A tavalyihoz képest kedvezőbb környezet várja a hitelfelvevőket az idén az inflációs nyomás csökkenésének és a kamatok mérséklődésének köszönhetően, ez pedig lehetőséget teremt a költözést tervező fiatalok számára a lakóingatlan-vásárlásra. A K&H ifjúsági index szerint a múlt év negyedik negyedévében a 19-29 éves fiatalok 57 százaléka élt saját lakásban, a fennmaradó 43 százalékuk a szülőkkel lakott. „A következő időszakban, rövid vagy hosszú távon egy részük megjelenhet lakásvásárlóként, lakáshitel-felvevőként a piacon. A kutatás eredményei szerint azonban jelentős eltérések vannak a körükben” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.

A szülőkkel élő fiatalok mindössze 26 százaléka mondta azt, hogy a lehető leghamarabb távozna a „mamahotelből”. A nyugati megyékben élők körében jellemző a legkevésbé ez a hozzáállás, az ottani fiatalok mindössze 11 százaléka lépne minél gyorsabban, az ország többi részében a fiatalok harmada számol ezzel a forgatókönyvvel. A többség, a saját lakással még nem rendelkező fiatalok 64 százaléka már napirendre vette a költözést, de ezt nem tartják sürgősnek, valamikor a későbbiekben szánják rá magukat. 10 százalék ugyanakkor elégedett a mostani helyzetével a szülői lakásban. A szülői házból a lehető leggyorsabb távozást tervező fiatalok mindössze alig több mint ötöde – 21 százaléka – tartja reálisnak a lakásvásárlást, 52 százalékuk bérelt lakást nézne magának, 10 százalékuk pedig valamelyik rokon tulajdonában lévő lakóingatlanban folytatná az életét.

Lakásvásárlást, de miből?

 „A költözési tervek mellett a kutatás megvizsgálta azt is, hogy a 19-29 éves korosztály valamennyi tagját nézve hányan terveznek lakásvásárlást három éven belül. A végeredmények szerint év végén 19 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre. 2020 óta nem mértünk 20 százalék alatti részarányt, továbbá 2023-ban éves szinten is fokozatos csökkenés történt: a tavalyi év első három negyedévében 28, 25, illetve 20 százalékos volt az arányuk. Ez a visszaesés vélhetően a tavalyi bizonytalan gazdasági környezettel és a magas kamatokkal magyarázható” – tette hozzá Árva András.

A következő három évben lakásvásárlásra készülő fiatalok alig több mint negyede, 28 százaléka saját erőből finanszírozná ezt a beruházást, míg a többség, vagyis az érintettek 72 százaléka, kisebb-nagyobb hitel segítségével oldaná meg. Ezen belül 25 százalékuk fedezné a lakásvásárlást felerészben kölcsönből, 20 százalékuk esetében pedig a nagyobb részt adná a lakáshitel. Árva András hozzátette: január végén – február elején a K&H-nál elérhető 10 millió forintos, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatrögzítésű piaci lakáshitelek havi törlesztőrészlete 75 ezer forint volt, a zöld lakáshitel esetében pedig ugyanez 72 ezer forintot tett ki.

A korábbi évekhez képest változtak a fiatalok költözési tervei, különösen azoké, akik még a szülőkkel közös háztartásban élnek. A K&H ifjúsági index második negyedéves eredményeiből kiderül, hogy az érintettek hogyan tervezik a lakhatásukat a jövőben.

Vegyes a kép

A kutatás eredményei szerint a 19-29 évesek 60 százaléka már önálló háztartásban él, 40 százalékuk ugyanakkor még a szülőkkel lakik. Ez az eredmény lényegében megegyezik a korábbi két negyedévben mért alacsony értékkel: korábban – 2022 közepe előtt – jellemzően 45-50 százalék körüli volt a szülőknél lakó fiatalok aránya.

A “mamahoteles” fiatalok több táborba sorolhatóak a jövőbeni költözést tekintve. Többségük, 64 százalékuk majd később szeretne távozni, de egyelőre nem tartja ezt a kérdést égetőnek, míg 33 százalékuk a lehető leghamarabb szeretne elköltözni. Mindössze 3 százalékos azoknak az aránya, akik olyan jól érzik magukat a szülőkkel, hogy egyáltalán nem szeretnének önálló háztartásba menni. Utóbbihoz hasonlóan alacsony arányra a felmérés történetében évtizedes történetében még nem volt példa. Az elmúlt 5 évben átlagosan 10-15 százalékos volt, míg az azt megelőző években volt, hogy a 20 százalékot is meghaladta a szülői házban “maradók” aránya. Ma, a pandémia után viszont mielőbb szeretnének önálló lábra állni a fiatalok.

