Átrendeződés várható a magyar befektetési piacon. „Sok megtakarítónak kell döntenie arról, hogy mi legyen az eddig inflációkövető magyar állampapírokban lévő megtakarításával, hiszen azokkal lényegében kockázatmentesen lehetett elérni a 2023-as infláció eredményeként majdnem 20 százalékos hozamot. Ugyanakkor a 2024-ben lelassuló infláció miatt az érintett papírok hozama jelentősen csökken, ezért sokan keresnek most alternatív befektetési lehetőségeket” – mondta Horváth István, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatója.

Egyharmad, egynegyed, egynegyed

A brókercég saját, tőzsdei befektetésekkel rendelkező ügyfelei körében készített egy  felmérést, hogy mihez kezdenek most. „A digitálisan elérhető felmérésre eddig mintegy 2200 ügyfél válaszolt. A válaszadók harmada (28,2%) nem érintett a kérdésben, mert nincs állampapír-befektetése, a megkérdezettek negyede (24,7%) nem tervez változtatást, azaz megtartja az állampapírját az alacsonyabb hozammal is. További 25,9 százalékuk azonban leginkább ETF-ek, tőzsdei részvények, más állampapírok és befektetési alapok felé fordul” – ismertette az eredményeket Horváth István. Szerinte a K&H Értékpapír ügyfelei körében magas kockázattűrés figyelhető meg, ennek is köszönhető, hogy egy részük az ETF-ek és tőzsdei részvények iránt érdeklődik.

Mire jók?

Az ETF-ek előnye abban rejlik, hogy ezek már eleve diverzifikált portfóliókat kínálnak, amelyek csökkenthetik az egyedi részvényekhez képest fennálló kockázatokat. Az S&P 500 amerikai tőzsdeindexhez vagy más nemzetközi indexekhez kötött ETF-ekkel a befektetők számos cég teljesítményéből profitálhatnak anélkül, hogy egy-egy vállalat eredményeire kellene hagyatkozniuk, ezen keresztül az adott társasághoz köthető egyedi kockázatokat kellene rendszeresen figyelniük. Az ETF-eken túl az egyedi részvények és a befektetési alapok is célpontok lehetnek.

Szintlépés a tudatosságban

Horváth István szerint az inflációkövető állampapírokhoz köthető átrendeződés a pénzügyi tudatosságot is érinti. Ezek a papírok eddig lényegében rizikómentesen kínáltak igen magas hozamot, a befektetők egy része továbbra is szeretne hasonló gyarapodást elérni, ehhez azonban fokozottabb kockázatvállalásra van szükség. Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy hosszú távú stratégiai gondolkodásra van szükségük, legyen szó a portfólió diverzifikációjáról, vagy az adózási szempontok figyelembevételéről. „Nemcsak a mostani kiélezett piaci helyzetben, hanem bármikor érdemes a befektetéseket diverzifikálni, akár földrajzilag, akár szektoronként kiválasztva a vállalatokat. Emellett fontos a diverzifikációnál a devizakérdés is, azaz érdemes a forinton túl a dollár- és euróalapú befektetéseket megnézni. Adózási szempontból pedig a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) nyújthatnak előnyös megoldást a megtakarítók számára” – emelte ki a szakember.

Itt is főszerepben a digitális megoldások

Horváth István beszélt arról is, hogy a K&H Értékpapír a K&H általános stratégiájával összhangban a digitális megoldásokat preferálja. „Ügyfeleink nagy része digitális platformokon intézi befektetéseit. A mobiltrader és webtrader platformokon történő tranzakciók lehetővé teszik, hogy a befektetők gyorsan és kényelmesen reagáljanak a piaci változásokra, amelyekről rendszeresen beszámolunk nekik, megkönnyítve a döntésüket.” Szerinte ez az új szemlélet már most formálja a magyar befektetési piacot, miközben a tőzsdei befektetések iránti érdeklődés is fokozatosan nő.

