A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Menczer Tamás nyitotta meg a BeneFIT Prize díjátadóját. Beszédében elmondta, hogy Magyarországon is egyre kiélezettebb verseny van a munkaerőért, a dolgozók lojalitásáért. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy a kormány egyik legfontosabb feladata a munkahelyteremtés, 2010 előtt közel 12%-os volt az országban a munkanélküliség, mára ez 3,4%-ra csökkent. Menczer szerint ma különösen aktuális, hogy a döntéshozók tudatosan tegyenek a munkavállalók testi-lelki egészségéért. Ezért üdvözölte a BeneFIT Prize kezdeményezést, melynek célja túlmutat a vállalatok díjazásán, az igazi nyertesek a munkavállalók.

A vállalati egészségkultúrát felsővezetői elkötelezettséggel, vállalati szintű stratégiai prioritássá kell tenni – mondta a díj alapítója, dr. Mihalik Zsuzsa, aki múlt hét csütörtökön nyerte el az EY Év Üzletembere Életminőség Fejlesztése különdíját. Hozzátette, a vállalati egészségkultúra nem csak az egyén szintjén jelenik meg – ahol produktívabb, kreatívabb, motiváltabb és kevesebbet betegeskedő munkavállalót eredményez –, hanem értékteremtő spirálként is megjelenik a vevői oldalon mint pozitívabb brand-image, illetve mint jobb minőségű szolgáltatás. Pénzügyi szinten pedig nagyobb bevétel és kisebb költség jelentkezik, azaz magasabb lesz a jövedelmezőség – tette hozzá dr. Mihalik Zsuzsa. Kiemelte továbbá, hogy a vállalati egészségkultúrák kialakításának köszönhetően makroszinten sokkal egészségesebb és boldogabb társadalmat lehet teremteni.

A felhívásra összesen 97 cég jelentkezett, amelyből 50 pályázat lett shortlistes, így összesen 300 ezer munkavállalót képviseltek a pályázó cégek. A szakmai díjak odaítéléséről független bírálóbizottság döntött.

A zsűri tagjai: Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Schneider Balázs, az AYCM alapítója és ügyvezető igazgatója, Feuertag Ottó, az Európa Design alapító-tulajdonosa, Makrai Fanni Y2Y business coaching executive coach, Kurtisz Krisztián, a Cherrisk alapító vezérigazgatója, Szabó Csaba, a Develor vezérigazgatója, Dr. Csernák Zsolt, a Synlab Hungary Kft. szakmai igazgatója, valamint Szegedi Dávid, a Nespresso International sales managere.

A zsűri az alábbi faktorok mentén vizsgálta a beérkező pályázatokat:

• Prevenció (pl. szűrővizsgálatok, életmód tanácsadás)
• Egészséges táplálkozás (pl. egészséges étel-választék a menzán, gyümölcsnap)
• Munkahelyi sport (pl. tömegsportversenyeken való közös részvétel, sportbérlet, sportnap)
• Egészség-, baleset és életbiztosítás
• Edukáció (pl. mentorprogram, tréningek, tehetségmanagement)
• Rekreáció (pl. masszázs, meditációs programok)
• Munkakörnyezet (pl. ergonómikus bútorok, gerincbarát székek, csökkentett zajszint, szemkímélő képernyő)
• Mentális egészség (pl. coach, pszichológus, közösségi tér, extra szabadnap)
• Környezettudatos működés (pl. járműflotta-választás, vállalati bicikli)
• Gyermekbarát intézkedések (pl. munkahelyi óvoda, gyerektábor, extra szabadság, rugalmas munkavégzés)

A díjazott vállalatok – amelyek a legtöbbet tesznek a dolgozóikért – a díjátadón egy iparművész által készített, szívet ábrázoló szobrot kaptak. Kisvállalati kategóriában az Interticket Kft., középvállalati kategóriában a Swicon Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., míg nagyvállalatként a Vodafone lett a nyertes. A közönség is szavazhatott azokra a vállalatokra, amelyek egy-egy microsite-on mutatták be, hogy miért is jó náluk dolgozni, milyen náluk a munka világa. A közönségdíjat kisvállalati kategóriában az Online Comparison Shopping Kft. kapta, a Marso Kft. nyert a középvállalati kategóriában, míg nagyvállalatként a Borsodchem nyert.

„Nagyszerű kezdeményezésnek tartjuk a vállalati egészségprogramok versenyét. Hiszünk abban, hogy a modern munkakörnyezetnek része, hogy biztosítjuk a kollégák számára a fizikális és mentális felfrissülés lehetőségét. A Vodafone-nál aligha akad olyan munkatárs, aki ne hallott volna a Re-Charge programról, amely átfogó vállalati jólléti program révén nem csupán időszakosan van jelen a kollégák életében. A BeneFit Prize nem csak a Re-Charge program sikere, hanem mindazon munkatársaké is, akiket a jólléti program jobb teljesítményre sarkalt” – fogalmazott Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR-vezérigazgató-helyettese.

