2016. november 5-én mutatták be a Vígszínházban A Pál utcai fiúk című előadást, azóta 1 millió 350 ezer liter vizet töltöttek a Fűvészkert tavát jelképező medencébe, 1000 csomag gittet helyettesítő rágó fogyott, számos üveggolyó elgurult a színpadon, és hamarosan az 500. zászlórudat is eltöri Áts Feri. „A régi történeteket és igazságokat mindig új formákon keresztül kell elmondani a közönségnek, mert akkor érzik az emberek, hogy azok valóban hozzájuk szólnak. Horváth Csaba koreográfussal együtt az elejétől fogva nem egy zenés darab hagyományos mozgásvilágára gondoltunk, hanem valamire, ami drámai, dramatikus, gomolygó formában végigkíséri az egész művet, és az egész előadásnak egy alapvető, korszerű nyelve lesz. Ebből alakult ki aztán a színpadképre – Khell Csörsz munkája – vonatkozó gondolatrendszer is, azaz, hogy mindössze pár elemből kell kibomlania mindennek: az utcának, a grundnak, az osztályteremnek, a felemelkedve üvegházzá váló hídnak.” – emelte ki egy 2017-es interjúban Marton László, az előadás rendezője.

„Nagyon jó és szép alkotói időszaka volt életemnek, amikor ezen a darabon dolgoztunk. Nagyszerű csapat jött össze, Marton László rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Grecsó Krisztián szövegkönyvíró és Geszti Péter a dalszövegekkel. Mindig a lakásomon folyt a munka, együtt formáltuk a darabot azzá, amit a nézők a színházban láthatnak. A zeneszerzés viszont magányos tevékenység, azt már egyedül folytattam, négy fal között. Hol otthon, hol a szigligeti alkotóházban. Amikor kész voltam a Mi vagyunk a Grund! demójának feléneklésével, felhívtam három asszonyt a konyháról, hallgassák meg. Mikor lopva rájuk néztem, miközben hallgatták a dalt, láttam, hogy folynak a könnyeik. Akkor lettem biztos abban, hogy jó úton járunk Gesztivel.” – idézi fel Dés László.

Mára közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, és generációk éneklik közösen az előadás dalait. „Nemrégiben sok száz ember előtt, elénekeltük kettesben Wunderlich Józsival a himnusszá lett nagy dalt. Az esten nem a Pál utcai volt a téma, mégis átsuhant az angyal a terem fölött. Ez a varázslat jut eszembe erről a jubileumról. Egyszerűen a szív, az identitás legmélyére ment ez a darab és ez a zene.” – meséli Grecsó Krisztián, a darab írója. „Büszke vagyok rá, hogy én lehettem az első Rácz tanár úr, aki humorral, szigorral, némi szórakozottsággal és sok-sok szeretettel kíséri és figyeli ennek a fiatal társaságnak a küzdelmeit, a harcait, a felnőtté válását. Sokkal több született, mint egy nagy sikerű, hosszú évekig futó zenés előadás. Pedig az sem lenne kevés! Egy igazi ügy, egy fontos találkozás jött létre a Vígszínház és mindenkori közönsége között.” – teszi hozzá Fesztbaum Béla.

Wunderlich Józsefet is a premier óta láthatjuk Boka szerepében: „Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora siker lesz. Nehéz időszak volt az életemben, darabokra voltam szakadva, de a srácokkal egymásba kapaszkodtunk, és mindenünket beletettük. Persze ahhoz, hogy igazán csapatként tudjunk működni Horváth Csaba és Dés Andris munkája elengedhetetlen volt. Az előbemutatón – amikor még nem is volt kész az előadás – a csilláron is lógtak, és az előadás végén szinte felrobbant a nézőtér. Akkor megértettem, hogy milyen nagy szükség van ezekre a történetekre. Hogy mennyire vágyunk Nemecsekké, Bokává, Áts Ferivé válni. Őszintévé, tisztává, erőssé. És hogy mennyire vágyunk tartozni valahová. Egy igazi közösséghez, ahol nap mint nap küzdünk egymásért. Ezt az érzést, a csapatot, a srácokat, a közös élményeket és küzdelmet életem végéig magammal fogom vinni.”

