Ezek a legnépszerűbb közösségimédia-felületek a világon

A statista.com felmérése szerint a világon a legnépszerűbb közösségimédia-platform a Facebook, 2 milliárd 740 millió felhasználóval. Ezt követi a YouTube, a WhatsApp, a Facebook Messenger és az Instagram. De a top 10-es listában szerepel a TikTok alkalmazás is, amelynek ma már 689 millió aktív felhasználója van.

A Corvinus Egyetem és a DGYS közös kiadványa a hazánkban legismertebb üzenetküldő és közösségimédia-platformokról készült hasznos útmutató. A Facebook Messengeren, Instagramon, TikTokon és Snapchaten kívül bemutatja többek között a Viber, a WhatsApp, a Tumblr és a Reddit jellemzőit, biztonsági tényezőit, illetve kockázatait is. A szülők továbbá megismerkedhetnek az AnoTalk csetfelülettel, az Ask.fm oldallal, a Brawl Stars stratégiai akciójátékkal, a Chat Alternative és Discord alkalmazásokkal, a Fortnite-tal, valamint a Houseparty videochat-alkalmazással, több más platform mellett.

A TikTokon a veszélyes kihívások, a Twitchen a trollok jelentik a legnagyobb veszélyt

Míg a Facebookot, a Facebook Messengert és az Instagramot ma már a legtöbb szülő készségszinten ismeri és használja is, addig például a TikTokról, a Twitchről és a Houseparty alkalmazásról nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, így azok veszélyei sem eléggé ismertek.

A TikTok két évvel ezelőtt robbant be Magyarországra, és ma már 1,6 millió felhasználója van hazánkban, így a legdinamikusabban növekvő közösségimédia- platformmá vált. A népszerű videómegosztó egyértelműen a fiatalok platformja, viszont itt sok a gyermekek számára káros tartalom: veszélyes kihívások, vulgáris dalszövegek, nehezen feldolgozható szexuális jellegű vagy agresszív tartalmak kerülhetnek a felhasználók elé. A kihívó tartalmú videók ráadásul megragadhatják a szexuális ragadozók és pedofilok figyelmét is. Emellett fontos megemlíteni, hogy a TikTokon a személyes adatok az alapbeállítás szerint nyilvánosak, a videók pedig akkor is letölthetők, ha ezt nem engedélyezzük.

A Twitch egy olyan platform, ahol élő közvetítéseket lehet sugározni, illetve végigkövetni, és elsősorban a gamerek kedvelt terepe. Itt a legnagyobb veszély az erőszakos tartalmakban, a trollokban és a vulgáris beszédben rejlik. Bár a megjelenített tartalommal kapcsolatosan vannak korlátozások és szabályok, a videók tartalmaz(hat)nak ilyeneket.

A Houseparty alkalmazás lényege, hogy videochatelés közben játszani és beszélgetni tudunk a barátainkkal. Az applikáció nagyon sok engedélyt kér, például hozzáférést a Facebook- és Snapchat-fiókhoz és a telefonszámokhoz, annak érdekében, hogy feltérképezze kapcsolatainkat. Egyes játékoknál a különböző funkciókat meg lehet vásárolni, erre pedig figyelmeztetni kell a gyerekeket. A videóhívások rögzíthetőek, ami úgyszintén visszaélésekre adhat lehetőséget.

„A tudatos és felelős médiahasználat korunk egyik komoly kihívása. Médiatudatosság kurzusunk célja, hogy ne csak fejlessze a hallgatók médiajártassági kompetenciáit, de szemléletet is formáljon: hogy megtapasztalhassák, hogy a birtokukba vett tudással nemcsak saját médiahasználatukat tehetik tudatosabbá és biztonságosabbá, de felelős médiamagatartásukkal környezetüket is segíthetik. Ezért örömmel fogadtuk a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia együttműködési felkérését a közös projektre, amely által hallgatóink hiánypótló tájékoztatók készítésével segíthetik a szülőket abban, hogy felkészülten kísérhessék figyelemmel gyermekeik internethasználatát” – értékelte a közös munkát Pelle Veronika, a kurzus oktatója.

A Közösségimédia-tájékoztatók egyenként és kiadvány formátumban összefűzve is letölthetők a https://digitalisgyermekvedelem.hu/ platformok oldalról.

A közösségi médiában csak egy valami állandó: a változás. A tavalyi stratégia ma már nem működik. Ahhoz, hogy továbbra is sikeresen élhess a hálózatok nyújtotta lehetőségekkel, folyamatosan figyelned kell, merre mozdul a közösségi világ.

Sajnos jövőbe látó képességekkel nem rendelkezem, ezért kénytelen voltam átrágni magam több tucat, a témával foglalkozó elemzésen, előrejelzésen, álmodozáson. Az olvasottakat, hallottakat átszűrtem a napi munka során szerzett tapasztalataimmal, ezt tárom most az érdeklődők elé.

Marad a Facebook

A mondás szerint nagyon más, mikor a gazdag ember elszegényedik és amikor a szegény ember meggazdagodik. A Facebook 2.2 milliárd felhasználójával egyelőre megingathatatlanul uralja a közösségi médiát. Bár a sorozatos adatkezelési botrányok miatt néhány százezren elhagyták a hálózatot, ez szinte meg sem látszik a számokon. Hosszú távon nagyobb veszteséget okoz, hogy a 23, de leginkább a 18 év alatti korosztály számára már nem menő a Facebook, nem akarnak a szüleikkel és a nagyszüleikkel közös hálózatba tartozni. Ők leginkább az Instagram és a chat csatornákon (Messenger, WhatsApp stb) élik az életüket.

Nagyon hasonló a helyzet idehaza is. 5,8 millió felhasználójával a Facebook elérte a plafont, már nincs hova növekednie. (Csak feltételezések vannak a “kamu” profilok számáról.) Az elmúlt években sajátos átrétegződés zajlott itt le: miközben a legfiatalabbak leiratkoznak, az 55 év felettiek körében a leggyorsabb a növekedés.

Lehet, hogy elindult a Facebook eróziója, de dominanciája a következő években is egészen biztosan megmarad. Nem látszik a láthatáron olyan alternatív hálózat, ami veszélyeztetné  Zuckerberg vállalkozásának pozícióját.