Photo by Andre Taissin on Unsplash

Átlagosan 643 ezer forintos megtakarítással rendelkeztek a válaszadók. Bár ez jelentős emelkedést jelent a három legutóbbi negyedévben mért 419-549 ezer forintos átlagokhoz képest, a négy negyedéves mozgó átlagokból látható trend alapján még nem látható növekedés.

A tartalékkal ténylegesen rendelkező fiatalok átlagosan 1,17 millió forintos összegről számoltak be a második negyedévben. A jelentős eltérés azzal magyarázható, hogy a megkérdezettek 55 százalékának van csak megtakarítása, a többieknek pedig nincs.

A kutatásból kiderül, hogy 14 százalékuk 100 ezer forintnál alacsonyabb összeggel rendelkezik, 9-9 százalékuknak van 100-250 és 250-500 ezer forint közötti tartaléka. Emellett 7-7 százalékuk számolt be 0,5-1 és 1-1,9 millió közötti összegről, 4 százalékuk pedig a 2 millió forint feletti megtakarítási összeg kategóriába sorolta magát.

Mire elég?

A tartalékkal rendelkező fiatalok 33 százaléka maximum egy hónapig, 23 százalékuk pedig legfeljebb három hónapig tudná kihúzni jövedelem nélkül. Azaz 56 százalékuknak mindössze egy negyedéves időtávra elég a spórolt pénze. Fél évre a 26 százaléka tud tervezni a meglévő összegből. Maximum egy évre 12 százalékuk tud tervezni és mindössze 6 százalékos azoknak az aránya, akik akár egy évnél hosszabb időre is megélnének bármilyen bevétel nélkül. A negyedévnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya tehát 44 százalékos, ez emelkedést jelent az idei első negyedévre vonatkozó 35 százaléknál.

Érdemes a korábbi évek adatait is megnézni

A korábban készült kutatások szerint 2020 második negyedévében 35, egy évvel később 36, 2022-ben 31, a múlt évben pedig 37 százalékos volt azoknak az aránya, akik három hónapnál hosszabb időtávon is meg tudnak élni jövedelem hiányában. Éves összevetésben és a korábbi évek első negyedéveihez viszonyítva emelkedett az arányuk az idei második negyedévre. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2020 és 2023 második negyedévében a maximum háromhavi tartalékot felhalmozók aránya 63-69 százalékos volt, szemben a legfrissebb felmérésben szereplő 56 százalékkal.

Jelentős különbség van a dolgozó fiatalok és a diákok között, ami érthető, hiszen előbbiek rendelkeznek fizetéssel. Az aktív fiatalok 54 százalékának elég a tartaléka fél évre, a diákoknál ez az arány csak 46 százalékos.

Photo by Dim Hou on Unsplash

“Nem egészen 15 éve még jelentős arányt képviseltek a külföldi befektetők a hazai tőzsdei részvények állományából, 75 százalék körüli szintet lehetett látni 2010-ben. Az utóbbi időszakban viszont ez már csak alig 40 százalékot tett ki: vagyis míg 15 éve 4 részvényből 3 volt külföldi kézen, ez az arány már csak 10-ből 4, ha a nemzetközi befektetőket nézzük. Ugyanakkor az elmúlt két évben lassú növekedést értek el a külföldiek, 42-ről 44 százalékra nőtt a súlyuk. Kedvező, ha egy-egy részvénypiacon emelkedik a belföldi befektetők súlya, sőt, az egyik alapvető cél is lehet mind rövid, mind hosszú távon. A külföldiek ugyanis lehet, hogy kevésbé tudnak hosszú távon elköteleződni egy-egy tőzsdei story mellett, míg a hazai szereplők kitartóbbak lehetnek” – mondta Cinkotai Norbert, a K&H vezető részvénypiaci elemzője.

