A Medián friss kutatása szerint a korrupció és a kormány gazdaságpolitikája miatt van válság

Kovacs Geza — Wed, 29 Mar 2023 12:34:19 +0000

A magyarok elsöprő többsége, több mint négyötöde („nagyon” vagy „elég”) súlyosnak minősítette a magyar gazdaság válságát a HVG számára készített friss Medián-kutatásban.

Arról, hogy a krízisnek melyek a fő okai, a teljes szavazókorú népességben az alábbi eredmény született:

korrupció (77%),
gazdaságpolitika (63%),
háború (60%),
szankciók (57%),
koronavírus (47%),
időjárás (45%),
bevándorlás (41%).

Annak, hogy a pártszimpátiában megmutatkozó Fidesz-fölény dacára kormánykritikus szempontok vezetik a listát, az lehet a magyarázata, hogy azokat még a kormánypárti szavazók egy része is magáévá tette, a kormányzati gazdaságpolitika és a korrupció bírálata pedig a Mi Hazánk támogatói körében sem elhanyagolható. A politikai megosztottság a gazdaságpolitikát hibáztató álláspontnál a legélesebb a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, de a szankciók és a bevándorlás megítélése ügyében is markánsan eltér a két tábor véleménye – írja a 24.hu.

A kutatás szerint ugyanakkor az már önmagában is vízválasztó, ki hogyan érzékeli a válságot és mértékét. A teljes szavazókorú népességen belül a válságot 35 százalék nagyon, 48 százalék elég súlyosnak tartja. A legutóbb még összefogó ellenzék szimpatizánsainak abszolút többsége nagyon súlyosnak tartja a helyzetet, miközben csak a Fidesz-szavazók 15 százaléka látja így, egyharmaduk bagatellizálja a krízist – teszik hozzá.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

HVG: Újra négyötödösnél nagyobb többség áll ki Magyarország EU-tagsága mellett

Kovacs Geza — Wed, 15 Mar 2023 14:40:32 +0000

A kormányzati kommunikáció ellenére nőtt az EU-s tagság támogatottsága Magyarországon a Medián felmérése szerint, amit a hvg.hu ismertetett.

A megkérdezettek 53 százaléka teljes mértékben, további 31 százalék pedig inkább támogatja az ország EU-s tagságát, vagyis84 százalékáll a unió pártján. Mindössze 14 százalék ellenzi a tagságot, ezek közül 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagyon ellene van.

Valamennyi pártnál többségben vannak az EU-pártiak, a Fidesznél és az EU-ellenes Mi Hazánknál is. A Fidesznél összesen 77 százalékos többséget alkotnak az EU-s támogatók, az ellenzők 22 százaléknyian vannak, 63-37 százalék ez az arány.

Megkérdezték az esetleges huxitról is az embereket. Erre az emberek több mint háromnegyede nemmel szavazna. Az összes megkérdezett kétharmada pedig akkor is a kilépés ellen szavazna, ha Orbán Viktor miniszterelnök a kilépésre buzdítana – írja a 24.hu.

Fotó: Christian Lue/unsplash.com

Háttér Társaság: a többség védené az LMBTQI embereket a diszkriminációtól

Tokaji Tamás — Wed, 01 Feb 2023 03:35:00 +0000

A Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatja, a társadalmi elfogadás az LMBTQI személyek felé érdemben nem csökkent. A többség támogatja a hátrányos megkülönböztetés elleni állami fellépést. A decemberi kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek majdnem felének van már LMBTQI ismerőse: 2018-ban ez még csak minden ötödik emberre volt igaz. Ez a tendencia bíztató: azt mutatja, hogy egyre többen mérik fel úgy, hogy biztonságos számukra előbújni, kevésbé tartanak elutasítástól a család, a barátok vagy akár a munkatársak részéről.

2020 májusában a kormánytöbbség az LMBTQI emberek elleni kormányzati gyűlöletkampány első jogalkotási lépéseként ellehetetlenítette a transz és interszex emberek számára nemük jogi elismertetését, a felmérésből viszont kiderül, hogy a társadalom közel háromnegyedes többsége (72%) szerint igenis engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban – fogalmaz a Háttér Társaságnak a kutatást ismertető közleménye.

Az azonos nemű párok szülőségét támogatók aránya is biztató. Többségben vannak (56%), akik egyetértenek azzal, hogy “azonos nemű pároknak is lehetővé kellene tenni, hogy gyermeket fogadhassanak örökbe”. A társadalom kétharmada (66%) szerint azonos nemű párok is lehetnek jó szülők..

