Először beszélünk a Magyar Marketing Szövetség elmúlt egy évének főbb aktivitásairól és eredményeiről, majd rátérünk a beszélgetés tulajdonképpeni apropójára, a szeptemberi Marketing Summitra. Áttekintjük az alapvető információkat: résztvevők, előadók, a program felépítése, termek. Megemlékezünk a díjkiosztókról, a jelöltekről és a díjazottakról:  Piskóti István, Mérő Ádám, Balogh Barbara, Szak Zsuzsa és mások. Milyen toplisták szereplőire derült fémy?

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk az MMSZ további terveiről, az év végi hajráról, a piacról, a marketing meghatározó szerepéről.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A Hungarian Marketer of The Year díj különlegessége, hogy a hazai elismerésen túl nemzetközi színtéren is lehetőséget nyújt a bemutatkozásra, hiszen a nyertes képviseli Magyarországot a European Marketing Confederation (EMC) által szervezett, 2026-os European Marketer of The Year Award versenyen. Hazánk az eddigi megmérettetések során eredményesen szerepelt, hiszen a Magyar Marketing Szövetség által delegált Szabó Béla (Telekom) 2024-ben finalista lett, míg idén a rangos nemzetközi zsűri Bánhegyi Zsófiának ítélte oda a European Marketer of the Year 2025 megtisztelő címet.

Az hazai zsűrizési folyamat egy lépcsőben zajlott. A zsűriben Bánhegyi Zsófia (MMSZ, European Marketer of The Year 2025 győztese) és Szabó Béla (a Telekom márkaigazgatója, a díj 2024-es hazai győztese) mellet Sütő Ágnes (alelnök, MMSZ), Dr. Papp-Váry Árpád (alelnök, MMSZ), valamint Dr. Katona Norbert (operatív és szakmai vezető, MMSZ) foglalt helyet. A testület egyrészt azt vizsgálta, hogy a jelöltek kiemelt szakmai eredményei miként járultak közvetlenül hozzá vállalatuk teljesítményéhez, valamint marketingkommunikációs és üzleti sikeréhez. Emellett azt is értékelték, hogyan növelte a jelölt a szakma színvonalát, illetve ismertségét és elismertségét.

A zsűri döntése értelmében, a 2025-ös esztendő legnagyobb marketinghatással bíró hazai szakembere idén Mérő Ádám, a The Coca-Cola Company Európai szenior digitális igazgatója, számos szakmai szervezet aktív tagja lett. A szakember 2017-ben csatlakozott a Coca-Cola csapatához, ahol kezdetben regionális médiamenedzserként dolgozott, majd 2019-től a teljes közép-európai régió, összesen 26 ország marketingtevékenységét irányította. A szakember 2021-től a CX Consumer & Shopper szenior igazgatói, 2024 májusa óta pedig a Digitális Akcelerációért felelős európai szenior igazgatói pozíciót tölti be. A zsűri döntésében az is szerepet játszott, hogy a díjazott fáradhatatlan munkájának és elkötelezettségének köszönhetően több olyan kezdeményezés is született, amelyek kézzelfogható módon járultak hozzá a hazai szakmai gyakorlatok fejlődéséhez.

A zsűrinek idén talán minden eddiginél nehezebb dolga volt, hiszen olyan kivételes szakemberek közül kellett választani, akik egytől-egyig a hazai marketingszakma kiemelkedő képviselői. A szoros pontszámok is azt bizonyítják, hogy ők mindannyian olyan példaképek, akik – e díjtól függetlenül is – emelik munkájukkal a szakma rangját itthon és a nemzetközi színtéren egyaránt:

Balogh Barbara több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a márkastratégia, az ügyfélkapcsolatok és az adatalapú életciklus-marketing területén. Tudását jelenlegi pozíciójában, a VELUX globális marketingigazgatójaként is kamatoztatja.

