A színes virágoskertek létesítésével nemcsak az éppen uralkodó növény-divatirányzatoknak hódolhatunk, hanem a beporzók munkáját – és egyben fennmaradását – is segíthetjük. Aki kerttel vagy akár nagyobb erkéllyel rendelkezik, annak érdemes méhlegelőt is telepíteni, ami akár több száz vagy ezer méhnek biztosíthat kellő tápanyagot. Fontos szempont, hogy az elültetendő növényeket olyan, nálunk honos fajtákból válogassuk össze, amelyek kora tavasztól egészen késő őszig aktívak.

A méhek és egyéb beporzók fennmaradásáért folytatott harcban a SIÓ, hazánk egyik legnagyobb gyümölcslégyártója is aktívan részt vesz. A vállalat bejelentette, hogy idén is folytatja a 2022-ben indult együttműködését az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME), amelynek keretében ősszel 5 000 méhlegelő magkeverék csomag kiosztását tervezi iskolás gyerekek részére, valamint széles körű edukációs kampánnyal, pénzadománnyal, és országos aktivitásokkal támogatja a szervezet munkáját. „A beporzók nélkül nem teremne őszibarack, meggy vagy éppen alma – így felelős vállalatként számunkra kiemelten fontos a védelmük. Legfontosabb célunk, hogy minél szélesebb körben – beleértve a jövő generációját is – megismertessük azokat a lehetőségeket, amelyekkel bárki tehet a méhállomány fogyatkozása ellen, és támogathatja ezeket a szorgos rovarokat a munkában” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

Az öt legkülönlegesebb szorgos beporzó

A legkönnyebben a dongó néven közismert poszméhek ismerhetők fel, hiszen zömök, dúsan szőrözött testük révén népszerű aktivistái az erdőszéli réteknek, virágos tisztásoknak. Nevük és hatalmas termetük ellenére békés kis rovarok, nem támadók, és fullánkjukat csak ritkán használják. Egyben ők a tavasz legelső hírhozói, hiszen elsőként porozzák be a korai virágokat. Őszi pusztulásuk része az ökoszisztémájuknak, egyedül a királynő telel át, így ő jelenti a túlélés zálogát.

A méhek általában társas lények, de számos olyan vadméhfaj található, akik inkább egyfajta magányos harcosként végzik tevékenységüket. A lucernák legfontosabb beporzói, a szabóméhek kisebb üregekbe vagy a növények száraiba telepednek, fészkük pedig olyan kis cellák sokaságából áll össze, amelyeket általában az általuk kivágott rózsafélék leveleivel bélelnek.

Bár a zengőlégy egy rendkívül gyors szárnymozgású faj, tevékenységét leginkább a hidegebb éghajlatú és alpesi területeken végzi, de Magyarországon is mintegy 390 fajuk ismert.

Elsőre talán furcsán hangzik, de a szinte némán repkedő pillangók is éppúgy kiveszik részüket a pollinációból, mint zajosabban zümmögő társaik. A hatalmas, sok színben pompázó szárnyú nappali pillangók hosszú pödörnyelvük segítségével nyerik ki a legmélyebb helyekről a port, amit utána a következő virágra visznek. Közülük is kiemelkedik a kacsafarkú szender, amely az Amerikában őshonos kolibrikhez hasonlóan, villámgyorsan szálldogál kertünk virágai között.

A virágok általában nappal mutatják legszebb oldalukat – és ekkor vonzzák leginkább az apró virágporfutárokat is –, mégis léteznek olyan fajok, amelyek az éjszaka aktív beporzókkal alakítottak ki hosszú távú kapcsolatot. Minden bizonnyal az esti pávaszemes szender (a nyitóképen) a leglátványosabb egyedük, hiszen nagy és színes szárnyán jól láthatóan rajzolódik ki a pávaszemre emlékeztető alakzat. Bár elsőre ijesztő lehet az esti órákban érkező rovar, mégis fontos, hogy amennyiben a házunkba tévedt, ne bántsuk, hiszen ő is fontos munkát végez bolygónk érdekében. Óvatosan tereljük ki az ablakon vagy finoman fogjuk meg és engedjük el a szabadban.

A különleges kisházakat érdemes szél- és esővédett, lehetőleg napfényes területre helyezni és alaposan rögzíteni. Segítségükkel visszaadhatunk a beporzó rovaroknak egy kis életteret, amelyet fészekként, szaporodásra, vagy téli menedékként használhatnak. A lakott területek terjedése a természetes élőhelyek kárára ugyanis nagy szerepet játszik abban, hogy világszerte drámaian csökken a beporzók száma és sokfélesége. Ha pedig ők nincsenek, súlyosan sérül az embereket is tápláló ökoszisztéma.