Geszti Péternek a jubileum kapcsán az a kérdés jut először eszébe, hogy Molnár Ferencnek vajon tetszene-e a zenés adaptáció. „Remélem, igen, és jó lenne vele kezet fogni, egy szelfit csinálni, beülni a Víg büféjébe dumálni. Megtiszteltetésnek érzem a mai napig, hogy közöm lehet ennek a halhatatlan műnek az újra gondolásához. A titkai nyilvánosak. Maga az eredeti regény nagyszerűsége, a jól megírt szövegkönyv, az eltalált dalok, a remek koreográfia, a remek szereplők, és az olyan rendezői döntések, mint az, hogy kimaradt a színpadi változatból minden, ami a kisrealizmus felé tolta volna a darabot, így Rácz tanár úron és Janón kívül nem szerepelnek benne felnőttek, ami miatt kizárólag a srácok szinte kortalan történetévé vált az előadás.”

Az 500. előadás különleges mérföldkő a Vígszínház és az alkotók életében, és ünnepe a közönségnek is, akik estéről estére megtöltik a nézőteret. Hiszen a történet mindannyiunkat ugyanarra a fontos kérdésre emlékeztet: „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián

A Pál utcai fiúk

zenés játék két részben

Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán a színpadi változatot készítette: Grecsó Krisztián

Török Sándor feldolgozását felhasználva, a színpadi változat létrehozásában közreműködött: Marton László, Radnóti Zsuzsa

Rácz tanár úr: Fesztbaum Béla | Gados Béla | Seress Zoltán

Boka: Wunderlich József | Medveczky Balázs | Sándor Péter | Ertl Zsombor

Nemecsek: Vecsei H. Miklós | Hajdu Péter István | Dino Benjamin | Kerek Dávid

Áts Feri: Józan László | Ember Márk | Brasch Bence | Horváth Szabolcs

Geréb: Csapó Attila | Juhász Bence

Csónakos: Király Dániel | Darvasi Áron | Gyöngyösi Zoltán | Csiby Gergely | Rábaközi Gergő | Liber Ágoston

Barabás: Zoltán Áron | Krasznai Vilmos

Kolnay: Tóth András | Turi Péter | Molnár András

Az idősebb Pásztor: Ember Márk | Nádas Gábor Dávid | Ertl Zsombor | Bölkény Balázs | Tóth Dominik | Laczkó Bálint

A fiatalabb Pásztor: Nádas Gábor Dávid | Kovács Tamás | Kövesi Zsombor | Tóth Dominik | Bálint Barna

Csele: Medveczky Balázs | Takács Zalán | Reider Péter | Csiby Gergely | Nánási Attila

Weisz: Szántó Balázs | Kurucz Ádám Konrád | Nemes Tibor | Nánási Attila | Varga Szabolcs

Richter: Csiby Gergely | Kurely László | Nánási Attila | Nyomárkay Zsigmond | Steenhuis Raul

