Tovább erősítve vasúti jelenlétét a MOL, új helyszínnel bővül a MÁV-val közös, vasúti és pályaudvari vendéglátást fejlesztő pilot projektje: a Nyugati pályaudvaron mostantól Fresh Corner egység várja az utasokat. A Déli pályaudvari kioszk és a Kék Hullám InterCity bisztrókocsijai után ez a harmadik, utasforgalomhoz kapcsolódó helyszín, amely a töltőállomásokról ismert prémium kávé- és ételszortimentet kínálja – gyorsan, kényelmesen, a mindennapi ingázók és a távolsági utazók igényeire szabva.

A szolgáltatás kibővítésével a MOL célja, hogy minőségi szolgáltatásait ott kínálja, ahol az emberek valóban élik az életüket – a mindennapokban, az utazások során, a városban vagy vidéken. A nyár pedig egyértelműen az utazásról, az úton lévőkről szól.
A Nyugati pályaudvari Fresh Corner kioszk kínálata a töltőállomásokon megszokott prémium szortimenttel közel azonos: Magyarország legkedveltebb* hot-dogja mellett a pizza wrap, különböző menüajánlatok hideg üdítőkkel és sörökkel kiegészítve, valamint az elmaradhatatlan Fresh Corner kávéval a kínálatban. Az utasok a MOL Move hűségprogram előnyeit is élvezhetik – pontgyűjtés, kedvezmények, digitális kényelem, ahogy azt már a töltőállomásokról ismerik. A kioszk minden nap kora reggeltől estig tart nyitva.

A MOL-csoport SHAPE TOMORROW 2030+ hosszú távú stratégiája különös hangsúlyt fektet a Fogyasztói Szolgáltatások fejlesztésére. A vállalat célja, hogy a változó fogyasztói igényeket követve egyre közelebb kerüljön a vásárlókhoz, és olyan megoldásokat kínáljon, amelyek egyszerűbbé, kényelmesebbé és élvezetesebbé teszik a mindennapokat – legyen szó tankolásról, egy jó kávéról vagy épp egy hosszabb vasúti utazásról.

„A Fresh Corner ma már jóval több mint egy töltőállomási márka – egy modern, mozgásban lévő életforma társa. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy prémium kiskereskedelmi szolgáltatásaink még több helyen váljanak elérhetővé – ott és akkor, amikor a vásárlók igényt tartanak rá. A bisztrókocsik elindítása és a Déli pályaudvari jelenlét után egy újabb fontos stratégiai lépést tettünk: a fejlesztéssel a vasúton utazók is megtapasztalhatják a Fresh Corner minőséget. Hisszük, hogy ezzel a pilot projekttel új távlatokat nyitunk a hazai utasellátásban is” – mondta Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója.

„A MÁV is elindult azon az úton, amelyen a MOL már régóta jár, és amelynek köszönhetőn egy régi, nagy állami vállalatból ügyélközpontú, sikeres és népszerű szolgáltatóvá tudott válni. Ez a mi célunk is. A mostani együttműködésünk nemcsak jelképezi ezt a törekvést, de a Fresh Corner minőségi szolgáltatásai révén a gyakorlatban is hozzájárul ahhoz, hogy a MÁV-csoporttal történő utazás ne csak olcsóbb, de jobb is legyen mindenki számára” – emelte ki Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója.
A MOL 10 évvel ezelőtt indította útjára a Fresh Corner kiskereskedelmi koncepciót, amely forradalmasította a töltőállomási kiszolgálás fogalmát. A Fresh Corner kávézókat úgy alakították ki, hogy az autósok és utazók számára minőségi pihenési és gasztronómiai élményt kínáljanak. A barátságos kiszolgálás mellett a változatos, minőségi ételek is kiemelt szerepet kapnak – úgymint a hot-dog, a pizza wrap, minőségi kávék, szendvicsek és péksütemények –, amelyek hozzájárulnak az ügyfelek kényelméhez és feltöltődéséhez. A koncepció sikerességét jól mutatja, hogy a MOL 2024-ben nemzetközi szinten 65 millió csésze kávét és 43 millió hot-dogot értékesített, míg Magyarországon ezekből több mint 10 millió kávé és 12 millió hot-dog fogyott el.

