A Master Good Kft.-ből, a Baromfi Coop Kft.-ből. és a Sága Foods Zrt.-ből álló cégcsoport, amely a régió egyik legnagyobb élelmiszeripari szereplője. A NOBU Budapestbe való befektetés egyedülálló lehetőséget biztosít a két vállalat számára.

„A Master Good cégcsoport portfóliójában idegen lehet egy étterem jelenléte, de a NOBU Budapestben való többségi tulajdon megszerzése ennél mindenképpen többet jelent számunkra” – magyarázza az akvizíció okát Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa. „Mindig érdekelt minket a gasztronómia, különösen annak a magas minőséget prezentáló területe. Önmagában ez azonban nem lett volna elég ahhoz, hogy erre a piacra lépjünk. Üzletemberek vagyunk, azt tudtuk, hogy ha valaha ilyen befektetésre kerül sor a Master Good életében, nemzetközi lánchoz, nagymúltú, világszínvonalon teljesítő brandhez csatlakozunk. A NOBU idén ünnepli 30 éves születésnapját, 55 étterme van a világban, és 2013 óta a szállodaiparban is megjelent saját hotelekkel, melyekből már szintén közel 20 található a világ 5 kontinensén. A budapesti étterem jövőre lesz 15 éves, a világ 5 legjobb NOBU éttermeként tartják számon. Öröm számunkra, hogy a NOBU Budapest csapatában sokan, köztük a séf, Schreiner Gábor, a nyitás óta fáradhatatlanul dolgoznak együtt. Ez számunkra is garantálja azt, hogy a brandet jól ismerő, összeszokott team működteti a budapesti éttermet. Úgy érezzük, hogy a két márka saját területén már bizonyított, a NOBU számára azok az értékek, melyek minket is jellemeznek, ugyanolyan fontosak. Az adott szakma és a minőség iránti elkötelezettség, tradíciókhoz való ragaszkodás, és a megbízhatóan működő rendszerek mindkét márka meghatározói.”

A Master Good cégcsoport 100 százalékban családi tulajdonban van. A Bárány család 116 éve, négy generációra visszamenőleg foglalkozik baromfi-tenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája – írják.

Arról évek óta keringtek pletykák, hogy a filmügyi kormánybiztos özvegye szabadulna minden hazai érdekeltségétől, hiszen az Egyesült Államokban kezdett új életet, és az állampolgárságot is megszerezte már – nos, a NOBU elengedésével ez meg is történt. A Buno Kft.-ben korábban vezető tisztségviselőként jelenlévő Palácsik-Ráthonyi Tímea az Opten rendszerében elérhető adatok szerint augusztus végétől adta vissza ezt a tisztségét, míg az AV Investments Kft. augusztus 21-én szállt ki a cégből hivatalosan – írja az mfor.hu a Vajna Tímea kiszállt az étterméből, de feltűntek az egyik leggazdagabb magyar fiai című cikkében.

„Kiemelten fontos számunkra, hogy olyan ügyek mellett álljunk ki, amelyek életeket, sorsokat, gondolkodásmódokat formálnak. A Bátor Tábor élményei pedig pontosan ezt nyújtják. Korábban is figyelemmel kísértük és támogattuk őket, de idén egy magasabb szintre szerettük volna emelni együttműködésünket. A Füstli a cégcsoport egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben forgalmazott almárkája. Büszkék vagyunk rá, hogy szeptembertől a Füstli vásárlói nemcsak minőségi terméket választanak, de egy jelentőségteljes ügyben is részt vesznek, mely által hozzájárulunk egy fenntarthatóbb és igazságosabb jövő építéséhez” – nyilatkozta Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa az együttműködés bejelentése kapcsán.

A táborlakóknak és az önkénteseknek is segítség a támogatás

„Hatalmas érték számunkra ez az együttműködés. A Master Good felajánlása nagyon nagy segítséget nyújt nekünk ahhoz, hogy továbbra is életre szóló élményeket adhassunk a súlyosan beteg gyermekeknek. Sok kis támogatás összeadódik majd. Bízunk benne, hogy a Master Good támogatásával képesek leszünk fontos fejlesztéseket megvalósítani” – mondta Szabó Andrea, a Bátor Tábor Adományszervezési és marketing igazgatója.

