A 2024. június-augusztus között zajló program során több, mint harminc, a klasszikus zene, a színház és a tánc területéről érkező mentorált és 35 mentor kapcsolódik majd össze. A kurzus lezárásaként pedig egy nemzetközi workshop keretében intézményvezető szakembereket ismerhetnek meg a mentoráltak.

A mentoráltakat – pályázatuk és a szakmai zsűri bírálata alapján – az Art is Business kapcsolja össze mentoraikkal, akikkel önállóan kell találkozókat szervezniük. A program nyitó és záró eseményén mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy közelebbről megismerje a résztvevőket.  Azon mentoráltakat, akik a program során kiemelkedő és előremutató kapcsolódásokat hoznak létre, az Art is Business bemutatja közösségének, és médiumában nagyobb figyelemmel kíséri működésüket.

Az Art is Business büszke arra, hogy partnere, egy ismert hazai portfóliókezelő támogatásával a program a mentoráltak számára ingyenes. Dobó István, a Perspektívát támogató Equilor Wealth Office igazgatója, a program egyik mentora kiemelte: „Az Equilor Wealth Office-nál a pénz- és tőkepiacok dinamikus világát jól ismerve segítjük az idő- és információhiánnyal küzdő befektetőket, ösztönözve őket a gyors és hatékony döntésekre. Felelős és rendszeres kultúrafogyasztókként azt is tudjuk, hogy a művészeti szféra hasonló kihívásokkal szembesül, márpedig a tudás megfelelő áramlása ezen a területen is elengedhetetlen. Azért támogatjuk büszkén ezt a kiemelkedő programot, mert hiszünk abban, hogy a mentorálás során átadott üzleti tudás valamint az újonnan kialakított kapcsolatok nemcsak az egyéni sikereket alapozhatják meg, hanem hozzájárulhatnak a hazai kulturális terület fejlődéséhez is.”

A szakmai zsűri tagjai:

Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Közösségi és Inkubátorház vezetője, Rihay-Kovács Zita ügyvéd, a Nemzeti Kulturális Alap Színházművészeti Kollégiumának tagja, Kosztolánczy Gábor, a MÜPA vezérigazgató-helyettese, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Hóbor Helga, a Nemzeti Táncszínház kommunikációs vezetője, Nagy Zoltán, a SIN Művészeti Központ alapító ügyvezető igazgatója, Zsoldos Dávid, a Papageno alapítója

A programban részt vevő vállalati szakemberek:

Domak Gabriella (Stability Control, ügyvezető igazgató), Blaskó Nikolett (ACG, alapító ügyvezető igazgató), Bódi Gabriella ([eureka], társalapító és vízióért felelős vezető), Boros Péter (KÖMI Mérnökiroda, tulajdonos), Debreczeni Mónika (Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet, birtokigazgató), Dudás Ildikó (Kempinski Hotel Corvinus, PR-igazgató), Dobó István (Equilor Wealth Office, igazgató), Gábor Éva (BMW Magyarország, senior HR-, marketingspecialista), Gazsi Zoltán (Eisberg Magyarország, ügyvezető), Gyöngyösi Kriszta (Siemens Energy, kommunikációs koordinátor), Híves Beata (Next9 Kommunikációs Ügynökség, alapító tulajdonos), Horn Péter (B. Braun Magyarország, vezérigazgató), Kaszás Attila (Viwa Vitaminwater, ügyvezető társtulajdonos), Kreiter Éva (Dreher Sörgyárak, HR-igazgató), Légrádi Gergely (Oppenheim Ügyvédi Iroda, senior partner), Liptay Gabriella (KPMG Magyarország, marketing- és kommunikációs igazgató), Ludvig Orsolya (Libri-Bookline, marketing- és kommunikációs igazgató), Major Kinga (IO Partners, marketingmenedzser), Héjja Boglárka (IO Partners, HR- menedzser), Mantuano Monika (UNICEO, elnök), Márton Katalin (HR Solutions Agency, alapító ügyvezető), Mátray Csenge (Wing Zrt., vezérigazgató-helyettes), Mondovics Péter (Mastercard, marketingmenedzser), Németh Flóra (Magyar Telekom, PR-szakmai vezető), Palotai Borbála (PWC Magyarország, marketingigazgató), Pajor Mariann (EGIS Gyógyszergyár, vállalatikultúra- és HR-fejlesztési főosztályvezető), Perjési Péter (Intelligent Power Solutions, tulajdonos), Pistyur Veronika (Bridge Budapest, társalapító, ügyvezető), Polgár Péter (Brightly Kommunikációs Ügynökség, üzletfejlesztési vezető), Renfer Péter (Nordconn International, társalapító, ügyvezető), Jamniczky Tímea (JCDecaux Magyarország, vezárigazgató), Schubauer Krisztina (nemzetközileg akkreditált business coach), Salgó András (BMW Magyarország, kommunikációs igazgató), Sztaniszlav András (Magyar Public Relations Szövetség, elnök), dr. Tóth Tamás (Personal Brand Institute, ügyvezető)

