Ez utóbbi leegyszerűsítve egyébként azt jelenti, hogy az egyre növekvő összetettségű adathalmazokból többrétegű szűrés segítségével a számítógép kiválogatja azokat az adatokat, amelyek valamilyen logika mentén összetartoznak.

„Úgy képzeljük el” – igyekszik illusztrálni Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője – „mintha a gyerekszoba szőnyegén szerteszét szórt legókat szeretnénk szortírozni. Megtehetjük ezt színek, formák, méretek vagy funkciók szerint is – csak egyrészt nagyon sokáig fog tartani, másrészt egy-egy legódarab többféle csoportba is besorolható”. Egyebek között az ilyen szisztematikus leválogatásokban segíti a bankárokat a generatív mesterséges intelligencia, amelynek a használata egyre elterjedtebb a pénzügyi szférában. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a mesterséges intelligencia nem legót, hanem digitális adatokat válogat szét és rendez értelmezhető csoportokba. Az egymásra hasonlító adatcsoportok gyors felismerése nagyon jól jöhet például akkor, amikor pénzügyi csalásra utaló jeleket érzékel a rendszer – így a bank idejekorán be tud avatkozni. Ha kell, a mesterséges intelligencia szövegeket kivonatol, tartalmat gyárt vagy éppen szoftvereket ír, algoritmusokban keresi és javítja ki a hibákat.

Ahhoz, hogy az alapvetően pénzügyekre szakosodott banki közép- és felsővezetők saját adatelemző és informatikai fejlesztő kollégáikkal eredményes párbeszédet tudjanak folytatni, nélkülözhetetlen az új szakterület alaposabb elsajátítása. Mert az nem kétséges, hogy a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó technológiák fénysebességgel fejlődnek és épülnek be az üzleti folyamatokba. Gondoljunk csak bele: több évbe telt, amíg az okostelefonokon történő mobilbankolás elterjedt – az Egyesült Államokban csak mostanában haladta meg a mobilapplikáció használata a „hagyományos” netbankokét. Ehhez képest a mesterséges intelligencia alkalmazása töredék idő alatt terjed, hiszen csak 2023 elején tört be, és máris teret nyert magának.

A McKinsey Global Institute elemzése szerint a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásából a bankszféra kiemelkedően sokat tud profitálni. A szervezet becslése szerint a nyereség ‒ elsősorban a hatékonyságjavulás révén ‒ globális szinten évente valahol 200 és 340 milliárd dollár között mozoghat. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazása szinte minden pénzügyi szakterületet érint

Az új technológiai alapjaiban változtatja meg a banki üzleti folyamatokat. „A kérdés csak az, hogy hol és hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát a leghatékonyabban” – mondja Németh Balázs. A K&H Bank már 2022 végén bevezette mesterséges intelligencia-alapú digitális pénzügyi asszisztensét – melyet Kate-re kereszteltek –, és nem egészen egy év alatt odáig fejlesztették, hogy elsőként és egyedülikén a magyar pénzpiaci szolgáltatók közül már hangvezérléssel képes végig vinni teljes folyamatokat, így például szóbeli utasítás alapján képes forintátutalásra. A tapasztalatok szerint az ügyfelek érdeklődőek és nyitottak: januárban már átlépte a félmilliót azoknak a K&H-s ügyfeleknek a száma, akik valamilyen formában már kipróbálták Kate szolgáltatásait. „A mesterséges intelligencia sikeres bevezetésének kulcsa, hogy az ügyfél igényeiből visszafelé haladva, felhasználói szemszögből kezdjük el a termék- és szolgáltatásfejlesztést” – vallja Németh Balázs, aki szerint a kérdés, hogy miként lehet az ügyfél életét megkönnyíteni. „Az ügyfél fejével kell gondolkodni” – teszi hozzá. Ez a megközelítés megköveteli a folyamatok újragondolását, új mesterséges intelligencia-alapú megoldások bevezetését, amelyek egyszerre ügyfélközpontúak, és egyben képesek tanulni is a felhasználók visszajelzéseiből”. Ezt hívják egyébként a szakemberek „megerősítéses tanulásnak”, és ez is egy olyan kifejezés, amelyet jó, ha a bankárok is megjegyeznek.

