A Munkácsy kép (részlete a nyitóképen) 40 millió forintos kikiáltási árról indult és egészen 155 millió forintig menetelt. A Virág Judit Galéria aukcióján számos tétel iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott, több alkotást is a kikiáltási ár sokszorosánál, akár tízszeresénél ütöttek le.

Vaszary János Virágrendezés című 1909-es alkotása egy békahegyi kis házban született. A kép azt a meghitt pillanatot örökíti meg, amint a festő felesége, Mimi virágokat rendez a ragyogó nyári napsütésben. Vaszary az egyik legkeresettebb magyar festő, könnyű ecsettel festett, színes, látványos és életvidám képei hihetetlenül népszerűek. A Virágrendezés 65 millió forintról indulva 90 millió forintig kapaszkodott fel.

Kondor Béla 1961-es Apáca és a pap című képét a tragikusan rövidre szabott életmű egyik legfontosabb darabjaként tartják számon. A 36 millió forintos kikiáltási árral induló jelentős alkotás végül 50 millió forintért talált új tulajdonosra.

Monumentális festményekből nem volt hiány az árverésen: Mattis-Teutsch János dupla aktos képéért 34 millió forintot fizetett új tulajdonosa. A kalapács lesújtását több percig tartó licitharc előzte meg, a kép 16 milliós kikiáltási árral került a közönség elé.

Czigány Dezső Cézanne-t idéző, mesterien megfestett csendélete 40 millió forintért kelt el.

Az este folyamán a tételek között szerepelt Mednyánszky László egyik nagyméretű és lenyűgöző alkotása, az 1895 körül született Fényködös táj. A különc arisztokrata előszeretettel járta egyedül a vadont és festette meg a szeme elé táruló természeti csodákat. Ez a képe a Tátrában készült, a festményt a napfény és a köd játéka teszi rejtelmessé, spirituálissá. A Fényködös táj végül 17 millió forintnál állt meg a licitálásnál.

Czigány Dezső a csendéletek mestere, a tökéletességig fejlesztette a műfajt. Czigány a korai magyar modernizmus egyik legjelentősebb alakja, plasztikusan modellált, pontos arányokkal felépített csendéletei a Cézanne-i hagyományokat elevenítik fel. A most kalapács alá kerülő, Csendélet című, 1920 körül készült festménye 40 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 70-100 millió forint.

Mattis-Teutsch János művészetét egy monumentális dupla aktos kép képviseli az októberi 15-i aukción. Az Aktos kompozíció 1930-ban született, és már 1933-ban, Brassóban ki volt állítva. A kép egy olyan absztrakt ember-típust jelenít meg, amely leegyszerűsített formáival minden emberi és művészi gondolatot ki tud fejezni. A kép impresszív méretével is lenyűgözi a nézőt. Kikiáltási ára 16 millió forint.

Kondor Béla 1961-ben alkotta meg az Apáca és a pap című képet, amely ​a​z életmű legjelentősebb darabjai között foglal helyet. Kondor az ötvenes-hatvanas évek elejének központi, kultikus figurája volt​, akinek ez a remekműve 36 millió forintos kikiáltási árral kerül árverésre, becsértéke 60-80 millió forint. A németalföldi hagyományokat felelevenítő kép a modernség és korszerűség, továbbá egy univerzális világkép magas fokú művészi szintézise.

Mednyánszky László dúsgazdag arisztokrataként a szegények, az elesettek pártfogoltja volt. Drámai erejű portrékon mutatta be életüket. Művészetének másik forrása maga a természet: tátrai barangolásai során lírai tájképek sokaságát festette. Fényködös táj című, 12 millió forintos kikiáltási árról induló nagyméretű festménye (a nyitóképen) is a természet szeretetéről és rejtelmességéről szól. A most aukcióra kerülő remekművén a magát Öreg kutyának nevező művész a ködben és napfényben egyszerre vibráló tájat örökítette meg.