Leszik: Kovács Olivér | Takács Zalán | Nánási Attila | Fülöp Kristóf

Szebenics: Tóth Máté | Virág Péter

Janó, a Grund őre: Gados Béla | Borbiczki Ferenc | Kern András

Kiss: Takács Zalán | Darvasi Áron

valamint: Adamovich Ferenc, Ánosi Gábor, Aranyi András Csaba, Bálint Barna, Balogh Csongor, Bárányos Márton, Barna Krisztián, Besenyi Nándor, Besenyi Norbert, Birta Márton, Bodó Zsombor, Buzási Patrik, Deák Gábor, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Norbert, Forczek Ágoston, György László, Hegedűs Dániel, Hoffmann Zsombor, Horkay Barnabás, Jónás Roland, Károlyi Krisztián, Kenyeres Bendegúz, Kóbor Balázs, Kolozsvári Ádám, Kopácsi Attila, Kovács Mátyás, Kovács Tamás, Kurucz Ádám Konrád, L. Nagy Attila, Leviczky Dávid, Lugosi Fábián, Mákszem Bálint, Mezei Ábel, Mező Máté, Miskolczi Renátó, Mocsár Patrik, Nádas Zalán, Nagy Csaba, Nánási Attila, Orosz Gergő, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Perjési Patrik, Pupics Levente, Rábavölgyi Tamás, Reiszner Dárió, Sándor Dániel Máté, Szabó András, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Szeifert Máté, Szelle Marcell, Szigethy Norbert, Tóth Arnold, Tóth Keve, Valkó Bence, Viola Péter, Virág Péter, Virtics Norbert

zeneszerző: Dés László

dalszöveg: Geszti Péter

díszlettervező: Khell Csörsz

jelmeztervező: Benedek Mari

szcenikus: Krisztiáni István

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

kreatív munkatárs: Dés András

koreográfus: Horváth Csaba

koreográfus munkatárs: Horkay Barnabás

világítástervező: Madarász János

zenei munkatárs: Gebora György | Komlósi Zsuzsa | Mester Dávid | Kovács Adrián | Gellért-Robinik Péter

ügyelő: Kuti László | Wiesmeyer Erik | Csepeli Sándor László | D. Mucsi Zoltán | Schmidt Róbert | Röthler Balázs | Görög Zoltán | Varga Miklós |Kabai Márta | Terjék Attila

súgó: Kertes Zsuzsa | Gál Tünde | Mészáros Csilla | Apjok Rodica | Szarvas Éva | Kéner Gabriella

rendezőasszisztens: Várnai Ildikó | Frigyesi Eszter | Egyed Mónika | Patkós Gergő

rendező: Marton László

„Félig mese, félig musical, 9-99 éves korig, mondja a színlap. Így is van. Mesemusical, amelyben sok a nagyon komoly, nem mesei gondolat. És unokák meg nagypapáik egyaránt élvezhetik. Jó a zene, jók a színészek; különösen Kaszás Attila Rádiósa, Méhes László Hercege. Rudolf Péter Lámpása, Igó Éva Sünije, Tábori Nóra Mamókája aranyos. A Vígszínház (…) újabb biztos kasszasikert produkált, és megnyugtató, hogy a színvonal itt is, most is magas. Ami ismét igazolja: minőség és közönségsiker nem egymást kizáró fogalmak” – írta A padlás bemutatója után Takács István a Pest Megyei Hírlapban. Az előadás szinopszisát Sztevanovity Dusán vetette papírra egy ég és föld közötti helyen, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában. Ahogy korábban mesélte, A padlás az ő hitvallása, mely örök kérdésekre keres választ: „miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább”.

Az elmúlt 37 évben az előadás bebizonyította, hogy ezen a padláson tényleg bármi megtörténhet. A próbák a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon zajlottak, pénzhiány miatt a Fehér Miklós által megálmodott díszlet nagy része korábban már használt elemekből állt össze, Jánoskúti Mártának fillérekből kellett megoldania a 13 szereplő jelmezét, a zenét pedig Presser Gábornak egyedül kellett feljátszania. A dalokat azonban azóta is mindenki dúdolja, és a díszlet is változatlan a kezdetek óta, még Robinson, a mindent tudó számítógép is csak kisebb frissítéseken esett át. Az előadásban máig közel 100 színész szerepelt. Igó Éva a bemutatón még Süniként, ma már – Hegyi Barbarával váltásban – Mamókaként, míg Méhes László a premieren Herceg szerepében, napjainkban pedig – Kőszegi Ákossal megosztva – Detektívként lép színpadra. A Varázskönyv különleges hajtogatási technikáját pedig nemcsak a Hercegeknek, de a kellékeseknek is mindig meg kell tanulniuk. A Vígszínházban eddig több mint 1 millió 100 ezer néző látta, a 999. előadást pedig streamen keresztül világszerte 50 országból tízezrek nézték élőben. A padlás felett reméljük még sokáig ragyognak a csillagok, és sok-sok generáció fogja átérezni annak a fontosságát, hogy a szellemeket miért csak azok láthatják, akiknek tiszta a szívük és romlatlan a lelkük.

