A kutatás szerint a magyar háztartások hozzáállása pesszimista irányt vett az elmúlt negyedévben, a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenéssel számolnak a következő három hónapban. Közben a megkérdezettek a nominális jövedelmek érdemi növekedéséről számoltak be: júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya.

A megkérdezettek közel kétharmada 63 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, emellett 15-ről 21 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak. 4 százalékponttal kevesebben kalkuláltak anyagi gyarapodással az előző időszakhoz képest – írja a 24.hu.

A magyarok 28 százaléka nem tudná megoldani egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezését. További 41 százalékának problémát jelentene egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. Csupán a lakosság 27 százaléka tudná gond nélkül kifizetni a szóban forgó összeget.

A kutatás szerint a megkérdezettek nagyjából kétharmadának, 62 százaléknak továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját, a válaszadók 25 százaléka számolt be arról, hogy alkalomadtán nem lesz lehetősége melegen tartani az otthonát. A társadalom közel tizede kifejezetten borúlátó: 9 százaléknyian vannak azok, akik úgy érzik, hogy egyáltalán nem fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését.

Fotó: Annie Spratt/unsplash.com

Szinte mindenkinek a családjában, ismeretségi körében akad olyan, akinek a pandémia miatt újra kellett gondolnia saját helyzetét, lehetőségeit a munkaerőpiacon. Kényszer szülte, ám mégis jó alkalom lehet ez a tanulásra – persze ha felnőtt fejjel ülünk vissza az iskolapadba, olyasmit szeretnénk elsajátítani, amivel aztán hamar elhelyezkedhetünk és anyagilag is jól járunk. Ha pályaváltásról esik szó, legtöbben a különböző informatikai képzésekre gondolnak – pedig több olyan szakma is van, amelynek kitanulása esetén a biztos megélhetés szinte garantált, ráadásul még a számítógép előtt sem kell ülni egész nap. Décsi András, a DEKRA Akademie ügyvezetője elmondja, melyik az az öt felnőttképzési tanfolyam, amellyel nemcsak a munkaerőpiac, de mi is jól járunk.

Gépkezelő, avagy a modern gazdaság mozgatórugója

Az áruszállításhoz, az építkezéshez gépek kellenek, a gépek szakszerű működtetéséhez pedig emberek. Méghozzá szakképzett emberek – ilyet pedig manapság nehezen találni. Legyen szó egy targonca vagy egy földmunkagép kezeléséről, az emberi hozzáértés és gyakorlat nélkülözhetetlen. A logisztika az egyik legfontosabb területe a modern gazdaságnak, társadalmunk pedig soha nem látott mértékben termeli, szállítja és fogyasztja a különböző javakat. Az országban számtalan targoncavezetői állás van betöltetlenül, ez a szakma pedig nemcsak jól fizet, de változatos munkát is kínál – gondoljunk csak bele, olyan ez, mint egy dodzsem pálya, felnőtteknek. Hasonló a helyzet az építőipar területén is, ahol szinte folyamatos a munkaerőhiány. Az építési és felújítási munkák elvégzéséhez szükséges gépkezelőkre hatalmas szükség van, pláne akkor, ha többféle eszközhöz is értenek. Természetesen rengeteg különféle képesítést lehet szerezni, azonban a targoncavezető tanfolyam biztos kiindulópont lehet.

Fakitermelő, a biodiverzitás őre

 Az építőiparhoz köthető másik nagy tendencia az alapanyagok időszakos hiánya. Vannak hónapok, amikor az építési kedv megugrik, ilyenkor kisebb-nagyobb hiányállapotok léphetnek fel – újabban inkább nagyobbak. Legutóbb például a faanyagok elérhetősége és árváltozása vetett nagy hullámokat, éppen ezért a következő években a fakitermelő is biztos munkakör lehet. A gépi vagy kézi fakivágás rejtelmeinek elsajátítása mellett erdőtisztító vagy erdészeti munkatársként is el lehet helyezkedni, ehhez Magyarország igazán tökéletes terepet jelent, hiszen rengeteg erdő vesz körül minket. Ráadásul ahhoz, hogy az erdők biodiverzitása megmaradjon és szépen fejlődjenek az elültetett fák, folyamatos emberi munkára van szükség, ez pedig hosszú távon is garancia a biztos állásra.

Gipszkartonszerelő, a 21. századi Noé

Ma már egyetlen felújítás vagy építkezés sem képzelhető el gipszkartonozás, azaz szárazépítés nélkül. Olyan szakma ez, amelynek keresettsége csak nőni fog, aki pedig valóban hozzáértő módon el tudja végezni a munkát, annak egészen biztosan nem kell újabb megbízásokért kilincselnie. Kétségtelenül fizikai munka, mégsem annyira megerőltető, ráadásul a lakásfelújítások, építkezések csúcsidőszakát éljük, így a befektetett energiánk gyorsan megtérül. Nem utolsó szempont az sem, hogy ilyenkor bizony szó szerint megépítünk, létrehozunk valamit – ez pedig, valljuk be, igencsak jó érzés. Az elsajátítható tudás persze nem áll meg ennyiben: a gipszkartonozás mellett álmennyezet készítése, padlóöntés, valamint műszaki dokumentációk értelmezése is szerepel a tantervben.