A Facebook 2018. elején bejelentett “Facebook Zero” stratégiája következtében a felhasználók üzenőfalán egyre kevesebb céges üzenet jelenik meg. A cégek leginkább az egyre kifinomultabb hirdetésekkel, illetve influencerek útján tudják elérni az embereket.

Az új helyzetben felértékelődtek a Facebook csoportok. Az idei év egyik fontos feladata lesz, hogy a marketingesek megtanulják, hogyan tudnak a közönségük számára fontos, vonzó csoportokat létrehozni és azokat sikeresen működtetni.

A tiszavirág életű tartalmak

In-the-moment content néven is szokás nevezni azt a “stories” formát, amit 2014-ben a Snapchat vezetett be, majd szép lassan átvett az Instagram, a Facebook és a WhatsApp is. Sok szakértő állítja, hogy ez a fajta tartalom a jövő, ez veszi át az egyre használhatatlanabb üzenőfalak szerepét. Bevallom, szkeptikus vagyok. Rendszeresen kapok értesítést egyik vagy másik ismerősöm folytatódó “történetéről”, de rendszerint csak valami érdektelen dolgot találok.  Lehet, hogy a formátum jó, de a felhasználóknak – a cégeknek is – meg kell tanulniuk a használatát. 2019 minden bizonnyal a tanulás éve lesz.

A személyes márkától a LinkedInig

Számos kutatás bizonyította, hogy az emberek nem hisznek a cégeknek, márkáknak. Eljött az ideje a vállalatok “humanizálásának”. Ha a cégek egyébként is egyre inkább visszaszorulnak a közösségi kommunikációban, kitűnő alkalom ez arra, hogy hangsúlyosabb szerepet kapjanak azok vezetői. Egy cégvezér nem lehet csak reklámember, neki szellemi vezetőként kell fellépnie. Itt az ideje, hogy az erre alkalmas vezetők elkezdjék építeni személyes márkájukat.

A személyes márka nem azonos a LinkedIn profillal, ugyanakkor a vezető professzionális közösségi hálózat kiválóan alkalmas annak támogatására. Egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel.

Miközben a Facebook, vagy a világszerte népszerű, de nálunk marginális Twitter körül sok a probléma, a LinkedIn folyamatosan fejlődik. A globális felhasználók száma 620 millió, a hazaiaké 960 ezer körül tart. (A Facebook számaihoz képest ez kevésnek tűnhet, de érdemes figyelembe venni, hogy a LinkedIn felhasználóinak többsége munkaképes korú, diplomás ember. A 4,5 millió foglalkoztatotthoz képest már a közel milliós szám sem tragikus.)

Alapvetően nem a felhasználók számával, hanem a használat módjával van a baj. Power userként és LinkedIn trénerként egyaránt tapasztalom, milyen sok a hiányos profil, a kizárólag statikus adatlapként használt fiók. Szerencsére itt is tapasztalható elmozdulás. Az elmúlt évben fellendült a LinkedInen belüli kommunikáció és jól érzékelhetően egyre több cég kíván bekapcsolódni a hálózat valódi használatába.

A HR-esek  – különösen a toborzók – viszonylag előbbre tartanak, 2019-ben remélhetően a marketingesek is felzárkóznak.

A Facebookhoz hasonlóan a LinkedIn is fontos szerepet szán a csoportoknak. Kérdés, hogy képes lesz-e az elmúlt években háttérbe szorított csoportokat újra feléleszteni.

Videó, videó, videó

A videók térhódítása folytatódik. A profi klipszerű, lehetőleg humoros, vagy meglepő “mozik” továbbra is sok megosztásra számíthatnak, de egyre nagyobb szerepet kapnak a konzerv képi háttérrel, zenével, néhány mondatos szöveges felirattal készített anyagok. A Lumen 5, a Viosk, a Typito csak néhány név, napról napra új szoftverek bukkannak fel, amelyek segítségével bárki percek alatt mutatós videókat állíthat elő.

A “minden csoda csak három napig tart” elv itt is érvényesül: a sablonból készített, egymásra nagyon hasonló videókra idővel ráun a közönség.

Bár a közösségi média elvileg a rövid tartalmaknak kedvez, a motivált emberek a hosszabb videókat is megnézik. (Kitűnő bizonyíték erre a TED előadások folyamatos sikere.)

Míg korábban a YouTube (esetleg Vimeo) videók bekötése volt a jellemző, ma már a kifejezetten az adott platformra készült, közvetlenül oda feltöltött natív videók törtek előre, a szolgáltatók ezeket támogatják.

Mindezek csak mellékszereplők lesznek az egyre terjedő élő videók mellett. Ezek legfontosabb összetevője a karizmatikus, szórakoztató főszereplő. (Aki nem rendelkezik ilyennel, inkább maradjon a többi formátumnál.)

Az influencerek tündöklése és…

A hagyományos marketing iránti növekvő bizalmatlanság, az organikus forgalom drasztikus csökkenése a sikeres instagrammerek és youtuberek felé hajtotta a marketingeseket. A nagy elérés, a látványos eredmények legtöbbjükkel elfeledtették a taktika legsúlyosabb problémáit. A márka és a közönség kapcsolatának erősítésére, a bevonásra csak kevés influencer képes. A többség megmarad az egyszerű termékpromóció szintjén, ami nem teszi lehetővé a hosszú távú, szorosabb együttműködést..

Sas István jövendölése szerint éppen 2019 lesz az az év, amikor az influencerek száma eléri a kritikus tömeget. A rájuk fordított büdzsé az egekbe szökik, az influencerek gázsija közötti olló egyre inkább kinyílik. A megbízásokért folytatott harc kifelé is látványossá válik, ami kellemetlenül érinti majd a megbízókat is.

A Gartner tanácsadó már klasszikusnak számító életciklus-görbéje szerint minden gyors, látványos felfutást egy rövid tetőzés, majd egy fájdalmas esés követ. Ezután egy lassú felemelkedés jön, melynek során a piaci trend, termék, szolgáltatás szép lassan a helyére kerül.

