Globális hulladékrobbanás

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint 2050-re a világon évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezik, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárdos értéknek. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladéktermelés meghaladja a 800 kg-ot évente, és a hulladék jelentős része – 25% – csomagolásból származik.

A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki globálisan, és ez 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A financiális terhek mellett pedig a környezeti és egészségügyi károk sem elhanyagolhatóak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.

„A hulladéklerakók kapacitásigénye a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet, ami Németország 2022-es hulladéktermelésének 411-szerese. Ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható”– mutatott rá Kerekes Antal, PwC Magyarország cégtársa a kutatást bemutató eseményen a PwC budapesti székházában.

Anyagok és alternatívák: a szabályozás is szigorodik

A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét. A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra, ami a műanyagok egészségügyi kockázatait ismerve különösen aggasztó. A papír előnye a magas újrahasznosítási arány (az EU-ban 80% felett), de csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.

Az újrahasználható csomagolás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti lehetőség is: a tanulmányban bemutatott pilotprojektekben részt vevő boltokban akár 40%-os tranzakciószám-növekedést is tapasztaltak.

„Az EU új Csomagolási és Csomagolási Hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2026-tól egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a kereskedőkkel szemben, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások kötelező bevezetését. A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A magyar fogyasztók is zöldre váltanának

A PwC 1800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és a vásárlók több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Ugyanakkor az alternatív lehetőségek hiányosak vagy nem eléggé ismertek: újratölthető, többutas csomagolású termékeket a fogyasztók mindössze 56%-a vásárol, és aki nem vásárol ilyen termékeket, annak 60%-a egyszerűen nem is találkozott még ezzel az opcióval. A magyar fogyasztók körében a legismertebb (37%) megoldás a repohár.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni” – mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.

Havi néhány ezer forintért fenntartható megoldás is születhetne

A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. Egy olyan szcenáriót vizsgált, melyben az anyagok körforgásban tarthatók, ellenállók, és értékcsökkenés nélkül újrahasznosíthatók. A modell elektromos járművekkel történő heti kétszeri kiszállítással és begyűjtéssel, valamint központi tisztítóüzemek üzemeltetésével számolt. Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik.

90%-os visszagyűjtési ráta felett például 10%-os piaci penetrációval évente 60 ezer, 50% felett már akár 300-500 ezer szemetesnyi csomagolási hulladék lenne elkerülhető a belvárosban, jelentősen tehermentesítve a már most is túlterhelt hulladékgazdálkodási rendszert.

„Egy olyan modell kialakítása a cél, ahol a hulladékképződés elkerülése végső soron egy kedvezőbb megoldáshoz vezet a fogyasztónak és a kereskedőnek is üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez a megfelelő ösztönzők megtalálása elengedhetetlen” – fogalmazott Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

A műanyag csomagolások gyártásán is rengeteg károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni: a modell alapján még alacsony piaci penetrácó mellett is a környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2e-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedt működéssel pedig akár havi 3000 forintból fedezhető lenne.

„A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a városi gazdaságot is tehermentesítik, miközben új munkahelyeket teremtenek. A siker kulcsa a szereplők együttműködésében, a fogyasztói edukációban és a szabályozói ösztönzőkben rejlik. A PwC modellje egyértelműen igazolja, hogy a fenntartható városi működés valós üzleti potenciált rejt, és Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel” – érvelt Molnár Léna.

A PwC 25 ország 9069 vásárlója körében végzett felmérésében a megkérdezettek többsége egyelőre megbirkózik a magasabb inflációval. Háromnegyedük arra számít, hogy a következő hat hónapban fenntartja vagy növeli kiadásai jelenlegi szintjét, emellett 47%-uk többet tervez költeni élelmiszerekre. Azonban a vásárlók több mint egynegyede számos kategóriában, amelyek nem a mindennapi szükségletek kielégítését érintik, tervezi kiadásai csökkentését. Beleértve a luxus és prémium termékeket (a válaszadók 37%-a), a vendéglátást (34%), a művészeteket, kultúrát és a sportot (30%), valamint a divatot (25%).