Minden második válaszadó inkább egyetért azzal a kijelentéssel, hogy “helyes, ha 14 és 18 év közötti fiatalok az iskolai tananyag keretében találkoznak a homoszexualitás témájával”. 2021-ben 55%, a mostani felmérés szerint már 60% ellenzi az LMBTQI emberek tévébeli megjelenítésének cenzúrázását.

A válaszadók 62%-a értett egyet azzal, hogy az állam feladata, hogy fellépjen az LMBTQI embereket érő hátrányos megkülönböztetés ellen. Jelentős többségben (71%) vannak azok, akik elutasítják az állítást, hogy a melegek és leszbikusok megrontanák a gyerekeket.

„A kutatásunk is megerősítette, hogy az elmúlt másfél év homofób és transzfób kormányzati propagandája érdemben nem rontotta az elfogadást. A hazug és gyűlöletre építő politikának nincsen társadalmi többsége. Mi a Háttér Társaságnál továbbra is azon dolgozunk, hogy az LMBTQI emberek mindennapjait megkönnyítsük, és egy mindenki számára biztonságos társadalomban élhessünk.” – mondta Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

Az idézett közvélemény-kutatást a Háttér Társaság megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2022. december 9-e és 15-e között, 1000 fős országos reprezentatív mintán telefonos megkérdezéssel. Az adatközlés során a válaszadástól elzárkózókat, illetve a kérdésben állást foglalni nem tudókat figyelmen kívül hagyták.

A magyarok elsöprő többsége támogatja uniós tagságunkat

Tokaji Tamás — Wed, 29 Jun 2022 02:35:19 +0000

A magyar lakosságnak továbbra is elsöprő (közel kilenc tizedes) többsége az ország EU-tagsága mellett van, és ez pártállástól majdnem függetlenül igaz: egyedül a Mi Hazánk Mozgalom szavazói körében kisebb a támogatás, de ebben a körben is meghaladja a kétharmadot. A Medián május végén készült 1000 fős országos reprezentatív felmérése szerint a kormányoldal és az ellenzék között lényegében csak annyi a különbség, hogy a fideszesek körében kevesebben vannak olyanok, akik „teljes mértékben”, és többen, akik csak „inkább” támogatják Magyarország tagságát az Unióban.

A szinte egységes társadalmi támogatás ellenére egyre gyakrabban fogalmazódik meg az aggodalom, hogy a szélesedő konfliktusok nem fognak-e oda vezetni, hogy akár a kilépésünk is napirendre kerülhet. Erre a magyar társadalom minősített többsége egy feltételezett népszavazáson is nemet mondana, és közel kétharmad még akkor is az EU-ban maradásunkra szavazna, ha Orbán Viktor a kilépés mellett kampányolna. A kormánypárti szavazók pontosan kétharmada voksolna a maradásra, és az utóbbiak közül is minden második (55 százalék) a miniszterelnökkel szemben is kitartana az álláspontja mellett. Az európapártiság a leginkább az iskolai végzettséggel függ össze: a diplomások 82 százaléka minden körülmények között a maradásra szavazna. Ez az arány az érettségizettek körében 64, a szakmunkásképzőt végzettek körében 57, a nyolc általánost végzettek körében pedig 43 százalék.

A reprezentatív felmérés rövid összefoglalója a Medián Facebook-oldalán jelent meg.

444: Ugyanolyan rossz véleménnyel vannak a magyarok Ukrajnáról, mint Oroszországról

Kovacs Geza — Mon, 09 May 2022 08:30:27 +0000

Nagyban befolyásolja Oroszország, illetve Ukrajna és a háborús konfliktus felelőseinek megítélését a politikai pártpreferencia Magyarországon – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amit a 444 megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készített.

Az 1000 fős országos reprezentatív mintán végzett kutatás részben ismétlése a Medián – szintén a 444 megbízásából készült – 2018. januári felmérésének, és ezzel lehetővé teszi az adatok időbeli változásainak összehasonlítását.

A legkönnyebben levonható általános megállapítás a kutatás alapján az, hogy a magyarok az elmúlt években még bizalmatlanabbak lettek a nemzetközi környezettel szemben. 2018-ban az látszott, hogy a világ nagyhatalmai közül a nyugat-európai országokról van a magyaroknak a legjobb véleménye (száz fokú skálán Nagy-Britannia 62 pont, Németország 60, Franciaország 55), de ezeket csak nem sokkal követte az Egyesült Államok (54), Kína (51) és Oroszország (48).

Négy éve megállapítható volt, hogy Oroszország megítélése lassan, de egyértelműen javult: 2003-ban csak 36 ponton álltak, 2007-ben már 40-en, 2014-ben 44-en – írják.

Fotó: Loris/unsplash.com