Hozzátette: Ugyanakkor a magyar gazdaság kicsi és nyitott, ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy rengeteg szálon kötődik a nemzetközi gazdasághoz, ezért a külföldi befektetők mindig jelen lesznek, egyúttal stabilitást is adhatnak az adott piacnak. Leginkább az a kérdés, hogy a magyar piac mennyire erős vagy vonzó célpontként lesz jelen a nemzetközi befektetők térképén.”

Mit lehet kiolvasni a kulcsmutatóból?

Mind a külföldiek, mind a belföldiek számára a kulcskérdés az, hogy milyen a magyar papírok árazása: a szakember szerint a magyar részvények árazottsága igen alacsonyra süllyedt az elmúlt két év során. “Másképp fogalmazva olcsónak mondhatóak. A nemzetközi befektetők tehát nem csoda, hogy egyre inkább észreveszik a magyar részvényeket is” – emelte ki Cinkotai Norbert, példaként az úgynevezett 12 hónapos előretekintő árfolyam/nyereség (P/E) ráta alakulását említve, amely azt mutatja meg, hogy 1 forint nyereségért hányszoros összeget kell fizetni. “Jelen esetben alig 6 forintot, míg 15 éve még majdnem 12 forintot kellett, vagyis az árfolyam/nyereség ráta 12-ről 6-ra csökkent. Hosszú távon egyébként általában igaz a párhuzam, hogy ha egy tőzsdeindex árazása alacsony szintre süllyed, akkor az előretekintő hozamkilátások már emelkedhetnek” – tette hozzá a szakember.

A magyar részvények értékeltsége (árazása) a felére csökkent, míg például a német részvényeknél ilyet nem láthattunk. 15 éve hasonló szorzón lehetett venni német és magyar részvényeket is, mostanra viszont már 50 százalékra nőtt a diszkont mértéke, ami alighanem felkeltette a külföldiek érdeklődését is.

A budapesti részvénytőzsde irányadó indexének alakulása is beszédes. “Az idén a mutató már 15 százalékos pluszt ért el, ez meghaladja a világ egyik legismertebb, irányadó mutatójának tartott amerikai S&P 500 index emelkedését is. Ennél jobb reklám pedig nem nagyon kell egy piacnak” – mondta Cinkotai Norbert.

A hazai részvények átértékelődését – akár az olcsóbb irányba mint 2022-ben, akár a felértékelődés irányába – első sorban a külföldi befektetők szerepvállalása vezeti. Éppen ezért a külföldiek térnyerése a magyar befektetőknek is hasznos lehet, például azoknak a lakossági befektetőknek, akik részben a magasabb kockázattal járó részvénypiaci befektetéseket vagy részvényalapokat választják a megtakarításaik célpontjául.

Photo by Nick Chong on Unsplash

A felmérés szerint a fiatalok 51 százalékának volt valamekkora megtakarítása, szemben a harmadik negyedévben mért 54, illetve az egy évvel korábbi 59 százalékkal. A 2012 óta minden negyedévben megjelenő kutatás korábbi eredményeit nézve vegyes a kép: 2021 eleje és 2022 vége között az adott negyedévekben 57-60 százalékos volt az arányuk, ami meghaladja a friss adatot, ugyanakkor korábban, 2012 és 2018 között 29-48 százalék között mozgott ez a mutató.

“Összességében az látható, hogy évtizedes távlatban javult a helyzet, egyre több fiatal igyekszik spórolni, a koronavírus-járvány vagy a tavalyi bizonytalan gazdasági környezet azonban meglátszik az adatokon” – kommentálta az adatokat Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője. Hozzátette: “Azt is látjuk, hogy egyre több fiatal nyit a bankolás, ezen keresztül pedig banki megtakarítások felé, így a gazdasági környezet javulása bővülést eredményezhet e téren.”

Pontosan mennyi? És mire?

