Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója kutatást végzett vállalati pénzügyi vezetők körében arról, hogy miként változtak a 2020-ra vonatkozó menedzsmenti prioritások, illetve hogyan változott az üzleti bizalom a járvány hatására. A kutatást előbb 2020 februárjában végezték el, majd májusban megismételték az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban, közel ezer vállalati pénzügyi felsővezető megkérdezésével.

A járvány miatt borúlátóvá váltak a pénzügyi vezetők

A válságot megelőzően a pénzügyi vezetők többsége optimista volt az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően: a legtöbben növekvő bevételeket és javuló profitabilitást várt idénre, köszönhetően az európai gazdasági növekedésnek, és az új technológiák alkalmazásának. Aggódalmaik főleg a politikai kockázatok, az erősödő protekcionizmus és a klímaváltozás hatásai miatt voltak, de ezek sem befolyásolták lényegesen az alapvetően optimista hangulatot. Mindez a járvány után érthető módon megváltozott. Az üzleti kilátásokat illetően optimisták aránya a februári  50%-ról 36%-ra esett, ellenben azok aránya, akik aggodalmukat fejezték ki 19%-ról 32%-ra emelkedett, míg a kifejezetten pesszimisták aránya közel megháromszorozódott 9%-ról 23%-ra.

A működéshez szükséges pénzügyi fedezet előteremtése vált az elsődleges vállalati prioritássá

Februárban még a digitális technológiák átvétele állt a céges beruházási döntések előterében. Azonban a járvány hatására átalakultak a pénzügyi döntéshozók kiemelt céljai, és ma már az elsődleges kihívás a vállalati működéshez szükséges forgótőke biztosítása. Azok aránya, akik a rövidtávú adósságkezelést, a napi működési költségek biztosítását és a raktárkészletek menedzselését tekintik a legfőbb feladatuknak 17%-ról 30%-ra ugrott három hónap alatt.

A beruházási döntések átmeneti elhalasztása ellenére a digitalizáció továbbra is a vezető célok között szerepel, a válaszadók 21%-a állította ezt februárban és 22%-a májusban. A digitális technológiák értő használatát a pénzügyi vezetők fele továbbra is az egyik legfontosabb szakmai tudásnak tekinti, sorrendben közvetlenül a pénzügyi tervezéssel (67%), a stratégiai döntéshozatallal (57%) és az üzleti tervezéssel (53%) kapcsolatos ismeretek után.

A késedelmes fizetések miatt aggódnak a legjobban

Már a járvány kitörését megelőzően is a késedelmes fizetések, illetve a vevők fizetésképtelensége okozta a legtöbb fejtörést a vállalatok számára a megkérdezett pénzügyi vezetők 47, illetve 32%-a szerint. A válság óta a helyzet drámaian rosszabbodott, és májusban már a pénzügyi vezetők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetések gondot okoznak majd a vállalataik számára.

Még inkább aggodalomra ad okot, hogy a járvány előtt a pénzügyi vezetők mindössze 44%-a állította, hogy vállalatuk „teljesen felkészült” a bevétel kieséséből adódó problémák kezelésére, és még kevesebben, 40% mondta ugyanezt a vevők fizetésképtelenségének vonatkozásában. A válság után ez az arány 31%-ra, illetve 35%-ra esett tovább, miközben az Euler Hermes várakozásai szerint globálisan legalább 35%-kal növekedni fog a vállalati fizetésképtelenségek száma 2021 év végéig. Magyarországon ehhez képest mérsékeltebb a várakozás, de az előző évek masszív csökkenéséhez képest 15-20% növekedést prognosztizál a fizetésképtelenségek számában hazánkra az Euler Hermes.

A felkészült vállalatok megerősödve kerülhetnek ki a válságból

Merész István, az Euler Hermes országigazgatója úgy fogalmazott: a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a pénzügyi vezetők szerint a jelenlegi válság komoly átrendeződést hoz majd az üzleti szektorban. A digitális technológiát tudatosan és hatékonyan használók gyorsan alkalmazkodnak a változó viszonyokhoz, és az átfogó kockázatcsökkentő stratégiával rendelkező vállalatok túlélik a válságot, vagy akár megerősödve kerülnek ki belőle.

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója elemezte a koronavírus járvány hatását a vállalati fizetésképtelenségek alakulására. A magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékkal nőtt, és 2020 első negyedévében is még 2-3 százalék közötti emelkedést produkált a tavalyi év hasonló időszakához képet. A második negyedévben azonban beütött a járványsokk: a turizmus, a vendéglátás, a gépjárműgyártás majdnem teljes leállása, illetve a kereskedelmi korlátozások várhatóan ötödével csökkentik a bruttó hazai terméket, a munkanélküliség akár duplájára, 8 százalékra is felmehet, az infláció pedig 4 százalékra gyorsulhat a második negyedévben. A forint/euró árfolyam történelmi mélységig jutott, ám az Euler Hermes szerint az euróárfolyam az év második felében 340 forint körül stabilizálódhat. Mindezek fényében a hitelbiztosító 2020-ban legalább -3 százalék GDP csökkenést vár, ám elhúzódó járványkorlátozások, illetve nem megfelelő kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések esetén a recesszió akár -7 százalék is lehet. Merész István, a vállalat magyarországi igazgatója a vállalati fizetésképtelenségekkel kapcsolatban elmondta: azok száma a világátlagnál (20-25 százalék) lassabban, 13 százalékkal emelkedik Magyarországon.