Szak Zsuzsanna pedig több mint húsz éves FMCG-karrierje során összesen hat országban élt, globális és regionális vezetői tapasztalatokat szerzett. Stratégiatervezésben, innovációfejlesztésben és nemzetközi marketingcsapatok eredményes irányításában ért el kiemelkedő eredményeket. Az utóbbi 5 évben a Henkel magyarországi üzletág-igazgatói pozícióját töltötte be. A szakember 2025 áprilisa óta a Henkel központjában dolgozik globális kategóriaigazgatóként.

„A magyar marketing közösség igazán szerencsésnek mondhatja magát, hiszen olyan emberek állnak a szakma élvonalában, akik bármely nemzetközi megmérettetésben méltón képviselhetik hazánkat. Szakmai pályájuk, életútjuk és eredményeik egyszerre adnak erőt és irányt a gyakorló kollégáknak, és mutatnak példát a jövő generációinak” – emelte ki Hinora Ferenc, a különdíjat alapító szakmai szervezet, a Magyar Marketing Szövetség elnöke. „Az idei díjazott személyében olyan példaképet ünnepelhetünk, akinek nemzetközi láthatósága mellett szerteágazó szakmai pályafutása, közösségépítő szerepe mindannyiunk számára inspirációt jelent, és bizonyítja, hogy az igazi siker nem pusztán az egyéni teljesítményekben, hanem a közösségért végzett munkában is mérhető” – tette hozzá az MMSZ elnöke.

Piskóti István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, pályáját a Miskolci Egyetemen kezdte, ahol megalapította és vezette a marketing és turizmus oktatásával, kutatásával foglalkozó intézetet. Fő kutatási területe az innováció- és üzleti marketing, valamint a település- és térségmarketing; többszáz tudományos közlemény szerzője, számos hazai és nemzetközi kutatási program vezetője, tíznél is több doktorandusz mentora. A szakember több szakmai testület tagja, köztük az MTA Marketingtudományi Albizottságának és a Marketing Oktatásért és Kutatásért szerveződött egyesületnek (EMOK). A Magyar Marketing Szövetség örökös tagja, a Városmarketing Gyémánt Díj alapító-szervezője, a hazai városmarketing versenyek elindítója. Oktatási és kutatási tevékenységén felül saját tanácsadó vállalkozását vezeti, így számos kormányzati, önkormányzati és vállalati projekt szakmai irányítója.

„A Tonk Emil Életműdíj szakmai szervezetünk egyik legfontosabb díja, amely célja egy eredményes életút elismerésén túl az is, hogy inspiráló példát mutasson a szakma szereplői számára” – mondta Hinora Ferenc, a díjat alapító Magyar Marketing Szövetség elnöke. „Különösen erős a kötelék az idei díjazott és a szövetség között, hiszen Professzor. Dr. Piskóti István a Magyar Marketing Szövetség Elnökségének örökös tagja, és egyik kiemelt díjunk, a Városmarketing Díj alapítója” – emelte ki az MMSZ elnöke.

A Magyar Marketing Szövetség által alapított életműdíjat 2015-től adják át a szervezet Elnökségének döntése alapján. Az elismerés 2021-ben, a névadó halálának évében vette fel Tonk Emil nevét. A szakember a Magyar Marketing Szövetség alapító, örökös tagja és 29 évig ügyvezető alelnöke volt.

A Marketing Summit Díjátadó Estjének képeit itt lehet megtekinteni.

A Green Pledge kezdeményezést 2022-ben hívta életre az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ). A program célja, hogy a reklám- és marketingipar szereplői a mindennapi működésükben és a kommunikációs gyakorlatban egyaránt tudatosan figyeljenek a környezetvédelemre, a fenntartható fejlődésre, és kerüljék el a greenwashingot.

