„Amikor épületeket tervezünk, folyamatosan szem előtt tartjuk az olyan fenntarthatósági szempontokat, mint például a megújuló energiák hasznosítása, az energiatakarékosság. A területgazdálkodás során a biológiai sokféleségre összpontosítunk, nemcsak a beépítetlen, hanem az építés után az épületeinket körülvevő összes területen. Méhészeti szakértőkkel történt egyeztetések után döntöttünk a méhlegelő telepítése mellett, bízva abban, hogy ezzel jótékony hatással leszünk a környék ökoszisztémájára” – mondta el a VGP ország Igazgatója Pálovics Károly.

A méhlegelők telepítése azért különösen fontos, mert az elmúlt évtizedekben 20-40%-kkal csökkent a beporzó rovarok száma, ezt döntően a rovarok, vadak életterének csökkenése és a táplálkozó területek hiánya okozza.

„A rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok élettere is bővül a méhlegelők telepítésével, a 3-4 évig fenntartható és folyamatosan virágzó területek a tapasztalatok szerint megtöbbszörözik a vadméhek, a háziméhek számát, és mellettük fácánok, fürjek, nyulak, őzek látogatják a rendszeresen a területet” – tette hozzá Benke Szabolcs, a Syngenta Kft. szakértője.

A VGP magyar csoportja a tulajdonában álló a győri méhlegelő területén nem tervez építkezést, a két hektáros legelő így még sok éven át biztosítja élőhelyet a porzó rovaroknak.