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter

A padlás

félig mese – félig musical

ősbemutató

szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán

Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus         Kaszás Attila

Oberfrank Pál

Szőcs Artur

Wunderlich József

Ember Márk

Medveczky Balázs

Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul         Igó Éva

Saárossy Kinga

Hullan Zsuzsa

Jónás Rita

Kéri Kitty

Pápai Erika

Tornyi Ildikó

Péter Kata

Györfi Anna

Márkus Luca

Antóci Dorottya

Varga-Járó Sára

Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről         Tábori Nóra

Tanai Bella

Igó Éva

Hegyi Barbara

Barrabás, B. Barrabás, a gengszter /

Révész, aki csak külsőre azonos Barrabással         Hegedűs D. Géza

Kálid Artúr

Szemenyei János

Mészáros Máté

Csapó Attila

Ertl Zsombor

Herceg, finomlelkű szellem, 500 éves         Méhes László

Lux Ádám

Tunyogi Péter

Cserna Antal

Telekes Péter

Szántó Balázs

Zoltán Áron

Kölyök, naiv szellem, 530 éves         Pápai Erika

Fekete Györgyi

Szinetár Dóra

Széles Flóra

Mentes Júlia Virginia

Dobó Enikő

Radnay Csilla

Lámpás, a törpe zsörtölődő szellem, 670 éves         Rudolf Péter

Vizy György

Király Attila

Csőre Gábor

Tóth András

Dino Benjamin

Meglökő, óriási szellem, 560 éves, néma         Rácz Géza

Cserna Antal

Gesztesi Károly

Méhes László

Hujber Ferenc

Kolovratnik Krisztián

Lajos András

Juhász István

Horváth Szabolcs

Bölkény Balázs

Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes         Balázs Péter

Sipos András

Fesztbaum Béla

Lipics Zsolt

Hegedűs D. Géza

Hevér Gábor

Orosz Ákos

Detektív, aki még önmagát is kinyomozza         Vallai Péter

Selmeczi Roland

Fesztbaum Béla

Kálid Artúr

Lajos András

Gyuriska János

Hajduk Károly

Znamenák István

Kőszegi Ákos

Méhes László

Üteg, a detektív másik balkeze         Seress Zoltán

Sipos András

Széles Tamás

Kálloy Molnár Péter

Fesztbaum Béla

Gyuriska János

Lajos András

Molnár Áron

Király Dániel

Darvasi Áron

Gyöngyösi Zoltán

ifj. Vidnyánszky Attila

Krasznai Vilmos

Robinson, a gép         Sipos András

Znamenák István

Kálloy Molnár Péter

Pataki Ferenc

Kálid Artúr

Gál Kristóf

Kolovratnik Krisztián

Lázár Balázs

Németh Kristóf

Dolmány Attila

Takács Zalán

zeneszerző: Presser Gábor

dalszöveg: Sztevanovity Dusán

díszlettervező: Fehér Miklós

jelmeztervező: Jánoskúti Márta

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

koreográfus: Devecseri Veronika, Gesler György

Robinson tervezője: Budavári István

zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa / Bíró Rudolf / Gebora György / Mester Dávid / Gellért-Robinik Péter / Kovács Adrián

ügyelő: Héjj János / Kuti László / Wiesmeyer Erik / D. Mucsi Zoltán / Balázs László / Görög Zoltán / Varga Miklós / Röthler Balázs / Terjék Attila

súgó: Ba Éva / Kertes Zsuzsa / Gál Tünde / Szarvas Éva

rendezőasszisztens: Kertes Zsuzsa / Putnoki Ilona / Molár Kata / D. Mucsi Zoltán / Várnai Ildikó / Fenyvesi Lili / Szilágyi Brigitta / Patkós Gergő / Efstratiadu Zoé

rendező: Marton László

olvasópróba: 1987.11.30. 12:00

ősbemutató: 1988.01.29. 19:00, Vígszínház

A darabban szereplő Varázskönyv a RUBIK STÚDIÓBAN készült.

