Szloboda László tanulmányait Hamburgban kezdte a Miami Ad Schoolban, majd egy rövid stockholmi kitérő után New Yorkban indult a karrierje a BBDO-nál szövegíróként. Később az FCB New Yorkhoz került, ahol a Burger King „Whopper Detour” kampányával számos nemzetközi díjat nyert, többek között a Cannes Lions Titanium Grand Prix-jét. 2019-ben bekerült az Adweek 100 legérdekesebb marketingesének listájára (Adweek’s 100 Most Fascinating People in Marketing & Media), és a cannes-i fesztivál összesített rangsorában az év második legdíjazottabb kreatívigazgatója lett.

A Budweiser kreatívigazgatójaként több Super Bowl-kampányon dolgozott, legutóbb a márka „Old School Delivery” reklámján, amely 2024-ben bekerült a USA TODAY admeter TOP 10 reklámja közé. A Johannes Leonardónál kreatívigazgatóként az adidas football „Hey Jude” kampányát vitte a 2024-es Európa-bajnokságra. Jelenleg a New York-i BBH-nél Group Creative Director.

„Az Arany Penge volt az első reklámdíj, amiről életemben hallottam, jóval azelőtt, hogy a reklámszakma érdekelt volna – így nagy megtiszteltetés a zsűriben lenni. Olyan reklámokat szeretnék díjazni, amelyek láttán akár egy új generáció is érdeklődni kezd a szakma iránt, és amelyekről a reklámszakmán kívül is beszélnek. A szakma utóbbi pár évtizede arról szólt, hogy az egyre fragmentáltabb médiapiacon hogyan tudunk olyan reklámokat készíteni, amelyek érdeklik a közönséget, és valamennyire hozzá tudnak tenni a kultúrához – nem csak zajt csinálnak. És persze, ha szórakoztatóak, az külön jó.” – mondta Szloboda László.

A zsűrielnök szerepe

A zsűrielnök új funkcióként érkezik a versenybe: mindhárom főzsűri-csoport munkájában részt vesz, ő a zsűri szakmai vezetője. Kijelöli a zsűrizés szakmai irányát és értékrendjét, vezeti a shortlist és a díjak végső köreinek vitáit, segít a konszenzus kialakításában, és gondoskodik arról, hogy a díjak valóban a kiemelkedő munkákhoz kerüljenek. A teremfőnökökkel egyeztetve ő választja ki – ha érdemesnek találja – az aranyat kapott alkotások közül a Grand Prix-t.

A zsűrielnök munkáját három teremfőnök segíti 

A teremfőnökök az előző év TOP3 ügynökségének kreatívigazgatói:

• Marosi Gergő – Mito Creative
• Persely Tomi – feat.
• Jedlicska Márton – Publicis Groupe Hungary

Feladatuk a folyamat menedzselése és a moderáció: gondoskodnak arról, hogy a zsűrizés a szabályok és a menetrend szerint, korrekten és gördülékenyen haladjon, minden zsűritag szóhoz jusson, és érvényesüljön az összeférhetetlenségi szabályrendszer. A zsűrielnök jobbkezeként biztosítják a zsűrizési protokoll betartását.

Minden további információ és nevezés a weboldalon.

A Big Agency Tasting eredetileg Portfolio Day néven futott, azonban a MAKSZ a szakmai igényekhez igazítva új koncepciót dolgozott ki: az esemény négy kulcsterület köré szerveződik – kreatív, stratégia, social és account –, vagyis kifejezetten azokra a szerepkörökre fókuszál, amelyek egy pályakezdő számára a legrelevánsabbak az ügynökségi világban.

Kiknek ajánlják a Big Agency Tastinget?

A Big Agency Tasting azoknak a fiataloknak szól, akik szeretnének közelebb kerülni a kreatív‑ és reklámügynökségi világhoz.

Olyan érdeklődőknek, akik kíváncsiak arra, hogyan működik belülről egy ügynökség, milyen szerepkörökből áll egy csapat, és milyen gondolkodásmódra van szükség ahhoz, hogy valaki sikeresen elinduljon ezen a pályán. A program különösen értékes a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, ezért a MAKSZ arra biztatja az egyetemeket és karrierirodákat, hogy ajánlják a lehetőséget diákjaiknak, és segítsék őket abban, hogy első kézből ismerhessék meg a szakmát. A rendezvény azoknak is hasznos, akik még bizonytalanok abban, nekik való‑e ez a terület, vagy szeretnének személyes visszajelzést kapni tapasztalt szakemberektől arról, merre érdemes tovább indulniuk.