Az influencer marketing ma a felfutó (hype) szakaszban van, de nehéz megmondani, hogy a közepén, vagy már a tetején tart-e. Egy valami biztos: a növekedés jelenlegi irama nem sokáig tartható.

Jönnek a micro- és a nanoinfluencerek

Mostanában sokan beszélnek arról, hogy a sok százezres, vagy akár milliós követőtáborral rendelkező megainfluencereknél hatékonyabbak lehetnek a 3.000 – 10.000 követővel rendelkező microinfluencerek, vagy az ennél is kevesebb embert elérő nanoinfluencerek. Ezek az influencerek már nem afféle olümposzi istenként, hanem hús-vér emberként jelennek meg közönségük előtt, ennek köszönhetően erősebb bevonási képességgel és nagyobb hitelességgel rendelkeznek.

A hazai marketinges szakma ma még inkább a nagy elérés, vagyis a gigainfluencerek bűvöletében él. Még nem jutott el az első nagyobb influencer-válságig, még nyoma sincs a kiábrándulásnak, így a micro- és nanoinfluencerek kínálta alternatívára még kevésbé fogékony.

Vállalati szószólók

Szinte nincs olyan előrejelzés, amelyik ne emelné ki a vállalati szószólók (employee advocacy) fontosságát. Mivel az általános bizalomvesztés miatt erősen beszűkültek a vállalati kommunikáció hagyományos csatornái, rendkívül fontossá vált a dolgozók közösségi csatornáinak bevonása a vállalati kommunikációba. Miközben nálunk mindez még inkább valami kuriózumnak számít, a nálunk fejlettebb országokban a dolgozók bevonása már a második fázisnál tart. Míg korábban leginkább a vállalati tartalmak terjesztése, az elérés növelése volt a cél, ma már inkább a belső influencerek, véleményvezérek kinevelése és a külső influencerekhez (szakértők, elemző, véleményvezérek) való kapcsolódás került a fókuszba. A vállalati szószólói rendszer kialakítását ma már számos, erre a célra fejlesztett platform segíti.

Mit mondanak a vásárlóid?

Ma minden márka arra vágyik, hogy erősítse a vásárlók bevonódását. Ennek fontos feltétele a vásárlók gondolkodásának megismerése. Ma még nincsenek meg a feltételei, hogy neuromarketingesek bevonásával fMRI-vel, vagy EEG-vel figyeljük meg a vásárlók agyműködését. Maradnak a viszonylag egyszerűbb, messze nem eléggé kihasznált módszerek, mint például a social listening.

Ma leginkább az ügyfélszolgálatosok szeretik figyelni, mit beszélnek a közösségi médiában a cégükről, termékükről, de megfelelő beállításokkal, finomításokkal sokat meg lehetne tudni a vásárlók szándékairól.

A hazai cégek jó helyzetben vannak, mivel van hazai fejlesztésű, magyar nyelvű támogatást is nyújtó szoftver is a piacon. Kérdés, hogy mekkora marketingbüdzsével kell rendelkeznie egy cégnek, hogy ez a tevékenység is beleférjen. Természetesen az is fontos, hogy a marketingesek képesek legyenek feldolgozni a kapott információkat. Ehhez mindenképpen az eddig bevált stratégia átalakítására van szükség.

Személyre szabott marketing

Elképesztő mennyiségű adatot szolgáltatunk magunkról, aminek alapján egyre több személyre szóló ajánlatot kapunk. A személyre szabott marketing ma még csak a legnagyobb cégek, az Amazon, a Booking.com, a Netflix stb. csodafegyvere, de a kör gyors bővülése várható. Bár a vásárlók jelentős része zavarónak, tolakodónak tartja az őket bombázó ajánlatokat, a módszer működik.

Mérni kell!

Évekig a “hagyományos” marketingnél elnézőbben kezeltük a közösségi médiát. Olyan szoft érvekekkel próbáltuk az eredményeit mérni, melyek sehogy sem voltak a hagyományos rendszerekben értelmezhetők. Sok volt a mellébeszélés, ami jelentősen rontotta a közösségi média megítélését. 2019-ben már nincs mentség, a közösségi média eredményeinek mérése, az eredmények értékelése alapvető igényként merül fel.

Így látom most, 2019 februárjának elején az előttünk álló évet.

Aki nem hiszi, járjon utána(m)!

A Kantar Media immár ötödik éve megjelenő Social Media Trends riportja bemutatja a social médiában zajló változásokat és körbejárja a marketingeseket, kommunikációs szakembereket foglalkoztató legfontosabb kérdéseket.

Például a Facebook megkerülhetetlen dominanciáját – a Facebook platformmal, az üzenetküldő alkalmazásokkal (Messenger, Whatsapp), az Instagrammal és az Oculusban rejlő virtuális-közösségi lehetőségekkel. A többi szereplő (YouTube, Snap, Twitter, Pinterest and LinkedIn) is próbálja tartani vele a lépést, de inkább egy-egy szűkebb célközönségre és nem egy széles és általános social media felhasználó körre fókuszálva, mint a Facebook.

A nagy kérdés az, hogy merre és meddig tart ez a boom egy olyan gazdasági környezetben, ahol az európai és az amerikai hatóságok folyamatosan vitatják a nagy technológiai cégek adatkezelési és üzleti gyakorlatát, miközben Kínában hihetetlen irányba és sebességgel fejlődik a social media és a felhasználói élmények piaca.

Hogyan lesz jobb a közösségi media? A kihívások, amelyekkel a márkák és a platformok 2018-ban megküzdöttek, vajon javítottak vagy rontottak a fogyasztókkal való kapcsolatukon? A Social Media Trends 2019 riport választ ad ezekre a kérdésekre és körbejár számos más témát, mint például:

• Közösségi media reklámok
• Platform algoritmusok
• Közösségi kereskedelem
• “Brand Influencer Fatigue”

A teljes angol nyelvű tanulmány itt érhető el.