Akadozik az ellátási lánc, előnyben a hazai termékek

A felmérésből kiderül az is, hogy a globális bizonytalanság és az ellátási lánc problémái miatt a fogyasztók többsége inkább a hazai termékekre fókuszál. Tízből nyolc válaszadó hajlandó az átlagosnál magasabb árat fizetni a helyben vagy belföldön előállított termékekért.

Az egyes termékek hiányával vagy késedelmes szállítással szembesülő fogyasztók közül sokan készek változtatni fogyasztói szokásaikon igényeik kielégítése érdekében. Több mint egyharmaduk (37%) a megszokotthoz képest más kiskereskedőhöz fordulna vagy átállna online vásárlásra az ellátási lánc okozta problémák kiküszöbölésére. Továbbá az online vásárlók közel egyharmada (29%) hajlandó lenne boltban beszerezni a szükséges árukat, 40%-uk pedig összehasonlító weboldalakon ellenőrizné vásárlás előtt a termékek elérhetőségét.

A vásárlási élménnyel kapcsolatban összességében az élelmiszerárak emelkedése volt a fogyasztók leggyakoribb problémája, amelyet a boltban (65%) és az interneten (56%) vásárlók is említettek. A megkérdezett fogyasztók több mint fele állítja, hogy szinte mindig vagy gyakran tapasztalja az élelmiszerárak emelkedését. Az ellátási lánc problémái szintén befolyásolták a vásárlási élményt. A vizsgált időszakban online a fogyasztók 43%-a, offline 37%-uk tapasztalta, hogy készlethiány miatt nem tudott megvásárolni egy terméket. A fogyasztók az online vásárlás esetén a hosszabb szállítási időt (42%), boltban történő vásárlás esetén a hosszabb sorban állást és a megnövekedett forgalmat (36%) is nehézségként említették.

„A fogyasztók folyamatosan változtatják vásárlási szokásaikat, preferenciáikat és aktívan keresik a legjobb vásárlási élményt. Ezért a kiskereskedőknek és a gyártóknak is gyorsan kell lépniük, hogy megfeleljenek a változó igényeknek, valamint az egyre erősödő inflációs és ellátási lánccal kapcsolatos nyomásnak, ami várhatóan a közeljövőben sem enyhül. Ebben a viharos környezetben leginkább azok az agilis vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek az összetett kihívásokat is képesek átvészelni, miközben a vásárlóik igényeire összpontosítanak” – mondja Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A Covid alatt megjelenő fogyasztói szokások a jövőben is velünk maradnak

A fogyasztók a koronavírus-járvány következtében változtattak életmódjukon, vásárlási szokásaikon és úgy tűnik ezeknek az új szokásoknak jelentős része hosszú távon is megmarad, sőt a következő hat hónapban még inkább erősödni fog. A megkérdezettek 63%-a nyilatkozott úgy, hogy a világjárvány hatására többet vásárolt az interneten. A válaszadók fele többet főzött otthon, míg 50%-uk több időt töltött otthoni szórakozással, szabadidős tevékenységgel.

A jövőre nézve a fogyasztói szokások hasonlóan alakulnak: a megkérdezettek fele számít arra, hogy többet vásárol majd online – ez az arány az Y generáció (58%), valamint a Z generáció (57%) körében a legmagasabb, míg a baby boomerek (32%) és az X generáció (42%) tagjai között alacsonyabb^[1]. Emellett a válaszadók közel fele (46%) a járványtól függetlenül is többet főzne otthon a jövőben, 41%-uk pedig több otthon végezhető szabadidős tevékenységet tervez. Ezenfelül a válaszadók 22%-a kevesebbet vásárolna fizikai üzletekben.

Az ESG-tényezők és az adatbiztonság erőteljesen befolyásolják a márkák iránti bizalmat

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezők továbbra is befolyásolják a fogyasztók megítélését. A megkérdezettek mintegy fele szerint egy vállalat ESG-vel kapcsolatos tevékenysége gyakran vagy mindig befolyásolja a vállalatba vetett bizalmukat, illetve annak valószínűségét, hogy az adott céget vagy márkát ajánlják-e másoknak.

A vásárlói döntés meghozatala során a vállalatirányítási (41%) és a társadalmi (40%) tényezők nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a vállalat környezetvédelmi elkötelezettsége (30%). Az ESG-tényezők nagyobb súlyt képviselnek a megkérdezett Z generáció és az Y generáció fiatalabb tagjai számára. A márka iránti bizalom erősítése szempontjából a legjelentősebb tényezők az adatbiztonság és az ügyfélélmény. A márka iránti bizalmat nagymértékben befolyásoló tényezők között a személyes adatok védelme az első helyen áll a válaszadók 58%-a szerint.

A virtuális valóság még csak a kezdeti szakaszban van, de már érezteti hatását

A virtuális valóság (VR) és a metaverzum mint fogyasztói csatorna hatása még csak most kezd megmutatkozni, de a vállalatok és a kiskereskedők számára jelentős következményekkel jár. Világszerte a megkérdezett fogyasztók 32%-a használta már a VR-t az elmúlt hat hónapban. Legmagasabb az arány Kínában (56%), Indiában (46%) és Katarban (45%), valamint a Z generáció és az Y generáció fiatal tagjai körében. Közülük a válaszadók több mint a fele használt VR-t játékra, filmek, tévéműsorok megtekintésére vagy virtuális világokba való belépésre. A VR-felhasználók közel egyharmada (32%) azt is állítja, hogy vásárolt már termékeket, miután VR-on keresztül tesztelte azokat és tízből majdnem ketten (19%) használták már a VR-t luxuscikkek vásárlására.

A PwC tanácsadói szerint a fizikai boltok és az internetes vásárlás konvergenciája különböző eszközön keresztül meghatározta a fogyasztók többcsatornás, ún. omnichannel-élményét. A VR és a metaverzum most egy teljesen új dimenzióval bővül. Bár a metaverzum még kialakulóban lévő csatorna, a vállalatoknak és a kiskereskedőknek egyre inkább az omnichannel jelenlétük részeként kell majd figyelembe venniük.

Fotó: Conscious Design, Unsplash

[1] Baby boom-korszak az 1940 és 1959 között született embereké, az X generációhoz az 1960 és 1983 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1984 és 1994 között, a Z generációba pedig az 1995 és 2009 között születetteket sorolják.

A 26 földrajzi területen 9370 fogyasztó részvételével végzett felmérés szerint országuk Covid-19 helyzetével kapcsolatban a beoltottak sokkal bizakodóbbak, mint a még be nem oltottak – a legalább részben beoltottak 66%-a optimista, szemben a be nem oltottak 43%-ával. A munkabeosztás is befolyásolta az optimizmus szintjét: az otthonról vagy hibrid formában dolgozók 10 százalékponttal (68%) optimistábbak, mint a nem otthonról dolgozók (58%).

Shopping, szórakozás, utazás: a fogyasztók újra költekeznek

Az optimizmus növekedésével a fogyasztók többet terveznek költeni az otthonon kívüli tevékenységekre, a bolti vásárlástól kezdve a szórakozáson át az utazásig:

• Az üzletben történő vásárlás újra fellendülőben van: a válaszadók mintegy fele (48%) mondta, hogy hetente legalább egyszer ellátogat egy fizikai üzletbe, és közel háromnegyedük (72%) „valószínűleg” felkeres egy bevásárlóközpontot a következő 6 hónapban.
• A fogyasztók többet terveznek költeni élelmiszerekre (41%), divatcikkekre (33%), valamint egészségre és szépségápolásra (30%) is, ami tovább erősíti a gazdasági fellendülést.
• Világszerte a fogyasztók közel egyharmada (31%) tervezi növelni utazásra fordított kiadásait a következő hat hónapban; ennek a fogyasztói csoportnak a 82%-a legalább részben be van oltva.

