Először áttekintjük a közelmúlt trendjeit, hogyan alakult a GDP és a fogyasztás, milyen mértékű most a fogyasztói bizalom. Sokszor halljuk, hogy a magyar fogyasztó árérzékeny. Ennek kapcsán megvilágítjuk, milyen szerepet játszanak a promóciók a döntéseinkben, milyen különbségek figyelhetők meg a kategóriák között, mit veszünk promócióban és mit nem. Felmerül a promóció és márkahűség kérdése: milyenek a márkák esélyei a stagfláció időszakában?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Baranyi László fiatal kora ellenére régi motoros a médiaszakmában. Először az ügynökségi munka trendjeiről beszélgetünk. Hol tart ma az évtizedes „húzd meg – ereszd meg” a két ellentétes pólus, a konszolidáció és a decentralizáció között? Tényleg leértékelődnek a márkaügynökségek? Mit tartogat a retail media? Milyen médiát használjon az ügyfél, mit tesz hozzá a média a márkához?

Utána beszélgetünk a fogyasztói viselkedésről. Milyen új, markáns trendek jellemzik a piacot? Mit jelent a generációk változása, a növekvő árérzékenység, az árpromóciók hatása? Van-e még márkahűség, lesz-e energia a márkaépítésre?

Beszélünk a mesterséges intelligencia térnyeréséről és az innovációkról. Intuitív a szakma vagy adatvezérelt? A műsor végén kitekintünk arra is, mit várhatunk a piacon az év hátralévő hónapjaiban.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A konferencia bevezető előadását az NIQ két munkatársa, Zsigmond-Czikora Csilla ügyfélkapcsolati igazgató és Győrváry-Aszatrjan Diána Senior Insight Consultant tartotta.

Kiindulópontjuk „az ár mindenek felett” mottó volt, azt vizsgálták meg, hogy továbbra is minden az árról szól-e az FMCG trendek vizsgálatakor, és hogy létezik-e még márkahűség. Milyenek a kilátások ezen a téren? Nem örömhír, hogy 2023-ban a fogyasztóknak csupán 6 %-a állította, hogy márkahű, nem vált másik termékre csak azért, mert az olcsóbb.

A tavalyi és a tavalyelőtti év alapvetően az áremelkedésekről, az inflációról szólt, emiatt a fogyasztók igyekeztek költéseiket racionalizálni: tudatosabban (vagy kevesebbet) vásároltak, keresték az akciókat, promóciókat és gyakran olcsóbb termékekre váltottak.

2023-ban 15,1 %-kal növekedett az FMCG forgalom Magyarországon, elsősorban az árszínvonalvonal-emelkedésnek köszönhetően, ami elég kemény, 21,5%-os volt. Ez 6,4%-os mennyiségi csökkenést jelent. Az elmúlt két év forgalmi adatait nézve jó hír, hogy 2024 első negyedéve volt sok év után az első olyan negyedév, amelyikben mennyiségi növekedést regisztráltak (igaz, az alacsony 2023-as bázishoz képest.)

A közel két évtizede mért Fogyasztói Optimizmus Index sem mutat biztató számokat a 2022-2023-as időszakra (az indexben három aspektus, a munkahelyi kilátások, a saját anyagi helyzet és a vásárlási hajlandóság jelenik meg). Az előadók pozitívumként annyit jegyeztek meg, hogy 2024. első negyedéve itt is javulást jelez, egy kicsit optimistábbak vagyunk, mint tavaly ilyenkor, szívesebben vásárolunk, szívesebben költünk.

Tavaly egyetlen egy olyan kategória volt, ahol a minőséget fontosabbnak tartották a vevők, mint az árat: a friss hús. Idén már négy ilyen van, és mind friss áruhoz kapcsolódik: a friss húshoz felzárkózott a friss zöldség-gyümölcs, a felvágottak és a friss pékáru. Számos más kategóriában is látszik, hogy szűkül az olló az ár és a minőség szempontja között.

Három olyan kategória is akad, ahol viszont romlott a helyzet: az alapvető/tartós élelmiszerek (tészták, konzervek), a gyümölcslevek és a csokoládé.

