Hamarosan feltűnt a kommentelők között Majka is, aki szerint „ahogy a cukrászdának a produkció menedzsere telefonon is jelezte, nem járultam hozzá a védjegy bejegyzés alatt lévő Bindzsisztán szó használatához, ezáltal a termék értékesítéséhez, és a rólam készített fotó használatához sem! Kértem a jogsértés azonnali megszüntetését!! Komolyan gondolja bárki, hogy rövidtávú haszonlesőként a rólam készített fényképet bármire felteheti??? Szerzői és személyiségi jogaim megsértése miatt ebben és minden egyéb esetben jogi eljárást kezdeményezek, az ebből befolyó kárigényemet pedig jótékony célra fogom felajánlani!” – közölte.

Márki-Zay Péter este már a cukrászdából jelentkezett egy videóval, előtte az ominózus sütivel, amiből korábban nem jutott neki, mert a helyiek elkapkodták.

Ő azonban nem tétlenkedett, és kinyomozta, a Bindzsisztán szó nincs levédve, így szerinte azt bárki szabadon használhatja, ezzel együtt mint elmondta, Majka kifogására a cukrászda megváltoztatta a „logót”, lekerült róla a rapper képmása, majd a polgármester újabb különbségeket kísérelt meg azonosítani az eredeti süteményhez képest.

Fotó: Mindenki Magyarországa Néppárt

A social media kutatással foglalkozó Ynsighht Researc kutatói, Csiby Fruzsina és Bauer Zsófia a hirtelen megnövekedett politikai szerepre fókuszálva tekintették át, hogy milyen változások történtek a közösségi oldal születése óta.

A közösségi oldal születése

A 2012-ben indult TikTok (akkor még Musical.ly) nevű közösségi oldal a kezdetekben oktatási segédplatformként működött volna, ahol a tervek szerint rövid és könnyen érthető videókkal történt volna az információátadás. Az eredeti elképzelésnek ugyan nem volt túl nagy sikere, azonban viszonylag hamar találtak rá a fiatalok, akik nem egészen az eltervezett módon használták a platformot. Az akkor még Musical.ly néven működő applikáció a legfiatalabb korosztály egyik kedvencévé, a rövid (15 mp-es) éppen népszerű zenékre vagy dialógusokra tátogós (lipsync) és táncolós videók gyűjtőhelyévé vált. Bár már ilyen formában is nagy népszerűségnek örvendett, a kínai székelyű tulajdonos cég (ByteDance) az átalakítás mellett döntött. 2018-ban a Musical.ly átalakult a Kínában már két éve működő Douyin alkalmazás mintájára, így létrejött a ma is ismert formájában a TikTok.

A frissítés megjelenésekor sokan nem érzékelték a névváltozáson kívüli különbségeket, a két platform több szempontból is eltér egymástól. Míg a Musical.ly a zenei klippek készítésére fókuszált, a TikTok sokkal szabadabb teret ad a felhasználónak. Nőtt a megosztható videók maximális időkerete (60 mp-re), megjelentek a filterek, az élő videómegosztás és még sok más funkció. A legnagyobb különbség azonban mégsem ebben, hanem a felhasználói hozzáállásban látható: a TikTokra teljesen más tartalmak kerülnek fel, mint elődjére.