A Virág Judit Galéria őszi aukcióját október 15-én tartják a Budapest Kongresszusi Központban. Az aukciós kiállítás nyitvatartási időben megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

A leglátványosabb mind közül az a római stílusú óriásváza, amely elsőre úgy tűnik, mintha bronzból készült volna, pedig egy bravúrosan megmunkált és díszített kerámiáról van szó, amely teljesen különbözik a Zsolnay többi tárgyától. „Ez egy magányos, társtalan remekmű, amely a historizmus és a szecesszió határán billeg és kreativitásával, technikai tökéletességével önbizalmat sugároz. Azt üzeni a konkurenciának, hogy amit más álmodni sem mer, azt mi tökéletesen megvalósítjuk” – mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa. Az óriásváza máris rekordot döntött, hiszen 15 millió forintos kikiáltási árával a valaha meghirdetett legértékesebb Zsolnay-tárggyá vált. A váza becsértéke 30-40 millió forint. 

Szintén a decemberi aukció kiemelt műve Vaszary János Tóvárosi tájkép, Tata című alkotása 1912-ből, amely 55 millió forintos kikiáltási indul. 1909-től kezdve Vaszary János feleségével, Rosenbach Máriával a tavaszi és nyári hónapokat Tata-Tóvároson töltötte. 1910-ben vásárolták meg azt a telket, amely szökőkútjaival, színes virágágyásaival nemcsak pihenést biztosított a házaspár számára, hanem inspirálta is művészt. A tatai tavat ábrázoló kép kompozícióját Vaszary főleg a sárga, a lila, a kék és a zöld színek összeütköztetésére alapozta. 

A gyűjtők nagyon várták már Czóbel Béla Párizs, L’avenue du Maine című festményének felbukkanását. A 26 millió forintos kikiáltási árról induló festmény akkor született, amikor Czóbel 1925 őszén megérkezett Párizsba. Első szállása a L’avenue du Maine 71. számú házában volt – ennek az ablakából festette az utca átellenes oldalát. Az aukcióra kerülő kép legközelebbi párhuzama a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

Aukcióra kerül Mednyánszky László egy csodálatos, 1911-ben készült képe, a Holdvilágos tóparti táj is. A festmény kikiáltási ára 7,5 millió forint, becsült értéke 12-16 millió forint. A festmény Mednyánszky egyik kedvenc témáját dolgozza fel: a természetet, azon belül pedig a mozgó vizet.

Igazi ritkaságnak számít, hogy Czigány Dezső két kivételes csendélettel is képviselteti magát. Az 1930-as években festett Csendélet aktos kompozícióval című kép kikiáltási ára 15 millió forint, a Csendélet című alkotás 10 millió forintról indul. 

A korai magyar modernizmus egyik legkiválóbb mesterétől, Boromisza Tibortól két festmény is szerepel a kiírásban.  A szatmárnémeti piac misztikus megvilágításban című kép 18 millió forintos, a Tavaszi táj 14 millió forintos kikiáltási árról várja a liciteket.

A Virág Judit Galéria már korábban bejelentette, hogy aukcióra bocsátja Tihanyi Lajos Tájkép Margit-híddal és Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgy című festményét. Előbbi 100 év után a semmiből került elő, utóbbi pedig már 2002-ben abszolút aukciós rekordot döntött – a szakma már akkoriban is “magyar Mona Lisának” nevezte el. A festményeket, és a téli aukció minden egyes darabját a nagyközönség december 2-tól, két héten át ingyenesen megtekintheti a Virág Judit Galériában.

Hatalmas érdeklődés övezte az este egyik fő szenzációját, Nemes Lampérth József különleges csendéletét. Csakúgy, mint Csontváry Kosztka Tivadar esetében, sokszor évtizedek telnek el, míg árverésre kerül egy-egy Nemes Lampérth kép. A Csendélet cserepes növényekkel és tányérral című, 1916-os olajfestményt 2003 tavaszán épp a Virág Judit Galéria árverezte el. A rövid életű művész alkotása 90 millió forintért kelt el.

