-ben. A piac méretének bő 9 százalékos növekedése vélhetően túlszárnyalja a legtöbb érintett várakozását, ebben a kihívásokkal teli időszakban. Külön öröm, hogy ez a növekedés reálértéken is jelentős bővülésnek számít – helyezte kontextusba az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Nagyon örülünk, hogy az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra, melyek támogatják a helyes üzleti döntéseket. A piac számos kihívással néz szembe, melyek közül talán a legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatási eszköztárban. Nagyon fontos, hogy a szektor lehetőségként tekintsen az új technológiára, ami a hatékonyság növelésén és akár egyre újabb kutatási módszerek alkalmazásán keresztül tudja szolgálni, hogy az iparág hosszú távon is megbízható partnere maradjon ügyfeleinek.”

[1]MÉDIATORTA:A médiatorta célja, hogy  felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén. Kizárólag a médiánál megjelenő reklámköltéseket tartalmazza egységes szempontrendszer szerint: (1) tartalmazza a net-net költéseket átfedések nélkül, (2) a barternél csak a nem médiabarter (árubarter) szerepelhet, (3) nem tartalmaz gyártási költséget.

[2] KOMMUNIKÁCIÓS TORTA: A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső  marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását. Az MRSZ kommunikációs torta az alábbi területeket foglalja magába (net-net költések átfedések nélkül): médiatorta; kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások; esemény; adatvezérelt marketing (direktmarketing); marketing-kutatás (ügyfelek által finanszírozott kutatások); Public Relations (PR); ambient; gyártási költség (médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított).

[3] NON-MEDIA TORTA: A non-media torta magába foglalja az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet, a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, és a PR-t. Továbbá tartalmazza a médiaköltéshez kapcsolódó gyártási költségeket.

A 15. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés főbb megállapításai és eredményei:

• 15 éves mélypontra került a vállalatvezetők bizalma a saját cégük bevételeinek növekedésével kapcsolatban: egy éves távlatban mindössze 31%-uk vár növekedést.
• A világgazdaság gyorsulásával kapcsolatban optimistábbak a vezetők, mint a hazai gazdaság növekedési ütemének emelkedésével.
• Gazdasági mutatók tekintetében 2026-ra 397 forintos eurót, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP-növekedést jósolnak.
• Az elmúlt években folyamatosan csökkent azok aránya, akik kitettnek érezték magukat a különböző vizsgált veszélyeknek. Ez most megfordult, újra nőtt azok aránya, akik a különböző külső tényezők fenyegetését veszélyként élik meg a vállalatukra nézve. A listát a szabályozói környezet változása, az infláció és a makrogazdasági volatilitás vezetik.
• „Elég gyorsan alakítom-e át a vállalkozásomat ahhoz, hogy lépést tartsak a technológia változásaival, beleértve az AI-t?” – ez a kérdés az, ami a legtöbb vezérigazgatót foglalkoztatja; közben 77%-uk még nem tapasztalja az AI hatását a vállalata eredményességében.
• A vállalati transzformációs törekvéseket nehezíti a gazdasági kilátásokból fakadó óvatosság és kockázatkerülés.
• A vezérigazgatók mindennapjainak az a sajátossága, hogy hosszú távú stratégiai döntésekre átlagosan munkaidejük 10%-át tudják fordítani.
• Felerősödtek a bizalmi kérdések a vállalatokkal kapcsolatban: a hazai vezetők 81%-a észlelte az érintettjei igényét nagyobb átláthatóság iránt a cégével kapcsolatban.

A növekedési várakozások kettőssége: világgazdaságot illető optimizmus, hazai óvatosság

A magyar vezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, ha a világgazdaság növekedéséről van szó: 71% bízik annak élénkülésében, szemben a nemzetközi 61%-kal, és mindössze 5% számít lassulásra az előző év üteméhez képest. Ugyanakkor a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások már árnyaltabb képet mutatnak. A korábbi 60%-hoz képest idén csupán 53% vár gyorsulást, ami egyértelműen utal a bizalom romlására.