A márkahűség kérdése nem csak a termékeknél, hanem a kereskedőknél is felmerül. Átlagosan három láncot látogatunk, a legkülönfélébb bolttípusokból. Egy kereskedőnek extra erős a márkaérték-indexe (az előadó nem nevezte meg), a többiek tartósan erős értékkel bírnak. A stabilitást erősítik a hűségprogramok, amelyek tavaly tavasszal nagyot nőttek, idén pedig konszolidálódtak.

Mi alapján választottunk boltot 2023-ban? Továbbra is fontos az alacsony ár, a jó ár-érték arány, a kedvező promóciók és a sajátmárkák kínálata. Ismét bekerült a top 10-be a vásárlói élmény, a kellemes bolti környezet, a kiváló minőségű friss élelmiszerek és a segítőkész személyzet. A COVID elmúlt, ismét szeretünk boltba járni!

Érdekesen alakul a sajátmárkákhoz való viszonyunk. A megkérdezettek 37%-a állítja, hogy nem vásárol sajátmárkás terméket, de a márkákra rákérdezve már 84% mondja azt, hogy vásárolja valamelyiket. (Ugyanez Csehországban 99%). Minden ötödik PL vásárló rajong a sajátmárkás termékekért!

Régiósan a sajátmárkák a forgalom 15%-át, nálunk ennek dupláját teszik ki. Ugyanakkor van egy periódus, a karácsonyi szezon, amikor a sajátmárkák részaránya néhány százalékponttal visszaesik. Ajándékozás, ünneplés céljából még mindig a gyártói márkákat részesítjük előnyben.

Évek óta tartó trend, hogy a sajátmárkák forgalma gyorsabban nő, mint a gyártói márkáké, viszont 2024-ben ennek az ellenkezője következett be.

A sajátmárkák napjainkban nagyon sokat erősödtek márkázás terén. A láncok számos együttműködést alakítottak ki influenszerekkel, celebekkel, a sajátmárkás termékek jó helyezéseket érnek el versenyeken. Sok esetben a gyártó és a kereskedő kifejezetten hangsúlyozza az együttműködését.

Az előadók zárásként kiemelték, hogy a márkák erősödnek, lesz megújuLojalitás.

Vásárláskor online közösségekben tájékozódik az EY több mint húszezer fős kutatásban megkérdezettek közel kétharmada (57%) és ennél is többen (61%) vettek már valamilyen terméket influenszer ajánlása alapján. Ehhez képest csak a válaszadók ötöde (21%) kattintott rá egy hirdetésre a közösségi médiában.

Egy-egy influenszert elsősorban azért kísérnek figyelemmel, mert olyan anyagokat készít, amit értékesnek (49%) vagy élvezetesnek (44%) találnak. A celebek ezzel párhuzamosan veszítenek a népszerűségükből – mindössze a megkérdezettek negyede (25%) követ valakit csak azért, mert híres.

„Az emberek Magyarországon is egyre tudatosabbak. Az érzelmek helyett sokkal inkább racionális szempontból közelítik meg a vásárlást. Emiatt a korábban jól bevált – elsősorban befolyásolásra épített – hirdetési és értékesítési eszközökkel nehezebb mozgósítani, ami új megközelítést igényel a gyártók és forgalmazók részéről” – hangsúlyozta Palincsár László az EY Customer & Growth területének vezetője.

Az EY kutatása arra is felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztók figyelmét az influenszerek ajánlásai mellett kézzelfogható előnyökkel, például kedvezményekkel és az exkluzív, személyes ajánlatokkal lehet a legjobban megragadni, míg válaszadók márkahűségét pedig leginkább az ingyenes szállítással (67%) és a kiválasztott termékek kedvező árával (49%) tehetjük szorosabbá.

Photo by Amelia Bartlett on Unsplash

„Ha az egészégről, az étrendkiegészítőkről vagy vitaminokról van szó, akkor pedig nem is egy adott márkáról, hanem sok esetben összességében a termékről mondanak le a vásárlók” – hívja fel a figyelmet Jánvári András. „Ennek már idén is látható a nyoma és egyre több a beteg, de igazán a jövő év elején lesz meg igazán a böjtje, ugyanis az influenzajárványok jellemzően január-februárban szoktak igazán tombolni, mikorra a szervezet D-vitamin szintje teljesen kiürül. Így érdemes lenne már az őszi szezonban pótolni a D-vitamint, a C-vitamin, illetve más vitaminok és ásványi anyagok pótlására is buzdítanék mindenkit” – tette hozzá a szakértő.