A pályázatok beadási határideje: 2024. április 20. 18 óra

További információk a mentorprogramról: https://www.artisbusiness.hu/hu/mentorprogram/

Az Opten 2020-as adatai alapján Magyarországon fokozatosan emelkedik a kezdeti években elbukó vállalkozások aránya: jelenleg 70 százalékuk éri el a cégszempontból kritikus ötéves működési kort. Sok múlik ezért a megfelelő induláson. Balogh Péter, a Cápák között üzleti show-műsor egyik tapasztalt befektetője úgy véli, hogy egy vállalkozó első, kulcsfontosságú feladata megtalálni és megismerni az ügyfelet, hogy kiderüljön, mi az, amire valóban szüksége van. Ez alapján lehet ugyanis reálisan megtervezni, milyen irányba érdemes tovább haladni a termék vagy szolgáltatás fejlesztésével és megvalósításával. A ma már sikeres angyalbefektető emellett a saját korlátok felismerését hangsúlyozza: „Az első három ötlet, amikbe fiatalon vágtam bele, más-más okok miatt, de kudarcba fulladt. Ezeknek a tanulságaiból kiindulva viszont mindig egyre jobban meg tudtam valósítani azt, amit akartam. Meggyőződésem, hogy a fiatal vállalkozók sikerének kulcsa abban is rejlik, hogy mihez kezdenek a kudarccal, az első sikertelenségből felállva ugyanis a második ötletnek már sokkal nagyobb esélye van arra, hogy befusson. Ezt a – hiányosságainkat felismerni, másoktól tanulni és a kudarcból sikert kovácsolni – folyamatot tudják ma már nagymértékben felgyorsítani az induló vállalkozásokat és ifjú tehetségeket segítő mentorok.”

A gyakorlat azonban egyelőre azt mutatja, hogy van még hova fejlődni a szakmai segítség elfogadásában. A műsor harmadik évadába jelentkező vállalkozók 60 százaléka jelezte ugyanis azt, hogy az ötlete megvalósításakor kikérte barátai véleményét, de alig több mint negyedük (28 százalék) fordult üzleti tanácsadóhoz. Csupán a barátok véleményére alapozni a kezdő vállalkozás jövőjét azonban nem a legjobb stratégia, hiszen ők nem minden esetben tudnak és akarnak objektív meglátásokkal, kritikával szolgálni. Érdemes kikérni a szakemberek véleményét tehát, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb módját a hasznos, építő és elfogulatlan visszajelzéseknek. „Számos ingyenes és jól működő lehetőség van az ügyféligények felmérésére. Ilyenek például az online kérdőívek, a szolgáltatás vagy termék prototípusának tesztelése valós ügyfelek által, valamint ma már mobiltelefonos alkalmazások is rendelkezésre állnak. Tudjuk, hogy kezdő vállalkozóként nem könnyű feladat megtalálni a legjobb megoldásokat, ezért is hoztuk létre az uzletetide.hu oldalt, ahol számos tartalom segít a vállalkozásindítás kezdő lépéseiben. Mindemellett bátran fordulhatnak szakértőinkhez az ügyféligények felmérésével, az ötlet validálásával és az üzleti terv elkészítésével kapcsolatos kérdéseikkel is a vállalkozók” – árulta el Kökény Roland, a K&H kkv marketing és értékesítés-támogatás vezetője.