Idén a pályázók száma stabil maradt, ugyanakkor a benyújtott anyagok minősége új szintet ért el. Újdonság volt, hogy a DIMSZ és az MPRSZ tagjai is pályázhattak, így a kezdeményezés még szélesebb szakmai közösséget ért el. A pályázatokat immár három éve ugyanaz a független szakmai zsűri bírálta el, akik tapasztalatukkal és következetes értékelésükkel biztosítják a védjegy szakmai hitelességét. A 13 beadott pályázat közül 9 érdemelte ki a Green Pledge védjegyet.

A nyertes projektek sokszínűsége idén is jól mutatta, hogy a fenntarthatóság a mindennapi élet minden területén helyet talál. Az MVM két díjjal is távozott: az Energiadiéta kampány egyszerű, hétköznapi tippekkel több százezer embert tanított energiatakarékosságra, míg a Gördülő Energia látványos kísérletekkel vitte közel a megújuló energiát a diákokhoz. A SPAR a Műanyagmentes július programmal edukáció és újrahasználható megoldások segítségével ösztönözte a vásárlókat a tudatosságra. Az AUCHAN és Well PR együttműködésében megvalósult kampány a műanyaghulladék csökkentését és a szemléletformálást tette kézzelfoghatóvá. A Media Markt BetterWay nagykövet programjában „zöld pólós” képzett szakértő kollégák segítették országszerte a vásárlókat a fenntartható döntésekben. A ONE Alapítvány és a 4iG közös munkája a digitális kompetenciák fejlesztésén keresztül a fenntarthatósági gondolkodást vitte közel a fiatalokhoz. A Progressive és az Univerzum 8 a Green Academy programban játékos e-learning formájában tanította a fenntarthatóság alapjait. A Mediator egyedülálló kommunikációs kampánya a Gardener Pils példát mutatott arra, hogyan lehet egyszerre edukálni és bevonni a közönséget. A Fanga Fanga és a Paramount pedig kreatív, filmkulturális eszközökkel hívták fel a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.

Prof. Emeritus Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes (zöld ombudsman), a zsűri elnöke kiemelte: „A pályázatok száma stabil, a minőség pedig évről évre javul. Ez azt bizonyítja, hogy a szakma valóban komolyan veszi a fenntarthatóságot, és kreatívan keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel felelősen formálhatjuk a közbeszédet.”

Dr. Megyer Örs, tanácsadó, az MMSZ Tonk Emil Életműdíjasa, az ÖRT tiszteletbeli elnöke, a zsűri társelnöke hozzátette: „A Green Pledge több mint díj: közösségi ügy. A marketing iparág így mutat példát, és inspirál másokat is arra, hogy a fenntarthatóság ne extra legyen a kommunikációs megoldásokban, hanem természetes alapérték.”

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára így fogalmazott: „Három év alatt a Green Pledge stabilan a szakma egyik legfontosabb fenntarthatósági kezdeményezésévé vált. A programban rejlő erő az együttműködés és a közös szemléletformálás. És ami a legjobb hír: folytatjuk jövőre is.”

A programmal kapcsolatos részletek elérhetőek a Green Pledge weboldalán (www.greenpledge.hu)

Marketer of The Year – hazai és nemzetközi elismerés is egyben: A Magyar Marketing Szövetség által működtetett széleskörű orientációs platformokat egészíti ki a most életre hívott, kiemelt marketing hatással bíró szakemberek tevékenységének elismerését célzó díj. Az elismerés különlegessége, hogy a hazai megbecsülésen túl, egyben egy rangos nemzetközi díj belépőjeként is szolgál, hiszen a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a European Marketing Confederation (EMC) által szervezett, 2025-ös “European Maketer of The Year Award”-on. Az európai marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation idén egyébként első alkalommal hirdette ki a European Marketer of the Year cím díjazottját. Az európai nemzeti marketingszövetségek jelöltjeiből előszűrés, majd egyéni interjúk egész során keresztül végül Gráinne Wafert, a Diageo globális igazgatóját választotta Európa legnagyobb marketinghatással bíró szakemberének a független zsűri, amelynek többek között tagja volt Papp-Váry Árpád, az MMSZ edukációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke is. A Magyar Marketing Szövetség idén a Magyar Telekom márka- és lakossági kommunikációs igazgatóját, Szabó Bélát jelölte az elismerésre, aki egyben az idei hazai díjazott kiválasztásáért felelős zsűri tagja is.