Váratlanul esett az internetes kereskedelem volumene

Ami az idei évben kifejezetten érdekességnek, váratlan eseménynek számít, hogy az internetes kereskedelem volumene többet esett, mint a normál boltoké, ami korábban még soha nem történt meg. „A csökkenéseknek köszönhetően minden területen megindult a harc a vásárlókért, már közel sem kötelező akciózásokról van szó az értékesítés során, hanem tényleg minden módszerrel próbálják megszerezni a kereskedők a vásárlókat” – hangsúlyozta a szakértő.

A vásárlók spórolnak, az üzletek szenvednek

A tény, hogy a vásárlók tudatosabbá váltak, kétszer is meggondolják, hogy mire költenek, már önmagában is gondot jelent e kereskedőknek, azonban erre még további olyan gazdasági hatások jönnek rá, mint például az iparűzési adó aktualitása, amit idén visszaemeltek 2%-ra. „Ez a Covid alatt 1%-os volt, amihez képest nagyon jelentős a 2%-ra való visszatérés. Azért is okozhat ennek megfizetése problémát a kereskedőknek, mert sok szektorban a kiskereskedelmi volumenek nem indultak be a nyár végével, sőt, szeptember elején sem” – mutatott rá a multi-vitamin.hu ügyvezetője. Emellett a béremelés is nehézkes és egyre több problémát jelent, ugyanis az energiaárak és egyéb költségek kigazdálkodása sem megy egyszerűen a cégeknek. Mindez oda vezethet, hogy a pesszimista hangulat mellett egyre több a kieső, és leginkább a kicsi, tőketartalék nélküli cégek kerülnek hátrányba, akik a gyártók akciózásait sem tudják igazán kihasználni.

Étrend-kiegészítőket és vitaminokat értékesítő cégeknél továbbra is nagy a bizonytalanság

Továbbra is rengeteg a híresztelés a témában, ugyanakkor semmi sem biztos, emiatt sokaknál elbizonytalanítja a jövőt, hogy mi lesz az étrend-kiegészítők árusíthatóságával. Ez nyilván a tervezhetőséget is nehezíti minden cég életében. Sok kisebb cégnél ezért az is felmerül, hogy vajon megéri-e küzdeni, vagy egyszerűbb bezárni.

Bizakodhatnak-e a kiskereskedelemben?

Ami biztató lehet, hogy az alapanyagok jelentős részénél az árak már jó ideje nem nőnek, illetve inkább csökkennek, és ez nyomást gyakorol a forgalmazókra, hogy készleteiket akár akciósan vagy éppen veszteségesen is, de kiárusítsák. Ehhez a vásárlóknak is résen kell lenniük és figyelniük kell az akciókat. „Aki spórolni szeretne, érdemes több helyen megnézni az árakat, mert nagy különbségek lehetnek. Sok kisbolt nem közvetlenül a forgalmazóktól vásárol, hanem köztes nagykereskedésektől és náluk plusz árat jelent a köztes cégeknél növekedő árrés elvárás. Az elmúlt 2-3 évben másfélszeresére nőtt az általuk rárakott plusz árrés a bérek, rezsi és logisztikai költségek növekedése miatt. Ugyanakkor a boltosoknak is emelniük kellett, hiszen az ő költségeik is növekedtek, a forgalmak viszont egyáltalán nem olyan mértékben, így duplán rakódott rá a növekedés” – mutatott rá Jánvári András.

Fotó: Jannis Brandt/unsplash.com

A mai modern vásárló mindössze másodperceket tölt az online polcokon való nézelődéssel. Ez egy kritikus idő, amely alatt gyorsan döntést hoz a vásárlásról, vagy tovább lép és megnézi a versenytársak termékeit. A Nielsen Brandbank a vezető törzsadat-kezelő szolgáltatóval, a PIMCORE-ral együttműködve biztosítja a Content Health megoldását, amely lehetővé teszi a pontos és teljes B2C termékadatok elosztását minden csatornán, segítve a márkákat a vásárlói élmény fokozásában, hogy megnyerjék a vásárlói hűségért folytatott csatát.