Számos nagyvállalat állt át egyik napról a másikra az otthoni munkavégzésre, de míg a közös hálózat elérését és az asztali gépeket, laptopokat könnyebben biztosítani lehetett a munkavállalók számára, az olyan egyébként egyszerűbbnek tűnő feladatokról, mint például a vezetékes telefonok átirányítása, már nem mindig tudtak költséghatékonyan és felhasználóbarát módon gondoskodni. Hasonló helyzetbe kerültek a nagy, nem egyszer több száz főt foglalkoztató ügyfélszolgálatok is, amelyek esetében nehézkesebb volt a kollégák, a munkafolyamatok átállítása „home office”-ra. Persze technológiailag már a pandémia kezdeti szakaszában rendelkezésre álltak az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, csak azok alkalmazása nem volt még bevezetve mindenhol.

Az Invitech vállalati infokommunikációs szolgáltató esetében az volt tapasztalható, hogy a közép- és nagyvállalatok egymás után tértek át az internetalapú telefonszolgáltatások igénybevételére, így megteremtve annak lehetőségét, hogy nagy, telefonon elérhető ügyfélszolgálati infrastruktúrájukat minden kolléga elérje otthonról egy szélessávú internetkapcsolat, valamint egy táv- és csoportmunkát segítő alkalmazás segítségével, további vezetékes vagy mobil hangforgalmi költségek nélkül. Az ilyen szolgáltatások egyébként természetesen a kisebb vállalatok esetében is hatékony megoldásnak bizonyulnak, ha ügyfélkapcsolati feladataikat földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül, a más feladatokra is használható táv- és csoportmunkát segítő alkalmazások segítségével bonyolítják le, mindezt úgy, hogy a partnereik csak a megszokott vezetékes számon hívják őket.

„Sok vállalat gondolja át most digitalizációs folyamatait, és dönt úgy, hogy ha már lépéskényszerben van a járványhelyzet miatt, akkor nem csak szükségmegoldásokat hoz, hanem olyan komplex infokommunikációs újításokat vezet be, amelyeket csak egy-két év múlva kezdett volna alkalmazni. Sokan térnek át felhőalapú szolgáltatások igénybevételére, legyen szó akár hagyományos alközpontok, vagy call centerek üzemeltetéséről, ahol a telefonos ügyintézők az otthonukból is a vállalat ügyfeleinek rendelkezésére állhatnak. Erre és a hasonló igényekre dolgoztuk ki Teams Phone szolgáltatásunkat is” – fogalmazott Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese.

Az Invitech szakemberei azt tapasztalják, hogy az ilyen szolgáltatások iránt azért növekszik a kereslet, mert nem igényelnek komoly beruházást, és a járványtól függetlenül, hosszú távon is számos előnyük van. Ott, ahol például a kollégák a Microsoft Teams alkalmazáson keresztül tartják a kapcsolatot egymással és a külvilággal, a Teams Phone szolgáltatás hasznos kiegészítő funkció tud lenni, de a kommunikációs platformok teljes modernizálására is rendkívül gyors megoldást jelent, felkészülve a következő hónapok kihívásaira.

A kiírásra a fent említett 4+1 témakörben, olyan projektötletek megvalósítására lehet pályázni, amelyek innovatív infokommunikációs vagy információtechnológiai megoldásokat felhasználva, hasznos társadalmi célt szolgálnak, vagy környezetvédelmi szempontból előnyösek, illetve az új kategória esetében az eszközök is ilyen célokat szolgálnak. Az előző pályázati szakasz végén önkéntes tűzoltókat segítő riasztórendszert, internetes jelnyelvoktatási programot, hátrányos helyzetű gyermekeknek készített online oktató társasjátékot, valamint akadálymentesített digitális vizsgáztató felületet is díjaztak a szervezők.