A vállalatok bevételi várakozásai is pesszimistábbak, mint az előző években: a következő 12 hónapra vonatkozó árbevétel-növekedést Magyarországon mindössze 31% valószínűsíti, ami a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke. A hároméves horizont viszont már optimistább, itt a hazai (48%) és globális eredmények (49%) szerint is a vezetők mintegy fele optimista.

A vállalatvezetők makrogazdasági előrejelzései a forint átlagárfolyamára, az inflációra és a GDP-növekedésre szintén mérsékelt bizalmat tükröznek: az idei jóslatok 397 forintos átlagárfolyamot, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP‑bővülést jeleznek.

A hazai szabályozási környezet az új első számú kockázat

A fenyegetettségek megítélésében fordulat következett be: 2023 óta először nőtt érezhetően a vezérigazgatók kockázatérzeti szintje. Idén a hazai szabályozási környezet került a félelmek élére 51%-kal, megelőzve az inflációt és a makrogazdasági volatilitást (mindkettő (43%), és némiképp emelkedett a geopolitikai konfliktusoktól tartók aránya (a tavalyi 36-ról idén 37%-ra), a kiberkockázat pedig továbbra is a legjelentősebb fenyegetések között szerepel 37%-kal (globálisan 31%). Jelentősen csökkent az alapvető fontosságú készségek rendelkezésre állásától tartók aránya (44% → 32%) és a technológiai zavaroktól való félelem (35% → 24%).

A vámok körüli bizonytalanság új jelenségként került fel a listára: a magyar CEO-k 75%-a csekély vagy semmilyen hatást nem vár, ugyanakkor 12% szerint a vámok negatív irányba fogják befolyásolni a nyereséghányadot. A kutatás rámutat, hogy a növekvő fenyegetések világában csökken a stratégiai kockázatvállalási hajlandóság. Magyarországon a vállalatok 18%-a mondta, hogy a geopolitikai helyzet miatt kisebb valószínűséggel hajt végre jelentős beruházást – ez a visszafogottság sok ágazatban szemmel látható.

Bizonytalan az AI megtérülése, az erős alapok nélkülözhetetlenek

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve az AI-t. Annak ellenére, hogy az AI-korszaknak még a korai szakaszában vagyunk, a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, de a vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Magyarországon az AI-t a megkérdezettek nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálás (18%), az ügyfélélmény (17%) és a támogató szolgáltatások területén (12%) használja.

A mérhető üzleti eredmények szintén korlátozottak: mindössze 13% számolt be többletbevételről az AI‑bevezetések eredményeként, és a költségcsökkentés terén sem sokkal jobb a helyzet. A felmérésben részt vett hazai vállalatok 77%-a szerint pedig nem tapasztalható sem költségcsökkenés, sem bevételnövekedés a mesterséges intelligencia alkalmazásából.

A kutatás hangsúlyozza az erős AI‑alapok szerepét: akik rendelkeznek stabil technológiai környezettel, felelős AI‑keretrendszerrel és integrált ütemtervvel, háromszor nagyobb valószínűséggel realizálnak pénzügyi előnyöket (bevételnövekedés az elmúlt 12 hónapban 9% vs. 28% az erős alapokkal rendelkezők javára Magyarországon, a költségek csökkenése 12% vs. 33%). Annak ellenére, hogy a stabil AI-alapok tekintetében nincs lényeges eltérés a globális és a hazai minta között, a hasznok vonatkozásában a különbség látványos: sokkal kevesebben realizálnak előnyöket itthon. Míg Magyarországon mindössze 6% azok aránya, akik bevételnövekedésről és költségcsökkenésről is beszámoltak, addig nemzetközi viszonylatban ez 12%.