„Minden eddiginél fontosabb, hogy a márkák a csomagoláson lévő információkon túl  biztosítsanak további megbízható leírást a termékekről, hogy a vásárlók könnyen megtalálhassák, amit keresnek, és így fenntartható maradjon a márkahűség – mondta Mike Nickituk, a Nielsen Brandbank globális ügyvezető igazgatója. A valóság az, hogy a legtöbb márka küzd a terméktartalmak minőségével és teljességével. Az Evolve – The Shopper Experience Platform lehetővé teszi a márkák és a kiskereskedők számára, hogy a vásárláshoz vezető utat tökéletes és mindenre kiterjedő terméktartalommal uralják, erősítve a pontos és minőségi termékadatok gyorsabb eljuttatását a digitális polcokra. Az új platform biztosítja a naprakész terméktartalom azonnali megosztását az összes kereskedelmi partnerrel, valamint leegyszerűsíti a folyamatokat és csökkenti a költségeket.”

A mai vásárlóknak kevésbé fontos a vásárlás tényleges aktusa, sokkal inkább a teljes körű, mindenre kiterjedő böngészési élményt tartják szem előtt. Mivel a vásárlók ma már szabadon dönthetnek arról, hogy mit, hol és hogyan vásároljanak, így kihasználják a rendelkezésre álló eszközöket, hogy az igényeiknek legjobban megfelelő vásárlási élményt kapják. Ezért az iparág számára kulcsfontosságú, hogy megértse és elemezze ezeket a viselkedési formákat, hogy reagálhasson a vásárlók igényeire.

Az online vásárlói élmény és a szükséges termékinformációk nyújtása azért nagyon fontos, mert befolyásolják a vásárlói hűséget a hagyományos offline csatornához hasonlóan. A globális világjárvány óta a vásárlók 79%-a változtatott a hűségét befolyásoló tényezőkön, sőt, több mint egynegyedük márkát vagy üzletet váltott. Mindezeken felül a márkák 84%-a a három lefontosabb vásárlói elvárás (egészség és wellness, élelmiszer intolerancia és fenntarthatóság) közül legalább egyet nem tud biztosítani, így nem tudnak megfelelni a vásárlók igényeinek. Ma már nem elfogadható, hogy a vásárlókra zúdítjuk az összes termékadatot és elvárjuk tőlük, hogy a termékek között kutakodjanak, hogy megtalálják az igényeiknek leginkább megfelelőt.  A márkák feladata biztosítani azokat az eszközöket, úgy mint meta adatokat, amelyek segítenek a termékeik megkülönböztetésében, hogy kitűnjenek a versenytársak közül, és ezzel megkönnyítsék a vásárlás megvalósulását.

A Nielsen Brandbank Content Health megoldása lehetővé teszi a márkák számára, hogy három kulcsfontosságú lépést követve felgyorsítsák  a termékük felfedezhetőségét és a megkülönböztetését:

1. A tartalom teljességének vizsgálata, amely során felfedezhetővé válnak azok a hiányosságok, amelyek javításával kiemelhetők a termék erősségei.
2. Optimalizált és továbbfejlesztett termékinformációkat biztosítása a vásárlók számára a B2C tartalom kiegészítéséhez rendelkezésre álló attribútumok használatával.
3. Extra információk biztosítása, amelyek nem szerepel a csomagoláson. Ezzel növelhető a piacra jutás sebesség és erősíthető a márkahűség.

Összegezve:  a márkáknak és a kiskereskedőknek olyan élmény megteremtésére kell törekedniük, amely nemcsak kiváló értéket kínál a vásárlóknak, hanem lehetővé teszi, hogy a márkák megnyerjék a vásárlói hűségért folytatott csatát, és felgyorsítsák a terméknövekedést minden csatornán.

A Pimcore® elnyerte a “Customers’ Choice 2021” díjat a Master Data Management Solution kategóriában, amelyet a Gartner® Peer Insights a “Voice of the Customer” jelentésében tett közzé.

A márkák az új megoldás segítségével növelhetik a vásárlói hűséget, és ezáltal felgyorsíthatják a termékeik felfedezhetőségét és a megkülönböztetést minden értékesítési csatornán.