Photo by Carlos Muza on Unsplash

„A történelem arra tanít bennünket, hogy a súlyos gazdasági megrázkódtatások után egyaránt következhet stagnálás és lassú kilábalás, ahogy azt például a globális pénzügyi válság után láthattuk, de gyors fellendülés is, ahogy az a második világháború után történt. Hogy mire számíthatunk most, elsősorban attól függ, hogy a kereslet elég erős lesz-e a gazdaság újraindításához, és hogy a cégek végrehajtják-e a szükséges termelékenységjavító intézkedéseket, különösképpen azokban az iparágakban, amelyeknek hatása számottevő a teljes nemzetgazdaság teljesítményére nézve” – mondta Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője.

A tanulmány, amelynek a címe „Vajon visszatér a termelékenység és a növekedés a járvány előtti szintre? a legújabb eleme annak az MGI által megjelentetett sorozatnak, amely a járvány utáni gazdasági helyzet különböző aspektusait járja körül, és az MGI-nek az elmúlt 30 évben készült ország- és szektorspecifikus tanulmányaira épül. A tanulmány szerint az iparágaikat vezető „szupersztár” vállalatok több téren is jelentős előrehaladást értek el az elmúlt időszakban. Jelentősen növekedett a termelékenységük, és a 2024-ig tartó időszakban is várhatóan évente 1 százalékponttal fog tovább bővülni. Ez a termelékenységnövekedés várhatóan több mint a kétszerese lesz annak, amit a globális pénzügyi válságot követően tapasztaltunk – a középtávú növekedést tekintve ez mindenképpen pozitív következménye az egyébként pusztító járványnak.

„Azt gondoljuk, hogy valódi esély nyílt a termelékenység növelésére nemzetgazdasági szinten, a felgyorsult digitalizáció és automatizáció, a növekvő agilitás és a járványhelyzetre adott válaszokként előtérbe került új üzleti modellek bevezetése révén. Ám ahhoz, hogy ez az esély valósággá váljon, arra van szükség, hogy az imént említett ösztönző hatások minél szélesebb vállalati kört érintsenek, és hogy a kereslet megerősödjön. Mindkettő lehetséges, de egyik sem történt még meg – magyarázza Jan Mischke, az MGI partnere. – A mostani adataink szerint a termelékenységjavító intézkedések zömét eddig csak legnagyobb, „szupersztár” vállalatok vezették be, és ezek hatása is többnyire a hatékonyságra korlátozódik, a termelés- és árbevétel növelésre kevésbé. Beavatkozás nélkül, megvan a kockázata annak, hogy növekedni fog a társadalmi egyenlőtlenség és a munkanélküliség, ami alááshatja a kereslet erősödését épp egy olyan időszakban, amikor a leginkább szükség volna rá.”

“A vállalatoknak lépniük kell azért, hogy enyhítsék a rájuk nehezedő nyomást. Az alacsony keresletből következő kockázatokat azzal mérsékelhetik, ha – a puszta hatékonyságnövelés helyett – az ellátási láncaikat támogatva és a fenntarthatóságot növelő projekten keresztül igyekeznek árbevétel-növekedést elérni, miközben figyelmet fordítanak a munkavállalóik átképzésére is” – állítja Jonathan Woetzel, az MGI igazgatója.

A tanulmány 5500 vállalatvezető bevonásával készült Amerikában és Nyugat-Európában, és nyolc iparágat vizsgál meg. A tanulmány főbb megállapításai a következők:

A bizonytalanság ellenére voltak olyan vállalatok, amelyek bátor, a termelékenységüket hosszú távon javító intézkedésekkel reagáltak a járványhelyzetre. Néhány vállalat gyorsan átállt az online kommunikációs csatornák használatára, az automatizált feladatvégrehajtásra a termelésben, növelte a működési hatékonyságát és felgyorsította a döntéshozatali mechanizmusait. A vállalatok 20-25-ször gyorsabban hajtották végre a digitális átállást, mint ahogy azt korábban lehetségesnek tartották. Az egyik európai kiskereskedelmi vállalat nyolc hét alatt ért el akkora előrehaladást ezen a téren, mint amennyire három év alatt volt képes a járvány előtt.

