„A helyes választ elsősorban a munkavédelmi szabályokban kell keresni. A kormány enyhítő intézkedései ellenére továbbra is irányadó marad az a szabály, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről. Az a körülmény tehát, hogy a továbbiakban nem kell maszkot hordani egy szabadidős tevékenység során, például étteremben, moziban, koncerteken, nem jelenti azt, hogy a munkahelyen is automatikusan elhagyhatjuk a maszkot” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkáltató megismerheti a védettségi adatokat és ez alapján mérlegelheti a kockázatokat

„Ahhoz, hogy a munkáltató fel tudja mérni, mely munkakörök, munkavállalói csoportok esetében lehet indokolt a maszkhasználat elhagyása, a munkavállalók védettségi arányának felmérése szükséges. Vizsgálni kell továbbá azt, hogy az egyéb védőintézkedések – fertőtlenítők használata, jelenléti korlátozás, távolságtartás, stb. – a járványügyi adatokkal együtt, elégségesek-e a védettséggel nem rendelkező dolgozók biztonságos munkavégzéséhez. Ha a kockázatértékelés eredménye azt mutatja, hogy a fertőzés kockázata maszkhasználat nélkül is alacsony szinten tartható, úgy a munkáltató már megalapozottan hozhat olyan döntést, hogy nem kötelező a munkahelyen maszkot hordani” – magyarázza dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Ha a védettségi adatok megismerése szükséges a kockázatértékeléshez, akkor ezt, mint különleges adatot, előzetes tájékoztatás és megfelelő jogalap birtokában lehet kezelni.

Továbbra is előírható a maszkhasználat, nem sérül az egyenlő bánásmód

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai hangsúlyozzák: ha a kockázatértékelés alapján egyes munkavállalói csoportoknál még mindig indokolt a maszkviselés, úgy – az új jogszabálytól függetlenül – továbbra is előírható a maszkhasználat. Ilyen előírás alkalmazható értelemszerűen az egészségügyi szektorban, de akár a vendéglátó vagy kulturális szektorban is, hiszen ezen munkakörök esetén a munkavállalók jelentős számú személlyel érintkezhetnek feladataik ellátása során. A maszkhasználatra kötelezett munkavállalók ilyen esetekben az egyenlő bánásmód sérelmére nem hivatkozhatnak, mivel az adott intézkedésnek objektív és ésszerű indoka van. Végső soron a munkáltató felelőssége, hogy minden olyan intézkedést bevezessen, amely az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakításához szükséges és indokolt.

Az új szabályok szerint a kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul. Az üzletekben este 11 óráig lehet vásárolni. Akiknek védettségi igazolványuk van, este 11 óráig a vendéglátóhelyek belső terében is tartózkodhatnak és szállodába is mehetnek, ezekre a helyekre gyermekeiket is magukkal vihetik.

A novemberben bezárt szabadidős létesítményeket védettségi igazolvánnyal újra lehet látogatni. Ezek közé tartoznak például az állatkertek, a vadasparkok, a múzeumok, a színházak, a mozik és a könyvtárak is. Edzőterembe, uszodába, jégpályára ezentúl csak a védettek, valamint a versenyszerűen sportoló 18 év alattiak mehetnek.

A védettek és a felügyeletük alatt álló kiskorúak este 11 óráig a sportrendezvényeket is látogathatják. A védetteknek és a felügyeletük alatt álló kiskorúaknak nem kell maszkot viselniük a sport- és kulturális rendezvényeken. A koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi igazolvány bemutatásával történik, a védettség tényének ellenőrzése pedig a helyiség üzemeltetőjének, a szolgáltatás nyújtójának a feladata. Amennyiben az üzemeltető, szolgáltató ennek nem tesz eleget, 100 ezer és 1 millió forint közötti bírsággal, vagy akár egyéves bezárással is sújtható – ismertették.

Közölték: mivel a járvány továbbra is jelen van, a fokozatos újraindítás mellett is fenn kell tartani bizonyos biztonsági intézkedéseket. Így egyes helyszíneken a védettséget nem szerzett dolgozóknak továbbra is maszkot kell hordaniuk, valamint fennmaradnak a magán- és családi rendezvényekkel kapcsolatban novemberben elrendelt korlátozások. A közterületen, a tömegközlekedési eszközökön, boltokban – azokon a helyeken, ahol nem csak beoltott vagy a fertőzésen átesettek tartózkodhatnak – továbbra is kötelező a maszkhasználat, továbbá kerülendő a csoportosulás és a gyülekezés – írták, kiemelve: ez a még be nem oltott állampolgárok védelmét szolgálja. Hozzátették: az oltási program előrehaladtával további döntések születhetnek majd az élet újraindításáért.