Már nem csak a tizenévesek TikTokoznak

Bár kezdetben nem volt elsöprő sikere a frissítéseknek, a megjelenése óta hatalmas népszerűségnek örvendhet. 2021 áprilisában 732 millió aktív felhasználóval rendelkezett, amivel hetedik a sorban a legnagyobb platformok között, megelőzve például a sokkal régebb óta működő Pinterestet, a Twittert és a Snapchatet (DataReportal). A 2020-as év a TikTok eddigi legjobb éve volt: a koronavírus miatti lezárásoknak is köszönhetően az applikáció hihetetlen növekedésen ment át. Míg 2019-ben összességében 564 millióan töltötték le, addig tavaly 800 milliós letöltésszámot ért el, amivel 2020 legnagyobb számban letöltött alkalmazásává vált (Appfigures). Bár a köztudatban a TikTok még mindig a tinédzserek közösségi médiája, a felhasználók korosztály szerinti megoszlása folyamatosan változik. Míg 2020-ban az amerikai felhasználók 64%-a volt 10 és 29 év közötti, 2021 márciusában ez a szám már csak 47,4% (Statista). A folyamatos effekteket és funkciókat érintő frissítések mellett 2020 júniusában megjelent a TikTok for Business szolgáltatás, vagyis a fizetett hirdetés közzétételének lehetősége. A videómegosztón való hirdetés több előnnyel is járhat: a vizuális tartalmak iránti érdeklődés sokkal nagyobb és folyamatosan növekszik, a hirdetési kiadások alacsonyabbak pl. a Facebookhoz viszonyítva, az alkalmazás algoritmusa pedig személyre szabottabb tartalmakat ajánl a felhasználóknak.

Mitől ilyen sikeres a platform?

Az applikáció sikere sok mindennek köszönhető. Egyrészt a fiatalabb generáció mindig próbál elszakadni a mainstreamtől, így folyamatosan új csatornák generálódnak. Miután egy csatorna elég népszerűvé válik (pl. amikor az idősebb generáció vagy a máshol híressé vált karakterek is szereplőkké válnak), egy idő után már szükségszerűen megszűnik alternatívnak lenni. Hasonló volt a Facebook és az Instagram esete is, most pedig éppen a TikTok számít „trendinek”. Ugyanakkor felfedezhető egy tendencia is a népszerűvé váló platformok esetében: a közösségi oldalak egyre inkább a vizuális elemekre építenek, az információk egyre rövidebbek és egyszerűbbek. Míg Facebookon írhatunk egy akár 63 ezer karakteres bejegyzést, Instagramon 2200 karakter a limit, addig TikTokon csak 150 karakterben fejezhetjük ki gondolatainkat (beleértve a hashtageket is).

A hangsúly így egyértelműen a képi tartalomra helyeződik, amik szintén kifejezetten rövidek: a videók maximum 3 percesek lehetnek. A könnyen emészthető információk létrejöttét segítik a platformon futótűzként terjedő trendek, vagyis a nagyon hasonló részletekkel (pl. zene, leírás, képi világ, tematika), azonos koncepcióra felépített videók. A trendek a TikTok mozgatórugói: a trendvideók alapja ugyanaz, de a felhasználónak lehetősége van megmutatni saját személyiségének egy részét is. Az ilyen videók általában nagy eséllyel válnak virálissá, így a legtöbben nem akarnak kimaradni belőle. A közösségi oldalon fellelhető videók ezáltal sokkal nagyobb eséllyel ragadják meg és tartják is fenn a felhasználók figyelmét, akik könnyen és gyorsan emészthető formában találkoznak az információkkal.

Trenddé váló politikai mozgalmak

A platform biztosította adottságokat egyre több nagy vállalat ismeri fel (pl. Duolingo, Ryanair, Netflix) és készít aktívan tartalmat TikTokra, de a közösségi oldal növekedésével a politikai kérdések is beszivárogtak az applikációra. Több politikai-közéleti jellegű mozgalom indult már a platformról, de még annál is több vált virálissá az oldalon.

Az első kiemelkedően nagy népszerűségnek örvendő politikai jellegű megmozdulás a Georg Floyd története kapcsán hatalmas méretűre duzzadt Black Lives Matter (BLM) mozgalom volt a platformon. A #blmmovement említéssel 1,8 milliárd videót készítettek TikTok-on. A 2020 tavaszán kezdődött tüntetéssorozatról élő videók rendszeresen jelentek meg a platformon, amelyekben gyakran fókuszáltak a rendőri brutalitásra és jogtalanságokra.

