Tucatnyi módja van annak, hogy egy cégvezetés csökkentse környezeti lábnyomát. A K&H fenntarthatósági indexe egy átfogó felmérés keretében kérdezte a hazai közepes és nagyvállalatok vezetését arról, hogy hogyan viszonyulnak a fenntarthatóság kérdésköréhez. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője szerint a kedvezőtlen gazdasági környezetben érthető módon a vállalatok elsősorban költségeik csökkentésére összpontosítanak – ez azonban közvetve csökkenti a környezetterhelésüket is.

A cégek közel 60 százaléka már meg is oldotta a szelektív hulladékgyűjtést, és további 32 százalék tervezi ezt. A veszélyes hulladékok környezetbarát kezelése ettől némileg elmarad. A papírfelhasználás csökkentését 40-40 százalékban már végrehajtották vagy a közeljövőben tervezik. Hasonló megoszlást mutat az energiaköltségek elszállása miatt az energiafelhasználás csökkentése, illetve hatékonyságának növelése. Igaz ez – bár csökkenő arányokban – az épületek hőszigetelésére, a hibrid- vagy elektromos autók forgalomba állítására, vagy akár a vízfelhasználására is. Azt azonban csak a cégek 3 százaléka engedi meg magának, hogy úgynevezett „zöld” – azaz igazoltan megújuló forrásból származó, egyben drágább – energiát vásároljon, és csak további 4 százalék fontolgatja ezt. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások jelentőségével a cégvezetők 89 százaléka egyetért, csak döntő többségük szerint ezek alkalmazását a kedvezőtlen gazdasági helyzet most gátolja.

A cégeket a költségtakarékosságon kívül elsősorban a szabályok fogják rászorítani arra, hogy kevesebb széndioxid-kibocsátás mellett végezzék tevékenységüket. Az Európai Unió 2050-re a karbonsemlegességet tűzte ki céljául, ennek érdekében szigorú szabályokat is alkotott. A klímasemlegességhez vezető utat a hazai cégek ma még sokkal inkább nehézségként, mint lehetőségként fogják fel.

Mindenki magán kezdje a szigort

A bankoknak kulcsszerepet kell játszaniuk az éghajlati vészhelyzet kezelésében. A cégeket finanszírozó pénzintézeti szektorra egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak, illetve magukra nézve is kemény korlátokat állítanak fel. Ennek terén a K&H anyabankja, a belga KBC élen jár. A KBC például átfogó elemzést készített 8 iparág szennyezőanyag-kibocsátásáról és környezeti lábnyomáról. Ez alapján megvizsgálta saját közvetett kitettségét, és kizárta azokat a tevékenységek finanszírozását, amelyek a legnagyobb szennyezők. De nem csak a belga anyabank, hanem a K&H is olyan felelős befektetési alapokat hozott létre, amelyekben szereplő cégek gondot fordítanak környezetterhelésük csökkentésére.

Suba Levente szerint mindenki: a bankok, a cégek és a magánszemélyek is sokat tehetnek azért, hogy a természeti környezet állapota ne romoljon tovább. Ezt így gondolja a K&H fenntarthatósági index felmérésében résztvevő cégek 88 százaléka is.

Magánemberként is sokat tehetünk

A világ elvárja a vállalatoktól, sőt igyekszik rászorítani őket, hogy dolgozzanak ki stratégiát a saját környezeti lábnyomuk csökkentésére; mérjék a szennyezőanyag-kibocsátásukat, erről jelentés formájában számoljanak be a társadalomnak és tartsák magukat a stratégiában meghatározott fenntarthatósági pályához. Ugyanakkor mindenki egyszemélyben, családjával és közösségével is tud valamit tenni a fenntarthatóságért.

„Ha megnézzük egy négytagú család jellemző fogyasztásának széndioxid-kibocsátását, érdekes következtetésekre juthatunk” – mondja Suba Levente, aki kiszámolta, hogy minek mekkora karbonlábnyoma van.  Az ásványvizes, üdítős, tisztítószeres PET-palackok mintegy 300 kilogramm CO₂ kibocsátásért felelnek. Egy átlagos személygépkocsi évi 10-20 ezer kilométer használat mellett körülbelül 2 tonna széndioxidot pöfög ki. Fejenkénti 65 kilogrammnyi éves húsfogyasztással számolva az egész családra évi 2,5 tonna CO₂-kibocsátás jön ki.  Ezzel szemben a lakóház fűtése ‒ és esetleges hűtése ‒ a hagyományos módon évi akár 5 tonna szennyezőanyag-kibocsátással is járhat. Egyértelmű, hogy a lakóházunk korszerűsítésével nagyságrenddel többet tudunk megtakarítani, mint bármi mással.