Mekler Anita, a PwC Magyarország cégtársa szerint bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztók egyre optimistábbak. A cégvezetők számára különösen fontos, hogy felismerjék a derűlátást befolyásoló olyan tényezőket, amelyekre ők maguk is hatással lehetnek, mint például a rugalmas munkavégzés vagy a munkavállalói jóllétet elősegítő intézkedések. Az egészséget és a jóllétet elősegítő, támogató munkahelyi szabályok a pandémia elleni védekezésen túl abban is segítenek, hogy a vállalatok új alapokra helyezzék a munkavállalóikkal kialakított bizalmat. A kereskedő cégeknek pedig továbbra is fontos üzenet, hogy bár az utóbbi időben növekedett az üzletekbe visszatérő látogatók száma, az online térben való vásárlás velünk marad és preferált vásárlási mód lesz.

Befolyásoló tényező a fenntarthatóság, de még mindig a legjobb ajánlat a nyerő

A baby boomerek az üzletben történő vásárláson nőttek fel, azonban a felmérés szerint a Z generáció – a felmérésünkben a 18 és 22 év közöttieket jelenti – ugyanolyan valószínűséggel (45%) vásárolt üzletben az elmúlt 12 hónapban, mint a boomerek (44%).

A felmérés azt is megállapította, hogy az online vásárlásban továbbra is a mobileszközökre való átállás figyelhető meg. A válaszadók közel fele (41%) legalább hetente egyszer vásárol okostelefonon keresztül; ez az arány a 2020-as felmérésben 30%, a 2018-as felmérésben 17% volt. Az Y generáció tagjai lelkesen fogadják a mobilos vásárlást: 50%-uk legalább hetente vásárol okostelefonon keresztül.

A fogyasztók minden eddiginél jobban figyelembe veszik a fenntarthatóságot a vásárlási döntéseik során. A válaszadók 52 százaléka állítja, hogy környezetbarátabb, mint hat hónappal ezelőtt. A válaszadók fele (51%) azt is elmondta, hogy vásárlási döntéseiben figyelembe veszi, hogy a termék eredete és az előállítás módja mennyire átlátható, nyomon követhető. A fogyasztók számára azonban még mindig az ár és a kényelem számít a legtöbbet. A válaszadók csaknem 70%-a a legjutányosabb ajánlatot tartja elsődlegesnek, amikor üzletben vagy online vásárol, és több mint fele szerint a hatékony kiszállítás vagy átvétel mindig vagy nagyon gyakran fontos.

A fogyasztók bizalma az adatkezelésen is múlik

A felmérés adatai azt mutatják, hogy minden iparágban tízből több mint egy fogyasztó nem hiszi, hogy a vállalatok hűek az általuk hangoztatott értékekhez vagy hogy betartanák, amit ígérnek. A bizalmatlanság mértéke nagyobb a fiatalabb fogyasztók körében: a Z generációs válaszadók közel harmada (28%) szerint a vállalatok nem minden esetben járnak a jó úton.

A bizalmat befolyásoló egyik legfontosabb tényező az, hogy a vállalatok hogyan használják az adatokat. A válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adatvédelmi gyakorlatok befolyásolják a vállalatba vetett bizalmát, és a globális fogyasztók közel fele (47%) szerint az adataik felhasználása elsődleges fontosságúvá vált számukra. Ezt már sokkal fontosabbnak tartják, mint a személyre szabott ügyfélélményt, ami 22%-on áll. Míg ötből három fogyasztó (59%) úgy véli, hogy az elmúlt hat hónapban jobban védte az adatait, csaknem ugyanennyien (55%) azt is elmondták, hogy nem hajlandóak az adataikat pénzügyi ellentételezésért vagy kedvezményekért cserébe átadni.