Az ifjúsági index alapján a 19-29 éves városi fiataloknak a múlt év utolsó negyedévében átlagosan 549 ezer forint megtakarításuk volt. Ez elmarad a múlt év első három negyedévében mért 575 ezer forintos átlagtól, de meghaladja a 2022 egészére vonatkozó 508 ezer forintos számtani középértéket. Ugyanakkor fontos tényező, hogy a múlt évben a magas infláció miatt csökkentek a reálbérek, azaz az inflációs hatással együtt már kevesebb terméket tudtak megvásárolni a magyarok, köztük a fiatalok is.

A fiatalok legnagyobb része, 47 százaléka lakásra gyűjt. Ez persze nem feltétlenül könnyű menet, főként a hosszabb távú adatok alapján. A többlakásos társasházakban található használt lakások átlagos négyzetméterára alapján 2013-ban 54 fiatalnak kellett volna összedobnia az akkori – 184 ezer forintos – átlagos megtakarításukat egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Egy ugyanekkora ingatlan megvásárlásához a múlt év harmadik negyedévében viszont már 63 fiatal spórolt pénzére lett volna szükség.

Azonos arányban spórolnak a fiatalok autóra és utazásra: ezeket a célokat 41-41 százalékuk említette. Emellett 29 százalékuk általános tartalékot igyekszik felhalmozni. A nyugdíjra még kevesen gondolnak ebben a korosztályban: kevesebb, mint tizedük tesz valamennyit félre időskorára.

Photo by Priscilla Du Preez ???????? on Unsplash

Újabb fordulat történt a fiataloknál a megtakarításokat tekintve. A múlt év negyedik negyedévében a 19-29 évesek 51 százaléka rendelkezett megtakarítással. Ez minimális – egyben hibahatáron belüli – csökkenést jelent a harmadik, illetve második negyedévben mért 54 és 56 százalékhoz képest, de felülmúlja a 2023 első három hónapjára vonatkozó 49 százalékos arányt a K&H ifjúsági index szerint.

Ennyire elég

A kutatás arra is választ adott, hogy a tartalékkal rendelkező fiatalok mennyi ideig tudnának megélni, ha nem jutnának jövedelemhez, és nem kapnának pénzt senkitől. Tízből több mint hárman, 33 százalék mondta azt, hogy mindössze egy hónapra futja a félretett pénzből, míg 2023 korábbi három negyedévében 33, 38 és 37 százalékos volt az arányuk. A friss felmérés alapján 30 százalékuk három hónapig tudná finanszírozni a saját életét. A múlt év első negyedévében a 23, a másodikban 30, a harmadikban 27 százalékukra volt ez igaz.

Kiderült az is, hogy az érintettek több mint harmadának olyan az anyagi helyzete, hogy legalább hat hónapig tudná nélkülözni a bevételeit. A részeredmények szerint ez úgy néz ki, hogy 26 százalékuk hat-tizenkét hónapig nem kerülne „bajba”. Ugyanakkor mindössze 11 százalékuk tudna megélni egy évnél hosszabb ideig.

Elégedettek?

A fiatalok mindössze 16 százaléka számít a pénzügyeit tekintve derűlátónak a kutatás szerint. Ők azok, akik úgy látják, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetük rendben van, és nem is fog romlani a jövőben. Arányuk a múlt év harmadik negyedévében szintén 16 százalékos volt, a második negyedévében 19, míg az elsőben 15 százalékot tett ki.

A 2012 óta minden negyedévben megjelenő K&H ifjúsági index hosszú távú eredményei szerint a 2010-es évek második felében – egy 2016 évi csúcsérték kivételével – 12-19 százalék között mozgott a pénzügyi téren elégedett optimista fiatalok aránya és az évek alatt egy lassan emelkedő trend kezdett kirajzolódni. A trend a pandémia évében, 2020 harmadik negyedévében megtorpant, de azt követően ismét növekedésnek indult. Ezt követően 2021-ben és 2022-ben születtek a csúcsértékek, akkor 20-23 százalékuk látta pozitívan az anyagi helyzetét. A tavalyi év azonban ismét egy alacsonyabb szintű elégedett optimista réteget eredményezett: az előző két év 21 százalékos arányához képest 2023-ban csak 17 százalékos átlagértéket mértek.