Az üzleti műsorba jelentkezők 60 százaléka gondolja azt, hogy különleges ötlete van, mégis sokan befektetés nélkül távoznak. Ez a való életben sincs másként. „Azt látjuk, hogy azok a fiatal cégek tudnak hosszú távon fennmaradni, amelyek jól átlátható üzleti tervvel rendelkeznek, ami magába foglalja a potenciális vevőkör megismerését és igényeinek folyamatos monitorozását, illetve pénzügyileg átgondolt, jövedelmező tevékenységet készülnek megvalósítani. Az innovatív ötlet kelti fel az érdeklődést a vállalkozás iránt, de a szakmai tudás és tervezés az, ami hosszú távon fenntartja a sikeres működést. Egyik sem élhet tehát a másik nélkül” – foglalta össze a tanulságokat Kökény Roland.

A programozás divatszakmává vált az utóbbi időben, ami nem csoda, hiszen egészen a belépő junior szinttől kezdve hatalmas a munkaerőpiaci igény fejlesztőkre. Így a szakma kiszámítható és versenyképes karrierutat kínál mind a pályamódosítóknak, mind a friss diplomás pályakezdőknek és azoknak a fiataloknak is (végzős középiskolásoknak), akik nem szereztek diplomát, vagy lecsúsztak az idei felvételi időszakról, viszont egy biztos, jól fizető szakmát szeretnének. De nézzük meg, hogy milyen karrierív áll azok előtt, akik programozói szakmába kezdenek!

A fejlesztővé válás lépcsőfokai

A programozói pályán sokféle úton el lehet indulni. A legtöbb „bootcamp”, vagy gyorstalpaló programozó tanfolyamon elvárás, hogy a diák már rendelkezzen némi alapismeretekkel akár előképzettséggel, de elérhetők a piacon olyan  alapozó képzések is, melyekhez nem szükséges semmilyen előzetes tudás.

Junior fejlesztőnek nevezzük azokat, akik már ismerik a különböző programozási keretrendszereket, az algoritmizálást. Vagyis, ahogy Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője fogalmaz: „A számítógép számára is érthető módon tudják megfogalmazni, hogy mi van a fejükben.” Ismerik az adatstruktúrák, mátrixok, gráfok fogalmát, és használni is tudják ezeket – alapszinten.

Középhaladónak, vagy mediornak azokat nevezzük, akik – bár a tudásuk nem feltétlenül nagyobb, mint a junioroknak – már rendelkeznek néhány év tapasztalattal: dolgoztak éles projekteken, láttak már közelről is ügyfelet és ami a legfontosabb: felelősséget vállalnak a munkájukért és a véleményükért. „Nem várjuk el tőlük, hogy percre pontosan meg tudják becsülni egy feladat végrehajtásának idejét, de hozzávetőlegesen képesek felmérni, hogy milyen időráfordítással lehet megoldani az adott problémát.” – tette hozzá Laczkó Gábor.

A medior szint egyfajta választóvonal is

Az is gyakran előfordul, hogy valaki nem lép tovább a medior szintről, hiszen nem biztos, hogy mindenkiben megvan az igény a továbblépésre, miközben a medior szinten is lehetőség van folyamatosan új projekteken dolgozni, új kihívásokat leküzdeni.

A senior szintet épp ezért nem is a szakmában eltöltött évekkel lehet jól körülírni, hanem jóval összetettebb módon. Itt már a személyiség is sokkal többet nyom a latban, és bekerülnek a képbe a vezetői képességek is. A seniorok több programnyelvet ismernek, jól látják az alternatív megoldási lehetőségeket, és sokkal többet foglalkoznak önállóan, a munkahelyükön kívül is a programozással. „Ezen a szinten már jóval intenzívebben jelenik meg az az ambíció, hogy az ember folyamatosan bővítse az ismereteit, és jobb legyen, mint a tegnapi önmaga” – összegzi a szakértő.