Cikkünk szerzői: Zsebők Anita, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója és Dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja.

Hogyan mérhető és mit is jelent a márkaérték?

Aki a marketingnek Philip Kotler, az a brandingnek David Aaker. Ő az, aki az alapvető könyveket írta a témában, és ő a brand equity fogalmának megteremtője is, amit magyarul márkaértéknek szoktak fordítani, de fontos hangsúlyozni, hogy itt kifejezetten a pénzügyi értékről, egyfajta márkatőkéről van szó. Aaker szerint a márkaérték a márkát, annak nevét vagy szimbólumát segítő, vagy terhelő eszközök összessége, amelyek hozzátesznek (vagy rossz esetben elvesznek) abból az értékből, amelyet a termék/szolgáltatás a vállalat és/vagy a vállalat fogyasztói számára nyújt. Modellje szerint fogyasztói szempontból a márkahűség, a márkaismertség, az észlelt minőség és a márkaasszociációk mérése a fontos, piaci szempontból pedig a piac viselkedésének megismerése.

A márkarangsorok is nagyban támaszkodnak az Aaker modell alapelveire, és próbálják meghatározni különböző módszertanokkal a brandek pénzügyi értékét.

Márkarangsorok

Ahogy márkákból, úgy márkarangsorokból is sok van, de a két legismertebb, azaz a Coca-Cola és a Pepsi a márkarangsorok piacán az Interbrand, illetve a BrandZ.

Az Interbrand márkarangsor 2001-ben jelent meg először, és hamarosan ők lettek a legismertebb és elismertebb márkaérték figyelő portál. Ma már nemcsak top 100 listát készítenek, hanem különböző szektorok szerint is rendszerezik a vállalatokat. A mérési szempontjuk egy háromlépcsős modellen alapul, aminek lényege, hogy úgy elemzik vállalatokat, hogy az adott márka előreláthatólag mekkora nyereséget hozhat a cégnek. A legjobb globális márkák közé való bekerüléshez a márkának valóban globálisnak kell lennie, sikeresen át kell szelnie a földrajzi és kulturális határokat.

Az Interbrand rangsorát kezdettől fogva több kritika érte, mígnem 2006-ban a Millward Brown kutatócég, illetve a WPP reklám és médiaügynökségi hálózat megalkotta saját értékelési módszertanát, a BrandZ-et. Ez két fő szempontban is különbözik az Interbrand-féle metodológiától: Nemcsak globális márkák kerülhetnek a rangsorba, hanem olyanok is, melyek csak néhány, vagy mindössze egy országban vannak jelen. A pénzügyi adatokat egy komoly fogyasztói megkérdezéssel egészítik ki: világszerte több mint egymillió emberrel készítenek interjút.

Az Interbrand még nem ismertette a 2020-as listáját, így most a BrandZ rangsorát vizsgáljuk meg közelebbről.

A BrandZ legfrissebb elérhető listája, a 2020 júniusában megjelent rangsor szerint a világ legértékesebb márkája az idén is az Amazon lett. Érdekesség, hogy a technológiai társaságok vezetik a BrandZ Top 100-as listáját már az első 2006-ban megjelent globális márkaérték-rangsor óta, amikor is a Microsoft érte el a vezető helyet.

Az Amazon lenyűgöző 52%-kal történő növekedéssel vette át a vezető helyet 2019-ben, majd idén újabb 32%-kal tovább nőtt, ami 415,9 milliárd dolláros össz márkaértéket jelent. Az Amazont az Apple követi (2. hely, 352,2 milliárd dollár), majd a Microsoft 30%-kal szárnyalta túl a tavalyi eredményeit, így 326,5 milliárd dollárral átvette a dobogót Google-től, ami így lett a negyedik helyre szorult. Érdekesség, hogy ennek a csoportnak külön (márka)neve is van, Four Horsemen néven szoktak hivatkozni a legerősebb négy technológiai márkára.

A COVID-19 tovább erősíti az erős márkákat?

A 2020-as BrandZ 100 legértékesebb globális márkarangsor szerint a COVID-19 gazdasági, társadalmi és személyes negatív hatásai ellenére a világ legértékesebb márkáinak teljes márkaértéke 5,9%-kal növekedett. A 100 legnépszerűbb globális márka összértéke 5 billió dollárt ért el, amely megegyezik Japán éves GDP-jével.

