Alelnöknek a közgyűlés Sztaniszláv Andrást (PersonaR), Mayer Zsoltot (kommunikációs tanácsadó, tréner) és Sós Péter Jánost (B. Swan Partners) választotta. Mayer Zsolt korábban is alelnök volt, Sztaniszláv András a CIPR vezetőségi tagja az elmúlt három évben az MPRSZ nagyköveteként a nemzetközi kapcsolattartásért felelt, Sós Péter János pedig a PR Akadémia megálmodója és vezetője.

Az elnökség tagjai közül a közgyűlés megerősítette tisztségében Lakatos-Báldy Zsuzsannát (Budapesti Gazdasági Egyetem), R. Kovács Dánielt (Front Page Communications) és Siska Mátyást (ReSysten Hungary). Új tagként került az elnökségbe Kádár Balázs (Bindermann), Rácz Gábor (kommunikációs tanácsadó), Ruska Viktória (Magyar Suzuki Zrt.) és Szányi Gabriella (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara).

Az Etikai Bizottság elnöke lett Dr. Virányiné Dr. Reichenbach Mónika (Pázmánd polgármestere), tagjai Hackl Mónika (Paddington Bay), Kovács Richárd (Főgáz CNG), Maczelka Márk (SPAR) és Sasvári Tamás (IDS Communications).

A Felügyelő Bizottság elnöke maradt Durkó Sándor, tagjai Galánfi Csaba, az MPRSZ örökös tagja és Varga Zsolt.

„Folytatni fogjuk a három éve elkezdett munkát, célunk, hogy tovább növeljük a pr-szakma elismertségét. Nagy figyelmet fordítunk majd a szakma fejlesztésére, az etikai kérdésekre és nemzetközi kapcsolataink bővítésére is. Bízom benne, hogy ezzel a régi-új csapattal az elmúlt három évhez hasonló sikereket érünk majd el” – mondta el Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke.

A BKIK és a Piac & Profit a Magyar Public Relations Szövetség szakmai támogatásával szervez konferenciát a vállalati PR és az employer branding trendjeiről.

Szeretnénk, ha a külvilág jól ítélne meg bennünket, mégsem az megy át, amit szeretnénk? Ha nem jó a kommunikációnk, ki vagyunk téve a véletlennek. Egyre nagyobb fontosságot kap a vállalati kommunikációban a cég és a vezetők pr-je is. A hírnév, az ismertség, az elismertség, a cégről és vezetőjéről alkotott vélemények a világban, az üzleti életben, az ügyfeleknél ma már dominánsan meghatározza a cég üzleti sikereit.

A konferencia témái:

• PR-trendek, melyek ma a leghatékonyabban segíthetik a vállalatok eredményességét
• Híresekké vagy hírhedtekké válunk?
• Hogyan érjük el, hogy azt tudják rólunk, amit szeretnénk
• Szakcikk, szakmai megnyilvánulás vagy hirdetés?
• A társadalmi felelősségvállalás kommunikációja a reklámtörvényen túl
• A sajtókommunikáció új technikái
• A cég arca. Olyan a cég, mint a vezetője. A vezetői brand építése.
• A lejárató-kampányok kezelése modern és hagyományos eszközökkel.
• Kríziskommunikáció
• A kommentek kezelése. Közösségépítés a pr eszközeivel
• Hogyan kell szakmai cikket írni, mely a brandet is erősíti?
• Miért éri meg felelősen működni?
• Mi az employer branding, miért kell rá figyelmet fordítanunk?

A részletes program itt érhető el.

Időpont: 2016. október 20. csütörtök, 10.00−15.50

Helyszín: Budapest, BKIK Székház, I. ker. Krisztina körút 99. 7. emelet

Előadók: Lakatos Zsófia, Petrányi-Széll András, Ferling József, Fazekas Ildikó, Halász Ambrus, dr. Szamosi Katalin, Bőhm Kornél, Bradács András, Timár Gigi, Mayer Zsolt, Kádár Balázs, Sós Péter János, Siska Mátyás

Pléh Csaba, a CEU professzora a történetek kulturális hátterének – pl. az ismétlődésre épülő „hideg” és a különleges pillanatokat, folyamatokat figyelő „forró” kultúrák – vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a márkák előtt két lehetőség áll: elmondásra méltó, egyszerű, de fura és váratlan történetekkel állnak elő, vagy önazonosságot építő kulturális játékokat, hagyományokat kínál.

Szintén a történelemből merített Papp-Váry Árpád (Budapesti Metropolitan Egyetem), amikor nagy márkák legendás ballépéseit mutatta be. Az alapvetésnek számító New Coke-sztori mellett előkerültek a rosszul végzett kutatások hatásai (a reggelire szánt Pepsi A.M.-től a kilencvenes évek tinidivatját tükröző, de a szülőket elriasztó Ken babáig), a márkakiterjesztés hibái (Xerox PC, McDonald’s pizza, Coors ásványvíz, Cosmopolitanjoghurt) és a helyi piacokon szerencsétlenül működő nemzetközi nevek (a WarsteinerAmerikában, a Gutvik gyerekágy Németországban, illetve a Punica Magyarországon) is.

Závecz Tibor kutató a magyar politikatörténet közelmúltjából idézett fel személyes márkasztorikat, sorsokat, és tiplogizálta is azokat. Így lett az örök márka Göncz Árpád, a megújulni nem tudó márka Torgyán József, a folyamatosan sikeresen megújuló brand Orbán Viktor, valamint a valaha sikeres, de állandóan jelen lévő márkanév Gyurcsány Ferenc.

