A családi cégek legnagyobb kihívása a generációváltás, de nem biztos, hogy a leszármazott a legjobb választás.

„Csak a mesében igaz, hogy a királyfi a legjobb választás az ország vezetésére” – mondja Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter cégutódlás-specialistája. „A valóságban a generációváltás problémáját csak az a vállalat tudja sérülés nélkül megúszni, amelyik időben felkészül és fokozatosan valósítja meg a szükséges változtatásokat.”

Európában 14 millió úgynevezett családi cég működik, hatvanmillió munkavállalót foglalkoztatva. Magyarországon a bejegyzett cégek mintegy 70 százaléka családi vállalkozás, ők adják az ország GDP-jének felét és foglalkoztatják az összes munkavállaló 50%-át. Gazdasági szempontból tehát jelentős erőt képviselnek, legtöbbjük most mégis rendkívül súlyos kihívásokkal néz szembe.

Az európai családi dinasztiák többszáz éves múltra tekintenek vissza, Magyarországon azonban a későn induló polgárosodás után megszakadt a legtöbb családi vállalkozás története, s csak a rendszerváltás után indult újra. Ekkor, a 90-es évek elején gombamód nőttek ki a földből az új vállalkozások, s az eltelt negyedszázad elegendő volt arra, hogy az alapítók megerősítsék és elismerté tegyék cégeiket. Az akkor 30-40 éves karizmatikus alapítók azonban mostanra elérték a nyugdíjas kort és új kihívással szembesülnek: kinek, mikor és hogyan adják át a stafétát.

Virágh Rajmund szerint a családi vállalkozások egyik különleges értéke, és egyben legnagyobb kockázata az, hogy az esetek túlnyomó többségében egy kiemelkedő személyiség, kiváló szakember, jó szimatú üzletember, vagy éppen kivételes szervező áldozatos munkája révén jönnek létre. A generációváltással kapcsolatos legfontosabb kihívás pedig a bizalom: ki az, aki megérti az értékrendet, az alapító prioritásait, aki megfelelő alázattal áll mindezek szolgálatába, akinek a napi munkájában, döntéseiben szemernyi kétség sem merülhet fel. Nem véletlen, hogy sokszor az ilyen munkatársat családon, rokoni körön belül találják meg.

Bizalmi szempontból kétség sem férhet e döntés helyességéhez, ám nem mehetünk el szó nélkül a kockázatok mellett sem: a személynek szóló bizalom és a szakértelem, a rátermettség, az alkalmasság nem feltétlenül állnak együtt rendelkezésre. Gyakori hiba, hogy a fiú vagy leánygyermek a családi vállalkozásban nő fel, és bár ismeri a dolgok csínját-bínját, nem ismer más vállalti kultúrát, nincs viszonyítási alapja, ami kiszolgáltatottá teheti a családi cég jövőjét.

Foglalkozni kell a generációváltás személyiségbeli aspektusaival is. A munkatársak ösztönösen ragaszkodnak az alapítóhoz, aki a legtöbbször igazi vezéregyéniség, karizmatikus személyiség. Ez természetes 2-3 évtized sikeres működés után. Az utód jó esetben rendelkezik valamennyivel apja, anyja adottságaiból, de biztosan nem ugyanaz a karakter, nem is lehet az. A váltásnak stílusváltást, kultúraváltást és szervezeti struktúra váltást is tartalmaznia kell, amire bizony a szervezetet is alaposan fel kell készíteni, akárcsak az ügyfeleket, partnereket.

S mi történik akkor, ha kiderül, hogy a kijelölt utód nem, vagy nem teljes mértékben alkalmas a cég átvételére? Erre is van megoldás – mondja a szakértő – nem mindenki akar, vagy tud operatív vezető lenni, de attól még lehet kiváló tulajdonos. Képviselheti a családot, megteremtheti a kereteket, miközben egy professzionális ügyvezető és egy menedzser csapat irányítja a céget és termeli a profitot.

Ahogy a mesében az öreg király elküldi a királyfit világot látni, s az évek múltán – tudást és tapasztalatot gyűjtve – sikeresen vezeti tovább az országot, úgy a magyar családi vállalkozásoknak is időben fel kell készülniük a generációváltás kihívásaira. Akár az utód veszi át a cég vezetését, akár csak tulajdonosként működik vagy interim menedzserrel hidalják át a kritikus éveket, a családi vállalkozások nem vehetik félvállról ezt a kihívást. Mert a létük, a jövőjük múlhat azon, hogy átgondolt döntést hozzanak és fokozatosan készítsék fel a vállalkozást a szükséges változásokra.

(Fotó: H&H/Dutcham.hu)

Más módszerekkel kell már céget vezetni, fejleszteni, szervezni, más gondolkodásmód, vezetési stílus hozza az eredményeket a 21. században. Új értékek, gondolkodásmód jelent meg és terjed a cégek körében. Az új gondolkodásmód más vezetési stílusokat, hitvallásokat, célrendszereket, fontossági sorrendeket, ügyfélkezelést, integráltabb érdekrendszerek szerinti működést, szervezetfejlesztési módszereket, szemléletet, képességeket követel meg.

