Czigány Dezső a csendéletek mestere, a tökéletességig fejlesztette a műfajt. Czigány a korai magyar modernizmus egyik legjelentősebb alakja, plasztikusan modellált, pontos arányokkal felépített csendéletei a Cézanne-i hagyományokat elevenítik fel. A most kalapács alá kerülő, Csendélet című, 1920 körül készült festménye 40 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 70-100 millió forint.

Mattis-Teutsch János művészetét egy monumentális dupla aktos kép képviseli az októberi 15-i aukción. Az Aktos kompozíció 1930-ban született, és már 1933-ban, Brassóban ki volt állítva. A kép egy olyan absztrakt ember-típust jelenít meg, amely leegyszerűsített formáival minden emberi és művészi gondolatot ki tud fejezni. A kép impresszív méretével is lenyűgözi a nézőt. Kikiáltási ára 16 millió forint.

Kondor Béla 1961-ben alkotta meg az Apáca és a pap című képet, amely ​a​z életmű legjelentősebb darabjai között foglal helyet. Kondor az ötvenes-hatvanas évek elejének központi, kultikus figurája volt​, akinek ez a remekműve 36 millió forintos kikiáltási árral kerül árverésre, becsértéke 60-80 millió forint. A németalföldi hagyományokat felelevenítő kép a modernség és korszerűség, továbbá egy univerzális világkép magas fokú művészi szintézise.

Mednyánszky László dúsgazdag arisztokrataként a szegények, az elesettek pártfogoltja volt. Drámai erejű portrékon mutatta be életüket. Művészetének másik forrása maga a természet: tátrai barangolásai során lírai tájképek sokaságát festette. Fényködös táj című, 12 millió forintos kikiáltási árról induló nagyméretű festménye (a nyitóképen) is a természet szeretetéről és rejtelmességéről szól. A most aukcióra kerülő remekművén a magát Öreg kutyának nevező művész a ködben és napfényben egyszerre vibráló tájat örökítette meg.

A Virág Judit Galéria őszi aukcióját október 15-én tartják a Budapest Kongresszusi Központban. Az aukciós kiállítás nyitvatartási időben megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)