Az együttműködésből származó támogatás nagy segítség. Az összeg nagyságától függ majd, milyen fejlesztésre tud sor kerülni a jövőben: „A legkülönbözőbb dolgok finanszírozására és célok megvalósítására kell gondolni” – kezdi a tervek felsorolását Szabó Andrea, a Bátor Tábor Adományszervezési és marketing igazgatója: „A tábor területén van egy minikórház, ennek köszönhetően a súlyosan beteg gyerekek is felhőtlenül érezhetik magukat nálunk. Két vizsgáló és négy pihenőszoba, gyógyszer-szoba, raktár, akadálymentesített fürdőszoba biztosítja az egészségügyi csapat munkáját. Ezt szeretnénk fejleszteni. Nem minden táborozó családja rendelkezik autóval vagy engedheti meg magának, hogy az ország másik végéből eljusson a hatvani táborhelyre. Az ő utaztatásuk minden évben nagyobb összeget emészt fel. Fontos számunkra az is, hogy a tábor legújabb programjához, a cirkuszhoz is további kellékeket szerezzünk be, hogy a suliprogramunk eszköztárát bővítsük, illetve, hogy az önkénteseink számára megfelelő mentálhigiénés segítséget nyújtsunk. Végtelen a tervek, célok száma. A Master Goodnak végtelenül hálásak vagyunk a támogatásáért.”

A Master Good és a Bátor Tábor együttműködésének keretében szeptember második hetétől találják meg a vásárlók a boltok polcain a promóciós címkével ellátott Füstli csomagolásokat.

A Master Good cégcsoport közleménye szerint a cikk a jó hírnév megsértése Ptk. szerinti tényállását kimerítette, ezért a Master Good cégcsoport megteszi a jogi lépéseket.

„Sajnálatosnak tartjuk a 444.hu gyakorlatát. A szerkesztőséget aznap felkerestük, és tájékoztatást kértünk tőlünk. Választ azóta sem kaptunk. A cikk megjelenésének a digitális térben nyoma maradt, eltávolítása nem jelent helyreigazítást és nem orvosolja a minket, családomat ért sérelmet.

Családom 116 éve, négy generáció óta foglalkozik baromfitenyésztéssel, Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája vagyunk. Európában az elsők között valósítottuk meg a teljes körforgásos gazdálkodást. Célunk, hogy 10 éven belül a világon az első iparági szereplőként megvalósítsuk a karbonsemlegességet. Kiemelt fontossággal bír számunkra nemcsak a környezetünk védelme, de a társadalmi felelősségvállalás is.

A Master Good cégcsoport, a Bárány család és a család által alapított jótékonysági alapítvány évi több százmillió forintot fordít karitatív célokra.

A fentiek miatt elhatárolódunk attól, hogy a 444.hu hírportál családunkat összefüggésbe hozta a TV2 bulvár műsorának bármelyik szereplőjével. Felelősen működő vállalatként saját gyermekeink felé is azokat az értékeket közvetítjük, melyek a fenntartható és innovációt is integráló üzletpolitikát teszik követendő mintává. Mindennapi életünket is ez hatja át, ez határozza meg. Ebben a szemléletben neveljük testvéremmel, Bárány Péterrel összes gyermekünket. Reméljük, hogy majd családunk ötödik generációjaként egy olyan vállalat irányítását veszik át, mely karbonsemleges módon, társadalmi felelősségvállalással az országot építő és előbbre vivő módon működik” – szögezi le Bárány László, a Master Good cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.”

Fotó: Master Good

„Védjük meg a talajt az utódainknak! Ez vezérelt minket, amikor termékeinket fejlesztettük” – hangsúlyozza id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. „Rendszerünk egy olyan megoldást kínál, mely alkalmas lesz arra, hogy a gazdák elkezdjék a talajéletet feléleszteni. Termékeinkkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot.”

A szakember szerint lesújtó eredményeket tapasztalunk, ha hazánk művelésbe vont földjeinek talajéletét vizsgáljuk. Megállapítható, hogy a negyven évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40%-ára csökkent. Kiéheztettük talajainkat és szennyeztük a légkört.