A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az adataik erejének. Az ügyfelektől személyes adatokat kérő vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a biztonságos adatkezelés kritikus fontosságú, és el kell kerülniük, hogy személyre szabott ajánlatokkal túlságosan célzottan keressék meg ügyfeleiket.

„A vállalatoknak újra kell gondolniuk, hogyan hasznosítják a személyes adatokhoz való kiváltságos hozzáférésüket, ami az értéknövelést és a márkájukba vetett bizalom erősítését kell hogy szolgálja” – tette hozzá Mekler Anita.

„Jelenleg sem globális, sem helyi szinten nem látható, hogy meddig áll fenn a COVID-19 által okozott bizonytalanság. A fogyasztói piac szereplőinek több forgatókönyvet kell készíteni és felkészülni azokra. Egyértelmű előnyben vannak most azok, akik képesek voltak egyik napról a másikra online üzletmenetre átállni. Emiatt a többi piaci szereplőre erős nyomás nehezedik: a túléléshez új értékesítési csatornákat kell találniuk, és kommunikációs stratégiájukat is meg kell változtatniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók a megváltozott körülmények között se távolodjanak el tőlük” – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletág cégtársa.

A PwC 11. Global Consumer Insights Survey című kiadványában közzétett két felmérés a városi fogyasztók vásárlási szokásait és magatartását vizsgálja a COVID-19 világjárvány kitörése előtt és után, valamint azt, hogy a globálisan bekövetkező törés milyen módon idézte elő a digitális élet gyorsabb elterjedését.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a világjárvány, és az ebből fakadó társadalmi távolságtartás következtében alapvetően megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, étkezéssel, kapcsolattartással és egészségvédelemmel kapcsolatos szokásai.

Módosult vásárlási szokások

A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás minden vonatkozásban, így az élelmiszer-vásárlási szokások terén is jelentős változást hozott. Annak ellenére, hogy a legtöbben a bolti vásárlást választják, a fogyasztók több mint harmada (35%-a) online vásárol élelmiszert, és ezen vásárlók 86%-a gondolja úgy, hogy a korlátozó rendelkezések megszűnése után is megtartja ezt a szokását. A nem élelmiszertermékek esetében a világjárvány előtt még az offline vásárlás volt meghatározó. Akkor a fogyasztók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy napi vagy heti rendszerességgel vásárol hagyományos üzletekben, és az esetek 30%-ában mobiltelefonról, 28%-ában számítógépről és 15%-ában intelligens személyi asszisztens segítségével intézi vásárlásait. Azóta a nem élelmiszertermékek terén lényegesen megnövekedett az online vásárlás aránya (mobiltelefonról 45%, számítógépről 41%, tabletről 33%), ez a trend Kínában és a Közel-Keleten kifejezetten erőteljes, ahol a válaszadók 60%-a illetve 58%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban vásárol mobiltelefonról.

Megnőtt a biztonság, védelem és az egészségügy fontossága

Mindenki jobban vigyáz magára, és a városi fogyasztók 51%-a egyetért vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a COVID-19 járvány miatt fokozottabban figyel mentális egészségére és jóllétére, testi egészségére és étkezésére.

A járvány kitörése előtt végzett kutatásunk során, amikor megkértük a városi lakosokat, hogy nevezzék meg a három legfontosabb okot, arra vonatkozóan, hogy miért laknak városban, az munkahelyi lehetőségeket (31%), a biztonság és védelemi szempontokat (27%) és az egészségügyet (19%) jelölték meg. A világjárvány kitörése után a megkérdezett városlakók 49%-a jelölte meg a biztonság és védelmet, 45%-a az egészségügyet és szintén 45%-a a munkahelyi lehetőségeket. Ez azt mutatja, hogy az életminőség szempontjából ez a két tényező az munkához való jutási lehetőségekkel szinte azonos fontosságúvá vált számukra a pandémiás helyzet hatására.