A lehető leggyorsabb költözést tervezők 31 százaléka saját lakás vásárlásával oldaná meg az önálló életét, 34 százalékuk pedig albérletbe költözne. A többiek egyebek mellett családtaghoz vagy a partnerükhöz távoznának.

A fiatalok több mint fele már önálló háztartást vezet, a „mamahotelben” élőknek pedig kicsit több mint negyede minél előbb szeretné azt függetlenségre cserélni – többek között ez derül ki a K&H ifjúsági indexéhez az idei második negyedévben készült kutatásból, amely a 19-29 éves korosztály költözési hajlandóságát vizsgálta.

Ki, hol lakik?

A megkérdezett fiatalok 56 százalékának van saját háztartása, 44 százalékuk él a szülőkkel, utóbbi kifejezetten alacsony arányt jelent a felmérés 2012 óta íródó történetében. A korábbi negyedévekben a megkérdezett fiatalok 50-60 százaléka lakott a szüleivel, 50 százalék alatti eredmény csak néhány alkalommal született. A mostani felmérést megelőző negyedévekben 2020 és 2021 eleje közötti negyedévekben átlagosan 49 százalékos volt a szülőkkel élő fiatalok aránya.

A kutatás legújabb eredményei alapján elmondható, hogy a „mamahotelben” tartózkodó fiatalok véleménye megosztott az esetleges költözés tekintetében. Többségük, 10-ből 6-an azt mondták, hogy előbb-utóbb távoznának a szülői házból, de még nem égető ez a kérdés, 13 százalékul pedig egyáltalán nem szeretne elmenni.

Bérelt lakás a fókuszban

Az érintett fiatalok alig több mint negyede – 27 százaléka – szeretne minél előbb elköltözni a szülők otthonából. Elsősorban albérlet jelenti számukra az önálló háztartás, 55 százalékuk venne ki egy lakást, ahol megteremtené az önálló háztartás feltételeit. A szülőktől való mielőbbi elköltözést tervező fiatalok mindössze 30 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy saját lakóingatlanba megy, 16 százalék pedig a partnerénél alakítaná ki az új életét.

A többségnek kell a hitel

A K&H ifjúsági indexéből az is kiderült, hogy a 19-29 éves korosztály tagjainak közel negyede – 24 százaléka – jelenne meg vásárlóként a következő három évben a lakáspiacon. 27 százalékuk „talánnal” felelt erre a kérdésre. A megkérdezettek 22 százaléka nem tartja valószínűnek a három éven belüli lakásvásárlást, 27 százalékuk pedig kizárta.

A lakásvásárlásban gondolkodó fiatalok 26 százaléka tudja saját forrásból fizetni a kérdéses összeget. A többségnek hitelre lesz szüksége. 25 százalékuk a kiszemelt lakás árának felét fizetnék saját pénzből – amibe a szülői támogatás is beletartozhat -, a másik felét hitelből finanszíroznák. 27 százalékuk pedig nagyobbrészt hitelből venné meg a kinézett lakást. Árva András, K&H lakossági szegmens marketing vezetője hozzátette: „A K&H az idén fokozatos erősödést tapasztal a lakáshitel és a babaváró kihelyezése terén, hiszen az idei év első 9 hónapjában az új lakáshitelszerződések volumene 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A babavárónál ugyanez az arány a K&H-nál 25 százalékos növekedést mutat, miközben a piac 10 százalékkal esett vissza.”

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített – 2021. május 18 – 25. között – történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó: Becca Tappert, Unsplash

Alaposan átrajzolta a koronavírus-járvány a budapesti albérletek korosztály szerinti megoszlását – mutat rá legfrissebb elemzésében a Rentingo.com közösségi bérbeadási platform. A több mint 30 ezer budapesti bérlő adataiból arra lehet következtetni, hogy a koronavírus-járvány kitörését követően megugrott azoknak a fiataloknak a száma, akik a mamahotelben ragadtak, azaz a saját bérlemény helyett továbbra is a szülőkkel élnek egy háztartásban. Amíg ugyanis 2019-ben a bérlők 56 százaléka a 18-25 éves korosztályból került ki, arányuk 2021-re 35 százalékra csökkent.