• A mérhető eredmények egyelőre koncentráltan jelentkeznek egyes vállalatoknál és szektorokban, különösen az Egyesült Államokban. 2020 harmadik negyedévében a K+F kiadások, a beruházások, vagy a vállalategyesülések és felvásárlások (M&A) emelkedése olyan szektorokra korlátozódtak (IT és professzionális szolgáltatások), amelyek már korábban is élenjáróak voltak az említett területeken, és azon belül is a legnagyobb, „szupersztár” cégekre, főként az Egyesült Államokban.
• Amennyiben a vállalatok a hatékonyságot javító intézkedéseket folytatni tudják, és a kereslet is helyreáll, jó esély mutatkozik arra, hogy a termelékenység évi egy százalékponttal javuljon a 2024-ig tartó időszakban. Egy ilyen mértékű javulás duplája a 2008-09-es válságot követő termelékenységnövekedésnek, és az egy főre jutó GDP-t 2024-ig 1500-3500 dollárral növelhetné meg a vizsgált országokban. A felmérések tehát azt mutatják, hogy érdemes a fejlesztéseket tovább folytatni. Például, a 2020 decemberében készült felmérés válaszadóinak 75 százaléka szerint az új technológiákba való befektetések tovább folytatódnak majd a 2020 és 2024 közötti időszakban. A legnagyobb termelékenységnövekedési potenciált az egészségügyben (például a telemedicina további elterjedésével), az építőiparban (például a digitalizáció és ipari módszerek gyorsabb átvételével), az ICT-szektorban (például a digitális szolgáltatások iránti fokozódó kereslet miatt) és a kiskereskedelemben (elsősorban az elektronikus kereskedelemben tapasztalható forgalomnövekedés miatt) látják.
• A járvány okozta gazdasági sokkhatások és a vállalatok erre adott válaszai súlyosbíthatják is a hosszútávú, strukturális kereslet-alakító tényezőket. Úgy tűnik, a vállalatok által bevezetett intézkedések 60 százaléka máig a hatékonyságnövelésre fókuszál és kevésbé a termelés felfuttatására. Könnyen elképzelhető, hogy a kereslet meredek növekedésnek indul a járvány után, amint a fogyasztók visszatérnek a piacokra, ám hosszabb távon megvan annak is a kockázata, hogy az automatizáció miatt a foglalkoztatottság és a jövedelmek csökkenése visszafogja majd a fogyasztást és a beruházásokat. A termelékenységnövekedés mérsékelt maradhat, amennyiben a cégek többsége nem ruház be; és ha azok, amelyek beruháznak, nem tudnak megfelelően növekedni. Összességében a végkövetkeztetésünk az, hogy érdemi beavatkozás nélkül akár jelentős, 6 százalékpontos (2 ezermilliárd dolláros) különbség alakulhat ki a lehetséges kínálat és a kereslet között 2024-re.
• A gazdasági szereplőknek és a politikai döntéshozóknak három, egymással összefüggő kihívással kell szembenézniük. Általánosságban a tanulmány három, egymással szorosan összefüggő prioritást azonosított: (1) folytatni kell és további területekre és szektorokra is ki kell terjeszteni az innovációt és a fejlesztést, amely növelheti a termelékenységet; (2) a vállalatok által végrehajtandó termelékenységjavító intézkedéseknek a foglalkoztatást is erősíteniük kell, növelve az átlagbéreket és a keresletet; (3) növelni kell a beruházások szintjét, és olyan módon célozni, hogy hozzá tudjon járulni a termelékenység javításához.

A McKinsey tavaly év végén publikálta a Repülőrajt: A magyar gazdaság növekedési pályája 2030-ig című tanulmányát. Havas András, a McKinsey partnere és a tanulmány társszerzője elmondta: „Az MGI megállapításai sok szempontból Magyarországra is érvényesek: a termelékenység javítása lehet a gazdasági növekedés motorja a következő években, azonban ehhez a digitalizáció felgyorsítása és a beruházások szintjének emelése elengedhetetlen. A siker érdekében pedig szükség lesz arra, hogy nem csak a leginnovatívabb és jellemzően nagyméretű vállalatok, de gyakorlatilag iparágtól és mérettől függetlenül minden cég keresse, hogy hol tudja javítani a versenyképességét”.