Márkázott Topjoy kupakokkal indult útnak az első magyar, mozgó gifekből álló GIPHY matricacsomag, amellyel a legnépszerűbb közösségi médiacsatornák felhasználói cseveghetnek egymással. Az Instagram és Snapchat csatornákon belül a storyba integrálva használhatók a matricák Facebook Messengeren, Twitteren, SMS-ben, WhatsAppon és e-mailben pedig a GIPHY alkalmazásból lehet megosztani őket. Az elektronikus üzenetküldésben használt, GIPHY alkalmazásra készült tizenhárom egyedi matricát a Kraftwork reklámmanufaktúra fejlesztette. „Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországon elsőként készítettünk márkázott tartalmat a legnagyobb gif- és sticker-platformra. A felhasználók az animált Topjoy kupak matricákat mostantól elküldhetik egymásnak üzenetben, vagy színesíthetik velük a storyjaikat. Ezzel a márka olyan platformokon is meg tud jelenni, ahol nagy számban van jelen a főleg 30 alatti célcsoport, de más típusú márkakommunikációra nincs megfelelő lehetőség” – mondta el Naszály Ferenc, a Kraftwork digitális üzletágának vezetője.

A fiatalok egyik kedvenc italmárkájának animált matricái még csak néhány napja érhetőek el a világ legnagyobb gif-platformján, de az összmegtekintés már átlépte a 7,5 milliót. Jelenleg az ÁGY <3 matrica a legnépszerűbb 1,7 millió megtekintéssel, a második a BEST FRIENDS FOREVER 1,2 millió megtekintéssel.

A teljes csomag itt érhető el.

Mennyi esélyed van az első randin, ha libegőzni hívod a kiszemelt fiút/lányt, miközben ő erős tériszonnyal küzd? A ChatStory a frontális oktatás és jó tanácsok helyett egy kitalált történetbe ágyazva, hétköznapi példákon át vezeti rá a játékost az internet tudatos és célravezető használatára. A ChatStoryban kibontakozó ismerkedés és párkapcsolat szituációja több olyan döntési helyzet elé állítja a játékost, ahol a digitális lábnyom, a személyes adatok kezelése és a digitális világtól elrugaszkodva a párkapcsolati pszichológia is fókuszt kap, mindez játékos köntösben.

A játék végén a játékosoknak lehetőségük van 1–5-ös skálán értékelni a ChatStory élményt. A visszajelzések alapján a témát és a megoldást izgalmasnak ítélik a felhasználók, a visszajelzések kétharmada 4-es vagy 5-ös értékelés.

A Telenor célja az innovatív biztonságosnet-alkalmazással, hogy a fiatalokat abban a közegben érje el, ahol ők egyébként is előszeretettel és otthonosan mozognak: a Messenger alkalmazásban.

A ChatStory okostelefonról a Messenger alkalmazásból érhető el: egyszerűen rá kell keresni a „ChatStory – a te sztorid”-ra, majd a chatbot megszólításával indítható is a játék. A ChatStory alkalmazás a felhasználókról semmilyen személyes adatot nem tárol és nem elemez. A ChatStory Facebook-oldalán a témával kapcsolatos érdekes cikkeket olvashatnak az érdeklődők – a chatbot eléréshez nem szükséges az oldal like-olása vagy követése.

A ChatStory történetét Prievara Tibor, a 21. Századi Oktatásért Alapítvány alapítója dolgozta ki, míg a munkában a Yelon.hu megalkotója, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány nyújtott további szakmai segítséget.

A ChatStory a YouTube-on ITT érhető el.

Decentralizált és agilis marketing, chatbotok, blockchain, atomizált fogyasztók, és ami marad a PR-ből… – Karvalics Attila jóslatai az idei évre.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője 2016 után az idei évre is összefoglalta, mire számíthatunk a kommunikáció területén. Az idén sem a legfelkapottabb, sokkal inkább a legszemléletformálóbb témákkal foglalkozik. Tudatosan nem a konferenciákon gyakran előkerülő buzzwordökről (programmatic, tartalommarketing, marketingautomatizáció stb.) ejt szót, inkább néhány nagyobb ívű és pár azonnal is érzékelhető trendet emel ki.

Látványos, hogy az új trendekben minden mindennel összefügg. A bitcoinban is alkalmazott blockchain technológia alapjaiban alakíthatja át az üzleti viszonyrendszereket is, a média további fragmentálódása mellett az eszközök fragmentálódása befogadói atomizációt hoz magával, miközben az ezzel ellentétes trend, az ún. anonim, azaz reklámelkerülő fogyasztók erősödése is ugyanabba az irányba vezet: a totálisan perszonalizált márkaélmény kialakításának szükségessége felé. Ráadásul mindezt teljes marketing életciklusra és „totális felhasználói élményre” építve és optimalizálva, „nyílt” marketingstratégiával, továbbá a hétköznapok marketingjébe betörő mesterséges intelligencia és prediktív analitika használatával. Az agilis marketing és a chatbotok világa pedig 2017-ben dörömbölni fog az ajtónkon.

1. A decentralizált marketing szükségességét felerősíti a virtuális valóság is

A mai világban a márkaturpisságok (összetétel, valós tudás, hirdetett tulajdonságok, gyerekmunkaerő használata stb.) igen gyorsan kiderülnek. Noha lehet azt is mondani, hogy ha elég erős a márkám, akkor mindent túlél, de rögeszmém lett az amúgy teljesen jogos kérdés: ha ugyanazzal az erőfeszítéssel lehet jót és jól csinálni, akkor miért van szükség botrányokra? Legyen mindenben transzparens a márkám, vonja be a lehetséges és a meglévő fogyasztóit az életébe a tervezéstől a kommunikáción át a tartalom előállításáig, mert előbb-utóbb lesz egy versenytárs, aki túlnő rajta ezekben és általában is. Már nem elég közölni, megosztani, élményt adni, közösen kell csinálni mind több dolgot, így fogja magáénak érezni a közönségünk és közösségünk a márká(juka)t. Ebben a rendszerben minden érintett egyben termékfejlesztési, ügyfélszolgálati, márkaépítési és értékesítési munkatárssá válik.

A decentralizált marketing számos eleme már régóta működik (ld. a közösség által megválaszolt GYIK vagy más felhasználói tartalmak készítése), de mindez most kezd teljes szimbiózissá válni, ahol a virtuális valóság segítségével mindenki mindent tudhat, mindenbe beleláthat, valós időben részt vehet a márka életében. Persze csak ha a tulajdonosa akarja… A Microsoft HoloLens vagy az Oculus Rift és társaik a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valósággal olyan eszközöket adnak majd a márkák és fogyasztói kezébe, amelyek minden eddiginél drámaibban felerősíthetik ezt a szimbiózist.