*Forrás: NielsenIQ adatok alapján Magyarország legtöbbet eladott országosan elérhető hot-dogja a 2024.05-2025.05 időszakban

A nyolc méter hosszú, 16 ülőhellyel rendelkező, alacsonypadlós elektromos midibuszt tavaly nyáron mutatta be a GTKB (Ganz Transelektro Közlekedési Berendezéseket Gyártó Kft.), novemberben pedig megkapta a típusengedélyt is. A prototípus egyetlen példányban létezik, a GTKB Kft. felelt a jármű “szíve”, vagyis az elektromos hajtás kifejlesztéséért, míg a cseh SOR a kocsiszekrényt alkotta meg. A rendszer-integrációs és szoftverfejlesztési feladatok is Magyarországon zajlottak. A 120 kW teljesítményű aszinkron vontatómotort NMC típusú, 200 kWh-s akkumulátor hajtja, amely plug-in technológiával és pantográfos oszloptöltőről (OpCharge) egyaránt tölthető.

A busz egyetlen feltöltéssel mintegy 270 kilométer megtételére képes, töltése a GTKB Kft. bajai telephelyén történik majd a tesztüzem alatt.

„Régóta várunk erre a pillanatra, a tervezőasztal rajzai valósággá váltak, a GANZ-SOR EBN8 immáron utasokat szállít. A közepes méretkategóriában is jelentős igény mutatkozik a tisztán elektromos hajtású városi járművekre. A midibusz hatékony alternatívát nyújt az utasok szállítására a megváltozott közlekedési szokások figyelembevétele mellett. Az általános utasszállítási feladatok mellett ez az elektromos busz egyéb forgalmi feladatokra is kiválóan alkalmas” – mondta el Pencz Rudolf, a GTKB Kft. ügyvezető igazgatója.

A bajai GANZ már 75 éve szolgálja a magyar gazdaságot vasúti járműkészülékek, biztosítóberendezések, áramszedők és más eszközök gyártásával, a midibusz fejlesztésével pedig belépett az e-mobilitás piacára is – írják. 

„Meglévő elektromos és gázüzemű zöld flottánk üzemeltetése mellett társaságunk folyamatosan végez utasforgalmi próbákat is különböző típusú, alternatív meghajtású autóbuszokkal, hiszen környezetünk védelme szempontjából alapvető fontosságú a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A mini- és midibuszok alkalmazása pedig különösen hasznos azokon a vonalakon, ahol az utazási igények nagyságrendje miatt a normál méretű autóbuszok üzemeltetése gazdaságtalan, vagy a településszerkezeti adottságok miatt a kisebb járművekkel hatékonyabban biztosítható a közszolgáltatás. A próbaüzem tapasztalatai nagy segítséget jelentenek az ideális forgalomszervezést segítő beszerzések tervezésében” – mondta el Dr. Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója.

A MÁV november 29-én hirdette meg állomásfelújítási programját. Az állami vasúttársaság olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várta, akik az ingatlanok egy részének korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt.

A beruházást rengeteg kritika éri, mivel 99 évig a magáncégek üzemeltethetik az ingatlanokat a felújításért cserébe, amit Vitézy Dávid fővárosi képviselő a közösségi oldalán évszázados ingatlanpanamának nevezett.

A Raw Development Kft. a Déli mellett a Kelenföldi, a győri és a szegedi pályaudvarra is pályázott. A céget a piacon Matolcsy György körének érdekeltségeként emlegetik, mivel ez a társaság újította fel Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházát 55 milliárd forintért és az MNB-hez tartozó Széll Kálmán téri Postapalotát 32 milliárd forintért – írják.

Photo by bruce mars on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/retro-hetveget-tart-a-mav-a-balatonnal/ Thu, 11 Aug 2022 06:05:48 +0000 https://markamonitor.hu/?p=46301 A szerelvényeket többek közt Nohabok, 424-es gőzmozdony és más régi mozdonyok húzzák majd.