A járványhelyzet szinte minden országban példátlan visszaesést eredményezett a fogyasztásban, mély nyomot hagyva a fogyasztói magatartáson is. De mennyire lesz tartós ez a hatás, ha majd véget ér a járvány? A McKinsey Global Institute arra számít, hogy az Egyesült Államokban a jövedelem és az életkor szerint eltérő ütemű lesz a fogyasztás visszatérése a korábbi szintre, míg Európában valamivel kiegyensúlyozottabb, de lassúbb felívelésre érdemes készülni.

A fogyasztói kereslet visszatérése és a koronavírus tartós hatásai című tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen változások következtek be a fogyasztói magatartásban a járvány idején Kínában, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A fogyasztókat kilenc szegmensbe osztották életkor és jövedelemi helyzet szerint, így elemezve a kereslet visszatérésének mértékét és egyéb jellemzőit.

„A globális gazdaság teljesítménye mögött kétharmad részben a fogyasztás áll, ezért a fogyasztói kereslet visszatérése kulcsfontosságú lesz a gazdaság járvány utáni kilátásait illetően – mondta Jaana Remes, a McKinsey Global Institute partnere és a tanulmány egyik társszerzője. – Miközben még mindig sok a bizonytalanság, látható, hogy amennyiben a népesség beoltása a mostani ütemben halad, a járványt le fogjuk győzni, ez pedig visszahozhatja a keresletet is a pandémiát megelőző szintre. Az erősödő fogyasztói bizalom, a késleltetett fogyasztás, a felgyülemlett tartalékok elköltésének vágya mind ebbe az irányba fog mutatni.”

Az MGI háromrészes tanulmánysorozatát, amelynek a mostani a második része, körüljárva a járvány gazdaságra gyakorolt hosszútávú hatásait. Az első rész, A munka világa a koronavírus után, februárban jelent meg.

Tartóssági teszttel állapítják meg, melyik magatartási minta marad velünk hosszabb távon is

A világjárvány korábbi, a fogyasztói magatartást tartósan befolyásoló trendeket szakított meg, gyorsított fel vagy fordított vissza: ilyen volt például, hogy egyre több pénzt költöttünk szolgáltatásokra, egyre többet használtunk digitális eszközöket és egyre több időt töltöttünk el otthon.

„Annak meghatározására, hogy melyik magatartás változik meg, és mi az, ami változatlan marad, egy tartóssági tesztet dolgoztunk ki, amely nemcsak a fogyasztói preferenciákat veszi figyelembe, hanem a vállalatok és a kormányzat szerepét is a fogyasztók választásainak befolyásolásában – mondta Sajal Kohli, a McKinsey & Company szenior partnere, a tanulmány egyik szerzője. – Az igazán izgalmas ebben az, hogy a teszt képes lehet feltárni, milyen tényezők játszanak szerepet egy új vagy megváltozott magatartás tartóssá válásában. Vagyis a módszer nem csupán a koronavírus utáni helyzet megértésére alkalmazható.”

A tanulmány a tartóssági tesztet hat esettanulmányra alkalmazza, amelyek a fogyasztói magatartás széles spektrumát, a fogyasztók időtöltési és költési szokásait ölelik fel – olyan területeket, amelyek a fogyasztók költéseinek körülbelül háromnegyedéért felelnek, és amelyekre hatással volt a járvány. Ilyen terület például az online bevásárlás, a szórakozás, a lakberendezés, a szabadidős tevékenységek köre, a repülés, a távoktatás és a virtuális egészségügy.

A jelentés egyik megállapítása, hogy az online bevásárlás, a virtuális orvos- és kórházlátogatás, az otthon berendezése, mint elfoglaltság, valószínűleg tartósan velünk marad, miközben a távoktatás, a repülőgépes utazások mennyisége vagy az élő események csekély látogatottsága pedig várhatóan vissza fog térni a pandémia előtti szint közelébe, ám bizonyos módosulásokkal: például a digitális eszközöket az általános és középiskolákban továbbra is használni fogják.

Hogyan alakul a járvány utáni fogyasztás? Hogyan lehet erre felkészülni?

