A SIÓ idei aktivitásának középpontjában a méhlegelők ültetése és a jövő generációjának edukációja áll. Ennek egyik elemeként a vállalat a tanévkezdéssel egy időben ötezer darab olyan virágmagkeverék-csomagot osztott ki az ország általános iskoláiban, amelyek méhlegelőként elültetve hatékonyan segíthetnek a beporzó rovaroknak.

„Már az első visszajelzések is boldogsággal töltöttek el bennünket. Az alsó tagozatos gyerekek ugyanis lelkesen ültették el a méhlegelők alapját – egyben a méhek táplálékát – jelentő virágok magvait iskolájuk udvarán, vagy éppen saját otthonukban, és ezt fényképekkel is dokumentálták. Büszkék lehetünk őszi akciónk sikerére, de bízunk benne, hogy ez a kezdeményezés szélesebb körben is támogatókra talál, és egyre többen – a gyerekek mellett felnőttek is – csatlakoznak hozzánk ebben a fontos ügyben” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

„Bár a szakmánkra nehezedő probléma elég összetett, az emberek mégis könnyen tehetnek a méhek védelme érdekében. Akár már a lakókörnyezetünkben elhelyezett balkonláda virágai is nagy segítséget nyújthatnak, de évente a kiskertben elültetett mézelő, kellő virágport biztosító fafélék szintén hasznosak lehetnek a beporzó rovarok számára. Ezt támogatja az iskolásoknak kiosztott magkeverékek is, amelyekből a beporzók számára nélkülözhetetlen virágok nőnek majd ki, és létesülhetnek méhlegelők országszerte. A sok ezer hazai méhész nevében bátran elmondhatom, hogy minden olyan apró kezdeményezésnek örülünk, amely a munkánkat segítheti, valamint a méhek és rajtuk keresztül a földi létünk fennmaradását szolgálhatja” – tette hozzá Bross Péter, az OMME elnöke.

Az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének a célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról. Az útmutató elmagyarázta, hogyan kellene bevizsgálni a növényvédő szereket ahhoz, hogy az azután alkalmazott szerek ne veszélyeztessék sem akut, sem krónikus módon a méheket. A növényvédő szerek csak akkor maradhatnának a piacon, ha a vizsgálatokon megfelelnek.

Azonban több tagállam ellenezte a javaslatot, végül a Bizottság kénytelen volt olyan kompromisszumot javasolni, amely csak az akut kitettség ellen védte volna a méheket.

„Elfogadhatatlan, hogy tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013. évi útmutatójának maradéktalan végrehajtását” a méhek ügyében, fogalmaz a Parlament a szerdán elfogadott állásfoglalásban. „A bizottsági rendelettervezet csak a mézelő méheket érintő akut toxicitás tekintetében vezet be módosításokat (…), ugyanakkor nem szól a mézelő méheket érintő krónikus toxicitásról, sem pedig a poszméheket és a magányos méheket érintő toxicitásról.” A tervezet ráadásul „nem a tudományos és műszaki ismeretek legfrissebb fejleményeit tükrözi” és „nem változtatná meg a védelem szintjét”.

A képviselők hangsúlyozták: a Bizottságnak nem kellett volna kompromisszumot kötnie, hanem élhetett volna teljes hatáskörével, mivel a méhvédelmi kritériumokat kifogásoló 16 tagállam nem alkotott minősített többséget.

Az állásfoglalás ezért most a legújabb tudományos és technikai tudáson alapuló, új jogszabálytervezet benyújtására kéri a Bizottságot.

A jelentéstevő szerint

„Nem támogatjuk, hogy erőtlenek legyenek a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek. Az a kérdés, hogy komolyan gondoljuk-e a környezet védelmét. Komolyan gondoljuk-e az élőlények védelmét? Komolyan gondoljuk-e a Green Dealt? Az eredmény egyértelmű: az Európai Parlament túlnyomó része nem akarja, hogy a méhek védelmét szolgáló jogszabályt felvizezzék. Arra kérjük tehát a Bizottságot, hogy olyan jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket” – mondta a környezetvédelmi bizottság elnöke, Pascal Canfin (RE, Franciaország).

A következő lépések

A Parlament az állásfoglalást abszolút többséggel: 533 szavazattal, 67 ellenszavazat és száz tartózkodás mellett fogadta el, így nem engedte tovább a bizottsági javaslatot. Az Európai Bizottságnak most új javaslatot kell beterjesztenie.

Háttér

A képviselők kiemelik, hogy a Bizottság szerint „az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának – beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket – előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés” figyelhető meg, és „számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget”.

Csak az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának, a vadvirágfajok pedig 78 százalékának léte legalább részben az állati beporzástól függ. Az Unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd eurónyi közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető.