Az idei harmadik retró hétvégén a nagy népszerűségnek örvendő 424-es gőzmozdony is elindul, és egyszerre négy Nohab lát el vontatási szolgálatot a vonatok elején, Budapest és Tapolca, valamint Keszthely és Szombathely között – tájékoztatta a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága az MTI-t.

Újdonság lesz, hogy pár Kék Hullám InterCity-t is Nohab továbbít a teljes távon a főváros és Tapolca között, szombat reggel a Balaton felé, vasárnap este pedig Budapest irányába.

Budapest és Balatonfüred között az eredeti színére visszafestett V63 004-es Gigant mozdony vontatja a vonatot a villamosított szakaszon vasárnap, míg szombaton Balatonfüredről viszi az utasokat a fővárosba. A vonat kizárólag régi arculatos személykocsikkal, köztük egy komfortkocsival és CAF étkezőkocsival közlekedik, az Utasellátó retró kínálattal várja a közönséget.

A hétvégén találkozni lehet Szergejekkel, Púpossal és ABbmottal, illetve a legendás 424 247-es gőzmozdony is menetrend szerinti vonat élén lát el szolgálatot: a szolnoki Tekergő expresszt húzza Balatonfüredtől a vékonycsíkos gyorsvonati kocsikból álló szerelvénnyel. Az expresszvonatot szombaton Szolnok és Balatonfüred között, valamint vasárnap visszaútban a V43 1001-es eredeti színű Szili villanymozdony vontatja.

A Balaton északi partján dübörögnek a Szergejek is, a díszes M62 127 és M62 265 pályaszámú gép is a dízelrajongók szívét dobogtatja majd meg, de a Csörgőket kedvelők is találnak számukra kedvező járatot.

A Keszthely-Tapolca-Szombathely útvonalon is közlekednek retró vonatok, jelentős szerepet kap a 26-os számú vasútvonal is. A Tapolca és Keszthely között közlekedő személyvonatokon jár majd a MÁV Rail Tours M61 019 pályaszámú narancsszínű Nohab mozdonya egy gyorsvonati szerelvénnyel.     Újdonságként feltűnik a személyforgalomban a Komplex Rail tehervonatokról ismert zöld Nohab is retró olajzöld kocsikkal.

A BVmot, becenevén Samu motorvonat a Balaton déli partján közlekedik retró Zala InterCity vonatként Keszthelyre, megidézve az 1990-es éveket. Az IC vonat szombat reggel 6 órakor indul a Déli-pályaudvarról, megáll Kelenföldön, Siófokon és Fonyódon. Keszthelyen át lehet szállni a Tapolca felé közlekedő Nohabos retró olajzöld szerelvénnyel közlekedő személyvonatra.

A hétvége zárásaként, Keszthelyről a Déli-pályaudvarra közlekedik a Zala InterCity Samu motorvonattal, amely Keszthelyről 18 óra 18 perckor indul. A vonatban 1. és 2. osztályú kocsik közlekednek, az utazáshoz a menetjegyen felül 125 forintos helyjegyet kell váltani – áll a közleményben.

Fotó: Agnes Baumstark/unsplash.com

A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. Az Északi múltját és a múzeum kibővített gyűjteményét bemutató tárlat, a Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik mellett a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg.

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.

„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón.

A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… c. kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetők meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton.

Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán.

Jegyek online is kaphatók.

Az online videokonferencián a közreműködő szervezetek vezetői, a pilot-projektek képviselői, illetve meghívott szakemberek vitatták meg az illegális hulladék felszámolásának végrehajtási tervét.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében elmondta, hogy az idei feladat a pilot-projektek lefolytatása, és azok alapján az idei ütemtervek végrehajtása.

A miniszter emlékeztetett, hogy a projekt célja az elmúlt évtizedekben felhalmozódott, a közterületen fellelhető illegálisan lerakott, elhagyott hulladék több ütemben történő felszámolásának elősegítése, valamint keletkezésének megelőzése.