A fogyasztók és a fenntarthatóság

Felmérésünk válaszadói egyértelműen leteszik voksukat a fenntarthatóság és az állampolgári kötelesség mellett. A világjárvány előtti felmérésekben például világszerte a válaszadók 45%-a nyilatkozott úgy, hogy amikor csak lehet, kerüli a műanyagok használatát, 43%-uk elvárja a vállalatoktól, hogy felelősséget vállaljanak az általuk okozott környezeti hatásért és 41%-uk szeretné, ha a kiskereskedők nem műanyag zacskókba és csomagolóanyagokba csomagolnák a romlandó árut. Érdekes módon, arra a kérdésre, hogy véleményük szerint a városukban ki tudja a fenntartható magatartásformákat leginkább elősegíteni, a fogyasztók 32%-a az államot nevezte meg,  második helyen az „én, a fogyasztó” áll, 20%-uk jelölte meg ezt a lehetőséget és 15%-a a „termelő vagy a gyártó” választ. A fogyasztók adataik megosztására való hajlandóságát vizsgáló kérdésre a válaszadók 49%-a nyilatkozta azt, hogy készek megosztani adataikat, amennyiben ezzel hozzájárulhatnak városaik jobbá tételéhez.

„Amellett, hogy bizonyos trendek már jó ideje erősödnek, a felmérésünk azt mutatja, hogy a világjárvány fokozta a fogyasztók átláthatóság, fenntarthatóság és kényelem iránti igényét. A legnagyobb előnyt azok a vállalatok fogják megszerezni, amelyek elnyerik a fogyasztók bizalmát, nem sajnálják a zökkenőmentes és zavarmentes vásárlási élmény eléréséhez szükséges befektetést, illetve prioritásként kezelik a fogyasztók egészségét és biztonságát” – mondta Mekler Anita.

Ezek a főbb megállapításai a PwC 83 országban, mintegy 1600 vezérigazgató bevonásával készített 23. globális felmérésének, amelynek eredményeit a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon hozták nyilvánosságra.

A vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos pesszimizmusa különösen jelentős Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a Közel-Keleten, ahol a vezérigazgatók 63%-a, 59%-a, illetve 57%-a a következő évre alacsonyabb globális növekedést jósol.

„Tekintettel a kereskedelmi feszültségekkel, geopolitikai kérdésekkel és az éghajlatváltozás kezelésére vonatkozó megállapodás hiányával kapcsolatos elhúzódó bizonytalanságra, a gazdasági növekedésbe vetett bizalom csökkenése nem meglepő – a hangulatváltozás mértéke viszont már annál inkább – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója. – Ezek a globális gazdaság előtt álló kihívások nem új keletűek, azonban a mértékük és az eszkalációjuk sebessége eddig nem tapasztalt, ezért a Davosban összegyűlt vezetők számára a következő a kulcskérdés: hogyan juthatunk közös álláspontra annak érdekében, hogy ezekkel a kihívásokkal megküzdjünk. Derűlátóbban fogalmazva: bár az üzleti vezetők között rekordmértékű a pesszimizmus, még vannak valódi lehetőségek. Egy agilis stratégiával, a változó elvárásokra összpontosítva és az elmúlt tíz év során a nehéz gazdasági környezetben szerzett tapasztalatok révén az üzleti vezetők átvészelhetik a gazdasági visszaesést és sikeresen működhetnek tovább.”

A vezérigazgatók saját bevételnövekedésbe vetett bizalma csökken

A cégvezetők a saját cégük kilátásait illetően sem bizakodók a következő évre vonatkozóan: mindössze 27%-uk nyilatkozta azt, hogy „nagyon bizakodó” a következő 12 hónapra nézve – ez a 2009 óta tapasztalt legalacsonyabb szint, és a tavalyi 35%-hoz képest is csökkenést mutat.