„Nyugat-Európában úgynevezett vegyes gazdaságok vannak – tehát a növénytermesztés és az állattartás nem válik szét egymástól” – magyarázza a szakember. „Magyarországon a rendszerváltást követő 20 évben a szarvasmarha állomány 70 százaléka, a sertés állomány 60 százaléka tűnt el, a baromfi termelés se érte el a 30 évvel ezelőtti szintet. Ha egy gazdaságban már nem tartanak állatot, nem képződik szerves tárgya. Ha nem képződik szerves tárgya, nincs mit visszavigyünk a szántóföldre. 20-25 évvel ezelőtt a búza és kukorica szembetakarítása után még beszecskázták és beszántották a szárat, tehát visszaadták a talajnak a szerves anyag több mint 50 százalékát. Ma már azonban ez is az égetőművekben köt ki, így azt a maradék szerves anyagot is elviszik a gazdák a földből, amiből a talajélet táplálkozna.”

Miért nem működik a műtrágyázás?

A hozamlemaradás szoros kapcsolatban van a hiányos és egyoldalú műtrágyázással is. A műtrágyával ammóniumnitrátot és káliumszulfátot visznek be a talajba. Ezek a talajvízzel találkozva savanyú kémhatást (savas PH-t) eredményeznek. A talaj PH-ja optimális esetben semleges, tehát 7 érték körül van – ez segíti a növényt abban, hogy a megfelelő talajzónából fel tudja venni a tápanyagot.

„A műtrágyázás eredményeképpen azonban a talaj PH-ja 5,5 – 5,8 közé csökken, savas közeget hoz létre, melyben a tápanyagok felszívódása korlátozott. Mindenféleképpen vegyük figyelembe, hogy aki a korábbi, egyoldalú műtrágya tápanyagpótlási rendszert tartja életben, az tovább savanyítja a talaját, ezáltal tovább konzerválja az alacsony hozamokat” – hangsúlyozza a Bio-Fer termékeket gyártó Master Good cégcsoport tulajdonosa, id. Bárány László. „Van továbbá egy másik tényező is, mely fokozza a negatív hatást: ha nagy mennyiségű csapadék érkezik. A gazdák vízben oldódó műtrágyával dolgoznak. Ezeket a gyártás folyamán folyékony halmazállapotból kristályosítják vissza. Ha komoly csapadékmennyiséggel találkoznak, feloldódnak, és a talajvízzel együtt elindulnak lefelé, a gyökérzóna alá, így a növény nem tudja felszívni őket.”

Nem elhanyagolható szempont a műtrágyával szemben a kalkulálható ár sem. A háborús válság következménye volt, hogy előbb elszálltak az energiaárak, ennek következtében a szakember szerint a műtrágya árak is szinte megfizethetetlenek lettek. Bár az energiaárak csökkentek, az oroszok nemrégiben bejelentették, hogy lezárják a gabonafolyosót valamint a műtrágya exportot. Néhány nap alatt ismét húsz százalékkal emelkedett a műtrágya ára. Miután a Bio-Fer egész éves árakat hirdet, a gazdák költségei is tervezhetők.

Az EU is előírta az egyoldalú műtrágyázás csökkentését

„Azok a gazdák, akik szerves trágyával dolgoznak, hektáronként 10, maximum 15 ezer forint többlettámogatást kaphatnak. Ha nem viszik be a szerves trágyát, elesnek ettől a többletbevételtől. Ezzel a tápanyagpótlással a termelési potenciál is megőrizhető, tehát nem kell lemondani 5-10 százaléknyi többlethozamról ill. a támogatásnak köszönhetően olcsóbban szerezhetik be a szükséges szerves trágyát” – emeli ki id. Bárány László.

„A szántóföld nem előállítható termék, ezért a legfontosabb kincsünk és kötelességünk, hogy ezt a talajt a maga termelési használatának értékében megőrizzük a gyerekeinknek és az unokáinknak. Ezért elsődleges cél az, hogy megállítsuk a minőségi eróziót. A Bio-Fer granulált baromfi trágyák rendszere befektetés a jövőbe. Egy befektetésnek van megtérülése, ez lehet, hogy többéves folyamat, de biztos, hogy veszteséget nem okoz” – zárja gondolatmenetét id. Bárány László.

