2024. december 11-én rövid interjút közölt a Magyar Nemzet Rodrigo Ballesterrel, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetőjével. A Háttér Társaság ennek kapcsán fogalmazta meg az álláspontját, amelyet változtatás nélkül közlünk:

Az álláspontját szakmailag megalapozott véleményként tálaló kutató ebben kifejtette, hogy az LMBTQI-ellenes ún. „gyermekvédelmi” törvénnyel (propagandatörvénnyel) szemben indított kötelezettségszegési eljárással az Európai Unió tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét olyan kérdésekben, mint a gyermekvédelminek beállított cenzúratörvény. Az eljárás alapját képező, az Európai Bizottság (EB) által az Európai Unió Bíróságához (EUB) benyújtott beadvány alapján ez nem egyszerűen rosszindulatú csúsztatás, hanem nyílt hazugság.

Nézzük meg, miről szól a kötelezettségszegési eljárás! Az EB valóban sok mindent kifogásolt, csak nem azt és nem úgy, ahogy a kutató állítja. A 2021. június 15-én elfogadott LMBTQI-ellenes törvény az EB és a mellette beavatkozó 16 tagállam szerint sérti az elektronikus kereskedelemről, az audiovizuális médiaszolgáltatókról, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet, és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkét. Utóbbi kontextusában a Bizottság beadványa nem említi az oktatás kérdését, a köznevelési törvény módosítása a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv megsértése kapcsán merül fel, és ott is korlátozottan. A Bizottság érvelése kifejezetten óvatos és tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket.

Az EUSZ 2. cikkére hivatkozást nem a tagállami hatáskörök elvonása indokolja. Ez a rendelkezés írja elő az EU alapértékeinek, így az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának kötelezettségét. A propagandatörvény – az EUB előtt novemberben tartott meghallgatáson elhangzottak alapján – súlyosan sérti ezeket az alapelveket, ezzel veszélyezteti azt a közös minimumot, amelyre az EU épül, és amelyet a csatlakozással minden tagállam elfogadott. Ezen alapelvek egyike sem újkeletű, bár lehet, hogy eddig elkerülte a kormány és az ahhoz közelálló szakértők figyelmét, hogy az EU kompetenciák végrehajtása során Magyarországot is köti az EU Alapjogi Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Ezek tiszteletben tartása esetén nem merülne fel az EUSZ 2. cikkében hivatkozott emberi jogok sérelme.

Az ügynek tehát nem azért van rendkívüli jelentősége, mert ez – ahogy Ballester fél – megnyitja az utat a „szivárványos genderideológia” előtt, és az kötelezővé válik az Európai Unióban. Azért kiemelkedően fontos ez az eljárás, mert most alkalmat kapott az EUB arra, hogy egyértelműen állást foglaljon az emberi jogokat – legyenek azok LMBTQI jogok vagy a menekültek jogai – szándékosan és szisztematikusan megsértő államokkal szembeni egységes fellépésről.

Ballester az interjúban a kormány azon érvét ismétli, hogy a törvény célja, hogy a szülők dönthessenek a gyermekeik felvilágosításáról. A törvény azonban ennek pont hogy az ellenkezőjét teszi: a szülők jogait korlátozza, amikor kimondja, hogy senki – így a szülők sem, nemhogy szülői felhatalmazással oktatási intézmények vagy szakemberek – sem adhat hozzáférést LMBTQI tartalmakhoz.

Az MCC vezető kutatójának megnyilatkozása ismét megerősíti azt a széles körben osztott nézetet, hogy az MCC nem egy magas szintű akadémiai standardokat követő oktatási és tudományos központ, hanem a kormány álláspontját hűen követő, ahhoz sok szálon kötődő propagandaintézmény.

Egy tavalyi reprezentatív közvéleménykutatás szerint a magyarok többsége (58%) szerint probléma, hogy az állam dönt arról a szülők és a tanárok helyett, hogy mit tanítsanak az iskolákban. 57% tartja problémának, hogy a szexuális nevelés a propagandatörvény elfogadása óta ellehetetlenül az iskolákban, és 56%, hogy a törvény eredményeként az állam cenzúrázza a médiatartalmakat. Egy korábbi hasonló kutatás szerint a magyarok 66%-a szerint helyes, ha az iskolai tananyag része, hogy a fiatalok hallanak a szexuális kisebbségekről.

Photo by Isi Parente on Unsplash

A szakember fő vizsgálati területe a klíma- és a környezetváltozás emberi társadalmakra és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása. E témában megjelent legutóbbi publikációja a Bloomsbury kiadó gondozásában 2023. szeptemberben megjelent, Climate Migration: critical perspectives for law, policy, and research cím könyve, amelyet Benoit Meyerrel, a Hong Kong-i Kínai Egyetem Jogtudományi Karának professzorával jegyeznek közösen.

A vezetőváltás oka, hogy a Klímapolitikai Intézet korábbi igazgatóját, Litkei Mátét a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kommunikációs igazgatójává nevezték ki. Litkei Máté 2021. januárjától töltötte be a környezeti fenntarthatósággal foglalkozó elemzőintézet vezetését.

Az MCC égisze alatt jelenleg hat kutatóintézet működik: a Klímapolitikai Intézet mellett a Migrációkutató Intézet, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért, a Tanuláskutató Intézet, az Ifjúságkutató Intézet és a Magyar Összetartozás Intézete. Az említett szervezetek klasszikus think-tank tevékenységet végeznek: oktatnak, szakmai eseményeket szerveznek, kutatásokat végeznek, könyvet adnak ki, médiaszerepléseken, tudományos publikációkon, rendezvényeken keresztül részt vesznek a hazai és a nemzetközi szakpolitikai diskurzus irányításában. Az intézetek tevékenységét Kitta Gergely intézetekért felelős igazgató fogja össze.