Hatalmas karriert futott be tavaly Magyarországon egy gyógynövény alapú étrend-kiegészítő, amely az arcbőr pattanásait hivatott elmulasztani. Megpörgethette az érdeklődést a 900(!)-szorosára 2019-hez képest? Az egyik logikus válaszlehetőség, hogy a készítménytől talán az otthoni (home office/home school) nassolás káros mellékhatásainak ellensúlyozását remélték az internetezők, de azért így is lesz dolga a magyarázattal a társadalomtudósoknak. Annak megfejtéséhez, hogy mi volt a hosszúra nyúlt karanténidőszak eddigi leggyakoribb keresőszava, nincs szükség tudományos háttérre: több mint 32 milliószor ütötték be a keresőmezőbe a „koronavírus” kifejezést. Ebben a nagyságrendben teljesített a Google Classroom is, de jócskán lemaradva, 16 millió körüli kereséssel. Talán sokakat meglep, hogy az említett 32 millióból minden második koronavírus-keresés tavaly áprilisban futott be, egy hónappal az egész ország lezárása után. Hogy melyek a fertőzés tünetei, az másfél millió keresést indukált egy év alatt, a koronavírus-teszt (és különböző keresési mutációi) viszont csak bő egymilliót – némileg kevesebbet, mint a mobilok között legnépszerűbb iPhone11.  Ha már szóba került: a járvány első évének második legkeresettebb okostelefonja minimálisan lemaradva az első helyezettől az épp 2020-ban debütáló iPhone 12 volt, a bronzérmes pedig a Huawei P30 Lite lett.

A maszkokra vonatkozó keresések száma hűen követte az ország lelkiállapotát. Az Uniomedia kutatása szerint 2019 decemberében 1600-szor ütötték be a maszk szót magyar nyelven, 2020 januárjában 27 ezerszer, februárban 60 ezerszer, márciusban pedig már több mint 350 ezerszer. A legtöbben a szájmaszk kifejezésre kerestek, de idővel szépen feljött a maszk szabásminta, de olyanok is voltak, akik mintás, fradis vagy épp csipkés maszkra kerestek rá.

A koronavírus természetesen a munkapiacot is átalakította. Erre lehet következtetni például abból, hogy a futároknak szóló álláslehetőségek iránt háromszor annyian érdeklődtek a járvány alatt, mint a koronavírus felbukkanása előtti 12 hónapban, de több mint a duplájára nőtt az otthonról végezhető munkák, valamint a motivációs levél- és önéletrajzminták iránti kereslet is. A profik egyenesen „tökéletes önéletrajz mintát” kerestek, majd’ háromszor annyian, mint a járvány előtt. A diák home office pedig az összes álláskeresés közül kiemelkedik a maga öt és félszeres bővülésével.

A pénzügyi szolgáltatók számára bizonyára örömteli hír, de a társadalmi modernizáció szempontjából sem hátrány, hogy online számla iránti érdeklődés is az ötszörösére nőtt. Az okmányirodai időpontfoglalás és az e-recept négyszer, az e-önkormányzat négy és félszer, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó eszt-bejelentkezés nyolcszor, a NAV-számlázó 12-szer (igaz, ebben a kötelező online számlázás bevezetése is benne volt) az „ügyfélkapu lelet” pedig hússzor annyi keresést érdemelt ki az elmúlt egy évben, mint előtte.

Jelentősen megváltoztak az utazási szokások is. Ha a 2019-ben a bőrönd szóra keresőket 100 százaléknak vesszük, a 2020-as teljesítmény csupán 68 százalék, és ennél is nagyobb mértékben esett vissza a legnépszerűbb repülőgépjegy-foglaló oldal nevére indított keresések száma. Ellenben a „beutazás Magyarországra” kifejezést 367-szer annyian használták, mint a megelőző esztendőben – többségében alighanem a hazatérni próbálók, és nem a magyarul tudó, hozzánk vágyó külföldi turisták.

Abból, hogy az egyik legismertebb nemi betegségre vonatkozó keresések száma alig emelkedett, akár az a következtetés is levonható, hogy a párkapcsolatok stabilitására jó hatással voltak a kijárási korlátozások.

Szintén az otthonlét hatásának tűnik, hogy erőteljesen rámozdult a magyar lakosság az online filmnézésre, ami mind a fizetős (Netflix, HBO Go), mind a nem fizetős, kalóz opciókra vonatkozó keresések számán meglátszott. A járvány természetesen a táplálkozásra is hatással volt: drámaian megnőtt az érdeklődés a kenyérsütési receptek (kovásszal, élesztővel és anélkül), illetve az olyan egyszerűen elkészíthető válságfogások iránt, mint a lencse- és a krumplifőzelék. Közben persze a desszertkészítés műhelytitkai is hasonlóan kapóssá váltak, a madártejtől a különféle fánkokig. Az otthonléttel is összefügghet, hogy a ruházkodás terén – a női pizsama, a férfi alsónadrág és a férfi boxer mellett – a melegítőnadrág volt a mindent vivő keresési kifejezés.