A Big Agency Tasting programja

A 2026. május 18‑án, a Magyar Telekom Székházában megrendezett fél napos szakmai esemény inspiráló előadásokkal indul, majd személyes beszélgetésekkel folytatódik. A programot Varga Gábor, a MAKSZ alelnöke nyitja meg, ezt követi Szabó Béla, a Magyar Telekom márkakommunikációs igazgatójának előadása. A plenáris blokkot további rövid, 10 perces előadások követik a reklámügynökségi szakma négy kulcsterületéről: social, kreatív, account és stratégia.

A délután legizgalmasabb eleme a rapid randi, ahol a résztvevők három különböző ügynökség szakembereivel beszélgethetnek rövid, fókuszált találkozók keretében. Itt kreatívok, stratégák, social szakemberek és account vezetők adnak visszajelzést a fiatalok gondolkodásáról, hozzáállásáról és arról, melyik terület illik hozzájuk leginkább.

A kreatívigazgatókkal történő beszélgetésekhez a jelentkezők hozzák magukkal a portfóliójukat – akinek még nincs, keresse a weboldalról letölthető próbafeladatot. A többi szakterülethez szintén a próbalfeladatok megoldásai adják a beszélgetés alapját.

A délután végén rövid zárszó után kötetlen networking és koccintás zárja az eseményt.

A 2026-os kiírásban nem jelenik meg új főkategória, ugyanakkor a kategóriarendszer finomhangolása idén is folytatódik. A TCR kategórián belül önálló craft alkategória jött létre, amely a kivitelezés minőségét és szakmai precizitását helyezi fókuszba.

Az Arany Penge idén is külön figyelmet fordít azokra az ügynökségekre és alkotókra, akik az elmúlt években nem neveztek a versenyre. Számukra a szervezők ismét speciális kedvezményeket biztosítanak, hogy minél szélesebb körből mutathassa meg magát a hazai kreatív szakma.

A zsűrizési rendszer is tovább fejlődik: az idei évtől zsűrielnök vezeti a zsűri munkáját, aki mindhárom főzsűri-csoport értékelési folyamatában részt vesz, biztosítva az egységes szakmai szempontrendszer érvényesülését. A három főzsűri-csoport munkáját teremfőnökök segítik. A tavaly bevezetett rendszer idén is folytatódik: a 7. Médiakreativitás, 8. PR megoldások és 17. a Kreatív stratégia kategóriákban szakzsűri működik, amely a shortlistre jutott alkotásokat saját kategóriájuk szempontjai szerint értékeli, és javaslatot tesz a főzsűri számára a helyezésekre, miközben a főzsűriben képviseli a szakmai zsűri álláspontját

Az Arany Penge díjátadó gála 2026-ban várhatóan július elején kerül megrendezésre; a pontos részletekkel hamarosan jelentkezünk.
Minden további információ és nevezés a weboldalon: www.aranypenge.hu.

Novák Péter, az MRSZ elnöke így összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Bár a pangó gazdasági környezet, a várakozások alatt maradó 2025-ös GDP-növekedés (+0,3%) nem biztosított támogató közeget a kommunikációs szektor fejlődéséhez az elmúlt évben sem, a lakossági (háztartási) fogyasztás enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére. 2025-ben a hirdetők teljes kommunikációs ráfordításai az infláció feletti mértékben nőttek (+6,2%), de reálértéken még mindig nem érték el a költések 2019-es szintjét (-4,5%). A tavalyi gyarapodás oroszlánrészét továbbra is a versenyszféra befektetései eredményezték: ez volt a reklámpiac motorjának legfőbb üzemanyaga. A média szektorban tapasztalható nagyobb mértékű (+8,7%) éves reklámbevételnövekedés azonban csalóka, mert a piac bővüléséhez az előző évben is hozzájárult a médiaárak emelkedése, illetve a 2026-os választások előszele már érzékelhető hatással bírt egyes médiatípusokra. A hazai média reklámbevétel változása (+6,8%) 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől, sőt, reálértéken a 2019-hez szinthez képest még mindig 10%-os mínuszban van.” A kommunikációs szektorok teljesítménye kapcsán hozzátette: „A non-media[3] szektorok növekedési üteme lassulni kezdett 2025-ben. Teljesítményük infláció alatti mértékben változott (+3,7%), ami elmarad a 2024-es, 7,6%-os bővüléshez viszonyítva, és az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagnövekedése (+8%) alatt teljesít. Így a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest.”