„A múlt évet jellemző magas inflációs környezet rávilágított a megtakarítások fontosságára. Bár pont ebben az időszakban a kiadások emelkedése miatt sokaknak nem volt erre lehetősége, de az inflációs nyomás enyhülésével érdemes mindenkinek, így a fiataloknak is minél előbb megkezdeniük a takarékoskodást, amennyiben van rá lehetőségük” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője a felmérés adatait kommentálva. Erre jó lehetőséget kínálnak a befektetési alapok, a megtakarítási számlák, köztük kimondottan a fiataloknak szánt konstrukciók is.

Felemás képet mutatnak a fiatalok megtakarításai. Egyik oldalról kedvezőtlen, hogy a 19-29 évesek között sokan vannak, akiknek nincs semmilyen megtakarítása, az idei második negyedévben 44 százalékukra volt ez igaz. Pozitív ugyanakkor, hogy megtakarítással rendelkező fiataloknak átlagosan 783 ezer forint tartaléka volt, ami rekordot jelent a felmérés történetében. Egy évvel korábban 525 ezer forintról számoltak be, 2018 második negyedévében pedig 389 ezer forintról. A jelentős növekedésben szerepet kaphatott, hogy a fiatalok egy része a nyárra gyűjtött, a dolgozó huszonéveseknek pedig növekedett a fizetése is.

A 783 ezer forintos átlagérték valamennyi 19-29 évesre vonatkozik, ám a korosztály tagjai közül 44 százaléknak nincs megtakarítása. Akiknek van, azok átlagban 1,4 millió forinttal rendelkeznek. A fiatalok 15 százaléka 100 ezer forintnál kisebb összeget mondott, 11 százalékuknak van 100-249 ezres tartaléka, 10 százalékuk 250-499 ezer forint közötti félretett összeggel rendelkezik. Továbbá 12 százalékuk több mint 1 millió forintról számolt be.

A kutatás részletes eredményeiből az is látszik, hogy a nők és a férfiak között tetemes az eltérés: a nőknél a tartalék összege átlagosan 535 ezer forint, a férfiaknál majdnem a duplája, valamivel több mint 1 millió forint.

Jelentős eltérés látható a dolgozó és a tanuló huszonévesek között is, előbbiek egy része jó eséllyel könnyebben tud félretenni a saját keresetéből, mint mások a zsebpénzükből. A konkrét számok szerint a diákoknál 575 ezer forint az átlagos megtakarítás, az állásban lévő fiataloknál meghaladja az 1,2 millió forintot, vagyis kétszeres a különbség.

Kettősség jellemzi a fiatalok megtakarításait. Bár a megtakarítással rendelkezők aránya jelentősen emelkedett az előző negyedévhez képest, ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik hosszabb távon nem tudnának megélni rendszeres jövedelem nélkül – ez derül ki a K&H ifjúsági index felmérésből, amely a 19-29 évesek megtakarításairól is képet ad.

Javulás negyedéves szinten

A második negyedévben a fiatalok 56 százaléka rendelkezett megtakarítással, ami jelentős javulásnak felel meg az első negyedéves 49 százalékos szinthez képest. Ugyanakkor az 56 százalékos érték megfelel a felmérés korábbi negyedéves értékeinek, azaz a fiatalok korrigálták az első negyedévben bekövetkezett süllyedést. Másként fogalmazva a fiatalok egy része a téli időszakban kimerítette a tartalékait, de a második negyedévre újra tudott fel tudott halmozni valamekkora összeget. A 2010-es évek második felét bőven 50 százalék alatti értékek jellemezték. Az utóbbi években a koronavírus-járvány miatt 2020 harmadik és negyedik negyedévében 40 és 46 százalékuknak volt megtakarítása, majd 2021 első negyedévétől 2022 végéig 60 százalék közelében volt ez az arány. Összességében tehát hosszabb távon javult a helyzet a megtakarítással rendelkező fiatalok arányát nézve.