Különdíjakkal azokat értékelte a szakmai zsűri, akik egy-egy szegmensben alkottak kiemelkedőt. A mentál wellness területen a Digic Pictures Kft. győzött, a biztosítások területén a dm Kft., a portolás-rekreáció díját az Adevinta CMH Kft. nyerte el, az öko-barát kategória különdíjasa a Zwack Uniqum Nyrt. lett, az egészségügyi prevenció témakörében az Unilever Magyarország Kft. lett a legjobb, az edukáció terén a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza bizonyult a legjobbnak, a családbarát kategóriát szintén a Bethesda nyerte el, a munkakörnyezet pedig az ExxonMobil Üzletsegítő Központnál a legideálisabb. BeneFIT Ambassadort is választott a zsűri, a Bergmann Könyvelő Iroda alkalmazottja, Both Szabolcs lett a díj nagykövete.

„A BeneFIT Mozgalom egyik célja a munkaerő itthon tartása, melyhez kulcsot, megoldást nyújthat a BeneFIT Prize, hiszen ma a vállalati gondoskodás, a munkavállalói élmény a legfontosabb faktor mind a munkaerő toborzása, mind pedig megtartása során. A beneFIT Mozgalom másik küldetése: rábírni a döntéshozókat arra, hogy adókedvezményben részesítsék azokat a vállalatokat, kik áldoznak a vállalati jóllét, a vállalati egészségkultúra megvalósítására. El szeretnénk érni, hogy ne a bérhez hasonló adóteher sújtsa ezeket az intézkedéseket, hanem a SZÉP kártyához hasonlóan, 35%-os adót kelljen ezen elemek bevezetése után fizetni. Hacsaknem 0 százalékost.” – tette hozzá dr. Mihalik Zsuzsa.

Április 4-5-én, közel ötszáz látogató részvételével zajlott Budapesten a think.BDPST konferencia. Az Antall József Tudásközpont által szervezett eseményen a Visegrádi Együttműködésben részt vevő országok politikai, gazdasági és tudományos életének legfontosabb szereplői találkoztak a Várkert Bazárban. A konferencia vendégországa idén a régióval hagyományosan rendkívül jó gazdasági és tudományos kapcsolatokat ápoló Egyesült Királyság volt.

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság Magyarországra akkreditált nagykövete köszöntőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy országa kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy az Európai Unió élen járjon a kutatások területén. Ehhez magas hozzáadott értékre és a világra való nyitottságra van szükség. A Brexit kimenetelétől függetlenül az Egyesült Királyság folytatja kutatási együttműködéseit európai partnereivel. „A kis- és közepes vállalkozások teljesítménye biztató, és azt is jó látni, hogy egyre több magyar startup cég választja Nagy-Britanniát a világpiacra való betöréshez” – mondta a nagykövet.

„Miután több nagy cég is telepített Magyarországra gyártókapacitást, most arra ösztönözzük őket, hogy mérnöki és szolgáltató tevékenységet hozzanak az országba, mert a támogatási rendszer átalakításával már azok a cégek is kaphatnak kormányzati forrásokat, amelyek új technológiát telepítenek az országba” – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára a konferencia nyitónapján. Hozzátette: „Évről évre rekordot dönt a Magyarországra érkező befektetések száma. 2018-ban az innovációs szektorban 29 projektet zártak le, ami 60 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest”.

A 2019-es think.BDPST tanácskozás fókuszában a digitalizáció, a különféle intelligens megoldások, valamint az ezekkel kapcsolatos különféle kihívások álltak. A résztvevők nemcsak a fő témákkal kapcsolatos már meglévő vagy jövőbeli problémákra keresnek válaszokat, hanem arra is, hogy a felmerülő ötleteket miként lehet jól működő gazdasági vállalkozásokon keresztül megvalósítani.

Kimmo Rönkä, a University of Art and Design Helsinki Jövő Otthona Intézetének vezetője szerint a negyedik ipari forradalom: okos, zöld és emberi lesz. „A jövőnknek intelligensnek kellene lennie” – mondta a szakember, majd hozzátette: „Muszáj az intelligens technológia felé fordulnunk, mert nincs „B” bolygónk. Olyan kihívásokkal teli időszakban élünk, ahol integrálnunk kell az innovatív technológiákat, de ehhez globálisan is minden eddiginél nyitottabb gondolkodásra van szükség.”