A nők szociális, gazdasági és jogi egyenlőtlenségeivel foglalkozó Women’s March megmozdulás szintén kifejezetten nagy nyilvánosságot kapott 2021 tavaszán, amikor a #97percent hashtag használatával több mint 3 millió, a #metoo említésével pedig közel 1 milliárd TikTok-ot készítettek a felhasználók. A megosztott tartalmak nagyrésze egy, az Egyesült Államokban készített kutatás eredményeire építkezett, ami alapján a felnőtt nők 97% találkozott már valamilyen formában szexuális zaklatással. A sok személyes történet és a problémát elemző tartalom között megjelentek az adat pontosságában kételkedők és a mozgalomból viccet csinálók is.

Ennek fényében látott napvilágot a platformról indulva a Super Straight mozgalom (magyarul “Szuper Hetero”), vagy ahogy magukat gyakran nevezték #SS. A megmozdulás leginkább a fiatal férfiak körében volt divatos, akik a transzneműekkel szembeni ellenérzéseiknek ennek keretében adtak hangot. A videókban bemutatott narratíva lényege, hogy a résztvevők egy új szexuális irányultság kialakításával indokolták a gyakran transzfóbnak bélyegzett hozzáállást, miszerint csak a biológiai értelemben vett nőkhöz vonzódnak. Ennek ellenszeleként rengeteg “Super Straight-ellenes” tartalom került fel a közösségi oldalra, a TikTok pedig végül tiltotta a témával kapcsolatos hashtageket és videókat.

Tuzson Bence bemutatja a Budapestet, Márki-Zay Péter fiatalkori képekkel tarol

Ahogy a politikai tartalmak egyre inkább begyűrűznek a platformra, a hazai politikusok is elkezdtek rátalálni a TikTokra. Egyelőre még viszonylag kevés magyar politikus rendelkezik csatornával, azonban az utóbbi pár hónapban egyre többen kezdtek tartalmakat megosztani. A pártok ifjúsági szervezetei jelentek meg elsőként a közösségi oldalon, de már több hazai párt is rendelkezik profillal. Az előválasztás befejeződése óta az ellenzéki térfél legújabb szereplője, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (2,9 ezer követő, 142 ezer lájk) is képviselteti magát a videómegosztón, tartalmai azonban ritkán válnak virálissá, bár a videók látszólag más közösségi média oldalakról kerülnek átvételre. Márki-Zay Péter profilja ugyanakkor egyre népszerűbb, már 35,7 ezer követővel és 591 ezer kedveléssel rendelkezik, videói közül pedig van olyan, amit már több mint 1 millióan tekintettek meg. A miniszterelnök-jelölt videói közül több is direkt az oldalon népszerű trendek mentén készült: megjelenik bennük a politikus magánélete és fiatalkora, az őt illető kifejezések és a gyerekeivel töltött szabadidő is.

A Mi Hazánk Mozgalom is aktívan tevékenykedik a platformon, jelenleg 11,5 ezer követővel és 148 ezer lájkkal rendelkeznek, a feltöltött videók azonban látszólag nem kifejezetten ide készülnek, általában Youtube-videók részletei kerülnek megosztásra. A párt vezető politikusai közül Toroczkai László van csak jelen az oldalon: a 8 ezer követővel és 40 ezer lájkkal rendelkező profil videói közül már több olyan is van, ami látszólag direkt ide készült, de felhasználói kommentekre is reagált már. A Momentum Mozgalom csak az ijfúsági szervezetén keresztül képviselteti magát TikTokon, a TizenX csatornája 5,2 ezer követőt számlál és 178 ezer lájkot kaptak eddigi videói. Az általuk készített tartalmak többségében már kifejezetten TikTok-ra készülnek, nagyrészük alkalmazkodik az aktuális trendekhez. A párt legismertebb politikusai közül mindössze Fekete-Győr András tevékenykedik a közösségi oldalon: profilján 5 ezer követő és 117 ezer lájk van, videókat azonban az előválasztás ideje alatt töltött fel utoljára. A jelentős ellenzéki pártok közül egyedül az MSZP nem rendelkezik egyáltalán profillal, a párt vezetői közül Kunhalmi Ágnes (3,7 ezer követő, 84 ezer lájk) azonban rendszeresen oszt meg videókat az utóbbi pár hónapban, amelyekben arra is volt példa, hogy felhasználói kérdéseket válaszolt meg.