Az amerikai márkák képviselik a 100 legjobb márka több mint felét, az ázsiai márkák pedig negyedét. Utóbbiak közülük 17 kínai márka. Az Alibaba (+16%, 6. hely, 152,5 milliárd dollár) volt a legértékesebb kínai márka, őket a Tencent (+15%, 7. helyezés, 151 milliárd dollár) követi.

Az idei lista megmutatta, hogy az innováció és a kreativitás a növekedés kulcsa, mivel az emberek több időt töltenek online. Az egyik legizgalmasabb új márka, a rövid videókat megosztó közösségi platform, a szintén kínai TikTok (79. helyezés, 16,9 milliárd dollár) könnyed és szórakoztató, felhasználó által létrehozott tartalmat kínál.

A média és a szórakoztatás kategória márkái jelentős többségben foglalják el a legnagyobbat növő márkák listáját. A Netflix (+ 34%, 45,9 milliárd dollár), 8 helyet ugrott előre, az Instagram (+47%, 41,5 milliárd dollár) 15 hellyel került feljebb, a LinkedIn (+ 31%, 29,9 milliárd dollár) és az Xbox (+18%, 19,6 milliárd dollár) pedig 22 helyet lépett előre.

A márkák új és kreatív módszereket találtak a fogyasztókkal való kapcsolattartáshoz, a bizalom kiépítéséhez és az intimitás megteremtéséhez, különösen az egészség és a wellness területén. A Lululemon (+ 40%, 9,7 milliárd dollár) volt az egyik leggyorsabb emelkedő márka, mivel a hangsúlyt a jóga ihlette ruházatra helyezte, valamint online tanfolyamokat kínál otthon lévő embereknek.

Az idei BrandZ Global Top 100 tanulmányban kiemelt fő trendek a közt megtalálhatók még a következők is:

A MasterCard ebben az évben először került a Top 10-be, az erős pénzügyi teljesítménye miatt, de különösen a fogyasztók elkötelezettsége révén: sikeresen illeszkedik mindennapi életük „ökoszisztémájába”, és szoros érzelmi kapcsolatra tesz szert a célzott pozicionálás révén.

Öt új belépő jelent meg a Top 100-ban, amelyet az említett TikTok szórakoztató márka vezet, majd őt követi a UnitedHealthcare (86. helyezés, 15.8 milliárd dollár), majd a Bank of China (97. helyezés, 13.7 milliárd dollár), a Lancôme (98. helyezés, 13.6 milliárd dollár) és végül Pepsi (99. helyezés, 13,3 milliárd dollár).

A fenntarthatóság az új luxus – a fiatalabb fogyasztók a luxushoz, de a fenntartható anyagokhoz és a kevesebb csomagoláshoz vonzódnak. Négy luxusmárka került az idei Top 100-as listába, amit a Louis Vuitton vezet (+10%, 19. helyezés, 51,8 milliárd dollár).

Mit hoz a jövő?

Példátlan növekedések és nagyobb visszaesések is előfordultak a rangsorban. Utóbbi azonban relatív, mert az erős márkák pénzügyi értéke többnyire tovább nőtt, csak mértékében más márkák még jobban megerősödtek. A technológiai márkák szárnyalnak, ugyanakkor a többi szektorban komoly aggodalomra ad okot az USA és a Kína közötti kereskedelmi konfliktus.

A napjainkat érintő koronavírus által okozott pandémia beláthatatlan következményeket hoz majd magával, bár a jelenlegi adatok szerint az erős márkák még erősebbek lettek. Azok, akik kreatívan erősítették a fogyasztói élményt, a perszonalizált marketinget, és gyorsan felismerték a megváltozott körülményeket, robognak tovább a piacon és márkaértékük jelentősen nőtt.

A fiatalok számára kimutathatóan fontossá vált a fenntarthatóság, így azok a márkák, akik e mellé állnak, tovább növelik előnyüket, hiszen a jövő ezt hozza majd magával. A válság után várható élénkülés előreláthatólag a tudatosság felé vezeti majd a márkákat.