A cégcsoport áttörést jelentő technológiái közül több is az ABB kutatóközpontjaiban (CRC) született meg. Az ABB lengyelországi kutatóközpontja annyiban más, mint a többi, hogy itt nemcsak élvonalbeli kutatásról van szó. A tetőn kialakítottak egy aprócska méhészetet, mely 50.000-60.000 méhnek ad otthont.

A méhek megjelenése a központ tetején kezdetben a cég egyik lelkes alkalmazottja környezet iránt tanúsított szenvedélyes érdeklődésnek volt köszönhető. A legfontosabb mégis az, hogy a méhek azóta rengeteg hasznos tesztadatot szolgáltatnak a kutatóknak, ami talán még a méznél is értékesebb.

„Mindig is törekedtünk arra, hogy a kisvállalatokra jellemző ilyenfajta szellemiség az ABB hatalmas vállalatcsoportjának is sajátja legyen. Egy nap valakinek eszébe jutott: miért is ne költöztessünk méheket a tetőre? Azt gondoltuk, hogy a méztermelésen túl próbáljuk meg ezt a komoly populációt a tudományos kutatás szolgálatába állítani” – magyarázza Marek Florkowski, a krakkói ABB Corporate Research Center vezetője. – „Először néhány egyszerű szenzort helyeztünk ki, melyek a páratartalmat, a hőmérsékletet, a légköri viszonyokat és a levegő CO₂-tartalmát mérték. Később kamerákat is felszereltünk, méghozzá nagysebességű, infravörös és hiperspektrális kamerákat.”

A kutatóközpont tetejére 2017 júliusában kihelyezett első kaptárba egy nagyjából 10.000 rovart számláló méhcsalád költözött be. Dominik Lis, a központ Building Automation Specialist munkatársa, aki öreg motoros a méhészek között, maga is 20 méhkaptár büszke tulajdonosa. Nagy elánnal vetette bele magát az ABB méhészetének gyarapításába, és ma már elmondhatjuk, hogy a világ egyik legbehatóbban tanulmányozott méhkolóniáját teremtette meg.

A központ az ABB által gyártott berendezésekben elhelyezett különböző típusú érzékelők hatalmas adatállományainak értelmezésére és elemzésére alkalmas számítógépes algoritmusok fejlesztésére szakosodott. Az algoritmusok tesztelése szempontjából rendkívül hasznos, ha a valós életből vett különféle adatok sokasága áll a kutató rendelkezésére. Kiderült, hogy hatalmas mennyiségű nyers adat generálásához nincs jobb, mint egy aktív méhkolónia.

„Napjaink digitális társadalmában az adat értéket képvisel” – mondja Florkowski. – „De itt nem pusztán adatokról van szó, hanem azok feldolgozásáról és értelmezéséről is. És mi most éppen ezt tesszük. Bizonyos mintázatfelismerő és osztályozó algoritmusok fejlesztésére, valamint felgyorsításuk érdekében azok optimalizálására törekszünk.”

A krakkói központ tetején elhelyezett kaptárakat részletesen feltérképezték, több videókamera folyamatosan figyeli azokat. A szenzorok a kaptárak belsejében uralkodó hőmérséklet és páratartalom, valamint a kaptárak súlyának adatait folyamatosan továbbítják egy szerverre.

„A tudományban – például az anyagtudományban – sokszor gondot jelent a megfelelő mintadarab hiánya. Ugyanez vonatkozik a nagy adatmennyiségekre és az algoritmusokra is. Olyan adathalmazra van szükségünk, amelyik reprezentálni tud bizonyos folyamatokat – a méhek épp így viselkednek, hiszen egyszerre produkálnak termikus folyamatokat, valamint ultragyors és lassú magatartást, ami mozgás- és mintázatfelismerést igényel. A kollégáktól folyamatosan azt a visszajelzést kapjuk, hogy ez egy rendkívül hasznos kísérlet” – állítja Florkowski. – Az eredményül kapott adatfolyamokat szenzortechnikák és analitikai algoritmusok tesztelésére használjuk. A kaptár bejáratára irányított kamera képe például az egyik képfelismerő rendszerünk fejlesztéséhez és tárgyaknak képtovábbításon alapuló számlálásához biztosít hasznos adatokat. Egyszerre sok méh repül ki a kaptárból – a tudósok pedig igyekeznek megtalálni azt a módszert, amivel a sebességük, apró méretük és a háttér figyelembevételével meg tudják számlálni őket. A nagy mennyiségű, különleges adat lehetővé teszi a tudósok számára, hogy kísérletezzenek.”

„Valójában a kaptárak lehetőséget biztosítanak arra, hogy eljátsszunk az adatelemzés legkülönfélébb aspektusaival, a szenzorokkal, az adatgyűjtéssel, az adatelemezéssel, és az adatok képi megjelenítésével, valamint arra is, hogy teszteljük ezeket” – mondja Michal Orkisz, a kutatóközpont Senior Principle Scientist munkatársa. – „Vegyünk például egy olyan alkalmazást, mint a méhek azonosítása, detektálása és nyomon követése. Ez az alkalmazás egy az egyben megfeleltethető az üzem padlóján haladó tárgyak, illetve a mozgó szállítókonténerek követésének.”