„Infokommunikációs szolgáltatóként a frontvonalból látjuk, hogy az idei év milyen kihívásokkal állította szembe a nagyvállalatokat vagy a KKV-szektor képviselőit. Azt is látjuk, hogy a tömeges otthoni munkavégzés, a táv- és csoportmunka technikai feltételeinek és IT-biztonságának megteremtése, de például a kereskedelem egy részének online térbe való áthelyezése sem okozott gondot a legtöbb piaci szereplőnek, megfelelő szakmai partner esetén. Azonban a nonprofit szervezetek egy részének a szakmai támogatáson túl, anyagi segítségre is szüksége lehet. Itt jut fontos szerephez az InnoMax-díj, amelynek köszönhetően a civil szervezetek, alapítványok és egyesületek pályázati forrás segítségével tudják innovatív módon megerősíteni, vagy éppen megújítani tevékenységüket, akár egy világméretű járvány közepén is” – fogalmazott Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese.

A hagyományoknak megfelelően, ismét neves szakemberekből álló zsűri választja majd ki az elismerésre leginkább érdemes négy pályaművet, nagy népszerűsége miatt, pedig ez alkalommal is lesz közönségszavazás. A pozitív tapasztalatok alapján, a társaság továbbra is az Effekteam Egyesület szakértő közreműködésével bonyolítja le a pályáztatási folyamatot. A pályázatok beadásának határideje 2020. november 15. A nyertes projekteket 2021 áprilisa és decembere között kell megvalósítania a támogatott szervezeteknek. A kiírás már elérhető a társaság honlapján.

„Évről évre egyre színvonalasabb és érdekesebb pályaművek érkeznek be a lehető legkülönbözőbb területekről, és habár a pályázatot még tavaly ősszel írták ki, különös aktualitást ad neki a jelenlegi, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet. Most pontosan megmutatkozik, hogy miként mindenhol, úgy a társadalmi szervezetek számára is milyen fontos a digitalizáció. Az ő számukra is sok előnnyel jár, ha élnek az innovatív megoldások adta lehetőséggel, mert még egy ilyen időszakban is nagyobb eséllyel tudják ellátni feladataikat. Persze, ezekhez a fejlesztésekhez forrásokra is szükség van, és ebben az olyan pályázatok is fontos szerepet töltenek be, mint az Invitech InnoMax Díj” – fogalmazott Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára, a zsűri tagja.

Az idén is az Effekteam Egyesület (korábbi nevén Magyar Adományozói Fórum) szakmai együttműködésével szervezett pályázatra közel hatvanan neveztek, a díj 10 éves történetében pedig már közel 900-nál jár ez a szám. Az Ajaki Tűzoltó Egyesület – amely szervezet a zsűri elismerése mellett a közönségdíjat is elhódította – egy önkéntes tűzoltókat segítő, a riasztási láncot gyorsító alkalmazással; az Igazgyöngy Alapítvány a hátrányos helyzetű gyermekek játszva tanulását segítő online felülettel; a HappyHelp Nonprofit Közhasznú Kft. egy akadálymentesített online vizsgáztató szoftverrel, míg a Jel Alapítvány egy online jelnyelvoktató felülettel pályázott és nyert díjat. Az Invitech a szakmai konzultáción felül anyagi támogatást is nyújt a nyerteseknek, van olyan pályázó, aki egymillió forintos forráshoz jutott ötlete megvalósításához.