Hova tovább, senior?

A vezető fejlesztő olyan senior, akinek megvannak a képességei egy csapat vezetéséhez, vagyis a megfelelő szakmai tudás mellett jól kommunikál, empatikus, emellett pedig rendben van az önértékelése és az önkritikája is. Nyitott hozzáállású, el kell fogadnia mások véleményét is, és a döntései során figyelembe veszi az üzleti szempontokat is.

A mentorok feladata a csapat junior tagjainak támogatása, amihez ugyancsak szociális készségek (soft skills) szükségesek. Ők azok, akik képesek átadni a tudásukat, bizalmat sugároznak és reális elvárásokat fogalmaznak meg, miközben motiválják is a rájuk bízott kezdőket.

Az architekt egy relatíve új fogalom, ez a pozíció valamikor a 90-es években jelent meg. Ekkorra a rendszerek bonyolultabbá, szerteágazóbbá váltak, és kialakult az igény, hogy legyen egy olyan ember, aki az üzlet és az IT között helyezkedik el; „Ők azok, akik ismerik a technológiát, de a megrendelő üzleti területét is, és az általuk megfogalmazott igényeket le tudják fordítani a fejlesztői csapat számára” – foglalja össze Laczkó Gábor.

A fentiek alapján jól látható, hogy a fejlesztői szakmában jól elhatárolható szintek épülnek egymásra, amelyek között a medior szintig bárki eljuthat, az onnan való továbblépéshez azonban már sok esetben nem feltétlenül tanulható képességek szükségesek.

Kilenc hónap alatt webfejlesztővé válni?

Rengeteg cég szeretne junior fejlesztőket foglalkoztatni, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy olyan junior programozókra van a legnagyobb igény, akik már rendelkeznek munkatapasztalattal. Erre válaszul született meg az a különleges konstrukciójú képzés, amelynek keretében kilenc hónap alatt a kurzus résztvevői munkatapasztalattal rendelkező junior fejlesztővé válhatnak. A képzés 3 hónapos oktatással kezdődik, melyet 6 hónapos gyakorlati program követ a Stylers szoftverfejlesztő cégnél, ahol éles munkák keretében fejleszthetik tudásukat a hallgatók.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy képzéssel a hátuk mögött kezdenek el munkát keresni, hanem vállalati környezetben, fél éves szakmai háttérrel indulhatnak el a fejlesztői pályán. A gyakornoki idő alatt a diákok ösztöndíjban részesülnek, melyből szinte az utolsó fillérig visszakapják a tandíjat. A program után pedig az első junior programozói állásukat is segítenek megtalálni a hallgatóknak, akik ha motiváltak és kitartóak, pár éven belül senior fejlesztővé válhatnak. Maga a Stylers is lehetőséget biztosít arra, hogy a 9 hónap után a végzettek a cég csapatába folytassák a karrierjüket.

Aki tehát nem a felsőoktatást választotta, most könnyen elindulhat a programozói karrierúton.

„Felmérések szerint a magyar fiatalok közel 70 százaléka szeretne valamilyen vállalkozást létrehozni, de közülük csak 5-6 százalék mer belevágni. A két szám között óriási a szakadék. Olyan ez kicsit, mint a gyerekvállalás: sokan szeretnének gyereket, de nem merik vállalni a körülmények miatt” – mondta Beck Zoltán, az MnT Üzleti Tanácsadó Kft. alapító-tulajdonosa.

A kezdő vállalkozások mentorálásával foglalkozó szakember szerint sokaknak a kezdőtőke jelent problémát, de vannak, akik akkor sem mernek vállalkozást indítani, ha esetleg van rá pénzük, mert adott esetben visszahúzza őket a saját környezetük.

