Átadták a Felelős Fintech Tartalmakért pályázat 2023-as díjait, az elismerésben ezúttal négy újságíró öt cikke részesült. A pályázat 2022-ben a Számlázz.hu kezdeményezéseként indult el. A szakmai zsűri tagjai: Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke (nyitó képünkön), Bombera Krisztina televíziós újságíró, Mérő László matematikus, pszichológus, publicista és Dr. Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese. Az ötödik zsűritag maga a közönség, az olvasók szavazhatnak arról, hogy őket melyik cikk segítette leginkább a fintech világában való eligazodásban.

Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke felvezetőjében elmondta, hogy a legutóbbi felmérés szerint a magyar fintech közösség 175 cégből áll, ennyi vállalkozás foglalkozik a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésével, automatizálásával. Számuk folyamatosan és dinamikusan nő. Ezen cégek 570 millió euró nettó árbevételt könyvelhettek el, amelynek 85%-a B2B üzletekből származik, vagyis ügyfeleik bankok, nagyvállalatok és kkv-k.  A magyar fintech piac ezzel a teljesítménnyel a régiós normát hozza.

„A pénzügyi technológia egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapi életünkben, és nő a fintech megoldások száma is. Ugyanakkor számos félelem, tévhit is körbelengi a témát. Vezető fintech cégként fontosnak tartjuk az újságírók munkáját, hiszen az ő erőfeszítésük és minőségi tartalmaik szükségesek ahhoz, hogy a közvélemény minél edukáltabb legyen” – mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

A pályázaton induló cikkeket a zsűri a hitelesség, aktualitás, innováció, kreativitás alapján értékeli, és természetesen feltétel az is, hogy az írások megfelelő módon szólítsák meg a célcsoportot. A díjazottak pénzjutalomban részesülnek. A mostani kiírásban négy újságíró öt munkáját díjazták a Felelős Fintech Tartalmakért pályázaton.

A díjazottak:

• Dömös Zsuzsanna: Továbbra is gáncsolják a bankok a fintech-forradalmat (HWSW)
• Fekete Emese: Hogy tűnhet el 800 ezer forint hat perc alatt a Revolutról? (Forbes)
• Siklós Bence: Rálépett a gázra az Apple – kezdhetnek aggódni a bankok és a fintechek? (Index)
• Brückner Gergely: Aggasztóan sok a netes banki csalás, de megúszhatjuk az átverést pár egyszerű szabály betartásával (Telex)
• Siklós Bence: Újabb kapu nyílt a kriptovilágba, egyszerűbben fektethetünk bitcoinba ezután (Fintech.hu)

Az elismeréseket személyesen az újságíróknak adták át a pályázat kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött díjkiosztó eseményén. A Felelős Fintech Tartalmakért pályázat tovább folytatódik, már lehet jelentkezni a következő kiírásra.

Mindenekelőtt tisztázzuk, mivel foglalkozik ez a különös nevű cég, mi is az a memetika és a networkology. Megbeszéljük a mém fogalmát, és hogy miként lesz ebből memetika. Megnézzük a memetikai kutatás alapjait, tisztázzuk, mitől más, mint egy hagyományos kvalitatív kutatás, és hogy milyen eredményeket hoz a megbízóknak.

Beszélgetünk a memetikai kutatásból kikerülő termékekről, hogy mire épül  náluk a márkakutatás, és hogy lesz abból márkastratégia, kommunikációs stratégia.  Előkerülnek olyan fogalmak is, mint a gócadatbázis, a másodlagos memetikai elemzés, a memetikai audit és a hálózatelemzés. Megismerkedünk néhány konkrét esettel is.

Brandt Zoltán és Mérő László együtt adnak elő a Márkaépítés 2024 – Neverending Innovation konferencián. Megbeszéljük, milyen témákról tud meg többet az, aki április 11-én velünk tart.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

 A Central Médiacsoport már hagyományosnak tekinthető konferenciáján ismét az online szféra térnyeréséről értekeztek a gyógyszergyártói, patikai és kutatói szegmens neves szakemberei. Ezúttal kifejezetten a keresleti oldal tájékozottságát, a döntési mechanizmusait befolyásoló tényezőket, valamint az egészségkommunikáció új kihívásait vizsgálták.

Elsőként dr. Mérő László, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora beszélt az érzelmek és a logika viszonyáról. Elmondása szerint az embernél a szív és az ész nem elválasztható, hiszen az érzelmeinknek a döntéshozatalban is fontos szerep jut. Dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója a médiahatásokkal és az elköteleződéssel folytatta a tudományos megközelítést. Előadását a nudge mechanizmusára építette: a „noszogatás” a médiakommunikáció és a marketingstratégia egyik alappillére, amely során apró eszközökkel képesek hatni az érzelmi alapú döntésekre. Már a legapróbb eltérések a megfogalmazásban is manipulatívak lehetnek az igazgató szerint.

A kerekasztal-beszélgetésen dr. Kőházi Anikó orvos a fogyasztók internetes tájékozódásának hatására hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint nem feltétlenül gond, ha a beteg összegyűjt némi tudnivalót azelőtt, hogy felkeresné a rendelőt. Márkus Ádám, a NAOS country managere szerint azonban a fogyasztó nem mindig tud olyan hatékonyan tájékozódni online, mint személyes kommunikációval. „A gyógyszerész szerepe felértékelődött, de fontos, hogy az orvos és a gyógyszerész is elkötelezett legyen” – állította Sikos Gergely, az Aramis Pharma üzletági igazgatója. Önálló előadásban Kiss Katalin a gyógyszervásárlás befolyásoló tényezőiről beszélt.

Dr. Zlinszky János, a BENU Gyógyszertár igazgatósági tagja a gyógyszertárak marketingtevékenységéről mesélt. A Central Médiacsoport részéről pedig Éder Zsuzsanna digitális értékesítési menedzser és Kenessey Adrienn magazinértékesítési csoportvezető számolt be a kiadó eléréseiről. Elmondásuk szerint a tévénézők nagy részét – több, mint felét – képesek elérni nyomtatott kiadványaikkal is: ez közel 1,7 millió embert jelent. A vezető hazai orvosi portál, a HáziPatika.com ezek közül kiemelkedik 86 állandó szakértőjével és 300 ezer feletti Facebook-követőszámával.

Ezt követően Mezei Noémi, a Central Médiacsoport kereskedelmi marketingmenedzsere és Krankovics Béla, a HáziPatika.com termékmenedzsere számolt be kutatásáról. Eredményeik szerint a fogyasztók egyre tudatosabbak, vásárlás előtt pedig nagy arányban tájékozódnak az internetről. A háziorvosokkal és gyógyszerészekkel folytatott kommunikáció, illetve a szakkönyvekben leírtak után az internetes egészségügyi oldalak tartalmát tartják a leghitelesebbnek. A televízióból, az internetes fórumokról, illetve a közösségi oldalakról származó információt már jóval kevésbé tartják megbízhatónak a kutatás eredménye szerint.