A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 10 százalékos átlagos értéket ért el, ami ugyan 2 százalékponttal elmarad az előző negyedéves értéktől, az egy évvel korábbi, -10 százalékos szintnél ugyanakkor 20 százalékponttal magasabb. Ezzel a 41 vizsgált ország közül Magyarországon javultak legnagyobb mértékben a cégek létszámváltoztatási várakozásai év/év alapon.

A 12 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes régiókat vizsgálva jelentősek az eltérések. A legszélesebb körben a Dél-Alföldön (NFM: +21%) és az Észak Alföldön (+17%) várnak létszámbővülést, de Közép-Magyarországon (+13%), Budapesten (+13%) és Észak-Magyarországon (+11%) is az országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai. Ugyanakkor a Dunántúl régióiban borúsabbak a kilátások: a Dél-Dunántúlon (-8%) többen számítanak elbocsátásra, mint munkaerőfelvételre, a nyugati országrész többi területén pedig sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem várható.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást az IT (NFM: +39%), illetve a pénzügy és ingatlan (+29%) ágazatokban várják, de átlag felett bővíthetnek létszámot a kommunikációs szolgáltatások (+17%), a logisztika és autóipar (+17%), valamint az alapanyag- és feldolgozóipar (+13%) területén is. A legkisebb mértékű bővülésben az egészségügy és élettudományok (+3%), a fogyasztói javak és szolgáltatások (+2%), illetve az energia és közmű (0%), területén működő vállalatok, szervezetek bíznak.

„Noha a legfrissebb GDP-adatok továbbra is azt támasztják alá, hogy a gazdasági kilábalás lassú, elhúzódó folyamat lesz, a munkáltatók egy része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, és közel harmaduk létszámnövelést tervez végrehajtani 2024 elején – mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – Az optimizmus elsősorban a szolgáltatások körében mutatkozik. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a legnagyobb szegmenst jelentő alapanyag- és feldolgozóipar várakozásai ismét az átlag alá kerültek, és a fogyasztói javak és szolgáltatások minimális bővítési tervei is arra utalnak, hogy a szereplők tisztában vannak vele: a lakossági fogyasztás az idei erőteljes visszaesést követően csak lassan fog visszatérni a korábbi szintekre.”

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a kis- és közepes méretű vállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az ezer főnél nagyobb létszámú cégek.

Az előző negyedévhez képest kissé (-4%) romlottak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám ugyanakkor továbbra is igen magas, 26 százalékos szinten áll. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: 37%), Svájcban és Belgiumban (33-33%), valamint Németországban (30%) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül India (+37%), az USA (+35%), Kína (+33%), valamint a karibi térség egyes államai (Costa Rica / 35%, Mexikó / 34%, Puerto Rico / 33%) munkáltatói várnak legnagyobb arányban állomány-növekedést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégeknek jelenleg mekkora nehézséget okoz az, hogy nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudnak betölteni. Bár a hazai cégek 73 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 21 százalékuk küzd. A munkaerőhiány a leginkább az IT, a gyártási, illetve a mérnöki munkakörökben jelentkezik.

A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a munkavégzés körülményeinek rugalmassá tételével, valamint a kínált fizetések emelésével és belépési bónuszokkal próbálják csökkenteni. Bérversenybe a cégek 42 százaléka száll be ebből a célból, időbeli rugalmasságot (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret) a válaszadók 33 százaléka alkalmaz, rugalmas munkavégzési hely biztosításával (távmunka, home office, hibrid munkavégzés) a cégek 29 százaléka él. A válaszadó munkáltatók 29 százaléka számolt be arról, hogy belépési bónuszt nyújt az újonnan belépők számára.

Photo by Amy Hirschi on Unsplash

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés.

A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (NFM: +28%), az energia és közmű (+25%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22%), valamint az IT (18%) szektorokban várják. Átlag körül bővülhet a logisztika és autóipar, illetve a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12-12%) szegmense, A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+7%) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak, miközben az egészségügy és élettudományok (-17%) területén komolyabb visszaesésre számítanak a piaci szereplők.

„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.”

Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +21%), a Dél-Alföldön (+20%), Budapesten (+18%) és Észak-Magyarországon (+15%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor az Észak-Alföldön (-7%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dunántúl régióiban pedig egységesen átlag alatti létszámnövekedést terveznek a vállalatok.

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek.

Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 30 százalékos szinten áll, ami egy negyedév alatt további 2 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 38%), Portugáliában (+35%), Svájcban (+35%), Finnországban (+33%), Írországban (+33%) és Belgiumban (+31%) terveznek munkaerő-bővülést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36-36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak. Érdekesség, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az új mesterséges intelligenciához kapcsolható eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának.