Miért nehezebb most az érettségire felkészülni?

A közel 300 megkérdezett diák válaszaiból alapvetően az látszik, hogy mostanra a tanárok és a diákok is elfáradtak. A digitális oktatás, a különórák, az e-learning tananyagok, de még az osztálytársakkal, barátokkal való kapcsolattartás is mind digitális eszközökön történik és ez mostanra teljesen kimerítette a diákokat. A másik komoly problémának azt tartják a válaszadók, hogy a tanárok jellemzően kétféle módon reagáltak a digitális oktatásra. Az egyik csoportba tartozó tanárok a tananyagból nem adnak le annyit, mint amennyire a diákoknak valós igényük lenne. Itt az okok nagyon sokfélék lehetnek, a technikai problémák mellett a tanárok informatikai eszközök iránti kompetenciájának hiányán keresztül motivációs problémákon át számtalan tényező szerepet játszhat. A másik csoportba tartozó tanárok tényleg mindent meg akarnak adni a diákoknak, de az sokszor már túl sok. Vagyis egyszerűen annyira túlterhelik a tanulókat segédanyagokkal, feladatokkal, házifeladatokkal.

A válaszokból az is kiderül, hogy a diákoknak a tananyag leadása mellett gyakran nagy szükségük lenne a tanároktól több gyakorlatias tanácsra, trükkre és taktikára az érettségire készülésük közben. A kérdőívet összeállító OKTONDI és mateking.hu ebben is próbál a diákoknak segítséget nyújtani.

„Igyekszünk minél több tippet és gyakorlási lehetőséget adni a matekból készülő diákoknak. Megtudhatják például, hogy melyik témakör hány pontot fog érni nekik a matek érettségin, így jobban be tudják osztani az idejüket, fókuszálni tudnak a fontosabb területekre” – mondja Mosóczi András, a mateking.hu alapítója. A mateking.hu ingyenesen használható érettségi felkészítő felületéről kiderül például, hogy a legutóbbi tíz középszintű feladatsor alapján a valószínűségszámítás feladatok érik a legtöbbet, átlagosan 13,4 pontot feladatsoronként, második helyen áll a számtani és mértani sorozatok átlagosan 10,4 ponttal, a harmadik helyen a statisztika feladatok vannak 8,8 ponttal. A teljes lista itt érhető el: https://www.mateking.hu/matek-erettsegi#top20

Arra a kérdésre, hogy mi az, ami miatt könnyebb most az érettségire készülés, egyértelműen azok a válaszok érkeztek, hogy több alvás, több szabadidő és a saját igényeknek megfelelő időbeosztás. Az időbeosztás a megkérdezettek felének nem okozott jelentősebb kihívást, ugyanakkor a válaszolók másik fele arról panaszkodott, hogy sokszor jelent számukra problémát az idejük strukturálása. Ennél a kérdésnél és más további kérdéseknél is látszik, hogy a megkérdezett diákok nagyjából fele képes konstruktívan, megfelelő szabályok és keretek között gazdálkodni a rájuk szakadt extra idővel, míg a másik felüknek ez komoly problémákat okozhat.

Mi segítene legjobban az érettségire készülésben?

Itt a válaszokból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy nem egy újabb e-learning oldal, egy újabb jegyzet, egy újabb tankönyv az, amire a diákoknak leginkább szükségük van, hanem arra, hogy a tanár segítsen nekik a tananyag megfelelő feldolgozásában, segítsen abban, hogy a lexikális jellegű tananyagból mit és hogyan tanuljanak meg, a készségszintű ismeretek esetében pedig miként gyakoroljanak. Itt szintén előtérbe kerülnek a motivációs problémák.

A diákok nagyjából fele képes belső motiváció alapján saját maga számára kijelölni a tanulás irányát, míg a másik felének egyértelműen külső motivációra van szüksége. A válaszokból az látszik, hogy ezt a hagyományos jelenléti oktatás során lényegesen jobban megkapják, mint a digitális oktatás keretei között.

Mi az amit megtartanál az online oktatásból?

„Semmit” – Ez volt erre a kérdésre a megkérdezettek jelentős részének a rövid, ugyanakkor eléggé sokatmondó egyszavas válasza. Az oktatásban a diákok számára is egyértelműen fontos a személyes jelenlét. Ennek hiánya pedig hosszú távon lényegében az egész oktatási szisztémát veszélyezteti. A digitális tananyagok alapvetően tetszenek a diákoknak, ezeket a jelenléti oktatás hasznos kiegészítőjeként sokan megtartanák a jövőre nézve is. Vannak, akik egy hibrid oktatást preferálnának, például heti 3 nap jelenléti és 2 nap digitális oktatás formájában, míg vannak olyanok is, akik szerint a „tölteléktárgyakat” nyugodtan lehetne a jövőben csak digitálisan oktatni. Jellemzően a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, a nyelvek kivételével az összes többi tantárgy – nyilvánvalóan érdeklődési körtől függően – beleesett a „tölteléktárgy” kategóriába.

Van olyan tantárgy, ami most nagyobb kihívást jelent?

Meglepő módon itt a történelem majdnem ugyanakkora kihívást okoz a diákoknak, mint a papírforma szerint első helyen álló matematika. Vagyis a diákoknak a matematika érettségire való felkészülés okozza a válaszok alapján a legnagyobb kihívást, de szorosan a nyomában a történelem, a harmadik helyen pedig jóval kisebb gondot okozva a magyar és a biológia áll. Az is kiderült, hogy a történelem tanulásával állnak legrosszabbul a megkérdezett diákok és itt komoly gondot okoz nekik, hogy pontosan mit és hogyan kellene tanulniuk annak érdekében, hogy sikeres érettségit tegyenek a tárgyból.

A matekkal kicsit jobban állnak ugyan, mégis ettől tartanak a legtöbben. A matekkal kapcsolatban sokaknak okoz problémát, hogy miként gyakoroljanak, hol találnak olyan feladatokat, amelyek valóban segítenek a felkészülésben.

„Az érettségi feladatok egy praktikus és viszonylag sekély matematikatudást kérnek számon ellentétben a négy éven át tanult mélyebb, de sokszor kevésbé gyakorlatias matektudással szemben. Ezért is fontos, hogy azok a diákok, akik bizonytalanok a tudásukban, célzottan érettségi feladatsorokon keresztül készüljenek” – tanácsolja Mosóczi, hozzátéve, azt is, hogy egészen más egy üres papíron egy tollal feladatokat megoldani, mint a monitort nézve válaszolni pár kérdésre vagy csak videókat nézegetve átvenni az anyagot.

„Néztem már néhány filmet a Csomolungma megmászásáról, de ezek alapján még nem vágnék bele” – szemléltette ezzel azt a problémát, amikor a diákok csak megnéznek pár videót és abban az illúzióban érzik magukat, hogy már tudják is a tananyagot. „A mateking.hu érettségi felkészítő felületein kimondottan az önálló gyakorlásra tanítjuk meg a diákokat” – teszi hozzá Mosóczi.

Mindenki arról beszél, miért nem megy nekünk a matek. Most beszéljünk végre arról, mitől fog menni. A Mateking.hu három Év Honlapja díjjal a háta mögött eddig is arról volt híres, hogy lazán és érthetően magyarázza a legbonyolultabb matematikai fogalmakat is. Legújabb fejlesztésük viszont még jobban leegyszerűsíti a matektanulást.

Amellett, hogy közel duplájára növelték a tananyagok számát, az eddig megszokott lépésről lépésre tanuláshoz hangot adtak, ami kényelmesebbé és gyorsabbá teszi a megértést azzal, hogy egyszerre látható és hallható is minden, így az információ több különböző csatornán jut el az agyba. Ezenkívül a teljes tananyag videóváltozatban is nézhető, így az eddigi egy funkció helyett most három van, és az egészben a legklasszabb az, hogy az irányítás teljesen a felhasználók kezében van. A különböző funkciók között menet közben is bármikor kedvük szerint tudnak váltani.

A diákok visszajelzései is önmagukért beszélnek, akik nagyszerű, életmentő találmánynak gondolják a Matekinget, mert segítségével még a „tökhülye” is megérti a matekot, ha akarja.

Mosóczi András, a többszörös Év Honlapja díjas Mateking.hu ötletgazdája arról beszélt, az volt a vágya, hogy a matematikának a fejében létező nagyon logikus és végtelenül egyszerű képét valahogyan mások számára is láthatóvá tegye.

„Vicces matematikának is szoktam hívni, mivel a tananyagok olyan stílusban magyarázzák el a nehéz matematikai összefüggéseket, amitől azok inkább szórakoztatóak, mint nehezek. Emellett nagyon tömör és vizuális. Ez nem egy videó tutorial, ahol a tanár tempójában haladsz, itt a saját tempódban tanulhatsz” – fogalmazott az oldal megálmodója.

Mint mondta, jelenleg 1046 egyetemi és 241 középiskolai tananyag található az oldalon. Utóbbihoz 30 darab videó is felkerült a Matekingre, ezek az elmúlt évek középszintű matematika érettségijeinek a megoldásait mutatják be lépésről lépésre.

Itt egy példa a weboldal új tanagyagából.