A meglepetés rovarhoteleket az idei méhek világnapja hétvégéjén, azaz május 20-21-én érdemes keresni a járművekben.

A GreenGo mostani kampányának része egy speciálisan matricázott elektromos autó is (a nyitóképen), amely bemutatja a méhek fontosságát, vagyis felhívja a figyelmet arra, hogy „ha ők nincsenek, mi sem leszünk”. A carsharing vállalat egy évig tartó „Jó ügyekért” kampánysorozatának részeként minden hónapban készül egy különleges jármű, amely egy aktuális gazdasági, társadalmi, környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ügyre hívja fel a figyelmet. Így volt már szó többek között a másfél fokos életmódról vagy a madárvédelemről is.

Az ember által fogyasztott termények mintegy harmada profitál valamilyen mértékben a méhek vagy más rovarok beporzó tevékenységéből. Ezek a rovarok világszerte biztosítják a jó minőségű terményeket, mint például az eper, málna, alma vagy éppen mandula.

Az utóbbi évtizedekben viszont rendkívüli mértékben romlott a méhek és más beporzást végző rovarok helyzete a világban. Nemcsak hazánkban, hanem Európa és világszerte is tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése.

A beporzók hiánya már a mindennapokban megtapasztalható jelenség, és ennek hatásait már Magyarországon is közvetlenül érzik a szakemberek. Nagy a tét, hiszen ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára. A felmérések szerint csak Magyarországon közel 300 ezer méhcsalád pusztul el telente. Becslések szerint a téli méhpusztulás mértéke az elmúlt 15 évben 5-10 százalékról 25-30 százalékra nőtt, azaz megháromszorozódott hazánkban.

„Sajnos a klímaváltozás a méhek életére sincs tekintettel, a méhek pusztulása évről évre egyre nagyobb méretet ölt hazánkban is. Felelős vállalatként már 2022-ben elhatároztuk, hogy aktívan fellépünk a beporzók megmentése érdekében, idén pedig folytatni kívánjuk az OMME-val megkezdett közös munkát. Elsődleges célunk, hogy minél szélesebb körben megismertessük azokat a lehetőségeket, amelyekkel bárki tehet a méhállományok nagyszámú fogyatkozása ellen” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

„Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit tehet egy átlagos ember a méhek védelme érdekében. Akár egy erkélyen, terasz-korláton elhelyezett balkonláda virágai is nagy segítséget nyújthatnak, de évente a kiskertben, környezetünkben elültetett mézelő, virágport adó fa is hasznos segítség a méheknek. A beporzók szempontjából a legínségesebb időszak hazánkban július második fele – augusztus vége közé esik, tehát az ekkor virágzó növényekkel tudunk a legtöbbet segíteni rajtuk. Éppen ezért örülünk minden olyan kezdeményezésnek, amely a munkánkat támogatja, és ezen keresztül a méhek fennmaradását szolgálja” – összegezte Bross Péter, az OMME elnöke.

A globális élelmiszertermelés 76 százaléka függ a házi- és vadméhfajok beporzásától. Ezek az élőlények világszerte biztosítják, hogy jó minőségű termények, például különböző gyümölcsfélék is teremjenek. Egyszóval a méhek nélkül nem léteznének zamatos gyümölcsök. A Föld méhpopulációjának nagysága az 1970-es évek óta mintegy 60 százalékkal csökkent. Ráadásul az elmúlt 25-30 évben a rovarok össztömege évente 2,5 százalékkal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. A hazai méhállományokat sújtó, hátrányos környezeti hatások, a klímaváltozás, a növekvő méhegészségügyi feladatok nem várt kihívások elé állítják a szakembereket Magyarországon is.

„A legfontosabb szakmai szervezettel kötött együttműködésünk révén közös erővel védhetjük meg a gyümölcstermesztés legfontosabb természetes háttérmunkásait, a méheket. A következő időszakban fogyasztóink számára felhívjuk a figyelmet a beporzók fennmaradásának veszélyeire és megmutatjuk, hogyan támogathatjuk velük közösen a pótolhatatlan munkájukat. Emellett méhlegelőket is telepítünk siófoki központunk területén és annak közvetlen környezetében” – hangsúlyozta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

„A méhek és más beporzók eltűnése sajnos világszerte megfigyelhető jelenség. Fontos hangsúlyozni: ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára. Tegyünk közösen a méhek védelméért, óvjuk a méheket azzal, hogy méhbarát környezetet hozunk létre, és ebben örömmel fogadjuk a SIÓ által felajánlott jelentős segítséget” – tette hozzá Bross Péter, az OMME elnöke.