„Talán még sosem volt olyan jelentősége a civil szervezetek digitális felkészültségének mint napjainkban. A mostani helyzet, amikor a sokak által biztonságosnak vélt, kényelmesnek gondolt világunk napok alatt vált sebezhetővé, egyértelműen megmutatta, hogy legyen szó az üzleti világról, vagy éppen a civil szféráról, azok tudtak a leggyorsabban alkalmazkodni, akik képesek voltak tevékenységüket vagy annak nagy részét az online térbe áthelyezni. Beszélhetünk esélyegyenlőségről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy oktatásról, a telekommunikációs és informatikai megoldások alkalmazása rengeteget tud segíteni a hatékonyságon, mi ehhez szeretnénk támogatást nyújtani a nonprofit szervezeteknek is” – fogalmazott Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese, a zsűri tagja.

A pályázatok elbírálásában Dr. Solymár Károly Balázs és Marton László mellett részt vett Dr. Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója; Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az infokommunikációs szolgáltatónál a koronavírus (COVID-19) olaszországi megjelenésével egyidőben kezdték tapasztalni, hogy jelentősen növekszik a sávszélesség-bővítési lehetőségek iránti érdeklődés, hiszen egyre több magyarországi cég vette elő a krízishelyzetekre vonatkozó intézkedési terveit, amelyben az első tennivalók között szerepel a távmunkát minél szélesebb körben lehetővé tévő technikai feltételek azonnali megteremtése.

„A felkészülés természetesen nem a pánik része, itt nagyon komoly cégek a lehető legkörültekintőbb módon elkészített üzletfolytonossági terveik alapján járnak el. Minket sem ért meglepetésként a megnövekedett igény, hiszen pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy az internetes elérés alapvető fontosságú egy ilyen helyzet kezelésében akár rövid, akár hosszú távról beszélünk. Ugyanilyen megnövekedett érdeklődés tapasztalható az online csoportmunkákat és értekezleteket lehetővé tévő megoldások, valamint a videokonferenciák és -hívások lebonyolításához szükséges eszközök iránt. Ezt a folyamatot az is erősíti, hogy több országban is átmenetileg csak ilyen módon kívánnak érintkezni, tárgyalni az egyes vállalatok akár belföldi, akár külföldi partnereikkel” – fogalmazott Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese.

A társaság tapasztalatai szerint a hazai nagyvállalatok és közepes méretű vállalkozások közül olyanok is akadnak, amelyek a sávszélesség tényleges bővítésével még kivárnak, de annak technikai feltételeit már most igyekeznek megteremteni, például erősebb routerek beszerzésével. Tipikus példa, hogy az eddig 100MB/másodperces adatátvitelt igénybe vevő megrendelők egy része arra készül fel, hogy szükség esetén az 1GB/másodperces adatátvitelre is képesek legyenek, így lehetővé téve, hogy tömegesen dolgozhassanak otthonról az érintett munkavállalók.

A társaság azzal a céllal hozta létre a díjat még 2010-ben, hogy felhívja a figyelmet a kreatív, innovatív, a gyorsan változó piaci körülmények között is helytálló cégekre, illetve, hogy teret és lehetőséget adjon a fejlődni képes vállalatoknak önmaguk megmutatására. 2016-ban az InnoMax Díj szellemisége megújult, középpontba állítva a közérdeket szolgáló innováció érvényesülését. Felismerve, hogy a korszerű eszközök és a naprakész tudás átadása milyen jelentőséggel bír a nonprofit szervezetek esetében, 2018-ban a pályázat már teljes egészében a civil szféra szereplőinek részvételére koncentrált. A legjobb projektötletek ismertségét pedig tovább növelte, hogy azokat az Invitech még az elbírálás időszakában közönségszavazásra is bocsátotta.

„Az Invitech a nonprofit szervezetekre fókuszáló koncepcióját viszi tovább 2019-ben is. Sőt, bevonva kollégáinkat, egy további díjra társaságunk dolgozói is javasolhatnak a környezetükben működő, társadalmilag példamutatóan értékes tevékenységet folytató civil közösségeket. Ezzel is az a célunk, hogy minél több ember ismerje fel ezeknek a szervezeteknek a fontosságát, minél többen figyeljenek fel az ott folyó munkák eredményeire. Fontosnak tartjuk a díjjal járó szakmai tanácsadást is, amelynek keretében szakembereink abban is segíteni tudnak a nonprofit szervezeteknek, hogy minél sikeresebben végezzék tevékenységüket a gyorsan változó informatikai kihívások közepette” – fogalmazott Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese, az Innomax zsűritagja.