Vaszary János több műve is kalapács alá került. A Piranói kikötő halászhajókkal című festményért hatalmas licitharc bontakozott ki az este során, 20 millió forintról egészen 50 millió forintig emelkedett az ára. A harmincas évek mozgóképeiből és plakátjairól is ismert „vamp” hölgy a főszereplője Vaszary Nő cigarettával című festményének – az ondolált hajú, rúzsos ajkú, cloche kalapos nőt ábrázoló képet 24 millió forintnál ütötték le.

Czóbel Béla Zeebruggei bárkák című képe a festőnek Brugge városához köthető különleges kapcsolatáról árulkodik – a festmény mindössze pár éve került elő. A muzeális értékű, minden porcikájában gyűjtői darab 40 millió forintért lelt új tulajdonosára.

„Hatalmas művészeti szenzációként értékeljük Nemes Lampérth csodás csendéletének felbukkanását, hiszen az elmúlt harminc évben mindössze hat jelentős olajfestménye került aukcióra. Nemes Lampérth 25 éves kora előtt alkotta meg élete fő műveit, akárcsak Czóbel Béla. Mellettük Vaszary János alkotásaira is lehetett ma licitálni, és büszkék vagyunk rá, hogy tavaszi aukciónk anyaga ennyire megmozgatta a hazai műgyűjtőket. Számtalan alkotást bőven becsérték felett tudtunk értékesíteni” – mondta el Kelen Anna, árverésvezető, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A klasszikus alkotásokat felvonultató árverésen hatalmas érdeklődés övezte a Törőcsik Mari hagyatékából kalapács alá kerülő Mednyánszky László festményt is. Az Alkonyati táj egykoron a színésznő és férje, Maár Gyula nappaliját díszítette. A különleges hangulatú monumentális olajfestmény 12 millió forintról indult és végül 44 millió forintért kelt el.

Törőcsik Mari és Maár Gyula nappalijának falát díszítette az a Mednyánszky László tájkép, amely most 12 millió forintos kikiáltási árról várja a liciteket. A olajfestmény a tájábrázolások mesterének számító festő egyik különleges hangulatú, monumentális alkotása. Törőcsik Mari és Maár Gyula 1972-ben házasodtak össze, és a Kossuth-díjas rendező haláláig, 2013-ig éltek együtt. A művész házaspár sokat dolgozott együtt, legnagyobb közös sikerük az 1976-os Déryné, hol van? című film, amit Maár írt és rendezett, és amelyért Törőcsik elnyerte a legjobb női színésznőnek járó Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon. Törőcsik Mari 2021-ben hunyt el.

A film- és a showbusiness világa az aukció egy másik festményének történetében is fontos szerepet kap. Tihanyi Lajos Hegyes táj (1911) című képe a siket festő egyik kedvence volt. Tihanyi a számára legkedvesebb alkotásoktól csak nehezen, hosszas unszolásnak engedve és magas áron tudott megválni. A kedvenc műveket akár évtizedeken keresztül is futtatta a különböző tárlatokon. Tihanyi a Hegyes tájat az 1912-es budapesti debütálás után Bécsben is bemutatta, majd első amerikai kiállítására San Franciscóba vitte, ahol csak négy jelentős festménnyel jelentkezhetett. Később a Brooklyn Museumot is megjárta a kép, amit aztán eladott Sir Alexander Korda filmrendezőnek, de az első monográfiájába még ekkor is beszerkesztette.

A Korda fivérek – Sándor (Alexander), Vince és Zoltán – a filmipar történetének nagy hatású, legendás alkotói, emellett pedig lelkes műgyűjtők is voltak. Tihanyi Lajost személyesen ismerték, barátságuk talán már Budapesten elkezdődött, azonban Párizsban mélyülhetett el. „A rajongás mindkét fél részéről adott lehetett, mert a Korda-testvérek mecénásként és vásárlóként is feltűntek Tihanyi életében, a festő pedig rajongott az akkor már világhírű alkotók filmjeiért” – mondta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze. Alexander Kordához olyan jelentős Tihanyi-képek kerültek, mint az utóbbi évtizedek aukcióin szenzációként szereplő 1912-es Bölöni portré, az 1911-12-es Kompozíciós vázlat és az 1917-es Akt stúdium, amelynek árverésre bocsátásakor a festmény hátoldalán egy korábban ismeretlen női portré is előkerült. Az említett művek kivétel nélkül a Virág Judit Galériában aukcióin adták el. A Hegyes táj kikiáltási ára 40 millió forint.