„Több szempontból is büszkék lehetünk magunkra” – állítja Florkowki. – „Ha egy innovatív vállalkozást szeretnénk megteremteni, akkor valami szokatlan dologba kell belevágnunk. Ez itt a lényeg. Ezek a kreatív módszerek sok új ötletet szültek és valóban előbbre vitték a tudományt. Hogy a finom melléktermékről, az ABB-mézről már ne is beszéljünk!”

A World Bee Project Hive Network segítségével a kutatók mostantól „kihallgathatják” a méhek ügyködését, pontosabban elemezni tudják az „okos kaptárakból” szerzett bonyolult akusztikai adatokat – mint a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Egyéb precíziós mérésekkel kombinálva – ideértve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a mézhozam vizsgálatát – közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról. Ennek köszönhetően a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat: például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak olyan kártékony ragadozókat, mint az ázsiai lódarázs. A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában és segíthetik annak működését. A hálózat kiépítése elkezdődött Nagy-Britanniában, nemzetköz kiterjesztése folyamatban van.

„Az életünk szoros kapcsolatban áll a méhek ténykedéseivel” – mondta Sabiha Rumani Malik, a World Bee Project közhasznú társaság alapítója és ügyvezetője. – A méhek és egyéb beporzó állatok védelme olyan problémák megoldásában jelenthet előrelépést, mint a globális szintű élelmiszer-ellátás, a szegénység, a biodiverzitás folyamatos csökkenése vagy az ökoszisztémák károsodása. Az Oracle Clouddal való partnerségünk a természet és a technológia csodás összefogása egyben. Ennek köszönhetően az emberek jobban fognak törődni a beporzó állatokkal, magasabb szintű tudományos kutatásokat végezhetünk, és ami a legfontosabb, olyan előrelépést tehetünk, amekkorát eddig még soha. Minél jobban meg tudjuk érteni a beporzás, az élelmezés és az emberi jólét összefüggéseit, annál hatékonyabban tudjuk védeni a méheket és egyéb beporzó állatokat, ezzel pedig a bolygónkat és saját magunkat is védelmezzük.”

Az Oracle Cloud által összegyűjtött adatokat olyan kutatási és természetvédelmi projektek fogják felhasználni, amelyek a méhek világszintű védelmét célozzák. Az együttműködéstől a World Bee Project Hive Network kezdeményezés a méhek iránti figyelem fokozódását és a védelmük erősödését reméli.

„A technológia új lendületet ad a természetvédelmi projekteknek – mondta John Abel, az Oracle Cloud project igazgatója. – A felhő alapú technológia segítségével mostantól a World Bee Project globális szinten juthat valós idejű adatokhoz a méhkolóniák egészségi állapotáról. Ezen információkkal felvértezve a kutatók hatékonyan tudnak együttműködni mind a kormányzati szervekkel, mind a méhészekkel a mézelő méhpopulációk kihalása ellen folytatott harcban.”

A World Bee Project közhasznú társaság együttműködésben áll a Reading-i Egyetem Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési intézményével, amely a világ tíz legjobb mezőgazdasági iskolája között foglal helyet. A partnerek jövőben szeretnék tovább erősíteni a technológiai innovációk és informatikai tudás szerepét az ökológiai hatékonyság növelésében.

A méhekről

A beporzó állatok száma vészesen csökkenő tendenciát mutat, ez pedig jelentős befolyással lehet a globális élelmezés biztonságára:

A méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért.

A Föld népességének 90%-át ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.

Az angliai méhek kihalása gyorsabb, mint bárhol máshol Európában. Számuk 1985 és 2005 között 54%-kal csökkent.

Felmérések szerint a méhek kihalásáért az egyre zordabb természeti körülmények felelősek – ami a viráglelőhelyek csökkenésének, az erőteljesebb gazdálkodási módszereknek, a klímaváltozásnak és a fokozott növényvédőszer-használatnak tudható be.

A World Bee Projectről

A World Bee Project egy globális kezdeményezés, amely programja az ökológiai hatékonyság és a beporzó állatok védelmén keresztül olyan problémákat céloz meg, mint a biodiverzitás csökkenése, az élelmiszer-ellátás biztonsága és a szegénység.

A World Bee Project Hive Network célja, hogy világszerte elősegítse a beporzó állatok élőhelyeinek fejlesztését, a fenntarthatóbb élőhelyek kialakítását, illetve az élelmezés, az élelmiszer-biztonság és a létfenntartás lehetőségeinek javítását – mindezt egy a mézelő méhek és egyéb kulcsfontosságú beporzó állatok megfigyelésére fejlesztett globális programon keresztül.

A projektről ITT látható videó.