„Az export érdeklődés folyamatosan töretlen és növekszik” – hangsúlyozza Bárány László. „Mi annak örülnénk, ha a megtermelt mennyiség minél nagyobb százaléka a hazai földek minőségét javítaná.”

A Bárány család 116 éve, négy generációra visszamenőleg foglalkozik baromfi-tenyésztéssel. A vállalkozás 2004-ig állattenyésztéssel, azon belül tyúktojatással, csirkekeltetéssel és -hizlalással foglalkozott. A kisvárdai baromfifeldolgozó megvásárlását követően vált a Master Good cégcsoport agrár-élelmiszeripari céggé. Első lépésben céljuk a termelés gyors ütemű felfuttatása volt, ezért további csirkeistállókat építettek, emellett több partnert integráltak a rendszerbe a csirkehizlalás területén.

A nevelés úgynevezett mélyalmos tartással történik: a tiszta, fertőtlenített istállópadozatot sterilizált alomanyaggal terítik be (ez Magyarországon jellemzően szalma). Majd a felnevelt csirke elszállítását követően a szerves csirketrágyával feldúsult almot növényi kultúrák (szántóföldek, gyümölcsösök) talajának javítására, gazdagítására használják. Míg azonban a trágya előállítása folyamatos az egész év során, a földekre való kijuttatására két időablak áll rendelkezésre: szeptembertől novemberig, mikor betakarítják a nyári, őszi növényeket, visszaszántás előtt és március végétől májusig, késő tavasszal vetés előtti időszakban.

„Minden előállított terméket három alapvető, értékmérő tulajdonság határoz meg” – meséli Bárány László tulajdonos. „Mindig azonos minőségű alapanyagból készüljön – ez náluk rendelkezésre áll. A termék egész évben elérhető legyen – ezért építettünk egy új, nagy teljesítményű üzemet, melyet raktárakkal is kiegészítettünk a szezonalitási problémák orvoslására. A harmadik pedig, hogy a termék felhasználóbarát legyen – azaz a mezőgazdasági termelő, aki megvásárolja, a saját eszközeivel ki tudja juttatni a földjére. A granulált kiszereléssel ezt is megoldottuk.”

Európában csak néhány országban készítenek szerves trágyából szárított trágya granulátumot: vannak belga, holland, francia és olasz cégek – jellemzően szarvasmarha és baromfitrágyát dolgoznak fel. A legnagyobb gyárak kapacitása sem haladja meg az évi 60-65 ezer tonnát. Ha a Master Good tervezett fejlesztései megvalósulnak, minden esélyük megvan arra, hogy átvegyék Európában a piacvezető szerepet.

„Mind a mennyiségi, mind a minőségbeli versenyben óriási előnnyel bírunk” – magyarázza Bárány László. „Saját, állandó összetételű alapanyaggal dolgozunk, míg a versenytársak nagy része különféle helyekről vásárolja össze a trágyát, nem ritkán keverve a több állatfajtól származót. Így az ő termékük minősége, ezáltal a beltartalmi értéke is változó. Másodsorban a versenytársak technológiájában nem előzi meg fermentáció a trágyafeldolgozást – pedig ez a legfontosabb része a folyamatnak, hiszen a fermentáció eredményeképp  humuszszerű anyag lesz a trágyából, amely tartalmazza a fermentálásban részt vevő hasznos baktériumokat és gombákat, melyek a talajba jutva segítik a növényt a maximális tápanyagfelvételben. A harmadik dolog, ami mellettük szól, a minimalizált logisztikai költség, hiszen a legközelebbi külföldi gyárak is 1200-1500 kilométerre vannak Magyarországtól. A fuvarköltség esetében ez tonnánként minimum 10 ezer forint megtakarítást jelent a magyar gazdáknak.”

A többi európai gyártónál általában három-öt késztermék van a palettán, melyek beltartalmi minősége a Nitrogén, Foszfor, vagy a Kálium tartalom alapján változik. A Bio-Fer termékskála lényegesen nagyobb, ráadásul forgalmaznak biominősítésű terméket is, mely kiemelt fontosságú, hiszen folyamatos és jól érzékelhető átállás tapasztalható az ökológiai termesztésre mind a szántóföldi, mind a zöldség- gyümölcstermelők és szőlészetek esetében is.