Az internetes keresések adatainak tanúsága szerint tavaly 142 ezer százalékkal több embert érdekelt az Operatív Törzs, mint mielőtt beütött a vírus (nem csoda, hiszen előtte a kifejezés gyakorlatilag ismeretlen volt) és valamivel még ennél is többet a Telex, aligha függetlenül attól, hogy az utóbbi egy már-már elfeledett távközlési eszközből hirtelen egy nagy hírportál elnevezése lett. A sport kategóriában a magyaroknak az NFL iránti érdeklődése nőtt csaknem a legjobban (a hétszeresére) – de az első helyezést végül a „kerékpár vázméret” összetételre bejött keresések vitték el, 135-ször annyian kerestek rá erre, mint egy évvel korábban, márpedig ez a mutató a bringázók közül is leginkább azokat érdekli, akik frissen kaptak rá a kétkerekűzésre.

Semmilyen változást nem mutatott ellenben a közbeszerzések iránti érdeklődés: hajszálpontosan ugyanakkora volt a járvány hónapjaiban is, mint akkor, amikor még senki sem hallott a koronavírusról.

Fotó: Ialo Hernandez, Unsplash

A közös kiállás célja a világjárvány terjedésének csökkentése. 2020 októberére már széleskörű konszenzus alakult ki, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eleme – a védőtávolság megtartása és a rendszeres alapos kézmosás mellett – a száj és az orr eltakarása. Az akcióban résztvevő vállalatok munkatársai is maszkban dolgoznak, és szeretnék mindenki figyelmét felhívni a maszkviselés fontosságára. A csatlakozók arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben még a korábbinál is fontosabb az összefogás, hiszen a járvány terjedésének megállítása közös felelősségünk.

A CIB Banknak és a kampányhoz csatlakozó vállalatoknak is kiemelten fontos ügyfeleik és kollégáik egészségének védelme, ezért kötelező a maszkviselés mindenki számára az irodákban, ügyfélszolgálati helyeken.

A járványügyi helyzet kezdete óta, a Numil Kft. több módon is segítette az egészségügyi dolgozókat és a magyar társadalmat. Ezek közé tartozott például, hogy a tatabányai Szent Borbála Kórház és a Szent János Kórház részére szondatáplálást segítő orvosi eszközöket és egyéb tárgyi adományt is eljuttattak. Továbbá, a cég szakembereinek önkéntes kezdeményezésére, elindították a Milupa Careline ingyenesen elérhető online és telefonos szakmai tanácsadó segélyvonalát a friss szülők részére.

Most a vállalat egy 10 millió forintértékű adomány révén járul hozzá az egészségügyi dolgozók és a betegek gyógyulásához a speciális FFP2 maszkok átadásával, melyeket 100-nál több szociális otthonba és kórházba juttattnak el a cég munkatársai országszerte. A nagyértékű védőfelszerelést szociális otthonokban és kórházi osztályokon a frontvonalban dolgozó orvosoknak és nővérek és a betegek részére adják majd át.

„Ebben a különösen nehéz időszakban fontos, hogy összefogjunk és támogassuk azok munkáját, akik leginkább veszélyeztetettek, akik naponta azért küzdenek, hogy meggyógyítsák a betegeket. Előre nem tudjuk megjósolni, hogy meddig lesz életünk része a járvány. Cégünk, ahogy a járvány előtt, most is megtesz mindent annak érdekében, hogy termékeinkkel és szolgáltatásainkkal segítsük a gyógyulást. A Numil Kft. a szülők, a betegek, az idősek és az egészségügyi szakemberek mellett áll.” – mondta dr. Kralovánszky Gábor, a Numil Kft. ügyvezető igazgatója.

„A 3M vállalat fellép a járvány miatt az egészségügyi ellátásban jelenleg nélkülözhetetlen légzésvédők és a maszkok hamisítása és túlárazása ellen. Határozott lépéseket teszünk azok ellen, akik a koronavírus-járványból jogellenes és etikátlan módon hasznot húznak. Ehhez világszerte hatósági segítséget veszünk igénybe”– jelentette ki Mike Roman, a 3M elnök-vezérigazgatója.

A 3M azt javasolja a vásárlóknak, hogy termékeit kizárólag hivatalos 3M viszonteladóktól vagy forgalmazóktól szerezzék be és csak eredeti csomagolású, az adott modellhez tartozó használati útmutatóval rendelkező terméket vásároljanak. Felhívják a figyelmet arra, hogy hamisítottak azok a légzésvédők, amelyeknél hiányoznak a pántok, furcsa szaguk van, eltömődtek a szelepeik vagy szöveghibás az útmutatójuk.

A vásárlóknak azt javasolják, hogy gondosan ellenőrizzék a látszólag 3M-től származó ajánlat, számla, márkanév, domain név, elérhetőségi adatok hitelességét, az ajánlaton (számlán) feltüntetett bank nevét és a bankszámlaszámot.

A vásárlók a www.3methics.com oldalon jelezhetik a feltételezett csalásokkal, túlárazásokkal vagy hamisított 3M termékekkel kapcsolatos aggályaikat.