Mérlegen az egyéni szakmai teljesítmény és hatás: A díjazottat kiválasztó grémium további tagjai Blaskó Nikolett (elnök MAKSZ), Papp-Váry Árpád (alelnök, MMSZ), Simon Krisztián (főszerkesztő,  Marketing és Média Szaklap), valamint Sütő Ágnes (alelnök, MMSZ),  akik a díj szabályzata értelmében az idei TOP50 marketingvezető rangsor longlistje alapján jelölhettek szakembereket a hazai díjra. A szakmai zsűri ajánlása alapján a díj jelöltjei a következők: Balogh Barbara (Velux), Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Beke Zsuzsa (Richter), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), valamint Pantl Péter (MOL Group). A hirdetői oldal szakemberei számára meghirdetett „Marketer of the Year” díj alapvető küldetése, hogy az országon kívül, nemzetközi szinten is elismerje és bemutassa a kiemelkedő marketingteljesítményt nyújtó hazai szakemberek tevékenységét. A zsűrizési folyamat idén egy lépcsőben zajlik, a jelöltek teljesítményét és marketinghatását interjúk során értékelik a zsűri tagjai, amely eredményeként alakul ki a végső sorrend. A díjat szeptember 19-én, a Marketing Summit Díjátadó Estjén adják át.

„Őszintén bízunk abban, hogy az új szakmai díj bevezetésével nemzetközi szinten is hírét tudjuk vinni a hazai marketingszakmának, és mindezzel még magasabb fokra tudjuk emelni a marketingszakma elismertségét, reputációját. Mutassuk meg európai szinten is, hogy milyen sokan hiszünk Magyarországon a marketing erejében!” – emelte ki Hinora Ferenc, a díjat meghirdető Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A szakma hagyományos őszindító eseményén, az idén 31. alkalommal megrendezett Marketing Summiton a marketing egész gazdaságot átszövő motorizáló szerepe került fókuszba, így az előadók a marketingtevékenység üzleti növekedésben, fenntarthatóságban, innovációban, digitalizációban, a kiemelt ágazatokban, valamint a társadalomban betöltött kitüntetett szerepét mutatták be, sokféle nézőpontból. Az esemény programjait hat különböző iparág közel 40 marketing és kommunikációs szakembere alkotta meg, még idén tavasszal. A marketing gazdaságmotorizáló szerepe elvitathatatlan és ma időszerűbb, mint valaha, hiszen az már a vállalkozások elemi szintjén is az üzleti növekedést szolgálja és értékteremtő módon járul hozzá a szervezeteken túl az egész nemzetgazdaság összteljesítményéhez – nyitotta meg videóköszöntőjében az eseményt Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár (PM). A Summit nyitó előadásában Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt., MMSZ elnökségi tag) azt hangsúlyozta, hogy a marketing egyre inkább elfoglalja az őt megillető helyét az értékelőállítás üzleti folyamataiban, amelyet az is igazol, hogy az esemény a marketing szakembereken túl évről-évre egyre több üzleti döntéshozót is vonz.  A „marketing időszerűbb, mint valaha” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés résztvevői pedig arról beszéltek, hogy a pandémia okozta gazdasági sokk új lehetőségeket nyitott a cégek számára, ugyanis a KKV szektor szereplői ugyanúgy, mint a hazai és külpiacokra fókuszáló nagyvállalatok egyaránt felülvizsgálták saját működési és üzleti modelljeiket és a piac változásaihoz, a fogyasztók megváltozó igényeihez igazították azokat. A szakmai és üzleti döntéshozókat célzó eseményen a marketing kulcsszerepei mellett kiemelt fókuszt kapott az érzelmek és a kommunikáció megértése is, amelyről Brent Buchanan (Cygnal) előadásában azt emelte ki, hogy a márkáknak és cégeknek először a fogyasztói döntést vezérlő fő érzelmeket és mindset-et kell megérteniük annak érdekében, hogy meg tudják változtatni nézőpontjukat és döntésre, tettekre sarkallják őket. Az eseményen a marketing számos további gazdaságot dinamizáló szerepéről is elhangzottak előadások, illetve kerekasztal-beszélgetések, amelyek szeptember 30-tól lesznek visszanézhetőek a Summit PLAY tudásmegosztó platformon.