Bár a bizakodók aránya világszerte általában csökkent, országonként jelentős eltérés tapasztalható: a nagyobb gazdaságok közül Kínában és Indiában a legbizakodóbbak a vezérigazgatók 45%-os, illetve 40%-os arányban, az Egyesült Államokban a cégvezetők 36%-a, Kanadában 27%-a, az Egyesült Királyságban 26%-a, Németországban 20%-a, Franciaországban 18%-a, Japánban pedig – ahol a vezérigazgatók a legkevésbé optimisták – a cégvezetők csupán 11%-a bízik abban, hogy 2020-ban növekednek a bevételeik.

A vezérigazgatók bevételnövekedési kilátásai kiváló előrejelzőnek bizonyultak a globális gazdasági növekedés tekintetében. A cégvezetők előrejelzéseinek elemzése alapján, amit 2008 óta végzünk, nagyon szoros összefüggés van a vezérigazgatók 12 hónapos bevételnövekedésbe vetett bizalma és a világgazdaság által elért tényleges növekedés között (lásd a mellékletben szereplő ábrát). Ha az elemzés továbbra is helytálló, a globális növekedés 2020-ban 2,4%-ra lassulhat, ami számos becslésnél alacsonyabb, ideértve az IMF által októberben készített 3,4%-os növekedési előrejelzést.

Kína az Egyesült Államokon kívül keresi a növekedés lehetőségét

Összességében az Egyesült Államok épp csak megtartja vezető helyét mint az a piac, ahol a következő 12 hónapban a vezérigazgatók a növekedés legfőbb lehetőségét látják, egy százalékponttal megelőzve a 29%-ot elérő Kínát. A folyamatos kereskedelmi konfliktusok és a politikai feszültségek azonban jelentősen rontják az USA vonzerejét a kínai vezérigazgatók szemében. 2018-ban a kínai cégvezetők 59%-a nevezte meg az Egyesült Államokat a három legnagyobb növekedési piacuk egyikeként, 2020-ban ez drámaian, mindössze 11%-ra esett vissza. Az USA vonzerejének elvesztéséből Ausztrália profitált: a kínai cégvezetők 45%-a már Ausztráliára tekint, mint a három legfontosabb növekedési piacának egyikére, míg két évvel ezelőtt csak 9%-uk nyilatkozott így.

A többi ország, amely a növekedés tekintetében az első öt között szerepel, a tavalyi évhez képest változatlan: Németország (13%), India (9%) és az Egyesült Királyság (9%). Az Egyesült Királyság számára ez jelentős eredmény, tekintettel a Brexit által keltett bizonytalanságra.

Növekvő aggodalmak a bizonytalan gazdasági növekedés miatt

Tavaly, amikor a szervezetük növekedési kilátásait fenyegető legfontosabb veszélyekről kérdeztük a cégvezetőket, a bizonytalan gazdasági növekedés kívül maradt a tíz legfontosabb aggályon. Idén harmadik helyre ugrott, közvetlenül a kereskedelmi konfliktusok és a mindig aktuális túlszabályozottság mögé, amely ismét listavezetővé vált mint a vezérigazgatókat érintő első számú fenyegetés. Régiónkban a túlszabályozottság mellett a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása és a szabályozás bizonytalanságai jelentenek veszélyt a vállalatvezetők szerint.

Az első számú döntéshozókat a kiberfenyegetések, az éghajlatváltozás és a környezeti károk is egyre inkább aggasztják, bár a szélsőséges időjárási események növekvő száma és a témával kapcsolatos vita intenzitása ellenére az egyéb fenyegetések mértéke továbbra is túlszárnyalja a klímaváltozást.