Az MRSZ elnöke az utóbbi évek piaci folymataira reagálva azt is hangsúlyozta: „A reklámipar számára is rendkívül hektikusan alakultak 2019-et követő, válságokkal tarkított évek. A globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is elkezdtek szembesülni.”

A 2025-ös MRSZ Médiatorta mérete: 415,9 milliárd forint

2025-ben mindösszesen 32,3 milliárd forint reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok. Kivétel nélkül valamennyi növekedett, eltérő mértékben egy 1,9-11,2 skálán belül. Három médiatípus kiemelkedő mértékben, 10% felett növekedett nominálisan: a digitális (+11,2%), a közterület (+11.3%) és a rádió (+10,8%). Biztató, hogy a tavalyi nominális növekedés (+8,7%) magasabb, mint az elmúlt 25 év átlaga (5,8%), bár a teljes médiatortán belül a lokális média növekedés 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől. A 2020-ban kezdődő, rendkívül volatilis éveket követően a 2024-es és 2025-ös számok már a piac stabilizálódását mutatják.

Helycsere a médatípusok sorrendjében: a közterület megelőzte a sajtót. Hosszú évek óta először van változás a médiatípusok sorrendjében. 2025-ben a közterület és a sajtó helyet cserélt: a közterületi média a 4. helyre lépett elő, míg a sajtó a tavalyi növekedés ellenére is az 5. helyre csúszott vissza. A közterület ugyan kis mértékben, de 0,2%-kal nagyobb helyet hasít ki a tortából a sajtóhoz viszonyítva. A médiatípusok 2025-ös, új sorrendje: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) közterület, (5) sajtó, (6) rádió, (7) mozi.

Még mindig a globális szereplők növekednek a leggyorsabban, bár a mérték már nem annyira kiugró, mint évekkel ezelőtt, de továbbra is meghaladja a hazai szereplőkét: 2025-ben a teljes piaci bővülés közel fele (48%) náluk realizálódott. A teljes médiatortában 19,6%-ot, míg a digitálisban 35%-ot képvisel a lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál landoló reklámköltés. (A digitálison belül a hazai szereplők térnyerésének növekedését befolyásolta a 2023-tól bekerülő influencer marketing adat, illetve 2024-től digitális retail media adatokkal is kiegészült a szám.) A globális szereplőknél a teljes médiaköltés több mint egyharmada, 36,1%-a realizálódott, míg ennek aránya a digitális reklámköltésen belül 65%.

A rádió és a közterület piac stabil növekedésben. A közterület és a rádió évek óta folyamatosan növekszik, a rádió 2022 óta minden évben 10 százalékpont feletti mértékben. 2025-ben igazán sikeres évet zárt az outdoor piac, hiszen médiatörténeti előrelépést tett: a média tortában helyet cserélt a sajtóval. A 37,3 Mrd Ft-osra emelkedő közterületi reklámköltés az előző évhez képest 11,3%-os bővülést hozott, ami – noha kismértékben, 0,1 százalékponttal – meghaladta (!) a digitális piac növekedését is. Ez a szám elegendő volt ahhoz, hogy reálértéken is számottevő pozitív változást éljen meg a közterületi piac.

A sajtó fél évtized után ismét növekedési pályára állt. A sajtó a korábbi öt éves csökkenés és a 2024-es mélypont (-8,3%) után 2025-ben ismét növekedni tudott, 4,6%-kal növelte reklámbevételeit.

A nagyképernyősök visszavettek a tempóból. A televízió növekedési üteme 2025-ben belassult (+1,9%) a 2024-es évben tapasztalt növekedési ütemhez (+8,6%) képest. A mozi emelkedő pályán maradt, de csak kis mértékben, +3,9%-kal bővült az előző éves korrigált adathoz képest.

Reálértéken is bővült 2025-ben a médiatorta (+4,0%). A hektikus és reálértéken mínuszos 2022-23 után tavaly is növekedett a médiaköltés reálértéken, a 2024. évi 4,1% után 2025-ben 4%-kal. 2025-ben reálértéken csak a médiatípusok fele (digitális, közterület, rádió) tudott  reálnövekedést felmutatni, szemben a 2024-es évvel, ahol a sajtón kívül minden további média szegmens reálértéken is bővült. A sajtó inkább stagnált az elmúlt évben (+0,2% reálértéken), míg a televízió (-2,5%) és a mozi (-0,5%) teljesítménye csökkent 2025-ben.