A szakma csúcstalálkozóján került sor a Magyar Marketing Szövetség Életműdíjának átadására is, amelyet posztumusz, az idei év elején elhunyt legendás marketingszakember, a szövetség egyik alapítója, Tonk Emil kapott. Ezen felül hagyományosan a Marketing Summiton került sor idén is a Marketing&Média által jegyzett TOP50 legsikeresebb marketing és kommunikációs döntéshozó listájának kihirdetésére is. A befolyásos szakmai döntéshozókat felsorakoztató lista élén idén is Szabó Béla, a Magyar Telekom márka- és lakossági kommunikációs igazgatója áll, akit Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.) és Horváth Magyary Nóra (K&H Bank) követnek. A TOP3 tagjain felül a TOP10-es listából előadott az eseményen Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Juhász Péter Tibor (Vodafone) és Szalkai Réka (Mastercard), valamint kerekasztal-beszélgetésben vett részt Jákó Eszter (MVM) is. A rendezvényen adták át a Városmarketing Díj elismeréseit is. Idén is Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa, míg a kisvárások kategóriájában Vásárosnamény, a megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselői vehették át a fődíjakat. 2021-ben a Városmarketing Nagykövete kitűntető címet Budapest II. Kerületi Önkormányzata kapta.

A Marketing Summit létrejöttét idén is támogatóink és aktív résztvevőink páratlan összefogása tette lehetővé – mondja Hinora Ferenc, a konferenciát immár 31 éve folyamatosan szervező Magyar Marketing Szövetség elnöke. Támogatóink és együttműködő partnereink idén is megmutatták, hogy hisznek a marketing erejében és aktívan tesznek is azért, hogy a marketing egész gazdaságot átható szerepei egyre szélesebb rétegekhez jussanak el. Támogatóinkkal közösen hisszük, hogy a marketig gazdaságot motorizáló értékteremtő szerepei egyben a fenntartható körforgásos gazdaság kialakításához is nagymértékben hozzájárulnak – teszi hozzá az elnök.

A Marketing Summit Hungary fő szervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing&Média szaklap. A Summit Play videóplatformon keresztül történő tudásmegosztást és az exkluzív tartalmakat a Lounge Group biztosítja. A neves szakmai esemény szervezői elkötelezettek a marketing- és üzleti tevékenységet végzők szakmai támogatásában, valamint a helyes gyakorlatok fejlesztésében és terjesztésében.

A koronavírus-járvány a gazdaság egészére, így a marketing- és kreatívszektorra, az ezen a területen működő vállalkozásokra is hatással volt. A szektorban és a kiegészítő területein 2020-ban összesen több mint 13 ezer állás szűnt meg és 450 milliárd forinttal kevesebb volt az árbevétel, mint egy évvel korábban – derült ki a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport és az Opten közös elemzéséből.  A Marketing Index (MI) 2020-ban született azzal a céllal, hogy évről-évre pontos képet adjon a marketingágazat teljesítményéről – a pandémia okozta károkról – és az új trendekről. Az MI a 2015-ös évtől 10 ezer pontról induló indexrendszerben méri az ágazat és az egyes szakágazatok teljesítményét.