„A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI-felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt. Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött? Most csak találgathatunk, de a következő években izgalmas megállapítások jöhetnek, amik visszahatnak a mesterséges intelligencia alkalmazására” – érvelt Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa. 

Iparági transzformációk

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a növekedéshez szükséges a hagyományos iparági határok átlépése. A magyar vezérigazgatók 35%-a, a globális vezetők 42%-a versenyez ma már új szektorokban az elmúlt öt év adatai alapján. Mindeközben a recessziós félelmek miatt a terjeszkedési kedv érezhetően alacsonyabb, mint világszerte.

Azok, akik a következő három évben legalább egy jelentős felvásárlást terveznek, hasonló arányban (Magyarországon 34%, globálisan 44%) várnak ügyleteket a meglévő ágazatukon vagy iparágukon kívülről. Tavaly ez a szám Magyarországon 42%, globálisan 60% volt.

„A versenyképesség megőrzéséhez több út is lehetséges, ezek egyike a más ágazatokba való átlépés. Ennek szándéka egyértelműen látszik világszerte és Magyarországon is, mértékét azonban itthon vélhetően jelentősen befolyásolta a növekedési kilátásokkal kapcsolatos óvatosság. A technológiai szektor vonzereje viszont Magyarországon kevésbé tapasztalható” – mutatott rá Mezei Szabolcs.

Ahogyan a PwC egy korábbi kutatása is rámutat, a következő évtizedben az iparágak a fogyasztói igények változásának megfelelően fognak átalakulni, mindez pedig a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket” – mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Innováció: ambíció és valóság között

Az innováció a magyar vezérigazgatók 53%-a szerint vállalatuk üzleti stratégiájának kritikus eleme, ám a konkrét gyakorlatok terén jelentős szakadék mutatkozik. Magas kockázatot az innovációs projektek terén a vállalatok alig egyötöde tolerál (18%), ahogy az esetlegesen alulteljesítő K+F projektek leállítására szolgáló rutinszerű folyamatok is ritkák (16%).

A stabil innovációs alapokkal rendelkező vállalatok ugyanakkor gyorsabb árbevétel‑növekedést és magasabb nyereséghányadot érnek el, ami alátámasztja a hosszú távú és következetes innovációs stratégia szükségességét. A PwC szakértői kiemelik: a vállalati megújulás nem elszigetelt ötletekkel, hanem rendszerszintű építkezéssel valósulhat meg.

Bizalom és fenntarthatóság: új elvárások, változó prioritások

A bizalommal kapcsolatos aggályok világszerte és Magyarországon is erősödtek. A hazai CEO-k 81%-a szerint vállalatuknál az elmúlt évben legalább mérsékelt mértékben megjelentek az olyan területekhez kötődő bizalmi kihívások, mint az AI-biztonság, adatvédelem, transzparencia vagy a klímaváltozás hatásai. Eközben a klímakockázatok rendszerszintű integrációja még mindig alacsony szinten áll: mindössze minden harmadik magyar vállalat rendelkezik megfelelő folyamattal a fenntarthatósági szempontok beépítésére. A PwC elemzése szerint a vállalatok nagy része ma inkább az energiaigényekre, az ellenállóképesség növelésére és a változó ügyféligényekre koncentrál – a trend azonban egyértelmű: a fenntarthatósági jelentéstétel és a kapcsolódó elvárások erősödnek.

Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója hozzátette: „A vezetők visszajelzései is megerősítik, hogy bizonytalanság idején minden szervezetnek a saját értékeire és közösségére kell támaszkodnia. A bizalom, a transzparencia és az együttműködés azok a pontok, amelyekhez akkor is vissza tudunk nyúlni, amikor gyorsan változik körülöttünk a világ. A hosszú távú versenyképességhez most az kell, hogy tudatosan fűzzük szorosabbra a kapcsolatot az ügyfeleinkkel, és merjük átírni a régi működési mintákat. Ha jól használjuk ki ezt az időszakot, nemcsak alkalmazkodunk, hanem előnyt is kovácsolunk belőle.”