A kutatás egyik tanulsága, hogy a már iskolába járó diákoknak idejekorán meg kell tanulniuk milyen fontos a megtakarítás. Bármikor adódhat ugyanis olyan helyzet, amikor hirtelen nagyobb kiadással szembesülnek. A takarékoskodáshoz a közeledő húsvéti ünnep jó apropót nyújt, hiszen sok családban ilyenkor a fiatalok a családtagoktól pénzt kaphatnak. Emellett a tanév vége is közeledik, már érdemes tervezni a diákmunkát és az abból származó bevétel sorsát. Az összespórolt pénzből okostelefont, notebookot, vagy esetleg nyaralást, fesztiváljegyet is lehet finanszírozni. A K&H Vigyázz, kész, pénz! diákoknak megrendezett pénzügyi vetélkedőhöz készült tananyag, valamint a verseny feladatai kiemelt szerepet szánnak a megtakarítások témakörének. A résztvevő diákok ennek köszönhetően felkészülten kezelhetik a mindennapos pénzügyeiket, megtakarításaikat.

Rosszabb lett az összkép

A K&H ifjúsági indexéhez készült első negyedéves reprezentatív felmérése szerint a 19-29 éves fiatalok mindössze 49 százaléka rendelkezett valamilyen megtakarítással. Tehát a középiskolai éveket már maguk mögött tudó, felsőoktatási intézményben tanuló vagy már állásban lévő fiatalok kevesebb mint felének van tartaléka. Ez jelentős csökkenés a felmérés korábbi negyedévekben született eredményeihez képest, 2021 eleje óta ugyanis 56-60 százalékuknak volt megtakarítása. A csökkenésben szerepet játszhatott, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett árak és emiatt nőttek a fiatalok mindennapi kiadásai.

A kutatásból kiderül az is, hogy a megtakarítással rendelkező fiatalok közel 38 százaléka mindössze 1 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, vagyis ennyi ideig tudja finanszírozni az életét mindenfajta bevétel nélkül. Közel 23 százalékuknak 3 hónapra, 26 százalékuknak legfeljebb fél évre és csupán 13 százalékuknak van legalább egy évre elegendő tartaléka.

Megjegyzés: A közleményben idézett felmérésben negyedévente 300 fő vesz részt. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. Az online adatfelvétel időpontja: 2023. február 13-17.

A felmérés a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.

Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a nettó finanszírozási képesség a háztartásoknál pozitív volt, a GDP 3,3 százalékát (641 milliárd forint) tette ki. Az államnál ugyanez negatívan alakult, a hiány a GDP 13,4 százalékára rúgott (2566 milliárd forint).

Az állam pénzügyi megtakarításai egyértelműen romlottak

a 13,4 százalékos finanszírozási igény egy negyedév alatt 7,7 százalékponttal ugrott meg, de még a 2021-es év végéhez képest is 2,5 százalékponttal nőtt a hiány. Ennél rosszabb helyzetben utoljára a koronavírussal sújtott 2020-as év végén volt a magyar államháztartás. A járványt nem számítva pedig legutóbb a szocialista kormányzás idején, 2006-ban szaladt meg még ennél is jobban a hiány.

A mostani bravúrt a kiköltekezés és a hitelfelvétel kettősével érte el a kormányzat – írják. A pénzügyi eszközökön belül az állam készpénzállományából és az MNB-nél vezetett betétjeiről több mint 1100 milliárd forintnyi összeg tűnt el. Továbbá az állam kötelezettségei pedig tovább nőttek: a kincstárjegyeket főképp a háztartások, az államkötvényeket pedig a külföldiek vásárolták fel – teszik hozzá.