A tanulmány szerint a járvány okozta sokk teljesen más, mint bármelyik korábbi válság, ezért is lehet reménykedni a gyors felépülésben. A korábbi recessziókkal ellentétben most nem kell a fogyasztók túlzott eladósodottságától tartani, ahogy a konjunktúra hosszútávú ingadozásaitól sem. A járvány első hónapjait jellemző hirtelen és nagymértékű visszaesés a fogyasztásban annak volt tulajdonítható, hogy megszűntek a személyes találkozásokra épülő szolgáltatások, különösképpen az utazás, a vendéglátás és bizonyos szórakozási formák területén. Az érintett szolgáltatások köre idővel bővült, és a fogyasztást elemző felmérések mind azt mutatják, hogy a járvány után ezeknél erőteljes visszapattanást fogunk tapasztalni. Időközben a megtakarítások is masszívan megemelkedtek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában (az USA-ban az éves megtakarítások értéke megkétszereződött 2020-ban), így sok háztartásnak bőven van elegendő jövedelme ahhoz, hogy ismét költsön. A kínai fogyasztás dinamikus növekedése a koronavírus megfékezése utáni periódusban optimizmusra adhat okot más országok számára.

A nagy jövedelmű háztartások, amelyek a fogyasztás visszaesésének kétharmadáért feleltek – miközben az 1,6 billió dollárra tehető megtakarítások körülbelül fele is náluk képződött az USA-ban – fogják alapvetően meghatározni, hogy mennyire lesz erőteljes és gyors a kereslet visszatérése. Másfelől azonban a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű emberek, akik nagyobbrészt olyan szektorokban és munkakörökben dolgoznak, amelyeket a leginkább sújtott a járvány, és amelyeknek a létét a felgyorsult automatizáció és digitalizáció is fenyegeti, valószínűleg komoly nehézségekkel lesznek kénytelenek szembenézni, miután a gazdaságélénkítés miatt folyósított támogatások elapadnak. Amennyiben a kereslet visszatérése nagyon egyenetlen lesz, tovább mélyülhet a szakadék a fogyasztói rétegek között, és tovább növekedhet az egyenlőtlenség az Egyesült Államokban.

Európában a rövidtávú foglalkoztatásélénkítő programok segítettek fenntartani a foglalkoztatottság korábbi szintjét (habár a munkaidő sok helyen csökkent), ezért nagyobb az esélye annak, hogy a dolgozók meg tudják tartani a munkahelyeiket, és elkölthető jövedelmük is marad 2021-ben. Mindezeken túl a sűrűbb szociális háló (az erősebb jogokat biztosító munkaszerződések, és a munkavállalói jogok erőteljesebb védelme), továbbá az alsó jövedelmi osztályba tartozók megsegítését célzó mechanizmusok is támogatják a fogyasztás növekedését. Másfelől, a magas jövedelmű rétegek nem tudtak olyan mértékben megtakarítani, mint az Egyesült Államokban, és a fogyasztás visszaesése is nagyobb volt Európában. Mindezek következményeként, a nagy jövedelmű európai háztartások nem fogják olyan gyorsan felpörgetni a fogyasztásukat, mint az amerikaiak, ami megfelel a korábbi tapasztalatoknak: például a nagy gazdasági világválság is tartósabban sújtotta az európaiakat, mint az amerikaiakat. A gazdaságot átható bizonytalanság miatt a megtakarítási ráta várhatóan magas marad a járvány után is, ami szintén egybevág korábbi válságok tapasztalataival Európában.

Azok a vállalatok, amelyek jobban megértik a fogyasztói szokások változásait, könnyebben fel tudnak készülni a kereslet visszatérésére. A vállalatoknak nemcsak azzal kell szembenézniük, hogy a fellendülés nem lesz minden szektorban azonos mértékű, hanem azzal is, hogy a járvány a versenyfeltételeket is újraírta: új szereplők és üzleti modellek, innovációk tűntek fel, amelyek alapvető befolyással lesznek egyes termékekre és szolgáltatásokra. Ennek következtében az is hatással lesz a fogyasztók választásaira, hogy az egyes vállalatok miképpen reagálnak az új, megváltozott helyzetre.

A kormányzatokat számtalan további kihívás fogja érni, és az ő reakcióik is befolyásolni fogják a fogyasztói döntéseket és magatartásokat. Ilyen kihívás lesz például a fogyasztást stimuláló makrogazdasági intézkedések megfelelő egyensúlyát megtalálása, a piac változásaira reagáló szabályok alkalmazása, illetve a járvány hosszú távú hatásainak kezelése, különös tekintettel a növekvő egyenlőtlenségre.