A Demokratikus Koalíció is aktívan használja az applikációt: 1,5 ezer követővel és 32 ezer lájkkal rendelkező profiljukon egyelőre kevés videó található, ezek azonban szinte kivétel nélkül az aktuális trendekhez igazodva készültek. Egyik TikTok videójukban még a közösségi oldalon egyre aktívabb, általában szociális/humanitárius ügyekről és pártpolitikáról posztoló Szentkirályi Alexandra (18,5 ezer követő, 342 ezer lájk) egy videójára is reagáltak, ahol a Békemenettel kapcsolatos mobilizációból űztek gúnyt, de készítettek már videót Gyurcsány Ferenc érdemeinek felsorolásáról is. Szintén aktívan tevékenykedik a Jobbik a plaformon: mind a párt (4,8 ezer követő, 35 ezer lájk), mind annak ifjúsági szervezete (2,2 ezer követő, 29,8 ezer lájk) rendelkezik profillal, bár videóik általában más közösségi média platformról átvett tartalmak részleteiből állnak. Jakab Péter ugyanakkor kifejezetten nagy népszerűségnek örvend TikTok-on: a pártelnök profilja rendelkezik a legtöbb, 65,9 ezer követővel és a második legtöbb, 505 ezer lájkkal. Videói általában pártpolitikai jellegűek, de arra is volt már példa, hogy trendekben vett részt, sőt táncolt is.

Az ellenzéki pártok aktív jelenléte ellenére a Fidesz nem, a Fidelitas pedig csak február óta rendelkezik csatornával, politikusaik közül azonban többen is használják a videómegosztót. A Tuzson Bence által megosztott videókról azonnal látszik, hogy nem véletlenszerűen készülnek: a feldolgozott témák, a videóminőség, a vágás és a profi hangminőség a konkrét stratégia mentén működő tartalomgyártásra utalnak. Ezek alapján nem véletlen, hogy a hazai politikusok közül a Tuzson profilja rendelkezik a legtöbb, 1,6 millió lájkkal, de követőtábora jelentős méretűre, 46,9 ezresre nőtt az utóbbi hónapokban. A politikus videói közül van, amit már több mint 800 ezren láttak, de tartalmainak többsége is 100 ezer megtekintés körüli számot ér el. A képviselő TikTok videóiban azonban elvétve jelenik csak meg a pártpolitika: a témák sokszínűek, de leginkább a hazai nevezetességekről szóló érdekességek és történelmi információk feldolgozása köré épülnek.

Fotó: obi-pixel6propix, Unsplash

Október 13-án második alkalommal adott otthont az RTL Klub az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitájának. A másfél órás, élő vitaműsor a 18-49 éves körében 17,2%-os közönségarányt ért el, ez a teljes lakosságban 816 ezer főt jelentett. Összehasonlításként: szeptember 24-én az első vita 16,4%-os közönségaránnyal futott, így a szerda esti vitaműsor nézőszámban 25%-os növekedést jelentett a fő célcsoportban, míg a teljes lakosságban 22%-kal többen nézték a tegnap esti vitát a két héttel ezelőttihez képest.

A vitaműsor saját idősávja legnézettebb műsora volt a 18-49 évesek körében és a teljes lakosságban is, emellett utóbbi célcsoportban július közepe óta ez lett a legnézettebb műsorszám a hétköznap estékben.

A szerdai vita nézői összetétele nagyon hasonló volt a szeptember 24-ihez: most is inkább a budapesti (30,1 SHR%), vidéki nagyvárosi (25,1 SHR%) magasabb iskolai végzettségű (felsőfokú: 36,3 SHR%, érettségizett: 22,8 SHR%) nézőket érdekelte a leginkább a két jelölt összecsapása. Érdekesség ugyanakkor, hogy a második vita nézői között a legnagyobb növekedés az első fordulóhoz képest a fiatalokon (18-29: +57%), illetve a kisvárosi (+31%) és falusi célcsoporton (+53%) volt.