„A legokosabb döntés tehát, amit egy család hozhat, az az, ha energiatudatosan építi meg vagy újítja fel otthonát” – vallja Suba Levente, aki szerint a leginkább ésszerű és célszerű egyéni cselekvés a lakás- és ház szigetelés, az energia rendszerek korszerűsítése. Ilyen beavatkozások mellett az energiaszámla számottevően csökken, a komfortérzet megnő, egyben irdatlan nagy lépés a környezetterhelés csökkentése irányába is.

A klímaváltozás elleni harc évek óta egyre fontosabb, így például a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszertermelés biztosítása vagy éppen a megújuló energiaforrások szerepének fokozása. Ezek iránti igényt pedig tovább erősítette a koronavírus-járvány, az ellátási láncok akadozása, az energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus gazdasági hatásai is.

A pénzügyi szektor is lépett, már a pénzügyeket is a környezetvédelem szolgálatába lehet állítani, sorra jelennek meg azok a lakossági konstrukciók, amelyek klímavédelmi célokat segítenek. Az egyre kedveltebb úgynevezett fenntartható fejlődés befektetési alapok például többek között pontosan a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vagy a fenntarthatóságot más módon támogató cégek részvényeibe és országok államkötvényeibe fektetnek, amelyek megfelelnek a környezetre, a társadalomra és a vállalat-irányítási rendszerekre vonatkozó szigorú kiválasztási kritériumnak.

Befektetésekkel egy jobb világért

A fenntarthatóságot szem előtt tartó lakossági befektetések aránya Magyarországon még viszonylag alacsony, de egyre nyitottabbak az emberek. „A K&H már ma is az egyik legjelentősebb finanszírozó, ha fenntarthatóságról van szó. Természetesen nem állunk itt meg, és további hitelek és szolgáltatások fejlesztése is folyamatban van mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleink részére. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a komplex szabályozói hátteret (EU Taxonómia, MNB Zöld Tőkekedvezmény Programok) ügyfélbarát termékekké, szolgáltatásokká tudjuk formálni. Folyamatosan bővítjük a fenntartható befektetési alapok kínálatát, ennek keretében nemrég indult el a K&H fenntartható fejlődés iram befektetési alap folyamatos forgalmazása. Ezeknek a befektetési formáknak a népszerűsége ráadásul dinamikusan növekszik ügyfeleink körében is: a társadalmilag felelős befektetések (SRI) értéke 2021-ben megnégyszereződött, tavaly elérte a 60 milliárd forintot” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Összességében a pénzintézetnél a kezelt vagyon 8 százaléka van SRI-alapokban, és az SRI értékesítési aránya elérte a közel 20 százalékot 2021-ben. Suba Levente hozzátette, hogy az adatokból látszik, egyre többen ismerik fel, hogy ha ilyen alapot vásárolnak, akkor a saját eszközeikkel valójában a fenntarthatóbb jövőért tesznek.

A befektetések, megtakarítások mellett a lakáshitel is szolgálhat ilyen célokat. 2021 októberében jelent meg a K&H NHP Zöld Otthon lakáshitele is, amelyet szintén környezetbarát célokra, azaz energiatakarékos új lakások vásárlására vagy építésére lehet igényelni kedvezményes kamatozással.

Ezzel pedig elindultak a lakossági hitelek is a környezetvédelmet szolgáló úton.

Suba Levente hozzátette, hogy mind a környezetbarát megoldásokat szolgáló hitelek, mind pedig a fenntartható fejlődés befektetések jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy azok hosszú távon is hozzájáruljanak a környezet védelméhez. A pénzügyek zöldítését pedig a nemzetközi trendek mellett a Magyar Nemzeti Bank is ösztönzi, a jegybank a zöld kötvények piacának erősödését is elősegíti.

Szerzők:

Papp-Váry Árpád Ferenc | tudományos főmunkatárs | Soproni Egyetem Lámfalussy Kutatóközpont | kutató | Neumann János Egyetem (Kecskemét) Városmarketing és Geostratégia Tudásközpont | dékán | Budapesti Metropolitan Egyetem

E-mail: apappvary@metropolitan.hu

Farkas Máté | partner, head of content | JeansDay Marketing

E-mail: fm@jeansday.hu

Kevesen gondolnak a futball kapcsán a környezetszennyezésre, pedig a kapcsolat nyilvánvaló. A magasabb osztályban játszó klubok általában nagy, több ezer vagy több tízezer fős stadionokat üzemeltetnek. Az épületeket fűteni, hűteni, világítani kell, ami sok energiát emészthet fel. Ahogy a focipálya karbantartása is: ahhoz, hogy gyorsabban nőjön a fű, nemcsak hogy rengeteg vízre van szükség az öntözéshez, de a fű speciális éjszakai megvilágítása is elengedhetetlen, és persze a fűtésről is gondoskodni kell, hogy ne fagyjon meg a szépen gondozott gyep. Szintén sok energiát fogyaszthatnak a nagy kivetítők, az eredményjelzők, reklámtáblák.

A szurkolók esznek-isznak a meccsek alatt, aminek kapcsán rengeteg műanyagszemét termelődik. A mosdókban is töméntelen vizet használnak el. E mellé jön még a játékosok és a szakmai stáb utaztatása, nem is beszélve a szurkolók közlekedéséről, ami terhet jelent a városnak, idegenbeli szurkolás esetén pedig még nyilvánvalóbbak a környezeti hatások, például a szén-dioxid-kibocsátás. Egy-egy meccsnap tehát hatalmas terhelést képes okozni.

De miként lehet ezt a környezeti terhelést csökkenteni? A Sports Positive Summit 2021 januárjában publikált riportja szerint nyolc olyan terület van, ahol a kluboknak lehetőségük van környezetkímélőbben működni, közvetlen ráhatást gyakorolni. Ezek a következők:

• megújuló energiaforrások használata,
• energiahatékonyság,
• vízfelhasználás hatékonysága,
• környezetbarát közlekedési módok,
• hulladékkezelés,
• egyszer használatos műanyagok helyettesítése,
• növényi alapú vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított élelmiszerek elérhetősége,
• kommunikáció, zöldcélok iránt elkötelezettség.

Bár a Sports Positive Summit az angol első osztály, a Premier League csapatait elemezte a fentiek alapján, a FIFA szerint a legzöldebb klub az angol negyedosztályban játszik. A Forest Green Rovers az ENSZ-től is kitüntető címet kapott: a világon elsőként érdemelte ki a karbonsemleges futballklub címet. Sőt, ma már a Premier League-csapatok képviselői is időről időre vizitálnak a Forest Green Roversnél, hogy megismerjék annak jó gyakorlatait, és más országok futballklubjai vagy akár más sportágak képviselői is rendre érdeklődnek.

Csőd helyett zöld

A futball őshazája kétségtelenül Anglia. Modern formájában itt jött létre először a sportág, ami mindmáig óriási népszerűségnek örvend. Az első osztály, azaz a Premier League a világ legtöbb bevételt termelő bajnoksága, ahol a csapatok több tízezres telt házzal játszanak hétről hétre, ha a járványügyi korlátozások ezt nem lehetetlenítik el éppen. De még a negyed- vagy ötödosztályban sem ritka a többezres nézőszám, ami meghaladja a magyar első osztályú bajnokik nézettségét. A gazdasági stabilitás ugyanakkor így sem feltétlenül áll fenn. Angliában is egyre több klub kénytelen szembenézni a csődeljárásokkal, és a megszűnés szélére kerülnek akár száz évnél idősebb, óriási tradíciókkal rendelkező egyesületek is.

Ezzel kellett szembenéznie a Nyugat-Angliában 1889-ben alapított Forest Green Roversnek is. Hogy milyen patinás klubról van szó, azt mutatja, hogy itthon a Ferencvárosi Torna Club csak tíz évre rá, 1899-ben jött létre. Igaz, a patina nem jelent feltétlenül eredményességet is az angol csapat esetében: a Forest Green Rovers mindig alacsony osztályban játszott, és hiába van Gloucestershire megyében a Real Madrid és a Barcelona El Clásicójának mintájára El Glosico, a Cheltenham Town elleni ütközetek aligha érdekelnek túl sok embert a helyieken kívül.

A Forest Green Rovers évek óta a túlélésért küzdött, az éves költségvetést a liga, az önkormányzat és helyi vállalkozók adományaiból toldozták-foldozták össze, napról napra élve. 2010-ben egy ilyen „kalapozó” akció közben találták meg Dale Vince-t, a térség egyik legsikeresebb cégének, a megújuló energiával foglalkozó Ecotricitynek alapító-tulajdonosát. A klub azt kérte, hogy egy kisebb összeggel támogassa a csapatot, cserébe bármilyen megjelenési felületet megkaphat a mérkőzéseken. Ugyan tényleg bármit kérhetett volna, Dave Vince még ebben a felajánlásban sem látott üzleti értéket. Lokálpatriótaként azonban fontos volt neki a Forest Green Rovers, így „mindent vagy semmit” ajánlott: megveszi az egész klubot, de akkor az minden téren úgy lesz átalakítva, ahogy ő szeretné.

Szemléletében a környezettudatosság és az üzleti célok egyszerre kaptak szerepet: elhatározta, hogy megteremti a világ első karbonsemleges futballklubját, ami nyilván a megújuló energiával foglalkozó cége, a szellemes nevű Ecotricity hírverését is elősegíti.

A szurkolók nem szeretik a változást, így nem vették jó néven, amikor egyik első lépéseként lecserélte a mezt, hogy abban a neonzöld, vagy más néven lime-zöld szín is megjelenjen. Az is kisebb botrányt váltott ki, hogy a címer színeit a Szent György keresztet – amely egyúttal Anglia zászlaja is – elhagyva fekete-zöld-fehérre változtatta. Sokan úgy érezték, hogy ezzel vállalkozása, az Ecotricity színeit erőlteti rá a klubra, ő azonban jelezte, hogy egyrészt a csapat nevében is szerepel a zöld szó, másrészt hogy az egyesület tényleg kizöldül, azaz a változás valós alapokon nyugszik, és nem pusztán a klubarculat újratervezéséről van szó.