A klasszikus műveket felvonultató aukciót május 17-én tartják a Budapesti Kongresszusi Központban. A május 17-i aukciót követően a Virág Judit Galéria május 18-án tartja időzített online grafikai aukcióját.

Az összes művet május 4-16. között bárki megtekintheti ingyenesen a Virág Judit Galériában.

Dénes Valéria festményének felbukkanása a magyar művészettörténet felbecsülhetetlen értékű nyeresége, amit jól mutat, hogy már az aukciót megelőzően beválogatták a 2020-as kubista kiállításra. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több, mint egy tucat festményt ismerünk, eddig felbukkant művei 30-50 millió forint között találtak gazdára. A belga Bruges városrészletét ábrázoló monumentális kép kikiáltási ára 36 millió forint volt, amiért drámai licitharc alakult ki. Telefonon és a helyszínen is rengeteg ajánlat érkezett, végül Dénes Valéria életművének legkiemelkedőbb darabja 110 millió forintért kelt el, amivel ő lett az első női festő az alkotásaikkal százmillió forint feletti leütési árat elért magyar festők csoportjában.

Az aukció második legmagasabb áron megvásárolt műalkotása Vaszary János Virágcsendélete lett. Az 1930-as években készült, virtuóz színpalettát felvonultató festményért 70 millió forintot fizettek. Alig maradt el tőle Kádár Béla Nő macskával című festménye, amely 65 millió forintért cserélt gazdát. Az 1920-as évek berlini forgatagában készült, a Bauhaus és a konstruktivizmus jegyeit hordozó grandiózus olajkép közel 100 év után került Magyarországra. Scheiber Hugó szintén Berlinben festette a nagyvárosok dinamizmusát bemutató sorozatának kiemelkedő darabját, a Stadion című olajképet, amely 28 millió forintért kelt el. Gulácsy Lajos Várakozás című grandiózus festménye a művész korai korszakának fontos darabja. A műalkotást 20 millió forintért vásárolták meg. Az első világháború krónikásának, Mednyánszky Lászlónak Alkonyat című alkotását 12 millió, a Nyolcak tagjának, Márffy Ödön Vörös ruhás nő c. festményét 9,5 millió, Perlrott Csaba Vilmos Párizsi csendélet c. alkotását 9 millió forintért vásárolták meg.

A Virág Judit Galéria aukcióinak elmaradhatatlan tételei a Zsolnay-kerámiák. Egy Apáti Abt Sándor tervei alapján készült vázánál 4,6 millió, míg egy Mack Lajos formaterve alapján készült, viharban álló női alakkal díszített vázánál 3,8 millió forintnál koppant a kalapács. Telefonos licitharc bontakozott ki egy sárkányos tálért, ami végül a kikiáltási ár négyszereséért, 4 millió forintért kelt el.

Vedres Márk Emberpár című patinázott bronz szobra 1,4 millió forintos kikiáltási árról indulva végül 4,2 millió forintért cserélt gazdát.

A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt években egyre kiemelkedőbb figyelem övezi a Virág Judit Galéria aukcióin szereplő kortárs alkotásokat is. A tavaszi árverésen 50 tétel szerepelt, melyek közül többnél is komoly telefonos licitharc bontakozott ki. Az Iparterv-csoport tagjainak művei kiemelkedően szerepeltek az aukción: Nádler István Háromszög A/2 című festménye 7,5 millió, Jovánovics György gipsz reliefje 6,5 millió, Keserü Ilona Madzagírás című alkotása 6 millió, Bak Imre Clean, Pure c. alkotása 2,6 millió forintért talált gazdára.