„A világgazdaság növekedési ütemének mérséklődéséhez az is hozzájárulhat, hogy a vállalatok más fontos témákra – úgy mint a környezetvédelem és a technológiai befektetések – összpontosítanak. Előtérbe kerülhet például a jogszabályi megfelelés, hiszen a hatóságok egyre ambiciózusabb szabályokat alkotnak, melyeknek nem könnyű eleget tenni. A túlszabályozottság a cégvezetők számára az egyik leginkább aggasztó tényező” – hangsúlyozta Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Az online-tér szabályozása

Miközben a vállalatvezetők világszerte egyértelműen kifejezték aggodalmukat a túlszabályozottság veszélye miatt, a technológiai ágazatban jelentős szabályozási változásokra számítanak. Világszerte a vezérigazgatók több mint kétharmada véli úgy, hogy a kormányok új jogszabályokat fognak bevezetni mind az internetes, mind a közösségimédia-tartalom szabályozása érdekében, és megtörik a technológiai vállalatok dominanciáját. A cégvezetők többsége (51%) arra is számít, hogy a kormányok egyre inkább kötelezik majd a magánszektort, hogy fizessen a magánszemélyeknek a tőlük gyűjtött adatokért.

A vezérigazgatók azonban megosztottak azzal kapcsolatban, hogy a kormányok megfelelő egyensúlyt teremtenek-e a személyes adatok védelméről szóló szabályozás kialakítása terén. A fogyasztói bizalom növelése és az üzleti versenyképesség fenntartása között közel ugyanannyian tartják megfelelőnek az egyensúlyt, mint amennyien nem.

A továbbképzés mint kihívás

„Míg a kulcskompetenciák hiánya továbbra is a növekedést leginkább fenyegető tényezők közé tartozik a vezérigazgatók számára, és egyetértés van abban, hogy az átképzés/továbbképzés a legjobb módja a szakképzettségi hiányosságok áthidalásának, a cégvezetők nem sokat haladtak előre a probléma megoldásában: mindössze 18%-uk nyilatkozott úgy, hogy >>jelentős előrehaladást<< ért el egy továbbképzési program létrehozása terén” – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A PwC által készített kapcsolódó felmérésben a világszerte megkérdezett 22 000 munkavállaló 77%-a azt állítja, hogy nyitott készségek elsajátítására vagy átképzésre, de csak 33%-uk érzi úgy, hogy lehetőséget kapott arra, hogy rendes feladatai mellett digitális készségeit is fejlessze.

Éghajlatváltozás – kihívás vagy esély?

Bár az éghajlatváltozás nem tartozik a vezérigazgatók növekedési kilátásait leginkább fenyegető tíz tényező közé, a széndioxid-terhelés csökkentése célként fogalmazódik meg a döntéshozók számára. Tíz évvel ezelőtthöz képest, a vezérigazgatók ma kétszer olyan nagy valószínűséggel értenek egyet „teljes mértékben” azzal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekbe történő beruházás növeli cégük jó hírnevét (2020-ban 30% nyilatkozott így, szemben a 2010-es 16%-kal). Továbbá az idei felmérés szerint a cégvezetők 25%-a – míg 2010-ben 13%-a – véli úgy, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezések új termék- és szolgáltatási lehetőségeket teremtenek cégük számára.

E tekintetben a megítélés az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban viszonylag állandó, Kínában az elmúlt évtizedben drámai változások történtek. 2010-ben a kínai vezérigazgatók mindössze 2%-a vélte úgy, hogy az éghajlatváltozás lehetőségeket teremt, 2020-ban ez az arány már 47%-ra emelkedett. Ahhoz azonban, hogy ezek a lehetőségek hosszú távon sikertörténetté váljanak, az éghajlatváltozás elveit a vállalkozások ellátási láncában és a vásárlói élmény tekintetében is érvényre kell juttatni.

A Globális Vezérigazgató Felmérés eredményeinek davosi közzétételéről készült videofelvétel, valamint további marketinganyagok ezen a hivatkozáson keresztül érhetők el.