Mayer Zsolt, az MPRSZ CSR tagozatának vezetője a vállalatok társadalmi felelősségvállalása szempontjából közelítette meg a márkaépítés kérdését. A „zöldre festés” ideje lejárt, ma már a fogyasztók többsége aktívan keresi a tényleg felelős vállalatok termékeit és – legalábbis globális szinten – hajlandó akár többet is fizetni ezekért. A normák ellen vétő vagy etikátlan cégek pedig egyre keményebb reakciókkal találják szembe magukat a közösségi médiának köszönhetően. Már hazánkban is találkozhatunk jól működő, integrált márka CSR-ral, például a Unilever márkáinál (Dove), a Coca-Cola mozgásra ösztönző programjai vagy épp a MagNet közösségi bank esetében. Mindenesetre a kommunikáció csak a felszín: a lényeg, hogy a vállalati gondolkodásmód és a menedzsment szemlélete is tükrözze a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget, legyen szó környezetvédelemről, a munkavállalók helyzetéről, emberi jogokról vagy a korrupcióról.

Virágh Miklós a Millward Brown márkarangsorának elmúlt 10 évét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a változás folyamatos és egyre gyorsuló: nem csak a digitális márkák előretörése jellemezte ezt az időszakot, de általában is átalakult az élboly: a top10-be 5 új márka került be és a régi vezetők is pozíciót veszítettek. Többféle márkastratégia vezethet sikerre – építhetünk az egyediségre, az ismertségre és népszerűségre vagy épp a hasznosságra, jelentőségteljességre – de egyetlen márka sincs olyan erős, hogy nyugodtan hátradőlhessen.

Szekeres Csaba forgatókönyvíró-filmrendező a szakember szemével, példákkal gazdagon illusztrálva beszélt a történetmesélés lényegéről, a filmek sztorivezetési sémáiról, a hősök típusairól. Hiszen „nem elég, ha van egy történeted. Ha nem tudod jól elmesélni, olyan, mintha nem is lenne.”

Szintén a szereplőkre, archetípusokra épített Kun Miklós (MediaCom) előadása, aki arra is felhívta a figyelmet: ha a sztori nem vált ki érzelmi bevonódást, akkor nem lesz sikeres – például a szerzett média terén sem. A történetmesélésen keresztüli márkaépítés elsősorban a „kék óceánon” lehet sikeres, vagyis akkor, ha valós fogyasztói igényeket tudunk felfedezni és újszerű módon kielégíteni. Ellenkező esetben inkább a hangerőnkben bízhatunk.

Damjanovich Nebojsa az inbound marketing márkacélú alkalmazásáról adott elő. Az emberek egyre kevésbé hallgatnak a reklámüzenetekre, nem nyitják meg az eDM-eket, leiratkoznak a hírlevelekről, átkapcsolnak a TV-reklámokról. Ideje olyan marketinget folytatnunk, amelyet szeretnek. Ennek két kulcseleme a megtalálhatóság és a perszonalizálás. A célcsoportok igényeinek megismerése alapján értékes tartalmakat kell gyártanunk és terjesztenünk, ez vezethet a sikeres ügyfélszerzéshez. A folyamat optimalizálására integrált eszközök is rendelkezésre állnak. Az előadó néhány jó hazai példát is megemlített, mint a GE Lighting gyakorlata, az Aegon Baba-Mama program vagy a Sodexo ösztönző szolgáltatásokat népszerűsítő tartalomalapú megoldások.

A Hollandiából érkezett Martin van der Meij a programozott vásárlás és a történetmesélés kapcsolatát elemezte. Ahogy a nyomtatás, a rádió, a mozi vagy az online nem ölte meg a történetmesélést, valószínűleg az RTB sem fogja. A hatékonyság és a standardizálás a történetekkel is összeférnek, sőt, online videó és natív hirdetés is vásárolható programozott módon. A történetek a megfelelő üzenetről, befogadóról és időzítésről szólnak –a programozott vásárlás pedig éppen ezeken a területeken erős.

Óhidi Zsuzsanna (Marquard Media) a JOY, mint multiplatform médiamárka újrapozicionálásának folyamatát mutatta be. A projekt alapját a TNS Hoffmann Needscopekutatása adta. Ennek eredményeképpen választottak következetes pozicionálást (a csábító nő igényei) és döntöttek az erősebb fókusz mellett. Ehhez alakították ki az új layoutot, struktúrát és márkaüzenetet is.

A délelőttöt Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem) a városmarketing szekciót felvezető előadása zárta. Egy nemzetközi kutatás megállapításai szerint a városmárkázási projektek 86 százaléka kudarccal végződik. Ez azonban nem jelenti, hogy a városmárkázás halott lenne a jelenlegi környezetben. A digitális (smart) környezet mindent felerősít: középszerű, nyájaskodó márkákkal nem megyünk semmire, a városok márkáinak is stratégiaiaknak, célcsoporthoz szólónak és izgatónak kell lenniük. Ehhez mindenképpen be kell vonni az összes érintettet és kiemelten fontos, hogy a helyi lakosság is magáénak érezze a márkát.

(Az Országos Városmarketing Díj pályázat eredményeiről itt írtunk.)