„Az európai versenytársaknál minőségi problémák merülhetnek fel, a logisztikai költségek drasztikusan növekedtek, emellett változó devizaárfolyam mellett nehezen tervezhető az import termékek beszerzési ára. Manapság hatalmas értékkel bír a hazai gazdák számára az a tény, hogy mi képesek vagyunk egy éves árat meghatározni forintban, amit komolyan veszünk és be is tartunk” – zárja gondolatmenetét idősebb Bárány László.

Hazánk legnagyobb baromfifeldolgozója a Master Good 2020-ban vásárolta fel a Ságát, Magyarország piacvezető baromfi húskészítmény gyártó vállalatát, mely olyan márkákat tudhatott magáénak, mint a Selyemsonka, a Dino vagy az éppen idén 25-ik születésnapját ünneplő Füstli. Az elmúlt 3 év a technológiai invesztíció jegyében telt, most jött el az idő arra, hogy a Master Good márka a csomagoláson még hangsúlyosabban megjelenjen. A cég ezzel a lépéssel nem titkolja, fokozatosan elbúcsúzik majd Magyarország egyik legismertebb márkájától, a Ságától. A fogyasztók egyelőre mindkét márkajelzést látják majd a termékeken.

„A Sága megvásárlásával a Master Good egyszerre vásárolt márkanevet és piacot, valamint a sárvári gyár készítménygyártó kapacitását” – magyarázza Bárány László, a Master Good tulajdonos-ügyvezetője „A cégcsoportnak korábban nem volt készítménygyára, az akvizícióval vált lehetővé, hogy teljesen bezárjuk az integrációt a továbbfeldolgozói szegmensben. Az azóta eltelt időt a gyártási technológia fejlesztésének szenteltük. A Master Good a modern gyártósorokban hisz. A Sága esetében a menedzsment mindig elkötelezett volt a minőség iránt, általunk kellő tőke is került hozzájuk. Közel 4,5 milliárd forintot költöttünk gépekre, a termékekkel pedig nem csak Magyarországon, de a régióban is megjelenünk.”

További változás az utóbbi években az alapanyag beszerzési forrása. A Sága eddig vásárolt alapanyagokból készítette termékeit. Most a Master Good baromfifeldolgozó hátterének köszönhetően kizárólag jó minőségű, GMO-mentes termelésből származó csirke alapanyagokat használ.

„A fogyasztók számára a Sága márkanév egy rendkívül magas, valóban közel 100%-os ismertséggel bír. Tudjuk, hogy bátor lépés elengedni egy ilyen márkanevet. Egyelőre a co-branding megoldást választottuk, a termékeken mindkét logo megjelenik, hosszú távon azonban a Master Good márkát tartjuk majd meg. A fogyasztók számára ez jelenti ugyanis a garanciát arra, hogy egy hazai, valóban felelősen működő, több mint 100 éves tudással rendelkező, innovatív vállalat termékét választják” – magyarázza lépésük okát Bárány László.

A Master Good 100%-ban családi tulajdonban van. A Bárány család 116 éve, négy generációra visszamenőleg foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája. A tradíciót elindító első generáció a Széchenyi grófok uradalmi baromfitenyésztője volt. Az általuk képviselt, szakma iránti elkötelezettség generációról generációra szállt.

A McDonald’s Európában több mint 500.000 termelőtől szerzi be a működéséhez szükséges alapanyagokat, többek között évi 113 ezer tonna csirke- és 217 ezer tonna marhahúst. Az ellátásbiztonság és az élelmiszerminőség szavatolása kiemelt feladat, emellett az elmúlt években a fenntarthatóság (energiahatékonyság, állatjólét, a dolgozók körülményei stb.) is előtérbe kerültek. A McDonald’s Mintagazdaság, nemzetközi elnevezése szerint Flagship Farm programot a McDonald’s azért hozta létre 2001-ben, hogy a legjobb fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok kiemelésével, bemutatásával és megosztásával a fenntartható gyakorlatok alkalmazását ösztönözze az ellátási hálózatán belül, és azon túl. A program egy bárki számára elérhető weboldalon (www.flagshipfarm.eu), részletes, a szakmai közönségnek szóló esettanulmányokon keresztül mutatja be azokat a kiemelkedő fenntarthatósági gyakorlatokat, amelyeket a McDonald’s számára élelmiszer alapanyagot termelő vállalatok alkalmaznak. A McDonald’s Mintagazdaság esettanulmányokban maguk a gazdák beszélnek saját rendszereikről, ők mutatják be, hogyan valósítható meg, és milyen előnyökkel jár ez a gyakorlat. A vállalat célja, hogy a gazdálkodóknak irányt mutasson, és segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának fejlesztésében minden termelő (nem csupán saját beszállítói) számára. Eddig 24 vállalkozás érdemelte ki a Mintagazdaság minősítést, hozzájuk csatlakozott most az első magyarországi cég.