Autóbuszvezető – utazás határok nélkül

Felejtsük el, hogy egy autóbuszvezető csak a BKK-nál vagy a Volánnál helyezkedhet el! Minden jel arra utal, hogy a tömegközlekedés további fejlődésével, bővülésével, a folyamatos urbanizációval egyre több autóbuszvezetőre lesz szükség, akik az állami szektoron kívül magáncégeknél is gyorsan, jó fizetésért helyezkedhetnek el. Garantáltan biztos állásra talál az EU-ban, aki buszvezetőnek áll. Aki szeret vezetni, annak mindenképp érdemes megfontolnia ezt a lehetőséget, és ha kicsit is ambiciózusok vagyunk, bizony a világ is kinyílhat előttünk, és ki tudja, hová juthatunk el.

Pedagógiai asszisztens, az eljövendő generációk terelgetője

Tanár vagy óvodapedagógus senkiből nem lesz pár félév alatt, ám a munkájukat segíteni egy néhány hónapos tanfolyam elvégzésével is lehet. Olyan szakma ez, amellyel szinte biztosan el lehet helyezkedni, ráadásul viszonylag rövid idő alatt értékteremtő munkát végezhetünk és segíthetjük a gyerekek fejlődését a háttérből. Arra is jó, hogy megismerjük egy intézmény dinamikáját, és eldönthessük, akarjuk-e a tanulmányainkat magasabb szinten folytatni.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy sosincs késő tanulni, szakmát váltani, hiszen egy jó szakember aranyat ér – legyen szó bármilyen munkakörről. A hosszú idő alatt megszerzett, kevésbé értékes diplomák halmozásának ideje lejárt, haladjunk a korral és válasszunk jó megélhetést nyújtó, rövidebb idő alatt elsajátítható szakmát, legyen szó saját magunkról vagy fiatalabb, idősebb családtagjainkról.

A koronavírus-járvány és az ahhoz köthető intézkedések teljesen új helyzetet teremtettek, de a pandémia megítélése egyénenként vegyes képet mutat. A Kantar Hungary piackutató felmérése a 18-65 éves, internetet használó lakosság járványhoz való hozzáállását vizsgálta. A bank saját kutatása pedig többek között arra kereste a választ, hogy milyen a magyarok jövedelmi helyzete és hogyan érinti a járvány az anyagi helyzetüket.

Átalakultak a mindennapok

A Kantar Hungary eredményei szerint a magyarok 77 százalékának alakította át a mindennapjait a koronavírus-járvány, ugyanakkor megkérdezettek 12 százaléka azt állította, semmi nem változott, nincs hatással az életükre a járvány. A lakosság 66 százaléka nagyon aggódik a koronavírus-járvány miatt, ezzel szemben 16 százalékuk, vagyis a lakosság hatoda egyáltalán nem tart a vírustól. A válaszadók 39 százaléka fél attól, hogy bármennyire is igyekszik megóvni magát, ennek ellenére megfertőződik. Az optimisták vagy inkább magabiztosak táborába 31 százalék tartozik, ők bizonyosak abban, hogy az óvintézkedéseknek és higiéniás előírásoknak eleget téve nem lesz gond.

Mi a helyzet a pénztárcával?

A járványhelyzet a mindennapi kiadásokat is érinti, de ezen a téren is vegyes a kép. A megkérdezettek 58 százaléka egyfajta figyelmeztetésként tekint a koronavírus miatt kialakult helyzetre, vagyis a pénzügyek és anyagi helyzet megtervezésében előrelátóbb lesz. Ez leginkább egyébként a 18-29 éves korosztályra jellemző. 18 százalék szerint viszont a koronavírus-járvány semmilyen hatással nincs az anyagi terveire. A gazdasági helyzetet már jóval többen látják borúsan: mindössze 16 százaléka a megkérdezetteknek bízik abban, hogy a vírus levonulásával hamar talpra áll a gazdaság, 67 százalék szerint ehhez hosszú időnek kell eltelnie, és jelentős hatása lesz a járványnak a cégekre és a munkahelyekre.

A K&H a 18-65 év közötti magyar lakosság körében végzett online kutatása a megkérdezettek jövedelmi helyzetét is felmérte. Kiderült, hogy a magyar családok közel 18 százaléka éppen hogy csak belefér a havi büdzséjébe, 10 százalékuk minden hónapban anyagi problémákkal szembesült, 3 százalékuknak pedig nélkülözniük kell a megélhetés érdekében. A háztartások 32 százalékának nincsenek megélhetési problémái, de félretenni nem tudnak, 31 százalékuk alkalmanként, 8 százalékuk pedig rendszeresen tud spórolni is a mindennapi kiadások mellett.

A kutatásokról

A K&H online kutatása 2020. március 27-e és 30-a között zajlott a 18-65 év közötti magyar lakosság körében, 500 fő részvételével.

A Kantar Hungary online kutatásában szintén 18-65 éves, internetező magyar lakosok vettek részt, amely 2020. március 20. és 22. között zajlott 600 fő részvételével.