Nem csak nevében él

A Forest Green Rovers stadionjába olyan organikus gyepszőnyeget telepítettek, amely nemcsak elvezeti, hanem összegyűjti és hasznosítja is az esővizet, biztosítva a locsoláshoz szükséges vízmennyiséget. A The New Lawn nevű stadiont teljesen megújuló energiából tartják fenn, az elektromos áram jelentős részét a stadion tetején elhelyezett napelemekkel termelik meg. A fűnyíró nemcsak hogy elektromos, de emberre sincs szükség a működtetéséhez, a GPS-koordináták alapján tájékozódva, automatikusan járja be a pályát, és nyírja le a füvet. Azt a füvet, amit nem kezelnek semmilyen gyomirtó vagy permetező vegyszerrel, levágás után pedig újrahasznosítják: egy helyi farmer termőfölddé komposztálja. A szurkolók önkéntesként való bevonását is komolyan veszik. Volt rá példa, hogy a jelentkező drukkerek tetőtől talpig környezetbarát festékkel festették át az épületeket, spórolva ezáltal a klub költségvetésén és nem terhelve a környezetet.

A játékosok meze 50 százalékban bambuszhulladékból, 50 százalékban újrahasznosított műanyagból készül. Apróság, de fontos részlet, hogy a mezeket foszformentes mosóporral mossák, a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten.

A csapat száz százalékban elektromos járművekkel utazik, ezzel is csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A szurkolókat is igyekeznek hasonlóra rávenni: az elektromos autóval érkezők a stadionnál elhelyezett töltőállomásokon tölthetik fel gépjárművüket, illetve népszerűsítik az autómegosztást is. A Forest Green Rovers a The New Lawn stadionba érkező és az idegenbeli mérkőzésekre látogató szurkolók szén-dioxid-kibocsátását úgy kompenzálja, hogy minden jegybe beszámít egy kompenzációs összeget.

Szintlépés sztárépítésszel

Bár a jelenlegi stadion is igen környezetbarát, már elkészültek a tervei az új stadionnak, melyet a legmodernebb fenntartható technológiákkal fognak felszerelni. Ráadásul ebben a zöldön kívül a klub nevében szintén szereplő erdő is meg fog jelenni: ez lesz ugyanis az első olyan sportlétesítmény, amely csak és kizárólag fából készül. A parkoló pedig valóban egy „parkban” lesz majd: 500 fát ültetnek és egy 1500 méter hosszú sövényt alakítanak ki a stadion mellett a vendégek fogadására. Erre is utal a létesítmény neve: Eco Park.

Az Eco Park tervezője pedig nem más, mint a 2016-ban elhunyt Zaha Hadid sztárépítész, akinek tervasztalán olyan épületek születtek, mint a hongkongi innovációs torony, a kantoni operaház vagy a 2012-es londoni olimpiára elkészült vízisport-központ. Ennek ellenére az Eco Park környezetbarát koncepcióját 2019 közepén a helyi hatóság elsőre elutasította, de akkora felháborodást váltott ki döntésük, hogy a rendeletet később megváltoztatták, így még ugyanazon év végétől elkezdődhettek az építési munkálatok.

A fenti erőfeszítéseket már az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismerte: 2018-ban a Forest Green Rovers lett a világ első karbonsemleges futballklubja. Ahogy Dale Vince tulajdonos ennek kapcsán fogalmazott: „kicsi klub vagyunk nagy ambíciókkal, és fantasztikus dolog, hogy közösen dolgozhatunk azon az ENSZ-szel, hogy a világban mindenhová elvigyük a fenntarthatóság üzenetét”. Miguel Naranjo, a UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change) programmenedzsere pedig kiemelte: „A legszebb a Forest Green Rovers történetében az, hogy egy kicsi szervezetről van szó, korlátozott büdzsével, mégis rengeteget tesz azért, hogy csökkentse környezeti lábnyomát. Ha pedig a Forest Green Rovers meg tudja mindezt tenni, akkor mindenki más is képes rá.”

Kizárólag vegán

A zöldklubmodellnek jelentős eleme a környezetkímélő vegán táplálkozás alkalmazása, népszerűsítése is. Az egysület kommunikációja szerint az volt vegánná válásuk egyik fő oka, hogy a tömeges állattenyésztésnek kifejezetten negatív hatása van állatjóléti és környezetvédelmi szempontból.

Úttörő, innovatív törekvéseiket jelentős nemzetközi intézmények is elismerték. 2017-ben elsőként kapták meg a vegán minősítést bizonyító védjegyet a Vegan Societytől. Vörös húsokat ugyanis 2011 óta nem fogyasztanak a klubnál, 2015 óta pedig már csak vegán ételek vannak a menüben. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy meccsnapokon a Forest Green Rovers büféiben kizárólag növényi alapanyagokból készült ételeket lehet vásárolni, hanem azt is, hogy a sportegyesület dolgozói, sőt a játékosok is vegán ételt kapnak nap mint nap. Senki, de senki nem hozhat be vagy ehet húst a klub területén.