Miért ilyen ismeretlen ez a betegség?

Az endometriózis esetében még 15 évvel ezelőtt is igen gyakori diagnózis volt a „krónikus petefészek-gyulladás”. A diagnózis alapját az adta, hogy a betegek időről időre fellángoló alhasi fájdalmakkal küzdöttek, lázuk mégsem volt, ráadásul a laboratóriumi vizsgálatok sem utaltak gyulladásra. A betegek jellemzően antibiotikumokat kaptak, mégsem gyógyultak meg. Ha pedig műtétre került a sor, a sebészek az alhasi szerveket súlyosan összenőve találták. Ma már hála a nagy teljesítményű ultrahanggépeknek sokkal pontosabban meghatározható a fájdalom eredete és okozója.

Miért telnek el mégis hosszú évek a diagnózisig?

Ha a diagnózis felállítását követően visszamenőleg azonosítjuk a panaszokat, még a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országokban is elszomorító adatokat kapunk. Különböző országok adatait összehasonlítva a betegség kialakulása és a diagnózis között 4–14 év is eltelhet. Ez azonban nem csak az egészségügyi ellátórendszerek hibájából adódik. Mivel a betegség biztos diagnózisa csak műtéti úton nyert anyag szövettani vizsgálatával mondható ki, ezért az olyan páciensek esetében, akiket nem műtöttek meg, inkább csak endometriózis-gyanúról beszélhetünk, nem pedig diagnózisról – hangsúlyozza dr. Szakács Zoltán.

Az endometriózis diagnózisa

A fájdalmak megjelenése, jellege már felveti a betegség lehetőséget, ahogy a véres vizelet esetén is felmerülhet a gyanú. Amennyiben a sejtek a méh és a hüvely közelében helyezkednek el, a betegség akár egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálat során is felfedezhető. Gyakran tapintással észlelhető a petefészekben lévő ciszta, a méh megnagyobbodása, tömötté, kötötté válása, a petevezetők vagy a méhet tartó szalagok tömegessé, fájdalmassá válása, de a hüvelyben lévő csomók akár szabad szemmel is felismerhetőek. A legbiztosabb diagnózist egy korszerű, nagyon jó minőségű ultrahangvizsgálat nyújtja. Egy ilyen készülékkel a belek falán, a húgyhólyagban vagy a hashártyán elhelyezkedő néhány milliméteres gócok is kimutathatóvá válnak.

Mi a helyzet a szexszel? És a gyerekvállalással?

Ha az endometriózis a hüvelyfalnál, a méh hüvelyi részénél, a méh hátsó falánál, vagy a hasüreg legmélyebb pontján helyezkedik el, a közösülés kifejezetten fájdalmassá válhat. A betegség mindenképpen megnehezíti a fogantatást, valamint gyakoribb a spontán vetélés is, de nem teszi lehetetlenné a gyerekvállalást. A csak a nemi szervekre lokalizálódó betegség műtéti kezelése után jó eséllyel lehetséges a természetes úton történő fogantatás, de a súlyos eseteknél (pl.: a húgyhólyagra, húgyvezetékre, a belekre is ráterjedő és/vagy súlyos hasi összenövéseket okozó változatnál) javasolt a lombikbébikezelés, mégpedig lehetőség szerint műtétet követően három hónapon belül.

Mi a megoldás?

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan, akár gyógyszeres, akár műtéti módszer, ami biztosan végleges gyógyuláshoz vezetne. A műtéti megoldás minden esetben egyénre szabott, és a legtöbb beteg esetében sajnos több alkalommal meg kell ismételni a beavatkozást. Ha a beteg még fiatal és a gyermekvállalás előtt áll, mindenképpen a szervmegtartó műtét a cél, vagyis lehetőség szerint csak az elváltozást kell kimetszeni. Ha a beteg már idősebb, esetleg nem szeretne szülni, és a betegség a folyamatos fájdalom miatt a mindennapi életvitelét is súlyosan zavarja, felmerülhet a petefészkek és a méh teljes eltávolítása. A műtéti technika fejlődésének köszönhetően a legtöbb műtét napjainkban már minimál invazív sebészeti módszerekkel, vagyis laparoszkópia útján is elvégezhető.

Mit tehetünk ellene?