A márkák mindehhez megteremtik a közvetlen kommunikációt is követőikkel, azaz a szükséges minimumra fogják szorítani külső platformok használatát, hiszen saját közösségimédia-hálójukon és adatbázisukon át szinte mindent elérhetnek. A programmatic rendszereken keresztül a fejlett világban gyakorlatilag a teljes lakosság minden egyes online életet is élő fogyasztójáról egyéni profil készül rengeteg adattal! Elképesztő és ijesztő. A Red Bull ma már sokkal inkább médiavállalat, amely nem mellesleg a médiavállalat nevét viselő terméket értékesíti. A közösségi média szerepe mellett lassan a közösségi keresők is felértékelődnek, és jól egészítik majd ki a márkák saját médiarendszerét.

Az anonim, a reklámvilágtól elzárkózó, gyakran a reklámokat blokkoló fogyasztók száma azonban tovább nő, a 16–19 éves korosztályban már elérte az 50%-ot globálisan, az USA-ban pedig a közel 70%-ot! Ez fordulópont a márkák életében, amelyek azt gondolják, hogy mindenkit képesek elérni. A celebek kora is leáldozóban, a Z generációnak leginkább humor kell!

A blockchain technológia bevetése csak a hab lesz a tortán, ami mindezt betetőzi. A fogyasztó és az előállító közötti határok folyamatosan leomlanak (UBER, kistermelő–vásárlók közötti láncok, lakáséttermek stb.). Ez sokkal komolyabb változásokat idéz majd elő, mintsem azt manapság gondolnánk.

2. A „blockchain technológia és logika” átalakítja az üzlet és marketing világát

A blockchain a bitcoinról szóló tudósítások során hallott fogalom, ez a titkosított, biztonságos fizetési rendszer alapja. A blockchain, azaz blokklánc technológia azonban ennél sokkal több. Lehetővé teszi a különböző értékek egyszerű cseréjét az eladó és vevő közötti közvetlen fizetéssel, amely során egyetlen – minden résztvevő számítógépében elérhető, független – főkönyv rögzíti a tranzakciókat. Ezáltal feleslegessé válnak a bankfelügyeletek, a banki illetékek és díjak, valamint a bonyolult azonosító eljárások. A tranzakciók történetét egymástól független és egyenrangú számítógépek tartják nyilván és bővítik tovább, amelyekhez bárki csatlakozhat. Ez is biztonságossá teszi a rendszert, hiszen ha egy gépen meg is sérülnek az adatok, az összes többi gépen vissza lehet követni a tranzakció-történetet. A felek pedig így természetesen mindent közvetlenül végezhetnek gyorsabban és kisebb tranzakciós költségekkel.

A blockchain technológia azonban nem csupán a bankszektorban alkalmazható, hanem akár autók, házak és tulajdonképpen bármilyen eszköz eladásakor. Ez azt jelenti, hogy teljesen megváltozhat az értékesítés és a kereskedelem rendszere. A vevők a virtuális valóság segítségével akár Magyarországról is betérhetnek az amerikai Macy’s áruházba vagy egy kínai boltba, Barcelona-meccsre, majd megtalálván a megfelelő árucikket, szolgáltatást, ezt vagy fizikailag is megszerzik, vagy eljuttatják magukhoz, vagy 3D printerrel kiprintelik, kiprinteltetik, vagy egyszerűen hologramos élmény segítségével átélik, és minden esetben közvetlenül az eladónak fizethetik ki. Így nincs szükség bankokra, értéktelenebbé válnak a légitársaságok, a gyárak, a közjegyzők, a bevásárlóközpontok. Az ötletek, koncepciók, a jól megtervezett virtuális és valós értékesítési platformok viszont igen fontosak lesznek.

Az, hogy a márkák a következő évben, években milyen szintre jutnak el a blockchain gondolkodásban, és konkrétan a márkaértékesítés mely fázisába kapcsolják be a technológia valamely elemét, változó lesz. Az azonban biztos, hogy 10-15 év múlva teljesen más módon veszünk majd termékeket, mint manapság, és hogy erre már most el kell kezdeni felkészülni (nem véletlen, hogy a bankok és vezető technológiai cégek elsőként csaptak le a technológiára).

A blockchain technológia és gondolkodás víziója egy teljesen demokratizált társadalom, ahol semmi nem központosított, minden közvetlenül történik két fél között. Kérdés, hogy mindehhez mit szólnak majd a bankok, államok, tőketulajdonosok, amelyek és akik vélhetően kevésbé érdekeltek a saját sírjuk megásásában…

A technológia azonban soha nem látott erővel fogja szétzúzni a reklám és a média világát. Mivel titkosított és nem cookie-alapú, a blockchain logikája sokkal inkább a reklámelkerülést támogatja. A blockchain biztonságosabb is, mint a felhőben tárolni a hitelkártyaadatokat, ahol, ahogy a Transform Group vezérigazgatója, Michael Terpin mondja, „ha megszurkálod kicsit a felhőt, akkor minden kihullik…” Mivel bármilyen okostelefon használhatja a blockchain technológiát, főleg a fejlődő világban, ahol az embereknek nehezebb hozzáférni a fizikai bankokhoz, ez a megoldás még drámaibb módon segíti majd a tranzakciókat.

3. Chatbotok – a régi-új interaktív kommunikációs forma új értelmet nyer

A chatbotok önmagukban is új marketingforradalmat ígérnek. Miért is? És miért nem az appok? Először is, míg 10 évvel ezelőtt átlagosan 10 appot töltöttünk le a telefonunkra, addig 2016-ban ez már gyakorlatilag 0 felé közelített havi szinten. A chatrendszerek lassan gyakorlatilag egyfajta operációs rendszerré avanzsálnak, és a szolgáltatások igénybevételének új modelljét teremtik meg, ahol nem kell appot letölteni, hanem életszerűen, egy virtuális asszisztenssel kommunikálva, akár kapcsolódó webes felületeket látva, azonnali fizetéssel összekötve tájékozódhatunk, rendelhetünk szolgáltatást. A kínai WeChaten ételt lehet rendelni, orvosi időpontot foglalni, vagy akár adományozni. Gyakran már először a WeChatre vezetik be szolgáltatásukat a cégek, és csak utána készítenek appot, vagy más összetettebb felületet. A csetszolgáltatók számára a lényeg, hogy ne hagyjuk el a csetoldalt, hiszen oda van beágyazva minden információ.