Persze az elején ez sem tetszett sokaknak. Ahogy azonban Vince Dale fogalmazott: „A világ első vegán futballklubjává válni a legnehezebb dolog volt, amit csináltunk. És még ez se volt olyan nehéz.” Az edukáló üzeneteket sem gondolták túl: „Azt mondtuk a szurkolóknak: focimeccs hetente, kéthetente van, és mindössze pár óra az egész program. Akkor már miért ne ennének valami mást, miért ne próbálnának ki valami újat, valami egészségeset és finomat, ahhoz képest, amit a hét összes többi napján fogyasztanak?” A végén az is kiderült, hogy a szurkolóknak tulajdonképpen ízlenek a vegán ételek: míg a nézők száma a négyszeresére nőtt, addig az ételeladásoké az ötszörösére.

Mi több, a játékosokkal is jót tehetett a vegán étrend és az ennek köszönhető könnyebb emésztés, mert a korábban ötödosztályú Forest Green Rovers 2017-ben története során először feljutott a negyedosztályba. Ennek pedig a szurkolók is nagyon örültek, hiszen valljuk be, számukra a tabellán elfoglalt hely fontosabb, mint a fenntarthatóság. Az éghajlatváltozást és az ökológiai lábnyom csökkentését a fontossági sorrendben megelőzi a szomszéd város ellen elért hétvégi eredmény.

A kezdeti kritikák ellenére a szurkolók saját bőrükön is érezhetik az egyes intézkedések pozitív hatását. Az autómegosztással például nemcsak hamarabb, de olcsóbban is eljuthatnak a mérkőzésekre, és az ismeretségi, baráti körük is bővül általa. A vegán ételek révén megismernek egy, a klasszikus brit konyhától és gyorséttermi kínálattól különböző, attól egészségesebb étrendet. A megújuló energiák előnyeinek tanulmányozása után és azt követően, hogy látták a napelemeket a stadionban, jó néhány szurkoló napelemeket telepített otthonában. A szurkolók edukáltabb, tudatosabb fogyasztók lettek, ami érvényesül egyéb vásárlói döntéseikben, fogyasztói magatartásukban, illetve abban, hogy igyekeznek fenntarthatóbb módon élni, például nőtt az elektromos autó vásárlása is a körükben.

Hírük a világban

A változásért tett erőfeszítéseknek az angliai és a nemzetközi színtéren is meglett az eredménye. A Rovers hiába játszik csak a negyedosztályban (sőt nem is olyan régen még az ötödosztályban volt, mint már említettük), zöldfilozófiájuk és tevékenységük híre mindenhová eljutott. Olyannyira, hogy médiaelemzéseik szerint 2017 óta hárommilliárd embert értek el sajtómegjelenéseikkel! Sőt, a Forest Green Roversnek ma már húsz különböző országban van saját rajongói klubja. Amikor pedig az új mez megjelent, az első 24 órában 16 országból érkezett megrendelés, olyan helyekről is, mint például Dél-Korea, Malajzia, Hongkong és Ausztrália.

Az is nagy eredmény, hogy első osztályú futballcsapatok és más sportágak élklubjai is rendszeresen járnak olyan jó gyakorlatokat ellesni a Forest Green Rovershez, mint a vegán hamburger, az elektromosautó-töltős parkolók vagy a napelemek felszerelése – utóbbit az Arsenal a látogatás után meg is valósította. Vizitált már a Forest Green Roversnél az UEFA, a Bundesliga, a World Rugby, a Roland Garros, az EFL, a Sky Sport, sőt a Wembley-stadion delegációja is.

Fenntartható szponzoráció

Dale Vince és a csapat ügye mellé számos szponzor is odaállt az elmúlt években, hiszen bármilyen olyan szervezet/cég számára releváns értékajánlatot tudnak kínálni, amely szeretné hangsúlyozni klímavédő, zöld mivoltát. Az első és legfontosabb szponzori együttműködés természetesen a tulajdonos vállalatával, a zöldenergiát beszállító, modern szélerőműveket működtető Ecotricityvel alakult ki – hiszen az általa képviselt zöldértékekre épül a Forest Green Rovers paradigmaváltása. Ez a kapcsolat mára a szponzor számára is sokkal gyümölcsözőbb lett, az extra médiafigyelem és az így kialakított kapcsolatrendszer marketingértékben is sokat tett hozzá az Ecotricityhez. Az első szponzorok között csatlakozott a Forest Green Rovers ügyéhez a Grundon is: ők hasznosítják újra a klub által termelt szemét száz százalékát. A világ első vegán futballklubja vízió elérésében pedig a Quorn nevű, vegetáriánus és vegán ételeket forgalmazó cég segítette a sportegyesületet.