Fotó: Kyle Glenn, Unsplash

Jacques Bughin 1992 és 2019 között a McKinsey-nél dolgozott számos különböző beosztásban: 1998-tól partner, majd 2005-től senior partner volt. Részt vett 1999 és 2002 között a digitális kezdeményezés irányításában, 2004 óta a stratégiai és vállalati módszerek vezetője, és 2007-ben a média módszerek vezetője volt. A McKinsey Global Institute munkatársaként több pozíciót is betöltött: 2014 óta a tudományos tanács (Knowledge Board) tagja, 2016 óta az intézmény három globális igazgatójának egyike. Emellett a brüsszeli gazdasági és vállalatirányítási főiskola (Solvay Brussels School Economics & Management) tudományos munkatársa.

Számos kutatást készített globális gazdasági trendekről, a technológia hatásairól, lehetőségeiről és kihívásairól, többek között a big datáról, a munka és készségek jövőjéről, valamint a mesterséges intelligenciáról. Több mint 50 cikket publikált akadémiai kiadványokban és olyan szakfolyóiratokban, mint a Harvard Business Review vagy a Sloan Management Review, neve rendszeresen szerepel a vezető nemzetközi médiában. Jacques a University of Louvain egyetemen szerzett PhD fokozatot.

A kinevezésről Jürg Marquard alapító, többségi részvényes, a Marquard Media Group AG igazgatótanácsának elnöke elmondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem Jacques igazgatótanácsi tagságát. Modern és sajátos szemléletével a legjobbkor gazdagítja a társaság vezetését. Bijan Khezri transzformatív irányítása mellett társaságunk a házon belüli, radikális innováció útját választotta – az M&A (összeolvadás és felvásárlás) alapú transzformáció helyett. Most új szakaszhoz érkeztünk, és Jacques kinevezése is azt jelzi, még magasabb fokozatba kapcsolunk az új és innovatív termékek piaci bevezetésével. Jacques-ot Bruno Valsangiacomo igazgatótanácsi tag ajánlotta a társaság figyelmébe. Bruno a jövőben saját cégének növekedési lehetőségeivel kíván foglalkozni, ezért visszalépett a Marquard Media igazgatótanácsából. Mindannyian hálásak vagyunk Brunónak nagyszerű munkájáért és támogatásáért.”

Jacques Bughin elmondta: „Rendkívül örülök, hogy egy nagyon erős csapat tagja lehetek a Marquard Mediánál. A digitális átállás irányában eddig végzett kiváló munka biztos alapot teremt a társaság jövőbeni növekedéséhez – egész karrierem során én is a digitális átállást támogatom. Örömömre szolgál, hogy segíthetem a csapatot a skálázhatósági potenciál kiaknázásában. A Marquard Media nagyon komoly szakmai háttérrel és domináns piaci jelenléttel rendelkezik a játékok, vásárlás és IT terén.”

A Marquard Media Group AG igazgatótanácsának jelenlegi tagja a következők: Jürg Marquard, alapító, többségi tulajdonos, az igazgatótanács elnöke; Bijan Khezri, a csoport vezérigazgatója, a cég társtulajdonosa, az igazgatótanács delegáltja; Dr. Luka Müller, a zürichi MME Legal jogi cég alapító partnere, és a Sygnum AG pénzügyi-technológiai társaság társalapítója és elnöke; Thomas Rinderknecht, a Badertscher Rechtsanwälte AG senior partnere és a Lindt-Sprüngli AG igazgatója; Marc Walder, a Ringier AG vezérigazgatója és részvényese, a „digitalswitzerland” alapítója; és Jacques Bughin.

Szakértők szerint a digitális transzformáció hatalmas mértékű fejlődést tesz lehetővé a vállalkozások termelékenysége terén: a McKinsey Global Institute előrejelzése szerint 2030-ra a teljes globális GDP mintegy 13 ezer milliárd dollárral nőhet a digitalizáció és automatizáció hatásának köszönhetően. Ehhez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat elemzése szerint a hazai vállalati szféra a gyakorlatban még igencsak le van maradva a fejlettebb gazdaságokhoz képest a technológiai érettség terén: az EU 2019-es Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint a tagállamok rangsorában hazánk a sereghajtók között szerepel mindössze a 23. helyezést elérve.