A nemzetközi piacon is különlegesnek számít a páros aukcióvezetés. A Virág Judit Galéria tavaszi árverését Virág Judit és Kelen Anna közösen vezették, a tételek összleütési értéke közel 635 millió forint lett.

Az árverés az Autistic Art Közhasznú Alapítvány támogatására szervezett jótékonysági licittel indult. A résztvevők a galéria tulajdonosainak saját gyűjteményéből felajánlott két műre – Szurcsik József Haltruizmus és Radák Eszter Retro II című képére –, valamint az autista művész, Réti Kristóf Figurák című alkotására és egy limitált kiadású Frey Wille ékszerre licitálhattak. A négy tétel 1,83 millió forintért kelt el, az összeget autista lakóotthonoknak juttatják el.

Már hetek óta lázban tartotta az aukciók iránt érdeklődőket a várható Rippl-Rónai- és Vaszary-életműrekord, így a Virág Judit Galéria téli aukcióját kiemelt érdeklődés övezte, a látogatók zsúfolásig megtöltötték a Budapest Kongresszusi Központot. Hazai aukción eddig még soha nem szerepelt Rippl-Rónai-alkotás 100 millió feletti leütéssel. Ezen az estén a festő életének egyik főműve, a kukoricás stílusban készült, Cyniák fehér vázában 90 millió forintos kikiáltási árról indulva életműrekordnak számító, 170 millió forintos áron kelt el.

140 millió forintért vásárolták meg Vaszary János egyik legismertebb nagyvárosi veduta-képét, A pesti Duna-korzót. Az itáliai corsók és piazzák inspirálta festmény így szintén életműrekordot ért el, gazdagítva a legértékesebb magyar remekművek listáját. Vaszary egy másik festménye, az Akt strandsátorral pedig 34 millió forintért cserélt gazdát az aukción. Komoly érdeklődés övezte Batthyány Gyula bordélyházak és örömlányok világát idéző piktúráját is. A Kupleráj egy ironikus hangvételű, meseszerű szereplőket felvonultató alkotás, ami 20 millió forintos kikiáltási árról indulva, hosszas licitharc után végül 46 millió forintért kelt el.

Munkácsy Mihály Szerelmi dal című festménye 32 millió, Tihanyi Lajos Szécsénykovácsi kastély című alkotása 28 millió, Paál László Faluvége című műve 24 millió, Egry József Balatoni táj fákkal című alkotása 22 millió, Mednyánszky László Tóparti táj napnyugtakor című festménye 17 millió, Kádár Béla Falusi jelenete pedig 9,5 millió forintért cserélt gazdát. A felsőbányai ciklus egyik legszebb, legtöbbet reprodukált és kiállított, emblematikus festményét, Patkó Károly Felsőbányai táj című művét a nagyközönség utoljára 2001-ben, az Árkádia kiállításon láthatta. Az alkotásért 26 millió forintnál koppant a kalapács.

Több mű is – hosszú licitharcok után – a kikiáltási ár sokszorosáért kelt el az este folyamán: a nagybányai művésztelep egyik alapítójának, Iványi Grünwald Béla Papagáj című alkotása 1,6 millió forintról indulva 7 millió forintért, Kisfaludi Strobl Zsigmond Merengő nő című szobra 2 millió forintos kikiáltási árról 8,5 millióért, Ilosvai Varga István Asztali csendélete 360 ezer forintról indulva 2,4 millióért, Jaschik Álmos Búcsúzás című illusztrációja 240 ezer forintról indulva 1,2 millió forintért.

A Virág Judit Galéria aukciójáról ezúttal sem maradhattak el az értékes Zsolnay kerámiák, melyek közül egy erdős táj látképével díszített tál és egy repülő lóhalas tál is 4 millió forintért kelt el.

A 216 tételt felvonultató, megközelítőleg 652 milliós összkikiáltási árról induló aukción a terembeli és telefonos licitharcok közepette az est végén csaknem 990 millió forintos összleütési értéket ért el a galéria.