Ezek a partnerkapcsolatok a tulajdonosváltás elejétől kezdve tartanak, vagyis a Forest Green Roversszel való együttműködés azóta mindegyik vállalat számára bevált és gyümölcsöző üzlet lett. Ami pedig a futballberkekben oly gyakran használt koponyaszimbólumot illeti, a Forest Green Rovers mezein is feltüntették a maguk változatát, köszönhetően annak az együttműködésnek, amit a Sea Shepherd nemzetközi nonprofit természetvédelmi szervezettel alakítottak ki.

Befektető futballsztár

2020-ban aztán szintet léptek ezek az együttműködések. A klub új befektetője ugyanis nem más lett, mint Héctor Bellerín, az Arsenal (most kölcsönben a Real Betisnél játszó) profi labdarúgója, aki egy komoly összeg letétele után a második legnagyobb részvénytulajdonossá vált a Forest Green Roversben. Bellerín évek óta elkötelezett a zöldértékek mellett, ő maga is vegán, emellett azt is vállalta, hogy a szezon minden egyes csapatgyőzelme után 3000 fa elültetését finanszírozza egy egyesületen keresztül. A 25 éves játékos azóta a közösségi oldalát is bevonta a Forest Green Rovers és az általuk képviselt ügy érdekében, milliókhoz eljuttatva ezáltal a fenntarthatóság és klímasemlegesség üzenetét. Bellerín egyben ahhoz is hozzájárult, hogy a klub még stabilabb pénzügyi alapokon nyugodjon.

És hogy mi jöhet ezután? Az egyesület most arra törekszik, hogy az általa képviselt értékeket világszinten kiterjessze. Ahogy az egyik marketingvastörvény szól, elsőnek lenni valamiben az egyik legfontosabb az üzleti sikerhez. Mivel a Forest Green Rovers lett az első karbonsemleges futballklub a világon, mindenki hozzáköti ezt a jelzőt, így más egyesületek már nem foglalhatják el a vezető szerepet. Követők viszont biztos lesznek, ha pedig a fenntarthatóság általuk is nagyobb teret nyer, az az egész bolygónak jót tesz.

Ahogy Dale Vince fogalmazott: „Remek dolog elsőnek lenni, de azt hiszem, csak idő kérdése, hogy a nagyfiúk, mint a Real Madrid, a Manchester United vagy a San Francisco 49ers, elkezdjék követni a példánkat.” De más klubok is nekiláthatnak a fenntarthatósággal foglalkozni. Ennek kapcsán nekik is fontos tanács, hogy „nem azon kell aggódni, amire nincs ráhatásunk, hanem arra kell fókuszálnunk, amit egy klub meg tud tenni a környezet védelme érdekében” – mondta az üzletember.

Dr. Papp-Váry Árpád és Farkas Máté írása eredetileg a Márkamonitor 2021/4. számában jelent meg. 

A levelet abból az alkalomból írták a civilek (Magyarországról az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország), hogy 2021. október 21-én és 22-én tartja ülését az Európai Tanács, amelyen az emelkedő energiaárak okozta problémákat és a lehetséges megoldásokat fogják megvitatni. A civilek levelükben hivatkoznak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi, mérföldkőnek számító jelentésére, amely egyértelműen azt mondja, hogy éghajlati vészhelyzettel állunk szemben; tavaly nyáron közvetlenül is megfigyelhettünk drámai hőhullámokat és árvizeket Európában, amelyek számos emberéletet követeltek.

Ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás és a „Fit for 55” csomagjavaslat egyértelműen stratégiai irányt mutat országaink számára gazdaságaink és energiarendszereink átalakításához. A közép-kelet-európai országok azonban nem elég ambiciózusak klímavédelmi intézkedéseik és energiaátalakítási stratégiáik terén: ahelyett, hogy teljes mértékben kihasználnák az energiahatékonyságban és a megújuló energiában rejlő lehetőségeket, inkább a fosszilis gáz és az atomenergia zsákutcáját követik. A kelet-közép-európai országok fosszilis gázinfrastruktúrába történő növekvő beruházásai viszont hamarosan soha meg nem térülő eszközökké válnak, amelyek költségeit végső soron a polgárok viselnék. Ráadásul ez a függőség aláássa a régió energiabiztonságát, és a polgárokat és az ipart egyaránt kiteszi a fosszilis tüzelőanyagárak ingadozása kockázatának, amelynek jelenleg Európa-szerte tanúi vagyunk.