A hagyományos chatbotokon túli folyamat: vagy beszkennelünk egy kódot, erre megjelenik egy bot egy nyitókérdéssel, majd pár lépés alatt megvesszük, elérjük, amit szeretnénk, vagy beírjuk a Messenger keresőjébe, hogy színházjegyvásárlás, majd találunk egy chatbotot, ami pár lépésben el is adja nekünk a jegyet. Sőt, akár az ismerőseink közé is felvehetjük az adott szolgáltatót. A felhasználási kör végtelen lehet, az éttermektől a jegyeken át a stadionokban történő vásárlásokig.

A Facebooknak is az a víziója, hogy a felhasználók emberi kommunikációt folytatnak a cégekkel, és a technológia ezt kiválóan tudja támogatni. Kérdés, hogy a szöveges vagy a hang alapú navigáció lesz a népszerűbb, és hogy a mesterséges intelligencia mekkora szerepet fog játszani. Mivel mindent, ami a Messengeren szöveg alapon folyik, hang alapon is lehet működtetni, így a határok talán el is mosódnak majd a két megoldás között. A Google is kínál hangalapú keresőt és szövegeset is, az Apple és az Amazon pedig hangalapút. Az Amazon jelenleg piacvezetőnek tartott Alexája már 3000 feladat elvégzésére képes, és amellett, hogy önálló készülékként is működik, a robotoktól kezdve az okoshűtőkön át a tévékig már számos helyre be van építve. A Samsung Vivje pedig állítólag önprogramozó lesz az újabb és újabb kapott parancsok alapján.

Nem kizárt, hogy a botok egyfajta új keresők vagy az új keresők lesznek, sőt, esetenként akár új weboldalak is egyben (intenzívebb interakciót feltételező szolgáltatások esetén, mint jegyvásárlás, ételrendelés). Az sem kizárt, hogy a mobilba épített személyi asszisztensek lesznek a befutók, vagy hogy mindezek jól megélnek majd egymás mellett (de biztosan egyaránt hozzájárulnak a média világának fragmentálódásához). A Gartner elemzői szerint 2019-re a mobilon folytatott interakciók 20 százaléka hangvezérelt asszisztensen át történik majd.

De talán a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy másra, máskor és máshogy használják majd őket, és/vagy összeolvadnak egymással, és/vagy a nagy keresők felvásárolják a botszolgáltatókat? Ez még megjósolhatatlan.

A marketingeseknek azonban fel kell készülniük arra, hogy a tartalmakat ehhez az új világhoz kell igazítani a keresőkben (a hangalapú keresés például más tartalomkészítési megközelítést is igényel, mint a szöveges). Az értékesítés során a chatbotok kiváló direkt eladásösztönző lehetőségeket rejtenek, és az online kommunikációt sokkal életszerűbbé lehet tenni a mégoly automatizált chatbotokkal is. A szkeptikusabb Forrester szerint is 2017-re már mintegy 50 000 chatbotot építenek majd csak a Messengerre és Kikre, az amerikaiak közel fele használja majd a hangalapú Sirit, a Cortanát vagy az Alexát. Az okostelefon, ami eddig a király volt, most trónkövetelőkkel kezd szembenézni. Jelenleg 14 milliárd internethez kötött eszköz van a világon, azaz fejenként kettő, 2020-ra 35 milliárd lesz, azaz az okoseszközök is tovább töredezik az eszközhasználatot. A fogyasztói figyelem már nemcsak töredezett lesz, hanem atomizált.

4. Omnichannel kommunikáció, felhasználói élmény „mobil először” stratégiával

Optimalizáljuk mobilra kommunikációnkat, de omnichannel kommunikációs stratégiák keretein belül. Oké, hallottuk már ezt konferenciákon – de miért és hogyan? A ZenithOptimedia előrejelzése szerint a globális reklámköltések 4,5%-kal nőnek 2017-ben, a digitális reklámtorta pedig 14%-kal. Az online megelőzi a tévét, és ezen belül már 52% lesz a mobil aránya (2018-ra 60%). Így a digitális stratégiák során a mobilra fejlesztés lesz az alap, és minden más ezt követi fontosságban. A DMNews szerint a fogyasztók 53%-a értékeli, ha a kiskereskedők felismerik őt minden csatornán, és 78% kész megengedni, hogy a boltbeli vásárlásai alapján is személyre szabottabb vásárlási élményt kapjon. Azaz ezen a ponton nincs nagy harc fogyasztó, médium és márka között, a fogyasztó érzi ennek az előnyeit. Sőt, a személyre szabás víziója már ott tart, hogy a legnagyobb FMCG cégek is végső soron minden egyes individuummal önállóan lesznek képesek kommunikálni, akár teljesen személyre és képernyőre szabott üzenetekkel, persze a technológiák és az automatizálás erejével, és persze azért még nem 2017-ben. Mi a marketinges teendője?

a. Végig kell gondolnod, hogy hol érintkezik a márkád a fogyasztókkal, és hogy ezeken a pontokon megfelelő és konzisztens-e a márkaélmény. Van-e egyáltalán márkaélmény. Ebbe a weboldalad és a közösségimédia-felületeid, kiskereskedelmi egységeid is beleszámítanak. Sőt, a munkatársaid is viszik a híredet, minél többen vannak, annál inkább.

b. Fel kell tenni a kérdést, miképp tudod minden évben jobban perszonalizálni a márkád vagy szolgáltatásod. Egy indiai bank például csak annyit tett, hogy a bankszámlaszám 12 jegyéből az ügyfél adhatott meg tízet, így az Indiában fontos szerencseszám, vagy más szempontok alapján személyre szabott bankszámlaszámuk is lehet (felár nélkül).

c. Miképpen és hol tudod alkalmazni az omnichannel adatokat, mit érdemes automatizálni a márka-fogyasztó kapcsolatból? Pepper, az első olyan robot megjelenésével, amely már érzelmekre is képes, és emberi viszonyt tud kialakítani, megváltozhat az eladóhelyi, ügyfélszolgálati és otthoni kommunikáció is.