Sajnos az endometriózis megelőzésére nincs biztos módszer. Azonban az egészséges táplálkozás és a sport elősegíti a megelőzést, illetve a már kialakult betegség esetén is enyhíti a tüneteket. Mivel az endometriózis kialakulását segíti a tüszőhormonok, vagyis az ösztrogének túlsúlya, a cél a túlsúly kialakulásának megelőzése. Továbbá érdemes csökkenteni a koffein- és alkoholbevitelt, valamint ajánlott száműzni az étrendünkből az előre elkészített és tartósított ételek fogyasztását.

Nem is seb? Valószínűleg csak az elváltozás megjelenése alapján terjedt el ez a kifejezés, mivel nincs szó valódi sebről. A méhnyakat belülről fedő sötétvörös nyákot termelő hengerhám türemkedik kifelé, ami a méhszáj felszínét kívülről borító fényes, rózsaszínű laphámtól szemmel láthatóan is jelentősen elkülönül. Ha bővebb hüvelyi folyást, havi vérzések közti teljesen szabálytalan vérezgetéseket, nemi élet utáni vérzést tapasztalunk, nagy valószínűséggel érdemes megnézetni a méhszájunkat szakorvossal. Serdülőkorban gyakori, a menopauza után pedig ritka jelenség.

Mi okozza?

Különböző nemi úton terjedő betegségek, mint például Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Herpes, Gonorrhea és szifilisz okozta gyulladás is elősegítheti a kialakulását. Sajnos ez igaz fordítva is, a már meglévő méhszájseb sérülékenysége is fokozott veszélyeztetettséget jelent fertőzésekkel szemben. A rosszul alkalmazott hüvely kezelés sérülés vagy a hüvely normál flórájának felborítása által vezethet seb kialakulásához, de terhesség alatt a hormonális változások miatt is megjelenhet. Az úgynevezett kombinált fogamzásgátlók, amelyek ösztrogént, azaz női nemi hormont is tartalmaznak, szintén fokozhatják a méhszájseb kialakulását. A méhszáj mechanikus irritációja révén is kifejlődhet méhszájseb, például tampon használóknál vagy spirált viselőknél.

Rutin nőgyógyászati vizsgálat során végzett hüvelyi feltárás során már szabad szemmel is látható a méhszájseb. A legspeciálisabb ilyen esetekben kötelezően elvégzendő vizsgálat az úgynevezett kolposcopia, amely során nagyítókészülék segítségével vizsgálják meg a méhszáj felszínén lévő hám esetleges rendellenességeit. Amennyiben addig nem volt ismert a méhszájseb, rákszűrés végzése is indokolt.

Plusz kilók és a nemi egészség

A túlsúly önmagában nem kórok, viszont hormonzavart okozhat. A testünkben lévő zsírszövet ösztrogént képes termelni, ez pedig hozzájárulhat a méhszájseb kifejlődéséhez. Nem elhanyagolható a szerepe a túlzott elhízásnál gyakran gondot okozó megfelelő intim higiénia fenntartásának és a visszatérő fertőzéseknek sem.

Mikor kell műteni?

Ha nem okoz panaszokat a méhszájseb és az évenkénti rákszűrés során sem észlelnek eltérést, nem szükséges a kezelése. Ha viszont állandó hüvelyi folyást vagy vérzést okoz, akkor nagyobb eséllyel kaphatunk el fertőzéseket, mivel a kevésbé ellenálló hám mellett még a hüvely vegyhatása is megváltozik. Ha nem megnyugtató vagy kóros elváltozást mutat a rákszűrés eredménye, akkor kezelés hiányában évek alatt a méhszáj rosszindulatú elváltozása is kialakulhat.

Fagyasztás, égetés, lézerezés

Többféle műtéti típus létezik a méhszájseb kezelésére, lényegük a nem odaillő hám, a méhszájseb roncsolása vagy eltávolítása, amely után a sebre oldalról rákúszik az egészséges laphám. Ez történhet égetéssel, fagyasztással, radiofrekvenciával vagy lézerrel. Fontos, hogy a beavatkozások során szövettani mintavétel nem történik. Amennyiben a méhszájseb mellett a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, szükséges mintát is venni.

A leghatékonyabb beavatkozás mindenkinek a személyre szabott kezelés, amely életkortól, panaszaitól, elsősorban a hüvelyi vérzés mértékétől és a rákszűrés eredményétől függ. Például egy fertőzés esetében a megfelelő gyógyszeres kezelést követően a hüvelyflóra helyreállításával is érhetünk el javulást. Viszont amennyiben a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, elengedhetetlen a szövettani mintavétel és a műtét, ami általában megszünteti a méhszájsebet is. A legtöbb beavatkozás ambulánsan elvégezhető, minimális kellemetlenséggel és csupán néhány napig tartó, kevés hüvelyi vérzéssel jár.