A 100%-ban megújuló energiákra alapozó, decentralizált és nagy hatékonyságú energiarendszer az egyetlen módja a virágzó és fenntartható gazdaság és az egészségesebb környezet elérésének, miközben magas hozzáadott értékű helyi munkahelyeket teremt, nagyobb energiafüggetlenséget biztosít és enyhíti az energiaszegénységet. Ahelyett, hogy a szén- és fosszilis gázimportért fizetnénk, a megújuló energiarendszer a fogyasztók pénzét a regionális gazdaságokban tartja, és védi vásárlóerejüket. A közép- és kelet-európai tagállamok sokkal nagyobb hazai megújulóenergia-potenciállal rendelkeznek, mint amit a nemzeti tervek és stratégiák bemutatnak – hívják fel a figyelmet a civilek.

A közép-kelet-európai civil szervezetek levele (angolul) itt olvasható.

A magyar civil szervezetek levele Orbán Viktor miniszterelnöknek itt olvasható.

Fotó: Wolfgang Hasselmann, Unsplash

A PwC vezetője szerint a vállalkozásoknak gyorsabban és mélyrehatóbban kell változniuk ahhoz, hogy tőkét, tehetségeket és ügyfeleket vonzzanak. A gyakran szűkre szabott transzformációs projektek nem hozzák meg az elvárt eredményt, új, átfogó megközelítésre van szükség.

Kötelezettségvállalások Közép- és Kelet-Európában

A siker új képlete stratégia részeként a PwC CEE olyan terveket jelentett be, amelyek középpontjában az ügyfelek speciális igényei állnak: az ESG-szempontok (Environment, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási), a készségfejlesztés, a munkavállalókkal és a nettó zéró kezdeményezésekkel kapcsolatos területek kerültek fókuszba. A PwC a közép- és kelet-európai régióban a következőkre vállalt kötelezettséget:

• Folyamatosan befektet az üzlet és a képességek fejlesztésébe. Ez magában foglalja a könyvvizsgálati szolgáltatásokat, a digitális átalakulást, a pénzügyi bűnözés elleni szolgáltatásokat, a felhőalapú számítástechnikát, a robotikát és az automatizálást.
• A regionális beruházások keretében a cég 6 millió dollárt fordít az ESG-képességek bővítésére és egy regionális szakértői központ létrehozására, amely az ESG-stratégiával, átalakulással és beszámolással kapcsolatos tanácsadást segíti.
• A 2022-es pénzügyi év végéig digitális továbbképzést nyújt mind a 12 000 PwC-munkatárs számára a közép- és kelet-európai régióban. Ez a folyamat már meg is kezdődött, a Digitise CEE program keretében a PwC 9 000 munkavállalója vett részt digitális továbbképzési programokban az elmúlt pénzügyi évben, ami több mint 131 000 képzési órát jelent.
• Kibővíti a pro bono önkéntes programokat az egész régióban, annak érdekében, hogy a gyermekek és a hátrányos helyzetű közösségek digitális képességei fejlődjenek.
• Létrehoz regionális szinten egy belső nettó zéró végrehajtási programot a PwC globális kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, amelynek célja nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérése 2030-ra.
• Több mint 10 millió dollárt fordít a munkatársak fejlesztésére és a jóllétet szolgáló tevékenységekre.

„Továbbra is célunk a sokféle tehetség bevonzása, amit rugalmas és otthoni munkavégzéssel támogatunk. A változó munkaerőtrendeket és a világjárvány munkatársainkra gyakorolt hatását figyelembe véve bevezettük a hibrid munkarendet a régióban, amelynek keretében várakozásaink szerint munkatársaink nagy része munkaidejének 40-60%-át távmunkában tölti” – teszi hozzá Lőcsei Tamás.

A nettó zéró célkitűzés megvalósítása és az átláthatóság növelése

A PwC közép- és kelet-európai hálózata folytatja azt a tavaly tett kötelezettségvállalását, miszerint 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását nettó nullára csökkenti. Ez a kötelezettségvállalás a 2018-as globális környezetvédelmi kötelezettségvállalásra épül, amely a hatékonyságnövelésre, a 100%-ban megújuló energiaforrásokra való áttérésre, valamint a légi közlekedésből származó kibocsátás és a maradékenergia-felhasználás 100%-os ellensúlyozására irányul. A cég belső kibocsátás-kalkulátort indít, hogy a régióban dolgozó munkatársaik egyéni és ügyfélszinten is jobban megértsék saját tevékenységük szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatását, és lépéseket tegyenek személyes szén-dioxid lábnyomuk csökkentése érdekében.

„Sok szervezethez hasonlóan mi is aktív szerepet vállalunk világunk és jövőnk alakításában. Ennek kulcsfontosságú része, hogy 2030-ig globális szinten megvalósítjuk a nettó zéró kötelezettségvállalásunkat. Mindez azt jelzi, hogy felismerjük, merre tart a világ, ezáltal céghálózatunkat úgy pozícionáljuk, hogy a jövőben is sikeres maradjon” – tette hozzá Nick Kós, a PwC CEE vezérigazgatója.

Az átalakítást régiónként, Észak-Amerikával kezdve valósítja meg a vállalat, ahol az összes irodát és gyártási lokációt egy éven belül megújuló energia hajtja majd. Koreán kívüli egységeiben az LG célja az, hogy a gyárak villamosenergia-szükségletének 50 százalékát négy éven belül megújuló energia fedezze.