Ahogy említettük, a következő évek nagy harca a keresők, a mesterséges intelligenciára is építő személyes virtuális asszisztensek és a chatbotok között lesznek. A márkáknak itt (is) fel kell építeni azt a stratégiát, amely alapján meg tudják újítani és a fogyasztókra tudják szabni értékesítési folyamatukat. A marketingben új dimenziókat nyit, hogy az omnichannel stratégiák keretein belül a fogyasztói döntésekről és preferenciákról a márka-fogyasztó kapcsolat különböző szintjein már sokkal átfogóbb adatok jelennek meg. Egy márka akkor tud majd nagyot nyerni, ha azt is tudja, ügyfele mely versenytárs márkák, típusok iránt érdeklődik, hol böngészik, hol keres online és offline. Ezzel az információval fizikai áruházában és online is sokkal személyre szabottabb ajánlatokat lesz képes adni.

A kommunikáció során 2017-től már a tartalmi és vizuális világunkat kell először mobilra megalkotnunk, és ez alapján lehet építeni, kiterjeszteni a desktop vagy a tablet megjelenést. Nem elég reszponzív oldalt tervezni, tökéletes mobil megjelenést kell készítenünk, ez évről évre előnyt hoz majd, ha van mögötte megfelelő tartalom és erős márka. Márkától, szolgáltatástól, célcsoporttól függő lesz, hogy miképp fogyasztják majd a „valóságunkat”, ehhez kell igazítanunk a megjelenésünket.

A mobil tartalomfogyasztás más elérési stratégiákat is igényel, a hírlevél, statikus webes tartalom, tartalommarketing világa helyett az azonnali gegek, az azonnal ható vizualitás és az azonnali cselekvés világára kell felkészülni. Újabban a szoftverfejlesztésből vett agilis marketing fogalma kezd hódítani, ahol is egy adatokra épülő, gyorsan felállított ad hoc szervezet gyors reagálású marketinghadtestként, jól mérhető célok alapján, gyors, célzott marketing- és tartalommarketing-akciókat valósít meg. Persze a klasszikusabb csatornák is megmaradnak, azonban arányuk csökken, mivel a gyorsaságnak egyre fontosabb szerepe lesz minden fronton.

Mindemellett minden csatornát ki kellene használni az adatszerzésre. Még mindig számos olyan márka van (még az USA-ban is 70%), amelyiknek jelentős közösségimédia-követőtábora van, de semmit nem tud ennek tagjairól, nincsenek adatai. Pedig a mobil megjelenések is tökéletesen alkalmasak adatbázis-építésre, és a már többször említett chatbotok az elérés új és feltehetően drámaian erősödő elemei lesznek.

5. Ügyfélérték és ügyféléletciklus alapú marketing-, üzleti és lojalitásstratégia

Sok évvel a CLTV (Customer Lifetime Value) modell megszületése után tudjuk-e, mennyibe kerül egy ügyfél megszerzése, megtartása? Igen és nem. Korlátozott mértékben vannak már olyan bankok, telekommunikációs és egészségügyi szolgáltatók, amelyek létrehoztak ilyen modelleket. A vállalkozások széles köre azonban ’gut feeling’ alapján halad továbbra is, miközben már olyan kommunikációs és mérési arzenállal – igaz, még messze nem tökéletessel – rendelkezünk, amivel korábban sohasem. Sok kérdés felmerül a CLTV modell és a lojalitásstratégiák kapcsán:

a. Hogyan alakítsam át az ügyfélszolgálati és lojalitásstratégiámat?
A hagyományos lojalitásprogramok meglévő vagy passzív viselkedéseket jutalmaztak, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Az előnyök általában általánosak és nincsenek mérföldkövekhez, viselkedésekhez és vásárlási küszöbértékekhez kötve. Ha sikeres omnichannel stratégiát akarunk, akkor a marketingeseinknek a teljes szervezetet bevonva meg kell tudniuk határozni, hogy például mi a jellemző a nagy értékűnek tartott ügyfelek viselkedésére, és közösen kell megfogalmazni az üzleti célokat. A vásárlások ideje, gyakorisága, nagysága alapján is meg lehet határozni a legjobb vevőket, és klaszterekbe tenni őket egyéni ösztönzőkkel. A gyakori vásárlóknak például emelni a költési szintet, a nagy értékű vásárlók esetén növelni a gyakoriságot, a legfrissebb vásárlót pedig, a régi igazság szerint, minél előbb ismételt vásárlásra ösztönözni. Nemcsak az okostelefonosokra kell figyelni, hanem a sok csatornát egyaránt használó többségre. Ezek elemzése és megcélzása az egyik kulcs. Főleg, ha emlékszünk arra, hogy a „sok csatorna” csak még több lesz.

b. Hogyan igazítsuk ehhez a marketing-, a kommunikációs- és a tartalommarketing-stratégiát?

Erre viszont a válasz hagyományos: honnan jön a nyereségem java, és hol várható a legnagyobb növekedés (termék, kommunikációs csatorna), miképpen tudom ezt a csatornát jobban elérni, növelni. Hol lehetséges megváltoztatni a jelenlegi üzleti logikát és újat építeni, ami a mi termékeinknek és szolgáltatásainknak kedvez. Azaz folyamatosan figyelni kell a fogyasztói trendeket, a technológiai lehetőségeket. Minden évben több ügyfélklasztert kell tudni képezni, és ezeket egyre inkább személyre szabottan kell kommunikálni, lojalitásstratégiát ráhúzni, amíg el nem jutunk addig, hogy már egyéni szinten is ismerjük minden vásárlónkat. A tartalommarketing is csak annyit ér, amennyit hoz image-ben vagy értékesítéstámogatásban, vagy a kettő keverékében (de erre már sokan rájöttek, mert ez nagyon idő- és pénzigényes műfaj).