Hasonlóképpen csökkent a lakótársakkal közösen ingatlant bérlő fiatalok aránya is: amíg 2019-ben 66 százalékuk volt 18-25 közötti, 2021-re 51 százalékra csökkent az arányuk.

A középkorúak közül sokan kényszerültek albérletbe a pandémia miatt

Miközben a fiatalok aránya csökkent az albérlők között, a középkorúaké növekedett: a 30-50 közötti bérlők aránya a járvány előtti 21 százalékról 35 százalékra emelkedett. Ez arra utal, hogy 2020-ban és 2021 első hónapjaiban jelentősen nőtt azok aránya ebben a korosztályban, akik az emelkedő ingatlanárak, a munka elvesztése és egyéb tényezők miatt nehezen jutottak saját lakáshoz, így inkább egy bérleményt választottak.

A férfiak átlagosan 5 évvel tovább maradnak a mamahotelben

A Rentingo.com adataiból az is kiderül, hogy milyen állomások vannak a saját bérleményhez vezető úton: a fiatalok elsőként jellemzően lakótársakkal költöznek össze, majd csak később következik az önálló lakásbérlés. A fiúk jellemzően 5 év késéssel érkeznek ezekre az állomásokra, ennyivel tovább maradnak a mamahotelben. A lakótársakkal történő összeköltözés ugyanis 18-25 éves kor között inkább a hölgyek jellemzőbb műfaja, 25-30 között pedig a férfiaké.

A fiatalok, azaz a 19-29 éves korosztály közel fele-fele arányban él jelenleg a szüleivel vagy önállóan. A K&H ifjúsági indexe szerint a szülőkkel élő fiatalok 58 százaléka kivár, ők azt mondták, hogy előbb-utóbb szeretnének elköltözni, de nem ez a legfontosabb kérdés most az életükben, ugyanakkor 10 százalékuk viszont még élvezné a mamahotelt. A jelenleg szüleikkel egy háztartásban élő fiatalok 32 százaléka kiemelten fontosnak tartja, hogy a lehető leghamarabb önálló életet teremtsen, azaz elköltözzön. Utóbbi körbe tartozó fiatalok 58 százaléka albérletbe menne, 37 százalékuk pedig saját lakás vásárlását tervezi, 5 százalékuk pedig a partneréhez vagy más családtaghoz költözne.

Szükség van a lakáshitelre

A K&H ifjúsági indexéből kiderül az is, hogy a fiatalok 17 százaléka egyébként három esztendőn belül vásárolna lakást. “Túlnyomó részük – 74 százalékuk – kisebb-nagyobb mértékű hitel segítségével finanszírozná a lakásvásárlást, vagyis a fiatalok jelentős része hitel nélkül nem tudja megoldani a vásárlást.” – mondta Árva András, a K&H lakossági ügyfelek szegmens marketing vezetője.

A kutatásban szereplő, idősebb, érintett korosztály családalapítást tervező tagjai számára pedig a babaváró kölcsön mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében elérhető, államilag támogatott lakáshitelek is kézenfekvő megoldást nyújthatnak a lakásvásárlás finanszírozásához. A bank lakossági hitelezésben elért eredményeit ismertetve hozzátette: „A K&H Bank az idei első félévben 104 milliárd forint új hitelt nyújtott a lakossági ügyfeleinek, ez éves összehasonlításban 39 százalékos növekedést jelent és 25 milliárd forint értékű babaváró-folyósítást foglal magában.”

Mennyibe kerül?

A K&H hitelkalkulátora szerint a mostani alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően egy 10 millió forint összegű, a 20 éves futamidőnél végig fix törlesztőrészletű lakáshitelnek a havi törlesztőrészlete – az augusztus közepén érvényes feltételek alapján – kevesebb, mint 65 ezer forintra jön ki. Amennyiben az érintettek jogosultak az államilag támogatott – családi otthonteremtési kedvezmény keretében elérhető – lakáshitelkonstrukcióra, akkor ugyanennek a lakáshitelnek a havi törlesztőrészlete alig több mint 55 ezer forint lesz.

A K&H ifjúsági indexéből kiderül az is, hogyan látják a helyzetüket a lakáspiacon. A fiatalok több mint fele – 58 százaléka – a K&H ifjúsági indexe szerint úgy látja, hogy a helyzetük nem változott egy lakáshitel-felvétel szempontjából. Ezzel szemben 16 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy látják, hogy most könnyebb a helyzetük. Az érintettek több mint negyede, 26 százaléka pedig azt, hogy a mostani helyzetben nehezebben engedhetne meg magának egy lakáshitelt.