A célkitűzés globális elérése összetett stratégiai megközelítést igényel, amelynek éppúgy része a nagy hatékonyságú LG napelemek alkalmazása az épületekben, mint az olyan energiavásárlási megállapodások kidolgozása, amelyek révén közvetlenül a szállítóktól szerezhető be a villamosenergia, vagy a megújuló energiatanúsítványok, más néven zöld címkék (REC) használata. A stratégia része továbbá az LG saját piacán, Koreában megvalósuló Green Premium programban való részvétel, amely garantálja a tiszta energia beszerzését közvetlenül a Koreai Villamos Művektől (Korea Electric Power Corporation, KEPCO).

Az LG jelenleg 3,2 MW teljesítményű napelemmodulokat telepít az indiai Noidában található gyártelepén, amely az LG helyi adminisztratív központjának áramellátását is biztosítja majd. Ez a bővítés az úgynevezett tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) projekt részeként valósul meg, amely lehetővé teszi, hogy az LG az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC)* szerint hitelesített kibocsátáscsökkentési krediteket kapjon.

 „Hitvallásunk, amely szerint jobb életet szeretnénk teremteni az emberek számára, új értelmet nyer az LG megújuló energiára történő átállásával és karbonsemlegességi kezdeményezésével” — mondta Park Pyung-gu, az LG biztonságtechnikai és környezetvédelmi divíziójának elnöke. „Az innováció nem korlátozódhat a laboratóriumokra — újításra van szükség a gyárakban, üzemekben is. Napjaink gyártóinak egyszeri lehetőségük van arra, hogy olyan világot teremtsenek a következő generációnak, amelyet érdemes örökölni. Mi az LG-nél komolyan vesszük ezt a felelősséget.”

A megújuló energiaforrások, elsősorban a napelemes rendszerek terjedése új kihívás elé állítja az energiaszektort. Míg korábban a hálózat fő feladata az volt, hogy az erőművekben megtermelt energiát eljuttassa az ügyfelekhez, ma már egyre több ügyfél maga is energiatermelővé válik, emiatt szükséges a meglévő hálózatok fejlesztése. Az E.ON Hungária Csoport emiatt valósítja meg a Danube InGrid programot, melyben az új energiavilágra felkészülve, intelligens technológiák segítségével, valamint a villamoshálózat nagyarányú fejlesztésével és bővítésével biztosítják az a kettős célt, hogy zöldüljön a régió energiatermelése, miközben mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek számára zavartalan legyen az energiaellátás.

„A Danube InGrid projektben a jövő okos hálózatát építjük ki. Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti. Mindenki részt vállalhat a jövő fenntartható Magyarországában és mi készen állunk arra, hogy ezt együtt valósítsuk meg” – mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

A program céljai összhangban vannak Magyarország klíma- és energiastratégiájával. A 2025-ig több lépcsőben megvalósuló hálózatfejlesztés azt a kormányzati célt is támogatja, hogy az ország energiaellátását az atomenergia mellett leginkább megújuló alapon, főként napenergiával tudjuk biztosítani.

„Az európai uniós és magyar nemzeti energia- és klímacélokkal összhangban Magyarország egyértelmű célja, hogy növelje a megújuló alapú energiatermelést, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítson. Ennek megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be” – mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette: „Magyarország Kormánya támogatta a „Danube InGrid” projekt közös érdekű európai projektté nyilvánítását. Ez lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony és a Tiszta Energia Csomaggal összhangban álló működtetését, illetve hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez az Észak-Nyugat-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában egyaránt.”

A projekt tervezett költségvetése az E.ON részéről 2020-2025 között megközelítőleg 50 milliárd forint (137 millió euró). Az energiacég a Danube InGrid keretén belül tervezett hazai beruházásaira az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 35%-os uniós támogatást nyert el, mintegy 17 milliárd forint értékben, míg a két szlovák résztvevő esetében a támogatás összege 19 milliárd forint. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió is kiemelten kezeli.

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatta, hogy a Danube InGrid projekt felkerüljön az EU közös érdekű projektek (PCI) listájára, mely előfeltétele volt az európai pénzügyi források elnyerésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy a projekt előkészítése a terveknek megfelelően halad előre és természetesen a továbbiakban is elősegítjük annak megvalósulását” – hangsúlyozta előadásában Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Mint mondta, „a dekarbonizált energiarendszer elérése érdekében jelentős hálózati fejlesztéseket kell megvalósítani a következő évek során. Bízunk benne, hogy a Danube InGrid jó példaként bátorítani fog még több projektgazdát hasonló pályázatok benyújtására, hiszen az európai források becsatornázása jelentős anyagi terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról” – tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.

Az E.ON a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomási kapacitásbővítéseket és -építéseket végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában.

A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.