Boros Anita, a projektet irányító építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a közlemény szerint elmondta, hogy az első szakaszban az erdőkben, a nemzeti parkokban, a folyók mentén, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen fellelhető, jogellenesen elhelyezett hulladékot számolják fel ütemezett, előre meghatározott elvek alapján.

Ebben a MÁV Zrt., a Magyar Közút Nzrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az erdészeti társaságok és nemzeti parki igazgatóságok vállalnak majd meghatározó szerepet, hiszen saját területükön ők lesznek a feladat gazdái. Emellett lehetőséget fognak biztosítani a települési önkormányzatok és a civil szervezetek számára, hogy egy pályázati rendszer keretében csatlakozzanak a projekthez – emelte ki Boros Anita.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy mindenki  segítségére számítanak, akik tenni kívánnak azért, hogy tisztább országban élhessenek. Mint mondta, a HulladékRadar applikáción keresztül bárki könnyedén bejelentheti, ha illegálisan lerakott hulladékot lát, a bejelentések helyszíneit beazonosítják, ezután a közreműködő szervezetek gondoskodnak majd a hulladék felszámolásáról.

A kormány két hete döntött arról, hogy a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltakkal összhangban megkezdi az illegális hulladék felszámolását. Az ITM ebben korábban nem látott állami, önkormányzati és civil szervezeti összefogásra számít – írja közleményében a tárca.

(Forrás: MTI. Képünk illusztráció, a PET Kupa szervezőitől kaptuk)

Újraindul a magyar vagongyártás a Dunakeszi Járműjavító bázisán

A nemzetközi vasútipar vérkeringésébe kapcsolódik mostantól a DJJ-is, ugyanis a TMH Hungary Invest Zrt. (amelynek tulajdonosai azonosak a TMH Hungary Kft. tulajdonosaival) egy most záruló tranzakció keretében megvásárolta a cég 90%-át a magyar államtól és a MÁV Zrt-től. A külkereskedelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű tranzakciónak tekintett ügylet eredményeként, a DJJ június 9-től új vezetés irányítása alatt és a TMH Csoport, a világ 4. legnagyobb vasúti gördülőállomány gyártójának szakmai szervezetén belül működik tovább. Az orosz fél kiemelt jelentőségűnek tartja az együttműködést és nagy örömmel vesz részt a magyar nemzetgazdaság számára fontos projektben.

A vasút dinamikus fejlődés előtt áll

A vasút szerepe folyamatosan nő a többi közlekedési módhoz képest. A környezetkímélő, gyors és kényelmes tömegközlekedés és áruszállítás iránti igény növekedésével a légi- és közúti közlekedésről a vasúti közlekedés felé tolódik el a fejlődés iránya, ami magával hozza az infrastruktúra, a vasúti járműpark, ezzel a vasúti járműgyártás folyamatos fejlődését világszerte. A magas szaktudást igénylő vasúti termékek és szolgáltatások nemzetközi piaca így folyamatosan bővül.

A hagyományosan erős magyar vasútipar újra versenyképes lesz nemzetközi viszonylatban is

A magyar vasúti járműgyártás korábban nemzetközi szinten is bizonyított, magyar szerelvények közlekedtek még Egyiptomban, Argentínában és Új-Zélandon is. A TMH Hungary Kft. a magyar vasúti járműgyártás történetének eddigi legnagyobb vasúti megrendelésére támaszkodva kezdi meg a DJJ modernizációját és a komplex vasúti járműgyártás újjáélesztését. A TMH Hungary Kft. még 2018 szeptemberében nyerte el az Egyiptomi Nemzeti Vasúttársaság nemzetközi tenderét 1.300 vasúti személykocsi gyártására. Ebből 680 kocsi Dunakeszin, a fennmaradó egységek pedig a TMH csoport tveri gyárában készülnek. A megrendelés keretében összesen 5 különböző típusú vasúti kocsi készül, amelyek közül 2 típust gyártanak Dunakeszin.