Egy biztos, a vállalati digitalizáció üteme egyre gyorsul, így 2020-ban a magyar cégvezetőknek is számos fontos trendre kell figyelnie, ha nem akarnak versenyhátrányba kerülni.

1. Hiperautomatizácó

„Az idei év egyik legfontosabb digitalizációs trendje minden bizonnyal az automatizáció további rohamléptű terjedése lesz. Elsősorban a szoftveres ügyviteli automatizálásra (Robotic Process Automation) kell gondolni, amely leegyszerűsítve azt jelenti, hogy számos irodai adminisztratív folyamat tehető célzott szoftverek segítségével sokkal gyorsabbá, és hatékonyabbá, felszabadítva akár értékes emberi erőforrásokat is” – hívta fel a figyelmet Nasztanovics Dávid, a Stylers Group Architect-je.

Ilyen megoldásokat már számos magyar vállalkozás is alkalmaz, azonban a mesterséges intelligenciának, a gépi tanulásnak és a természetes nyelvek feldolgozásának (Natural Language Processing) köszönhetően idén belépünk a „hiperautomatizáció” korába, amikor ezek a megoldások minden eddiginél gyorsabbá, és szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak.

2. Mesterséges Intelligencia (AI)

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fejlődése az e-mail marketingtől a pénzügyi szolgáltatásokig számos területen biztosít lehetőséget a cégek számára, hogy növeljék hatékonyságukat, ügyfeleik elégedettségét vagy épp munkavállalóik motivációját. Ezeknek a technológiáknak a fontosságát jól jelzi, hogy a világ legnagyobb techvállalatai, mint az Apple, az Amazon, a Facebook, a Google vagy a Microsoft, az utóbbi évtizedben mind bevásárolták magukat mesterséges intelligenciával vagy gépi tanulással foglalkozó vállalatokba. De igaz ez olyan nem tech világcégekre is mint a McDonald’s, vagy a Nike.

A Gartner kutatócég vállalatvezetők körben végzett nemzetközi felmérése szerint a válaszadók 59%-a jelezte, hogy alkalmaz mesterséges intelligencia megoldást a vállalata, az igennel válaszolók ráadásul jelezték, átlagosan négy ilyen különböző projektet futtatnak párhuzamosan. Ez szintén a Gartner szerint egyébként vállalatonként átlagosan tízre fog emelkedni a közeljövőben.

„A mesterséges intelligencia elterjedése jól látható ez egyesült államokbeli projektjeinken, hiszen például az Oprah Winfrey és Deepak Chopra cége számára fejlesztett webes e-kereskedelmi platformjainkba is építettünk mesterséges intelligencia megoldást, mely személyre szabott ajánlatokat képes kínálni a látogatóknak” – fűzte hozzá Nasztanovics Dávid. 

3. A mobil és az 5G előretörése

Főként a fiatalabb generációk számára mára a mobiltelefon vált az elsődlegesen használt technológiai eszközzé, így ehhez a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell, és digitalizációs törekvéseiket ebbe az irányba kell terelniük. Az 5G hálózatok megjelenése és terjedése, illetve az úgynevezett „edge computing” pedig lehetővé teszik, hogy a korábbiaknál még sokkal nagyobb számítási kapacitást és sávszélességet igénylő feladatokat is elvégezhessünk az okostelefonunkkal.

„Hogy érzékeltessem az 5G erejét, és a technológiában rejlő lehetőségeket, vegyük például egy kétórás film letöltését, mely 4G mobilhálózaton 8 percet vesz igénybe, míg 5G-vel mindez 3,6 másodpercbe telik majd” – tette hozzá a szakértő.

+1. A munkaerő átképzése

A mesterséges intelligencia és az automatizáció előretörésével a korábbiaknál is égetőbb kérdés lesz a meglévő emberi munkaerő tudásának versenyképessé tétele. Nyilvánvalóan fontos a digitális készségek széleskörű elsajátítása, illetve a felkészültség a legfrissebb technológiákból. A vállalatok szemszögéből, mind az átképzés, mind a toborzás terén, mind pedig a munkaerő megtartása szempontjából egyre inkább új megközelítésekre van szükség.