A BKIK és a Piac & Profit KKV Akadémiájának sorozatzáró konferenciájára 2015. április 29-én 10 órától a BKIK Székházában (I. ker. Krisztina körút 99.) kerül sor.

Program:

10.00−10.30 Új értékrendek a cégeknél – 2015.
Értékteremtés ügyfeleknek és tulajdonosoknak. Folyamatos változás, innováció, fejlődésképesség, stakeholderség, együttműködés, win-win, CSR, zölddé válás stb.
Előadó: Radácsi László tudományos főmunkatárs, Budapesti Gazdasági Főiskola. SmartLab.

10.30−11.00 Az új értékrenddel működő cég vezetőinek intelligenciája, személyiségjellemzői.
Az EQ szerepének felértékelődése, a csapat fontosságának központba helyezése, az általános vezetői kompetenciák, szakértelem mellett a sikerhez nélkülözhetetlen softképességek (hitrendszer, motiválási képesség, kommunikáció, kapcsolatépítés, bevonás, törődés stb.)
Előadó: Novák Ágnes coach, konfliktuskezelési tanácsadó

11.00−11.20 Változásképesség, változáskényszer, fejlődésképesség, fejlődéskényszer.
A felgyorsult idő és történések kezelése, a folyamatos változás képességének beépítése a cég működésébe, a vezető és menedzsment alkalmazkodása a változásokhoz, az innovációs képesség kifejlesztése, alapműködésbe építése.
Előadó: Piroska Tímea felnőttképzési szakértő, Antener Kft.

11.20−11.40 Szervezetfejlesztés, menedzselés 21. századi módszerekkel a kkv-knál.
Interim menedzsment: a szervezetfejlesztés motorja, eszköze és megvalósítója.
Előadó: dr. Tóth Tamás ügyvezető partner, Interim Management Resourcing Kft.

11.40−12-00 A vezetőt segítő informatikai háttér.
A gyors és jó döntéshozatalhoz szükséges technikai segítségek, melyek az egyre növekvő adat- és információdömpinget hatékonyan összegzik, válogatják és elemzik.
Előadó: Jagodics Tamás ügyvezető igazgató, Cégmenedzser Szoftver Kft.

12.00−12-30 Konzultáció és kávészünet

12.30−12.50 Egy sikeres cég vezetőjének hitvallása, vezetői értékrendje.
Előadó: Markovich Béla ügyvezető igazgató, Mapei Kft.

12.50−13.20 A férfi és a női vezetők eltérő előnyös tulajdonságai, viselkedési kultúrájuk, vezetői eszköztáruk. A női és a férfi értékek érvényre juttatása, az előnyök tudatos érvényesítése a cégeknél.
Előadó: dr. Valló Ágnes tréner, terapeuta

13.20−13.40 Amikor a házaspár együtt vezeti a céget.
Sok családi vállalkozás, akár kicsi, akár nagy életében jelentős feladata a munka és a családi élet különválasztása. Hogyan lehet ezt sikeresen megoldani?
Előadó: Molnár Éva Business and Life Coach

13.40−14.00 Generációváltás a kkv szektorban.
Magyarországon, az üzleti életben most érkeztünk el az első generációváltáshoz. A generációváltás összetettsége miatt nem véletlen, hogy a cégvezetők gyakran halogatják a cég tudatos átadását. Nincs általános recept, csak a személyre szabott megoldások vezetnek eredményre.
Előadó: Kaszás Péter tulajdonos, Human Map Vezetéslélektani és Képességfejlesztő Intézet

14.00−14.40 Konzultáció az előadókkal, ebédszünet

14.40−15.10 Szervezeti modellek a 21. században.
Új szervezeti modellek: a szervezet átalakításának modern, hatékonyságnövelő útjai, előnyeik, működésük hatása a vállalat eredményeire.
Előadó: Farkas Judit ügyvezető, szervezetpszichológus, PsyOn Üzleti Hatás Menedzsment

15.10−15.30 A gyorsuló idő és a megváltozott gazdasági környezet hatásainak az egyéni és szervezeti szintű kezelése
Egyéni kiegyensúlyozottság – Szervezeti hatékonyság
Előadó: Faragó István ügyvezető igazgató, Alternatíva Tanácsadó Csoport Kft.

15.30−15.50 A tanuló szervezet, vállalat ismérvei, előnyei
Hogyan válik egy tanuló szervezet közösséggé? A közösséggé vált tanuló vállalatok előnyei: megnő az intelligenciaszint és az innovációképesség.
Előadó: Ruzsa Ágota, a SOL Intézet Hungary igazgatója

15.50−16.10 Konzultáció az előadókkal

16.00−16.20 Üzleti kézfogó
A résztvevők bemutatkozása üzleti célú kapcsolatépítés szándékával. Szervezett networking (névjegycserével és kézfogással).

Regisztráció a rendezvényre