Új, növekvő számú magyar beszállítóra épülő vasúti ökoszisztéma épül

Az új tulajdonosok által tervezett beruházások révén és a TMH csoport által átadott licenszek alapján nagyszabású technológiai transzfer valósul meg a DJJ-ben. Stratégiai cél, hogy a projekt tovább élénkítse a magyar exportot, kiemelten figyelve a beszállítói potenciállal bíró magyar kis- és középvállalatok bevonására. A TMH Hungary Kft. már megkezdte a magyar beszállítók kiválasztását, emellett pedig olyan külföldi cégeket is integrálni kíván a projektbe, amelyek Magyarországra telepítik gyártókapacitásukat és innen szállítanak a projekthez részegységeket, berendezéseket, további hazai munkahelyeket teremtve ezzel.

Közép-európai gyártó és karbantartó központtá válhat Dunakeszi

A tulajdonosváltással a DJJ a TMH Csoport, Oroszország és a FÁK régió piacvezető vasúti vállalata, a világ 4. legnagyobb vasútijármű-gyártóvállalatának szakmai támogatását tudhatja maga mögött. Az 5,9 milliárd euró éves árbevétellel, 100.000 alkalmazottal és 25 gyáregységgel rendelkező TMH Csoport vezetése kiemelkedő lehetőségnek tartja a magyar vasútipar közös fejlesztését és ennek keretében többek között az egyiptomi vasúti projekt megvalósítását. Minderre építve a vállalat Dunakeszin kívánja létrehozni fő közép-európai vasútijármű-gyártó- és karbantartó központját.

A Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár mai küldöttközgyűlésén Dávid Ilonát, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatóját újabb öt évre megválasztották az igazgatótanács elnökének.

A több mint 30 ezer tagot képviselő közgyűlés az igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági tagok megválasztása mellett elfogadta a 2017. évi beszámolót és jóváhagyta a következő hároméves pénzügyi tervet is.

A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztárt – az 1861-ben létrehozott első vasutas magánnyugdíjpénztár hagyományait követve 1995 októberében alapította 104 magánszemély annak érdekében, hogy segítsék a nyugállományba vonuló vasutas munkavállalókat és családtagjaikat. Az országos működési területtel rendelkező nyugdíjpénztár nyitott, bárki tagja lehet, aki vállalja a tagdíjfizetést (tehát nem csak vasutas munkavállalók belépését fogadják). A már 23 éve stabilan, eredményesen és megbízhatóan működő nyugdíjpénztárnak jelenleg mintegy 30 ezer tagja van, és közel 180 munkáltatóval áll kapcsolatban. A tagdíjakból származó bevétele tavaly elérte a 3,9 milliárd forintot, ami jelentősen meghaladta a tervezett mértéket. A pénztártagok egyéni számláin szé tosztott hozam pedig 1,5 milliárd forintot tett ki 2017-ben. A nyugdíjpénztár befektetési politikájának jellemzője a biztonság, a stabilitás és a kiegyensúlyozottság.

Az új kedvezmények hatása már jól érzékelhető az önkiszolgáló csatornák népszerűségének növekedése a vasúttársaságnál. Míg 2017. november végéig az értékesített jegyek 8 százalékát vásárolták meg interneten keresztül és 13 százalékát automatákból, a bevezetés óta eltelt egy hónapban ezek az arányok 12, illetve 14 százalékra nőttek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jóváhagyásával a MÁV-START a téli menetrendváltástól 5, 10 és 20 százalékos kedvezményt ad az önkiszolgáló csatornákon keresztül megvásárolt vasúti menetjegyekre. Öt százalékkal váltak olcsóbbá a jegyautomatás vásárlások, míg az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott menetjegyek ára tíz százalékkal mérséklődött a korábbi háromszázalékos engedmény helyett. A MÁV-START egyes alacsonyabb kihasználtságú, legalább 100 kilométer távolságra, csúcsidőn kívül közlekedő járataira szóló e-vonatjegyek ára pedig ötödével csökkent. Ezekre – a menetrendi keresőben @ jellel jelölt – vonatokra közel 25 ezer e-vonatjegyet vásároltak december 8. és január 7. között.