Az alapítás óta közel 800 pályamű érkezett, és összesen mintegy száz projektötlet részesülhetett, némely esetben több millió forintos díjban. A hagyományoknak megfelelően ismét neves szakemberekből álló zsűri választja majd ki az elismerésre leginkább érdemes négy pályaművet, de ez alkalommal is lesz közönségszavazás, az új elemként meghirdetett „Innomax Dolgozói Díj” mellett. A pozitív tapasztalatok alapján, a társaság továbbra is az Effekteam Egyesület (korábbi nevén Magyar Adományozói Fórum) szakértő közreműködésével bonyolítja le a pályáztatási folyamatot.

A pályázatok beadásának határideje 2020. január 15. A nyertes projekteket 2020 áprilisa és decembere között kell megvalósítania a támogatott szervezeteknek. A kiírás már elérhető a társaság honlapján.

Az Infrastruktúra és társszolgáltatói üzletág vezetését a nemzetközi telekommunikációs szektorban szerzett több mint húszéves tapasztalattal rendelkező Kis Albert vezérigazgató-helyettes látja el, aki 2017-ben csatlakozott az Invitech-hez. Az üzletág portfóliójába tartoznak a sötétszálas optikai gerinchálózat részei, a rádiós bázisállomások, a kollokációs, menedzselt, bérelt vonali és menedzselt ethernet szolgáltatások. Az üzletág felelős az optikai és a rádiós alapú átviteli hálózat, valamint az adatközponti infrastruktúra üzemeltetéséért és fejlesztéséért.

A Vállalati szolgáltatások üzletágat az Invitech-hez 2012-ben csatlakozott, telekommunikációs és IT-területen egyaránt széleskörű tapasztalattal rendelkező Kemendi Zsolt vezérigazgató-helyettes irányítja. Az üzletághoz tartoznak az Invitech vezetékes alapú hang- és adatszolgáltatásai, a felhő- és IT-biztonsági megoldások, valamint ez a terület felel a végfelhasználóknak nyújtott sokrétű IT-szolgáltatás teljes körű támogatásáért. Az üzletág legfontosabb célja, hogy olyan ICT-megoldásokat biztosítson az ügyfelek számára, amelyek hatékonyan támogatják üzleti céljaikat és elősegítik digitális fejlődésüket.

A mindkét üzletággal szorosan együttműködő Vállalati értékesítési és ügyfélszolgálati területet az Invitech-hez 2010-ben csatlakozott Marton László vezérigazgató-helyettes irányítja. A nagyvállalati ügyfelek kiszolgálását a továbbiakban az egyes meghatározó szegmensek (pénzügyi szektor, államigazgatás, egészségügy, gyártóipar, szállodaipar) sajátosságaira, valamint a közepes méretű vállalkozások egyedi igényeire fókuszáló szakértői teamek fogják ellátni. A kereskedelmi szervezet fejlesztésével az Invitech célja a személyes ügyfélkapcsolatok további erősítése, az ügyfelek üzleti működésének és egyedi elvárásainak megismerése, testre szabott kiszolgálásuk érdekében.

„Az Invitech küldetése, hogy hatékonyan támogassa ügyfelei infrastruktúra és ICT-üzleti igényeinek megvalósítását. Meggyőződésünk, hogy az 5G technológia gyors terjedése is ezeknek az igényeknek a jelentős növekedését eredményezi” – fogalmazott Gerald Grace (nyitó képünkön), az Invitech vezérigazgatója. „A most bejelentett szervezeti átalakítás, a folyamatos technológiai és infrastruktúra-fejlesztéseink, valamint szakértői gárdánk elkötelezett munkája együttesen kívánja segíteni ügyfeleinket a digitális transzformáció útján.”