„Bár nagyon nehéz éven vagyunk túl, pozitívumként értékelhető, hogy minimálisan, 0,17 százalékkal növekedett az MI a 2019-es szinthez képest, így elérte a 15 101 pontot. A növekedés motorját egyértelműen a 2020-ban némileg gyengébben teljesítő, de így is a legmagasabb értéket elérő médiareklám, és direkt marketing területén tevékenykedő cégek jelentették, de növekedést ért el a piackutatás is” – mondta Hinora Bálint, a Positive Adamsky group managing directora.

Az MI öt szakágból áll: ezek a piackutatás, reklámügynökség, PR, direkt marketing és médiareklám. A szakágazatokhoz meghatározott TEÁOR-számok tartoznak, ezek alapján sorolják be a cégeket az Opten adatbázisa alapján.

Az MI összesített árbevétele és adófizetési kötelezettsége jócskán visszaesett a 2018-as és a 2019-es adatokhoz képest is. Az árbevétel például a 2019-es 820,9 milliárdról 737,8 milliárd forintra, míg az adófizetési kötelezettség 7,17 milliárdról 6,5 milliárd forintra mérséklődött. A 2019-es 19 ezerről 2020-ra 16 ezerre esett vissza a munkavállalók és foglalkoztattok száma, a személyi jellegű ráfordítások értéke pedig 94,808 milliárd forintra rúgott. „Bár csökkent a létszám a szakágazatokban, a létszámarányos bevétel nőtt, vagyis kevesebb ember dolgozott ugyanannyit vagy többet” – emelte ki Hinora Bálint.

Szárnyalt a direkt marketing, csúcs a piackutatásban

A járvány ellenére is növekedést elkönyvelő területek közül kiemelkedik a direkt marketing, ugyanis 17,43 milliárd forintos nyereséget ért el, és a személyi jellegű ráfordítások is nőttek. Ebből az látszik, hogy tavaly egyértelműen a közvetlen kommunikáció felé fordultak a hirdetők. Annak ellenére, hogy az árbevétele 208,8 milliárd forintról 201,8 milliárdra esett vissza, továbbra is domináns a médiareklám, azaz a médiaügynökségek területe.

Jól vették az akadályokat a piackutató cégek is, az árbevétel 72 milliárd forintra rúgott, ami új csúcsnak számít az index bázisévéhez (2015) képest, annak ellenére, hogy a területen működő cégek és egyéni vállalkozások száma csökkent.

Egyre több az egyéni vállalkozó a reklámügynökségek szakágazatában

Megszenvedte a járványt az egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő szakágazat: a reklámügynökségek produkálták ugyanis a leggyengébb teljesítményt 2020-ban. Tavaly a 2016-os teljesítménye alá esett a szakágazat, és súlya a 2016-oshoz képest (árbevétel alapon) közel 27 százalékot zuhant. Ennek oka az lehet, hogy a terület legnagyobb árbevételt generáló cégei viselték legrosszabbul a járványt: a fizetésképtelenségi mutatóik átlagosan 50 százalékot romlottak, de az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégeké például már 72 százalékkal nőtt. A szakágazat éves árbevétele pedig összességében 277 milliárd forintra csökkent.

A PR szakágazat számára sem alakult jól a 2020-as év: a rekordévet jelentő 2019 után 2020-ra 63 milliárdról 48 milliárdra esett vissza az árbevétel. Ennek ellenére az adózott eredmény szinte megegyezik a 2019-essel, az árbevétel arányos nyereség pedig közel a duplájára nőtt, aminek okai a kevesebb közvetített szolgáltatás –azaz az ügynökségek tisztán tanácsadói tevékenységének igénybevétele –, illetve a személyi jellegű ráfordítás csökkenése lehet. A foglalkoztatottak száma 27,15 százalékkal csökkent.