A vezérigazgatók mindennapjai: a rövid táv uralma

Az időhorizontok közötti feszültség a kutatás egyik legmarkánsabb üzenete. A vezetők világszerte idejük 47%-át fordítják egyévesnél rövidebb távú tevékenységekre, Magyarországon ez az arány 60%. Hosszabb távú, 5 évnél távolabbi ügyekre mindössze munkaidejük 10%-át tudják fordítani. A PwC szakértői szerint ez a rövid távú fókusz érthető a jelenlegi gazdasági helyzetben, ugyanakkor a stratégiai fejlődés egyik legnagyobb akadálya is lehet: a vállalatoknak időt kell szánniuk a hosszú távú transzformációs programokra, különösen az AI és az innováció területén.

„Ma a vezérigazgatóknak egy beruházási szempontból alapvetően kedvezőtlen környezetben kell kezelniük egy távlati, technológiai indíttatású transzformációt. A halogatás egyre kevésbé opció. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom ma már nem kérdés, a döntésképesség, a megfelelő felkészültség és helyes alkalmazás viszont óriási kihívást jelent” – hangsúlyozta Radványi László.

A jövő kulcsa az időhorizontok közötti tudatos egyensúly megteremtése: a mikroszkópot időnként teleszkópra kell cserélni ahhoz, hogy a vállalatok ma és holnap is versenyképesek maradjanak.

„Az OpenAI és az Amazon hisz abban, hogy az AI-nak gyakorlatiasnak és valóban hasznosnak kell lennie az emberek számára. A modelljeinknek az Amazon infrastruktúrájával és globális jelenlétével való ötvözése lehetővé teszi, hogy fejlett mesterséges intelligenciát juttassunk el vállalatokhoz és felhasználókhoz.” – mondta Sam Altman, az OpenAI társalapítója és vezérigazgatója.

Az együttműködés alapján az OpenAI és az Amazon közösen fejleszti a Stateful Runtime Environmentet. Ez egy új generációs fejlesztői környezet, amely az OpenAI modelljeire épül és az Amazon Bedrockon keresztül érhető el. A megoldás lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásokat és ügynököket hozzanak létre éles környezetben, megőrizve a kontextust, a memóriát, valamint az eszközökhöz és adatforrásokhoz való hozzáférést. A Stateful Runtime Environment elindítása az elkövetkező hónapokban várható.

Az AWS lesz egyúttal az OpenAI Frontier platform kizárólagos külső felhőszolgáltatója, ami fejlett vállalati megoldásként lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy mesterséges intelligencia ügynökök csapatait hozzák létre, telepítsék és kezeljék valós üzleti rendszerekben, beépített irányítással, illetve vállalati szintű biztonsággal. Továbbá az OpenAI kötelezettséget vállal arra, hogy az AWS infrastruktúráján keresztül körülbelül 2 gigawatt Trainium számítási kapacitást vesz igénybe. Beleértve a Trainium3 és Trainium4 chipeket, amelyek szállítása 2027-re várható. A Trainium4 jelentősen magasabb FP4 számítási teljesítményt, bővített memória-sávszélességet és nagyobb HBM-kapacitást kínál.

„Sok fejlesztőnk és vállalatunk van, akik az OpenAI modelljeire épülő szolgáltatásokat szeretnének futtatni az AWS-en. Az OpenAI-jal való egyedülálló együttműködésünk a stateful runtime környezetek terén alapvetően változtatja meg azt, hogy mi minden lehetséges az AI alkalmazásokat és ügynököket fejlesztő ügyfelek számára” – mondta Andy Jassy, az Amazon elnöke és vezérigazgatója.

A fentieken túl az OpenAI és az Amazon közösen fogja fejleszteni az Amazon ügyfélszolgálati alkalmazásaihoz igazított AI-modelleket is.