A 2022-es év egészében a az államháztartás nettó finanszírozási képessége (az Eximbank egyenlegével együtt) a GDP -6,1 százaléka volt (-4093 milliárd forint). Ez megfelel a kormány tavaly ősszel megemelt hiánycéljának. A végleges költségvetési hiányt majd április elején publikálja a statisztikai hivatal, ami eltérő módszertannal készül a ma publikált pénzügyi statisztikához képest.

Az államadósság-ráta a tavalyi év végére a kiköltekezés ellenére is csökkent

Az államháztartás adóssága (szintén az állami hátterú Eximbankot is beleszámítva) a GDP 72,9 százalékát érte el 2022 végén. A harmadik negyedévben ennél még magasabb, 75,2 százalék volt a ráta.

Fotó: Forbes

Érdekes fejlemény az előző kutatáshoz képest, hogy 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal, ami azt mutatja, hogy aki teheti, igyekszik spórolni, tartalékot képezni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a tartalék a megkérdezettek közel 30 százalékánál legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő.

A hétköznapokra leginkább hatással lévő nehézségek közül az élelmiszerárak növekedését (77%), általánosságban a magas inflációt (65%) és a rezsiköltségek emelkedését (51%) említették a legtöbben. Anyagi probléma esetén, aki teheti először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön, ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt. A megtakarítással rendelkezők közül egyébként 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. 20 százalék gondolja azt, hogy a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz rá, és 38% azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük (az összes megkérdezett 25%-a) igyekszik is azt rendre visszapótolni.

A megkérdezettek elsőként a saját ingatlant, a benne található, elsősorban elektronikus berendezéseket és a gépjárművet nevezték meg a szükség esetén pénzzé tehető vagyonként. A könnyen mobilizálható megtakarítások körében a készpénzt és a hagyományos bankbetétet említették a legtöbben, de egyre többen vannak azok is, akik aranytárgyak (befektetési célú aranytömb és ékszer) formájában is rendelkeznek olyan vagyonnal, amire értékes megtakarításként tekintenek. „A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság 51 százaléka tekint értékálló, jó befektetésként az aranyra. A vásárlás során ez a szempont megelőzi az esztétikai értéket is. A megkérdezettek 25 százaléka vásárolna befektetési célból aranyékszert és aranytömböt a közeljövőben” – emelte ki Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Az is fontos megállapítás, hogy továbbra is 71 százalék azok aránya, akik egyértelműen érzik a romló gazdasági helyzet hatásait. Ez a viszonylag magas szám – ami a tavaszi kutatáshoz képest egyébként nem változott – nem is annyira meglepő, hiszen a válaszadók között azok is megjelennek, akiknek ugyan nem kell kifejezetten spórolniuk, de már tapasztalják fizetésük reálértékének csökkenését. Ez a kiadások tekintetében úgy jelenik meg, hogy háttérbe szorult a nagyobb, drágább vagyoni tárgyak vásárlása. A lakás- és autóvásárlás az utolsó helyekre szorult, még az utazás is megelőzi ezeket. A lakosság számára a mindennapokban nélkülözhetetlen, nem elhagyható termékek, szolgáltatások, a kötelezettségek kielégítése került előtérbe, így például a rezsi (42% jelölte meg olyan költségként, amin már nem tud spórolni), az egészségügyi kiadások (25%) és a hiteltörlesztés (22%).

Az elmúlt évről a zálogfiókok forgalma is értékes visszajelzést ad. „Országos fiókhálózatunk adatai alapján a zálogkölcsönt igénylők száma 2022 utolsó negyedévében közel 15 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a zálogba adott tárgyak kiváltási aránya továbbra is 90 százalék felett van” – mondta Dandé Imre.

Fotó: Zlaťáky.cz/unsplash.com