A Grayling 2026-os választásokhoz kapcsolódó jelentése szerint a magyar közvélemény-kutatási szektor erősen megosztott: a kormánypárthoz köthető intézetek stabil Fidesz-előnyt mérnek, míg az ellenzéki és független felmérések magabiztos TISZA vezetést mutatnak. Az elemzés szerint a legfrissebb kutatások mozgóátlagát tekintve a TISZA egyszerű többsége tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, amennyiben nem kerül sor a szavazás előtt jogi vagy egyéb eljárásrendi változtatásokra. Az összegzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy szűk Fidesz-többség is elképzelhető, ha a célzott jóléti intézkedések hatására javul a fogyasztói bizalom, és a kormánypárt fegyelmezett mozgósítási stratégiája, valamint üzenetfegyelme felülmúlja a TISZA kevésbé tapasztalt kampányát és késői jelöltállítását.

A Grayling szakmai stábjának értékelése szerint négy ciklusnyi kétharmados Fidesz kormányzás után valószínűtlen, hogy a következő kormány minősített többséget élvezzen a parlamentben. Ez lassíthatja a jogalkotást, ugyanakkor növelheti a szabályozási kiszámíthatóságot, különösen akkor, ha a jelenlegi veszélyhelyzeti jogrend megszűnik a hosszabbításhoz szükséges parlamenti támogatás hiányában. A public affairs tanácsadók szerint a Fidesz kétharmad valószínűleg csak jelentős politikai zavar esetén érhető el, például az ellenzék súlyos fragmentációja révén, míg a TISZA kétharmados többsége csak akkor reális, ha a Fidesz komoly válságba kerül, és nem él utolsó pillanatos jogi változtatásokkal.

„A Fidesz minden választás alkalmával hangsúlyozza, hogy az adott választás „a legnagyobb tétű” – ez a retorika 2026-ban különösen hangsúlyos lehet, mivel először áll szemben olyan kihívóval, aki a saját politikai környezetéből érkezik, és nem más pártokkal közösen, hanem egy egységes párt keretében tud potenciális alternatívát kínálni a magyar válaszóknak. Ezt a helyzetet tovább erősíti, hogy több ellenzéki párt nem indít saját jelölteket, ezzel is támogatva a kormányváltás esélyét.” – mondta Märcz Samu, a Grayling Hungary Public Affairs divíziójának vezetője, hozzátéve: „A kampány intenzitását tovább fokozhatják a mesterséges intelligencia által generált dezinformációs tartalmak, amelyek már most is jelen vannak a közbeszédben, és várhatóan jelentős hatással lesznek a politikai kommunikációra és a választói hangulat alakulására.”

A kommunikációs ügynökség tanácsadói jelentése rámutat, hogy egy szoros választási eredmény esetén bármelyik politikai szereplő – akár a Fidesz, akár a TISZA – vitathatja az eredmény hitelességét, például külső befolyásra vagy választási szabálytalanságokra hivatkozva. A szakértők szerint mindkét oldalon tapasztalhatók olyan narratívák, amelyek a választási folyamatba vetett bizalmat befolyásolhatják. Ezeket erősítik az elmúlt évek európai precendesei: a román elnökválasztás első fordulójának megsemmisítése az alkotmánybíróság által, az AfD regionális szervezeteinek alkotmányellenessé nyilvánítása Németországban és Marine LePen tiltott párfinanszírozás miatti eltiltása Franciaországban.

A stratégiai kommunikáció és a public affairs egyik globális vezető vállalataként is ismert Grayling szakemberei szerint a vállalatok számára most különösen fontos, hogy időben feltérképezzék a döntéshozókat, nyomon kövessék a szakpolitikai fejleményeket, és proaktív megfelelési stratégiát alakítsanak ki. A választás után új kormányzati és hatósági szereplők várhatók, akik a komoly változást hozhatnak a szabályozói környezetben is.

A Grayling Hungary Public Affairs csapata a jelentés főbb eredményeit blogposzt formájában is összefoglalta, amely elérhető a vállalat honlapján.

A 2025-ben számos közép- és kelet-európai ország jelentős politikai és gazdasági kihívás elé néz. Lengyelország EU elnöksége alatt az európai biztonság megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Románia gazdasági nehézségek és egyre erősödő nacionalista retorika közepette készül elnökválasztásának megismétlésére. Szerbia amerikai szankciókkal és széleskörű tiltakozásokkal szembesül, amelyek az uralkodó politikai elit iránti elégedetlenséget tükrözik. Ezek a fejlemények egy viharos évet vetítenek előre, amelyben a gazdasági nehézségek és a politikai instabilitás kerülnek a figyelem középpontjába.

A régió biztonságát és gazdasági helyzetét jelentősen befolyásoló tényező az orosz-ukrán háború jövője. Az USA külpolitikai fordulata tükrében – különös tekintettel a Fehér Házban történt eseményekre – egyre csökken a realitása annak, hogy a háború potenciális lezárása tényleges biztonsági garanciákat fog hordozni Ukrajna számára. Ezzel párhuzamosan Marco Rubio amerikai külügyminiszter kezdeti tárgyalásai a NATO-szövetségesekkel a védelmi kiadások növelésére összpontosítottak. Ezek a fejlemények aggodalmat keltettek az európai szövetségesek körében, és jelentős fegyverkezési hullámot idézhetnek elő a kontinensen.

„A kormány számára a pártrendszer átalakulása komoly kihívást jelent. A Fidesz dominanciáját és a TISZA párt erősödését figyelembe véve a jövőbeli választások eredményei egyre inkább a gazdasági helyzet és az EU-val való viszony függvényében dőlhetnek el. Trump visszatérésével a Fehér Házba Magyarország politikai mozgástere jelentősen bővült – főként identitáspolitikai intézkedések terén. Orbán Viktor a globális politikai színtéren a béke szószólójaként és a ‘globalista világrend’ ellenállójaként kíván szerepet vállalni. Korábban a kormánynak ambíciója volt, hogy a Trump-adminisztrációval és Oroszországgal való kapcsolatait kihasználva mediátori szerepet vállaljon az Ukrajna elleni háború lezárására irányuló tárgyalásokban. A Budapest és Kijev közötti feszültségek miatt viszont valószínűtlen, hogy Magyarország aktívan részt vegyen a folyamatban.” – egészíti ki a jelentést Märcz Samu, a Grayling Hungary PA divíziójának vezetője.

Mindezek hatására a Grayling közép- és kelet-európai Public Affairs (PA) csapatai részletes elemzést készítettek, és megosztották perspektíváikat 2025-re, és azon túl. A jelentésben bemutatják, milyen kihívásokkal szembesülhetnek a vállalatok ebben a folyamatosan változó környezetben, és milyen stratégiákkal érdemes készülni a következő időszakra.

A 2025-ös CEE Outlook kiadvány betekintést nyújt Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia helyzetébe. A jelentés emellett kitér az Európai Unió tagjelöltországaira, valamint Szerbia és Ukrajna perspektíváit is tartalmazza. Figyelembe véve a teljes kontextust és Donald Trump elnökválasztásának jelentőségét, a Grayling amerikai szakértői egy külön elemzést is készítettek az Egyesült Államok politikájáról és annak lehetséges hatásairól a közép- és kelet-európai piacokra.

A mai kiszámíthatatlan gazdasági és politikai környezetben az átgondolt döntéshozatal elengedhetetlen. Legfrissebb CEE Outlook jelentésünk olyan szükséges információkat nyújt, amelyek segíthetnek a döntések meghozatalában.

További információért a teljes jelentés innen tölthető le.