„Mindenki fél elbukni, félnek a kudarctól, hogy a családjuk vagy a haverok kinevetik őket. Magyarországon szégyen kudarcot vallani, de ha elmegyünk Amerikába, ott ez tapasztalatszerzésnek számít. Mi küzdünk ez ellen. Próbáljuk az ügyfeleinket lelkileg is segíteni. Ha jönnek a buktatók, nem probléma, nem szabad feladni az első, második nehézség után, mert évek múlva visszatükröződik majd az eredményeken a kitartás” – nyilatkozta Beck Zoltán, aki úgy véli, az idei év fordulópontot jelenthet, hiszen minden eddiginél nagyobb támogatást kapnak az államtól azok, akik új vállalkozást indítanának. Mindez akár a generációváltás problémájára is választ adhat, és segíthet hazacsábítani jelenleg külföldön dolgozó magyarokat is.

4,5 millió forint nyerhető

Magyarországon 2014-ben indult először kezdő fiatal vállalkozókat segítő program. Előbb a 18 és 40 év közöttiek pályázhattak 3 millió forintra, majd 2016 őszétől a 18 és 30 év közöttiek nyerhettek 3 millió forintot. A program 2019-ben is folytatódik, a korábbiaknál is vonzóbb feltételekkel. Ráadásul a lehetőség már nem csak a fiatal generációnak nyitott, hiszen eltörölték a felső korhatárt.

„Bárki pályázhat, aki még nem ment nyugdíjba. Az sem kizáró ok, ha valaki próbálkozott ezelőtt és volt már vállalkozása, de valamilyen oknál fogva nem működött és megszüntette azt. Fontos viszont, hogy a programba való kerülés pillanatában regisztrált álláskeresőnek kell lenni és a pályázó ne legyen meglévő vállalkozás többségi tulajdonosa vagy ügyvezetője. Érdemes még a cégalapítás előtt szakember segítségét kérni, mi is örömmel állunk a leendő vállalkozók rendelkezésére” – magyarázta Beck Zoltán, az MnT Üzleti Tanácsadó Kft. alapító-tulajdonosa. Idén már több mint 4,5 millió forintot lehet nyerni, ráadásul nem kell hozzá önerő, hiszen a pályázat 100 százalékos finanszírozású, így az sem baj, ha nincs kezdő tőke. A vállalkozást két évig kell fenntartani, amiből egy év a projektmegvalósítás, egy pedig a fenntartás.

Az áprilistól élesben is elinduló Fiatalok és Álláskeresők Vállalkozóvá Válása elnevezésű programban végig kell menedzselni egy jelentkezési folyamatot, el kell végezni egy vállalkozóvá válásra felkészítő képzést, melynek végén üzleti tervet kell készíteni. Ezután alapítható meg a vállalkozás, és a pályázatot is be lehet adni.

A programban 50 milliárd forint a keret, amiből most durván 9-10 ezer vállalkozás nyerheti el a támogatást.

Nem a túlélés, hanem a siker a cél

Beck Zoltán 2014-ben maga is a Fiatalok Vállalkozóvá Válása program indulásakor hozta létre saját vállalkozását. Úgy döntött, hogy az állami szférában szerzett tapasztalatait pályázatíróként fogja kamatoztatni. Cége kifejezetten a kezdő, fiatal vállalkozások fejlesztésére specializálódott, és mára már több száz ügyfélnek segítenek álmaik megvalósításában.

A szakember kiemelte: a program segítségével induló vállalkozásoknál nem a túlélés, hanem a siker a cél. Mint mondta, arra nincs forrás és kapacitás – és nem is elvárható –, hogy az állam évekig komoly óraszámban menedzselje a fiatal vállalkozókat, ezért ők piaci alapon nyújtanak nekik szolgáltatásokat, hogy minél magasabb arányban tudják túlélni a kezdeti nehéz időszakot. A kezdetektől segítenek nekik a cégalapításban, pályázattal kapcsolatos ügyintézésben, de komplett megoldást kínálnak a könyveléstől a marketingig minden olyan kérdésben, amiben egy kezdő vállalkozó még nehezen ismeri ki magát.