A járvány miatt a teljes magyar ipari termelés egyharmadát adó gépjárműgyártás komoly kihívásokkal néz szembe – fogalmazta meg Merész István. A kéthetes kényszerű gyárleálláson túl a befektetők visszafogják beruházásaikat és a debreceni BMW gyár sem az eredeti tervek szerint valósul majd meg. Az újautó-eladások felére esnek vissza áprilisban és májusban és az exportpiacok is gyengélkedni fognak. Emiatt a beszállítói szektorban az 500 legnagyobb hazai cég közül 20-30 mehet csődbe idén, de további 370-380 szorul majd állami segítségnyújtásra és mindössze 100 cég tekinthető válságállónak. Mindez együtt jár azzal is, hogy 40 ezer munkahely szűnik meg a 150 ezerből csak ebben a szegmensben – állítja a szakértő.

Merész István előrejelzése szerint az elmúlt években óriási növekedést mutató építőiparban 20-30 százalékos visszaesés várható az elkövetkező időszakban elsősorban a járvány okán beszűkülő likviditási lehetőségek (banki garanciák, kormányzati beruházások és EU-transzferek csökkenése) miatt. A munkaerőhiány csökken a külföldről hazatérő magyar munkavállalók munkaerőpiaci megjelenésének hatására. A már futó nagyobb beruházások egyelőre folytatódnak, de az új beruházások indításával már óvatosabbak lesznek a befektetők. Ennek megfelelően a kisebb és kevésbé likvid építőipari cégek körében fokozódnak a fizetőképességi problémák – véli a szakember.

A kiskereskedelemben vegyes a kép. A szektor tavaly 6 százalékkal nőtt főleg a háztartások bővülő fogyasztása miatt. A járvány kétféle hatást váltott ki: az élelmiszerboltok és az online áruházak forgalma hatalmasat nőtt, míg az egyéb kiskereskedelmi egységek forgalma drasztikusan bezuhant (leginkább a cipő és ruhaboltok, az autókereskedők és a benzinkutak esetében). A PC- és mobiltelefon-eladások szintén látványosan növekedtek főleg az online munkavégzés és a digitális oktatásra történő átállás miatt, ám ez csak átmeneti hatás, középtávon ezeknél a termékeknél is forgalomcsökkenés várható.

A szállítmányozói piacon a nemzetközi szállítmányozókat súlyosabban érinti a járvány, hiszen a leginkább fertőzött terület, Észak-Olaszország az egyik legfontosabb célállomása a magyar fuvarozóknak. Ráadásul a gépjárműgyártás visszaesése is negatívan hat a szektor szereplőinek forgalmára. Ezzel szemben azok a hazai cégek, akik belföldi áruszállításra szakosodtak, profitálhatnak az online vásárlások és az ezekhez kapcsolódó kiszállítások növekedéséből. Szektorszinten 10 százalékos visszaesésre, és a kisebb cégek körében nagy számú fizetésképtelenségre számítunk 2020-ban – mondta Merész István.

Ami a globális helyzetet illeti, a szakértő kiemelte: az Egyesült Államokban az Euler Hermes 70 éve nem tapasztalt mélységű, -2,7 százalékos GDP-visszaesést prognosztizál 2020-ban. A második negyedéves 30 százalékos GDP-visszaesés után a harmadik negyedévtől – a bejelentett kormányzati és monetáris intézkedéseknek köszönhetőn – itt is megindul a lassú normalizálódás, és 2021-re már 3,3 százalékos növekedést jósolnak a hitelbiztosító elemzői. A járvány okozta gazdasági sokk a vállalati fizetésképtelenségek számának 25 százalékos emelkedését hozza év végéig, ami drámai ugyan, de még mindig kisebb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalt mérték (45 százalék). A leginkább érintett szektorok: nagy- és kiskereskedelem, olajipar, szénkitermelés, élelmiszeripar, textilgyártás és papíripar.