A prediktív analitika, a mesterséges intelligencia szerepe a kreatív és médiatervezésben új dimenziókat fog nyitni a marketingesek előtt. Érdemes mielőbb elmélyedni abban, hogy miképpen.

A marketingstratégiát azonban sok minden befolyásolja, sikerét több tényező alakítja. Egy 2017-es írott, elmélyültebb marketingstratégiából ezek a fogalmak, alcímek már nem nagyon maradhatnak ki:

• általános célú gépi intelligencia támogatása
• reklámblokkolás kezelése
• ügyféladat-platformok használata
• személyre szabott és azonnali marketingfejlesztések
• Programmatic TV szerepvállalás
• közvetlen kommunikációs lehetőségek használata, optimalizálása
• eszközökön átnyúló fogyasztói azonosítás, adatgyűjtés, használat
• virtuális személyi asszisztensekkel kapcsolatos stratégia

6. Első a célzott, „earned” (PR), a második ennek fizetett felerősítése, harmadik a natív, negyedik a tömeges médiaelérés

Mivel szűkülnek a hagyományos médiacsatornák, de azért még mindig ott állítják elő a jelentős tartalmak többségét, ezért felértékelődik a PR szerepe, azaz fontos bekerülni ezekbe a csatornákba. A PR is egyre személyre szabottabb lesz. Mit is jelent ez? A világban mindenhol nő a „contributorok”, külsős munkatársak szerepe. A hagyományos főállású újságírók aránya csökken, a „beszállítóké” pedig nő. Kérdés, hogy miképpen lehet őket megközelíteni, nekik értéket adni. Minél inkább kész anyagot tud letenni egy ügynökség, vagy minél jobban és hatékonyabban együtt tudnak működni egy-egy anyag előállításában, annál sikeresebb lesz a végeredmény. Ez olyan szinten zajlik majd, hogy a PR-ügynökségek akár ki is gyűjtik a kulcsmédiumok style guide-ját, és annak megfelelően készítik el anyagaikat, megkönnyítve az újságírók, munkatársak dolgát. A korábbi egy vagy kettő sajtóanyag helyett 4-5, vagy akár 10 különböző anyag is készülhet majd, többé-kevésbé átírva. Ezt egyébként a SEO szempontok is megkövetelik, a Google algoritmusa nem szereti, ha ugyanaz a tartalom több helyen is megjelenik. Így viszont drágább lesz a PR és kérdés, hogy ki fizeti meg ezt. Felértékelődik a niche és a szakosodott, iparági médiumok szerepe is, ami még inkább munkaigényessé teszi az előkészítést. A közösségi hírterjesztés pedig új képességeket és tartalom-előkészítést igényel, amivel nagyon sok ügynökség még mindig nem rendelkezik.

Végül pedig tedd fel magadnak a kérdést: te hogyan tudod támogatni az adott médiumot, amelyiktől együttműködést vársz, hogyan tudsz látogatottságot vinni az oldalára, illetve hogyan tudsz olyan tartalmat készíteni, ami tetszik az adott médium közösségi csatornáinak, hiszen az nagyobb valószínűséggel fog tetszeni a szélesebb olvasóbázisnak is? Tudsz-e valamilyen saját közösségi média- vagy online csatornát felajánlani az adott partnernek? Akár egy contributorról van szó, akár médiumról, ez a kérdés egyre inkább megjelenik majd. Mindemellett tovább erősödik az a trend is, hogy a PR-es személyes márkája egyre fontosabb lesz. Miképp vásárlás során is az ismertebb márkákat részesítjük előnyben a rendelkezésünkre álló rövid döntési idő alatt, az újságírók is nagyobb eséllyel nyúlnak olyan anyagokhoz, amelyiknek jól ismerik a küldőjét, akitől nagyobb eséllyel kapnak minőségi tartalmat. A saját tartalmainkat okos hirdetési stratégiákkal hatékonyan támogathatjuk, ami jó a médiumnak, és jó nekünk is.

A natív hirdetések piaca az USA-ban 2017-ben eléri a közel 8 milliárd dollárt, 2018-ra pedig már 21 milliárdot vár a Business Insider. Érdekes és érdemes vizsgálni a fentiek hatékonyságát, ami témától, szektortól függően is változhat.

Ismét előkerül majd a mérés. Ahogy Gary Vaynerchuk mondta, az édeasanyád ROI-ját sem akarod és tudod mérni. Mégis sokan akarják majd pontosabban mérni a PR-t. És azért lehet is. Manapság érték például, miképp a tudományos publikációk esetében, hogy hányan vesznek át egy anyagot a bloggerek, véleményvezérek közül, mekkora a követőbázisuk, hány elsőrangú médium foglalkozott a témával a közepesebb presztízsű lapok, portálok mellett. Előtérbe kerül majd a sikerdíjas PR valamilyen formája. A USA-ban is csökkenőben lesz a hagyományos, magas retaineres megbízások száma, a díjakat egyre inkább valamilyen megjelenési értékhez fogják kötni.

7. Aha-élmény

A BBMG és a GlobeScan tanácsadó cégek 21 000 fő körében elvégzett nemzetközi kutatása szerint a fogyasztók 40%-a előnyben részesíti az ún. „purposeful brandeket”, azaz olyan márkákat, amelyek a társadalmi érdekeket is felelősen szolgálják (igaz, 50%-uk nem tudott ilyet megnevezni). A korábbi buzzword, az „experiential branding” ettől még nem lett trónfosztott, csak az élményeken túl ösztönösen is azokhoz vonzódnak a fogyasztók, akik valamilyen értéket, felsőbb célt, mélyebb emóciót is át tudnak adni. Érdemes tehát feltenni a kérdést: a márkám mit adott hozzá a fogyasztók életéhez, azonkívül, hogy megvették, megették, milyen valódi kapcsolat jött létre a márka és a fogyasztó között, miképpen sikerült megérinteni a vásárlókat, sikerült-e meglepetést, aha-élményt elérnem? Ha a válasz „nem” vagy csak „kis részben”, akkor rossz úton járunk, és hacsak nem bírunk megdönthetetlen piaci erővel, bármikor jöhet egy versenytárs, aki lelök bennünket a trónról. Ha megdönthetetlennek tűnik, akkor is…