Dr. Cselényi Tibor, a McDonald’s Magyarország minőségbiztosítási vezetője

A McDonald’s európai csirkehús beszállítói közül a MasterGood baktalórántházi brojler telepe világszínvonalú állategészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi gyakorlataival és teljeskörű integrált termelési rendszerével érdemelte ki a McDonald’s Mintagazdaság címet. Az erről szóló oklevelet Horváth Ágnes, a magyar McDonald’s ügyvezető igazgatója – Dr. Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárának jelenlétében – ma adta át Bárány Péternek, a MasterGood csoporthoz tartozó Baromfi-COOP ügyvezető igazgatójának. „A helyi innováción, a kiemelkedő üzleti eredményeken és az éttermeink, illetve a franchise partnereink nemzetközi reputációján túl az ilyen beszállítói sikertörténeteknek van a legnagyobb szerepük abban, hogy a hazai McDonald’s-rendszer stabil és megbecsült helyet vívott ki magának Európában” – mondta az eseményen Horváth Ágnes. A cég beszállítói kapcsolatainak átlagos hossza hazánkban 18 év, és olyan nagy magyar beszállítókkal dolgoznak, mint az Eisberg (saláták), Univer (ketchup, majonéz, öntetek) vagy a Mezőkert (szárított hagyma).

Az átadáson jelen voltak a MasterGood által szállított alapanyagot feldolgozó, és a Mintagazdaság minősítés megszerzéséhez szakmai támogatást nyújtó OSI Food Solutions cégcsoport képviselői. A bábolnai vállalat a kezdetektől beszállító partnere a hazai McDonald’s-nak, és a magyar piac mellett ma már számos más európai McDonald’s hálózatot is a bábolnai üzem lát el csirkés termékekkel.

A baktalórántházi fejlesztés célja egy olyan modern és innovatív gazdaság felépítése volt, ahol a fenntarthatósági elvárások a biodiverzitás, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás, az állategészségügy, állatjólét, valamint a szociális- és emberi erőforrás-felhasználás mutatóiban egyaránt érvényre jutnak. A McDonald’s Mintagazdaságában a baromfiállomány szigorú higiéniai, állategészségügyi szabályrendszerek és felügyelet mellett növekszik. A telephelyeken olyan higiéniai, állatjóléti és az állatok komfortérzetét biztosító beruházásokat hajtottak végre, melyek nemcsak európai, de világviszonylatban is piacvezető megoldások.

Csirkék Baktalórántházán

„Jó példa ez a mintafarm arra, hogy a magyar termelők képesek világszínvonalú, minőségi élelmiszert és élelmiszer alapanyagot előállítani hazánkban. Az ilyen magas hozzáadott értékű termék előállítás a magyar élelmiszer feldolgozás fejlesztési stratégia kiemelt célja, azért messzemenőkig támogatja a magyar kormány is” – mondta Dr. Bognár Lajos, Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár és Országos Főállatorvos.

A 10 ólból álló létesítmény jelenleg a hazai McDonald’s-piac ellátásához járul hozzá. A MasterGood csoport tervei szerint a közeljövőben további öt hasonló telepet építenek fel, egyenként több mint egymilliárd forintos beruházással. „Ezzel a projekttel bizonyítani akartuk, hogy képesek vagyunk eleget tenni a vevőink és az iparág elvárásainak olyan kérdésekben, mint a biobiztonság, az állatjólét és állategészségügy anélkül, hogy engednénk a környezetbarát termelésre vagy a hatékony gazdálkodásra vonatkozó elvárásainkból” – nyilatkozta Bárány Péter.