Az eurozónában jóval vegyesebb a kép. A recesszió mélyebb lesz, a GDP -9 százalékkal eshet vissza köszönhetően a vállalatok bevételeinek 25 százalékos visszaesésének, ám a vállalati csődök számának emelkedése alacsonyabb, 15 százalék, mint a tengerentúlon. A kormányzati intézkedések – adóátütemezések, állami hitelek és hitelgaranciák – segítik a vállalati szektort a fizetésképtelenségek elkerülésében. A legnagyobb esetszám-növekedés Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban várható, miközben a német (7 százalék) és a francia (8 százalék) vállalati szektorban a fizetésképtelenség-emelkedés a világátlag alatt fog maradni. A leginkább érintett szektorok: építőipar, élelmiszeripar és a szolgáltatások. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek

A Covid-19 járvány a kitörés óta eltelt 4 hónapban már akkora visszaesést okozott a világkereskedelemben, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború egy teljes év alatt – állítja az Euler Hermes, a magyarországi piacvezető hitelbiztosító friss elemzésében. Merész István, az Euler Hermes országigazgatója kiemeli: a járvány negyedévente 320 milliárd dollár kiesést okoz a világkereskedelemben az átmenetileg lebénuló gazdaság miatt. Ezen belül az árutermelésben az exportveszteség elérheti a 161 milliárd dollárt, mivel az áruk iránti kereslet Kínában és Európában április végéig drasztikusan csökken. Ehhez járul még a szolgáltató szektor visszaesése: a kínai, az olasz és az Európán belüli turizmus drámai csökkenése, amely az Euler Hermes becslése szerint 125 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el. Illetve ezzel párhuzamosan a légiközlekedési és szállítmányozói ágazat is jelentősen lassul, ahol a veszteség 33 milliárd dollár lehet. A gazdasági élet normalizálódása fokozatosan és lassan történik majd: Kínában már márciusban elkezdődött, de világszinten csak május végére várható.

A jelenleg elérhető adatok recessziót jeleznek előre, 2020 első hat hónapjában a világkereskedelem várhatóan negatívba fordul: az első negyedévben 2,5 százalékkal, a második negyedévben 1 százalékkal csökken a kereskedelmi volumen a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A Nemzetközi Hajózási Kamara adatai szerint a Covid-19 járvány eddig 350 ezer konténert „vett ki” a vízi szállítmányozási forgalomból, és az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt négy hétben a Kínából Európa felé tartó konténerhajók száma felére esett vissza.

A világkereskedelem 2020 második félévében lassan fog helyreállni, így év végére mindössze 0,4 százalékos növekedést várunk globálisan, szemben a tavalyi 2,6 százalékkal, vagy a 2018-as 3 százalékos növekedéssel – hangsúlyozza Merész István. Az Euler Hermes magyarországi igazgatója szerint a nemzeti kormányok, a jegybankok és a szupranacionális szervezetek – mint az Európai Unió vagy az IMF – soha nem látott méretű, monetáris és fiskális elemeket egyaránt tartalmazó válságkezelési csomagokat jelentettek be, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a járvány elmúltával a gazdaság újraindításához.

De némi jó hírrel is szolgál Merész István: Kína kezd talpra állni a járvány okozta sokkból, és a gazdaság kezd normalizálódni. A szakértő szerint Kínában a Covid-19 járvány eddig jóval kisebb visszaesést okozott, mint a 2009-es pénzügyi-gazdasági válság. A jelenlegi kereskedelmi forgalom növekedése a 2016-os szintre lassult, ám még mindig elenyésző a 2009-es válság idején mért adatokhoz képest. 2009 januárjában 26,5 százalékot, februárban 43,1 százalékot esett a kereskedelmi forgalom. Ehhez képest idén januárban 17,2 százalék, februárban pedig 4 százalék volt a csökkenés a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva. A következő hónapokban ugyan további csökkenés várható, mivel a járványügyi megszorítások szerte a világban fékezik a kereskedelmet, ám ezekkel együtt is Kínában lassan rendeződik a helyzet – állítja Merész István.

Az Euler Hermes becslése szerint a járvány 3 százalékponttal csökkenti a kínai GDP növekedést év/év alapon. Ebből 1,8 százalékot a járványügyi intézkedések miatti belső keresletcsökkenés magyaráz. A Hubej tartományban – amely a kínai GDP 4,5 százalékát állítja elő – érvényben lévő drasztikus korlátozások, illetve a Kína többi részén alkalmazott társadalmi távolságtartási szabályok éreztetik hatásukat a háztartások fogyasztásán is. A kínai üzemekben a gyártás hamarabb fog normalizálódni, minthogy visszatérjen a fogyasztás a járvány előtti szintre – jósolja Merész István.

Egy hónappal a karantén kihirdetését követően fordulópont következett be a járvány terjedésében Kínában. A helyzet azóta folyamatosan javul, és a fő gócpont áthelyeződött Kínából Európába. Kínában most már a gazdaság újraindítására fókuszálhatnak a döntéshozók. „Jelenleg a kínai gazdaság az ilyenkor szokásos teljesítményének 75 százalékán teljesít, de április végére azt várjuk, hogy teljesen helyreáll” – ad hangot reményének Merész István.