Az új kedvezmények nem csak az alaptarifáknál, hanem az egyéb jogosultsággal elérhető (pl. tanulói, nyugdíjas, családos, közalkalmazotti) kedvezmények, valamint a felárak esetén is érvényesíthetők.

A szaktárca és vasúttársaság célja a jelentős árkedvezménnyel, hogy még vonzóbbá tegye a kényelmes és modern jegyvásárlási megoldásokat, csökkentve ezzel a pénztárak leterheltségét, és újabb utasokat győzzön meg arról, hogy érdemes a vasutat választani. Az ötödével olcsóbb csúcsidőn kívüli vonatokra átülőknek köszönhetően pedig a vasúti járatok kihasználtsága is javul.

Az információtechnológia gyors fejlődése és az okostelefonok szélesebb körű elterjedése miatt az elektronikus, önkiszolgáló csatornákon keresztüli vonatjegy-értékesítés tartós növekedésére számít a vasúttársaság. Idén ezt a folyamatot a rengeteg hosszú hétvége is elősegítheti, mert a turisztikai célú utazásokat megelőzően bizonyára sokan választják majd az e-vonatjegyet a pénztárak előtti sorban állás helyett. Nagy löketet adhat az e-vonatjegy népszerűsítéséhez a jegyvásárlási funkció megjelenése az igen népszerű Vonatinfó mobiltelefonos alkalmazásban. A bővített Vonatinfó alkalmazás androidos bétatesztje jelenleg is zajlik. Várhatóan 2018 tavaszáig teljes körben letölthető és használható lesz a jegyvásárlási funkció a Vonatinfó új verziójában.

„Az EY Az év üzletembere programjában olyan vállalkozókat keresünk, akik sikeresen és jövőbe mutatóan válaszolnak a gazdasági, társadalmi változásokra és kihívásokra. Az eddigi díjazottak példái is azt mutatják, hogy a sikerhez nem elég a növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrálni, fenntartható és társadalmilag is hasznos üzleti modellek kidolgozására és alkalmazására van szükség. A Magyarországon több mint egy évtizede működő programnak köszönhetően a vállalkozók nemcsak bemutathatják eddigi eredményeiket, de egymás tapasztalatait is felhasználva tovább fejleszthetik cégeiket” – mondta Havas István, az EY vezérigazgatója.
Az EY Az év üzletembere díjat idén tizenegyedik alkalommal ítélik oda a legkiválóbb hazai vállalkozóknak. A programban minden üzletember részt vehet, és jelölhető, aki megfelel a jelentkezési kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az üzletember alapítója, illetve jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező tagja a Magyarországon bejegyzett és legalább két éve működő cégének; valamint a vállalkozás kimagasló teljesítménye a jelölt személyéhez köthető. A jelölési határidő 2014. szeptember 30-a.
Az évente megújuló független bírálóbizottság idei tagjai: Bárány László, a MasterGood cégcsoport tulajdonosa, a Felelős Családi Vállalkozások elnöke; Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke; Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója; Galambos Márton, a Forbes magazin főszerkesztője; Legeza Péter, pénzforgalmi szakértő; Nátrán Roland, az Exim vezérigazgatója; Dr. Vinnai Balázs, a Misys Digital Channels üzletágának vezetője, az EY Az év üzletembere díj 2013-as fődíjasa.
A fődíjon kívül idén is három különdíjat ítélnek oda, a magyarországi program nyertese pedig részt vesz a verseny nemzetközi döntőjén Monte-Carlóban. A „Példakép” elismerést tavaly Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója kapta. A „Merész újító” kategóriában Árvai Péter, a Prezi.com Kft. társalapítója és ügyvezető igazgatója nyert. A „Jövő ígérete” Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója lett.
A Magyarországon több mint tízéves múltra visszatekintő programot 1986-ban az Egyesült Államokban indította útjára az EY. A díjat ma már több mint 50 országban ítélik oda évről-évre.