Papp Zoltán, a McDonald’s Magyarország ellátási hálózatért felelős szenior osztályvezetője a minősítés kapcsán elmondta: „A McDonald’s hazai beszállító partnerei 2011-2014 között összesen 68 milliárd forint értékben exportáltak Európa 21 országának McDonald’s éttermeibe. Ez 28 milliárddal haladja meg az ez idő alatt a hazai étteremlánc által külföldről vásárolt áruk értékét. Tevékenységük gazdasági súlyát jelzi, hogy 2014-ben a McDonald’s beszállítói a teljes magyar élelmiszerexport több mint 1,3 százalékát adták.”

„Megnyugtató a mainstream élén lenni”

Ifj. Bárány László elmondta: a világszínvonalú fejlesztések nagy előnye, hogy az iparág élmezőnyébe juttatják a vállalatot. Ez pedig megnyugtató pozíció, hiszen a versenyből a hátul kullogók morzsolódnak le elsőként.

A nemzetközi versenyben egyébként Magyarország kedvező helyzetben van: költség- és minőségi előnyei mellett nálunk még megvalósíthatóak hasonló beruházások zöldmezős formában, míg Nyugat-Európa számos országában már nem lehet új állattelepek létesítésére engedélyt kapni, a régiek korszerűsítése pedig nem költséghatékony – miközben a fenntarthatóság és az állatjólét egyre fontosabb szemponttá válik a vásárlók számára is.

A MasterGood cégcsoport bevételeinek mintegy 25%-át adja a McDonald’s, emellett az ipari broilercsirke-termelés a meghatározó. Szabad tartásban nevelt állatokból saját márkaneve alatt is készít és forgalmaz termékeket a társaság, de ezek a fogyasztói preferenciák következtében elsősorban csak belföldön értékesíthetőek.

„Az EY Az év üzletembere programjában olyan vállalkozókat keresünk, akik sikeresen és jövőbe mutatóan válaszolnak a gazdasági, társadalmi változásokra és kihívásokra. Az eddigi díjazottak példái is azt mutatják, hogy a sikerhez nem elég a növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrálni, fenntartható és társadalmilag is hasznos üzleti modellek kidolgozására és alkalmazására van szükség. A Magyarországon több mint egy évtizede működő programnak köszönhetően a vállalkozók nemcsak bemutathatják eddigi eredményeiket, de egymás tapasztalatait is felhasználva tovább fejleszthetik cégeiket” – mondta Havas István, az EY vezérigazgatója.
Az EY Az év üzletembere díjat idén tizenegyedik alkalommal ítélik oda a legkiválóbb hazai vállalkozóknak. A programban minden üzletember részt vehet, és jelölhető, aki megfelel a jelentkezési kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az üzletember alapítója, illetve jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező tagja a Magyarországon bejegyzett és legalább két éve működő cégének; valamint a vállalkozás kimagasló teljesítménye a jelölt személyéhez köthető. A jelölési határidő 2014. szeptember 30-a.
Az évente megújuló független bírálóbizottság idei tagjai: Bárány László, a MasterGood cégcsoport tulajdonosa, a Felelős Családi Vállalkozások elnöke; Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke; Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója; Galambos Márton, a Forbes magazin főszerkesztője; Legeza Péter, pénzforgalmi szakértő; Nátrán Roland, az Exim vezérigazgatója; Dr. Vinnai Balázs, a Misys Digital Channels üzletágának vezetője, az EY Az év üzletembere díj 2013-as fődíjasa.
A fődíjon kívül idén is három különdíjat ítélnek oda, a magyarországi program nyertese pedig részt vesz a verseny nemzetközi döntőjén Monte-Carlóban. A „Példakép” elismerést tavaly Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója kapta. A „Merész újító” kategóriában Árvai Péter, a Prezi.com Kft. társalapítója és ügyvezető igazgatója nyert. A „Jövő ígérete” Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója lett.
A Magyarországon több mint tízéves múltra visszatekintő programot 1986-ban az Egyesült Államokban indította útjára az EY. A díjat ma már több mint 50 országban ítélik oda évről-évre.