A választási vitaműsor online nézettsége is kiemelkedő volt: csütörtök reggelig az RTL Most-on a videóindítások száma csaknem 9700 volt. Az online nézők 31%-a nő, 69%-uk férfi, átlagos életkoruk 36 év. Ez a megoszlás csaknem megegyezik a vitaműsort a televíziós adással párhuzamosan, online élőben az RTL Most+ felületén követőékkel: itt 39 éves átlag életkor mellett 38% volt a nők és 62% férfiak aránya.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, Live+TSV+vendég, 2021. 10. 14-én lekért adatok alapján Gemius Prism, 4+, Total Video View

A kutatás három kérdést tartalmazott. Az első az előválasztáson való részvételt vizsgálta, a második és harmadik pedig a szerda esti vita kimeneteléről kérdezte meg az emberek véleményét.

Az előválasztáson való részvétel az alábbiak szerint alakult: 61 százalék már volt szavazni, a válaszadók 33 százaléka nem volt szavazni, de tervezi, hogy elmegy, 4 százalék nem volt szavazni és nem is tervezi, hogy elmegy, míg 2 százalék nem adott választ.

A második kérdésre – miszerint a szerda esti vitában ki volt a leginkább meggyőző – a válaszadók 47 százaléka Dobrev Klárát jelölte meg, 41 százalékuk pedig Márki-Zay Pétert. A megkérdezettek 12 százaléka nem adott választ a kérdésre.

A harmadik kérdésre, mindent egybevetve a megkérdezettek 42 százaléka szerint az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek második vitáját  is Dobrev Klára nyerte meg, kissé lemaradva, Márki-Zay Péter 38 százalékot ért el, 20 százalékuk nem tudta eldönteni, melyik politikus volt a nyertes.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitája visszanézhető az RTL Moston.

A másfél órás, élő vitaműsorban a jelöltek most is előre megszabott időkeretben – várhatóan 31-31 perc időtartamban –, de azt szabadon beosztva beszélhetnek majd. Mindkét résztvevő idejét folyamatosan mérni fogják, ezt a jelöltek, a műsorvezető és a nézők is követni tudják majd. Továbbra is érvényes, hogy a vitázók az időkeretet nem használhatják fel egyszerre. Ha az egyik jelölt mondandóját a másik közbeszólással megszakítja, akkor az eredetileg beszélő órája leáll, a közbeszóló órája pedig elindul.

Ezen kívül most is lehetőségük lesz a jelölteknek a műsor végén arról beszélni a nézőknek, hogy miért ők lennének a megfelelő választás. Ennek hossza fejenként másfél perc lesz, ami a korábban említett 30 percbe nem számít bele.

Az első vitaműsor szabályaihoz képest fontos változás lesz, hogy civil- és érdekvédelmi szervezetek – felvételről – 1-1 kérdést tesznek fel a jelölteknek. Az előzetes tervek szerint a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Greenpeace, a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, a Társaság a Szabadságjogokért és a Habitat for Humanity kérdéseire válaszol majd.

A másfél órás vitát az RTL Klub élőben sugározza. Az érdeklődők a miniszterelnök-jelöltek vitáját online is nézhetik az RTL Most+ platformon keresztül. (RTL Most+ aktiváló kódért kérjük, érdeklődjön televíziós szolgáltatójánál, további információ: https://rtl.hu/rtlmostplusz).

A vita miatt október 13-án a megszokottnál rövidebb kiadással jelentkezik a 18 órakor kezdődő RTL Híradó és elmarad a hírműsor után jelentkező Fókusz című infotainment magazin.

Hasonlóan az első vitához, az RTL Magyarország megbízásából a ZRI Závecz Research ezúttal is közvélemény-kutatást készít majd a vitáról. A felmérés eredményei még október 13-án nyilvánosak lesznek.