Így szerepeltek a gyártótevékenységek

A Marketing Index része a Marketing Index Plusz (MI+), amely a rendezvény, hang-és képművészet, nyomda, média/sajtó és a digitális produkció tevékenységi körök és terültek teljesítményéből áll össze. Az MI+ szakágazatai 2015 óta folyamatos növekedést mutattak, a vírushelyzet azonban jelentős változást hozott a cégek életében. A mezőnyből magasan kiemelkedik a rendezvények területe, amely a 2019-es 16 934-es értékéről 2020-ban 9734-re esett vissza. A másik nagy pofont a Hang- és Képművészet (filmgyártás) kapta, amely 13 322-ről 8964-re csökkent, és ezzel sereghajtóvá vált. A Média/Sajtó és a Nyomda szakágazatok viszonylag alacsony visszaeséssel zárták az évet, viszont a Digitális Produkciók nem tudtak növekedést felmutatni.

Hatalmasat zuhantak a rendezvények, összeesett a filmgyártás

A 2020 márciusi korlátozások első áldozata a rendezvénypiac volt. A szektor a kényszerleállásokig az MI+ vezető ágazata volt, 2020-ban azonban az árbevétele 56 százalékkal, az adózott eredmény 78 százalékkal csökkent, ezzel az eddig mért legalacsonyabb szintet érte el. Ennek ellenére a kutatásból az is látszik, hogy a rendezvényszervező cégek sok esetben az alkalmazottak megtartása mellett döntöttek, a leépítési arány ugyanis 22 százalékos volt. Ez a korábbi nyereséghez mért ráfordításhoz képest 56 százalékkal magasabb.

A filmgyártást a leggyengébb eredményt produkálta a gyártótevékenységek között. A szektor teljes árbevétele 395 milliárdról 239 milliárdra esett, ami közel 40 százalékos csökkenést jelent, míg az adózott eredmény 38,7 milliárdról 14,1 milliárdra mérséklődött, ez pedig már több mint 63 százalékos csökkenés. A rendezvényekkel ellentétben itt a zuhanó eredményekkel egyenesen arányos a személyi jellegű ráfordítások és a foglalkoztatottság visszaesése. 2015 óta a foglalkoztatottak száma stabilan 6000 fő körül mozgott, a személyi jellegű ráfordítások pedig lassú, de biztos emelkedést mutattak. 2019-hez képest 2020-ban a foglalkoztatottak száma 6259-ről 4075 főre esett vissza, a személyi jellegű ráfordítás pedig majdnem 50 százalékkal, 28 milliárdról 15 milliárd forintra csökkent.

A média és sajtó területén tevékenykedő cégek esetében az árbevétel és az adózott eredmény is csökkent, ahogy a foglalkoztattak száma és személyi jellegű ráfordítás rátája is. Az árbevétel 20 milliárd forinttal, a cégek száma pedig 8 százalékkal csökkent. A digitális produkciós szakágazatban az árbevétel szintén csökkent 2019-hez képest, az adózott eredmény viszont nőtt az adófizetési kötelezettség csökkenése miatt. A digitális gyártási ágazat a pandémia alatt kiemelt jelentőséget kapott, hiszen a hagyományosnak mondható kommunikációs platformok szerepe átértékelődött. A nyomda szakágazat pedig a több mint 12 ezer fős munkavállalói körével 2020-ban az előző évi 275 milliárdhoz képest 233 milliárd forintnyi árbevételt ért el.

Hinora Bálint a fentiek ellenére bizakodó a szakma jövőbeli teljesítményét és szerepét illetően: „Az élet elkezdett visszatérni a szakágazatokba, de a Covid hozta változások a munkaszervezésben, stratégiai tervezésben, tanácsadásban, salesfolyamatokban, ellátási láncokban vagy éppen HR-kérdésekben teljesen új trendeket rajzolt fel. Ezek jó részét meg kell tartanunk és beépítenünk. Amelyik ügynökség képes a gyors megújulásra, az a következő években szárnyalni fog.”