Néhány médiatípus a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, így a TV a terjesztési és előfizetői, a sajtó olvasói, a mozi a jegybevételekkel is számolhat, amely támogatja ezeknek a média szektoroknak a stabilitását. Jelentős egyéb bevételekkel bír a mozi, ahol az alaptevékenységből származó jegybevétel  (23,8 Mrd Ft) 8,6%-kal nőtt 2024-hez képest – ami a 2025-ös reklámbevételnek (2,3 Mrd Ft) több mint tízszerese -, továbbá a büfé bevételek is hozzájárulnak a mozik prosperálásához.

A digitális, tévés, közterületi, nyomtatott, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2025. évi számait összegezve kiemelte: “A tavalyi hazai adatok is megerősítik azt a nemzetközi trendet, hogy a hirdetők kommunikációs aktivitásának gerincét a digitális reklámozás jelenti, immár 55% feletti részesedéssel a médiaköltésekből, ami a 11,2%-os növekedésének köszönhetően megközelítette a 232 millárd forintot. Az új területek közül a Digitális Retail Media már meghaladja az 1 milliárd forintot, az először felmért ConnectedTV költések pedig az 500 millió forintos nagyságrendet.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2025-ben a korábbi évekhez hasonlóan stabil eredményt ért el. A szektor árbevétele megközelítette a 89,9 milliárd forintot, amely 1,9%-os növekedést jelentett a 2024-es 88,2 milliárd forintos árbevételi szinthez képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős és kiszámítható, a kereskedelmi reklámbevételek szerepe továbbra is meghatározó.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ;Kereskedelmi Spot; kategória 2025-ben tovább növekedett: árbevétele meghaladta 76,1 milliárd forintot, ami 2,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A szegmens továbbra is a televíziós reklámpiac meghatározó pillére, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít a hazai hirdetők számára.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’Kereskedelmi Non-spot’; kategória 2025-ben enyhe visszaesést mutatott: árbevétele 5,0 milliárd forint volt, ami 1,1%-os csökkenést jelentett 2024-hez képest. A mérsékelt korrekció ellenére a szegmens továbbra is jelentős szerepet játszik a televíziós reklámpiacon, mivel a hirdetők részéről továbbra is jelen van az igény az egyedi, kreatív megoldások iránt.

A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó bevételek 2025-ben növekedtek: az ’Állami Spot’, ’Állami Non-spot’ és a ’TCR’ bevételek együttesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, ami 4,8%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ezen belül különösen az Állami TCR bevételek mutattak stabil, 6,3%-os növekedést.

Az árubarter ügyletekből származó bevételek tovább csökkentek: míg 2020-ban még a teljes hazai televíziós reklámpiaci bevételek mintegy 2,1%-át tették ki, addig 2025-re arányuk 1,2%-ra mérséklődött.

A televíziós terjesztési bevételek alakulását a MEME megbízásából a PwC Magyarország 2025-ben ismét felmérte. A becslések szerint a terjesztési piac árbevétele 78,5 milliárd forintra emelkedett, ami 2,0%-os növekedést jelentett 2024-hez képest. Ennek eredményeként a terjesztési bevételek aránya a teljes televíziós piacon (reklám és terjesztés együtt) továbbra is meghatározó, a teljes piac közel 46,6%-át adja.

Összességében a televíziós ágazat 2025-ben pozitív évet zárt: a reklámbevételek növekedése mellett a terjesztési piac is stabil fejlődést mutatott. Bár egyes részszegmensekben – így például a „Kereskedelmi Non-spot” és az árubarter ügyletek területén –némi korrekció volt megfigyelhető, az iparág továbbra is ellenállónak bizonyult a gazdasági változásokkal szemben, miközben sikeresen alkalmazkodott a fejlődő hirdetői és fogyasztói igényekhez egyaránt. A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott maradt és továbbra is a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi.” 

Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2025-ben előre tört, a 2024-hez képest mintegy 11,3%-os bevétel növekménnyel. A közterület média tömegmédium jellege meghatározó a marketing stratégiák kiépítésében; a 2025. év az első év amikor ezzel megelőzi a sajtó médiát. Ezt tovább erősíti a piaci digitális eszközállomány fejlesztése és kiépítésének folyamatossága. A teljes médiapiaci részesedés 9%; ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány 14%. A 2025. utolsó negyedévét támogatta az előző választási ciklusokhoz képest hamarabb induló politikai jellegű és társadalmi célú kommunikáció. A 2025. évben véglegesedett az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében javarészt valamennyi reklámeszköz hivatalos nyilvántartásba került. Az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket a jogszabályokban foglaltaknak megfelelőe  értékesíteni. A 2026. évben tovább folytatódik az eszközállomány modernizációja. 

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtómegőrizte stabilitását, az MLE összesítése alapján 2025-ben a ’net-net’nyomtatott reklámpiac bevétele 36,316 milliárd forint volt.A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó55,919 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2025-ben 116,054 milliárd forint. A print szegmens továbbra is kiemelkedő súllyal bír, a teljes bevétel 79%-át teszi ki.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 23,819 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 8,8%-kal nőttek, mivel a hirdetők továbbra is értékelik a patinás márkák hitelességét.

A nyomtatott sajtó továbbra is fontos és stabil része a magyarországi médiafogyasztási szokásoknak. A NOK 2025-ös felmérése alapján a 16-75 éves korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2,7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték. Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok ne olvasnának print kiadványokat. A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

A nyomtatott sajtó társadalmi beágyazottsága és elérése különösen fontossá teszi, hogy a tartalomelőállítás gazdasági és jogi feltételei a digitális környezetben is fenntartható módon biztosítottak legyenek. A mesterséges intelligencia térnyerése komoly szakmai és gazdasági kockázatokat jelent a minőségi újságírás számára, mivel a rendszerek fejlesztése során gyakran szerzői joggal védett tartalmak kerülnek felhasználásra a jogtulajdonosok engedélye nélkül, ami aláássa a kiadói befektetések megtérülését és tovább növeli a szektor kiszolgáltatottságát a globális platformokkal szemben. A fenntartható tartalomelőállítás érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet egyértelműen biztosítsa a szerzői és szomszédos jogok érvényesülését, valamint a tartalom előállítók megfelelő kompenzációját, hiszen csak így őrizhető meg a hiteles információk előállításának gazdasági alapja és a technológiai fejlődés kiegyensúlyozott működése.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádiózás az elmúlt év adatai alapján továbbra is kiemelkedően népszerű Magyarországon. Az NMHH Kantar–Hoffmann M-Meter 2025. IV. negyedéves mérései szerint a legalább 15 éves lakosság körében a rádiókat naponta mintegy 5,7 millióan, míg hetente 7,5 millióan hallgatták. Ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves és annál idősebb népesség 70 százaléka napi, 92 százaléka pedig heti rendszerességgel fogyaszt rádiós tartalmakat. Az előző év azonos időszakához képest a napi hallgatók száma 6%-kal, a heti pedig több mint 3%-kal nőtt. A 15-29 éves korosztály 83%-a heti rendszerességgel hallgatott rádiót, túlnyomórészt digitális eszközökön.

A kereskedelmi rádiók továbbra is meghatározó piaci szereplők, ugyanakkor a közszolgálati csatornák hallgatottsága is stabil és jelentős. A helyi és körzeti rádiók iránti érdeklődés is számottevő.

A magyar rádiós piacon 154 rádió működött, amelyeket 86 médiaszolgáltató üzemeltetett; ezek közül 77 gazdasági társaság, míg 9 egyéb szervezet – például alapítvány vagy egyesület – volt. A magyar rádiós szektorban továbbra sem jelent meg külföldi tulajdonú vagy külföldi érdekeltségű szereplő. A HEROE és a RAME 2025-re vonatkozó adatai alapján a rádiós piac teljes bevétele meghaladta a 18 milliárd forintot, amely több mint 10 százalékkal múlta felül a 2024. évi eredményeket. A bevételek legnagyobb része a vezető kereskedelmi rádiós szolgáltatóknál keletkezett, tovább erősítve piaci pozícióikat.

Összességében megállapítható, hogy a rádiózás továbbra is meghatározó és széles körben fogyasztott médium Magyarországon. Bár a digitális alternatívák egyre népszerűbbé válnak, hallgatottsági mutatóik egyelőre nem érik el a hagyományos lineáris rádiók szintjét.” 

Lehoczky Dóra, a New Age Advertising / Cinema City médiaértékesítési vezetője a Mozi szektor teljesítményéről elmondta: „A 2025-ben tapasztalt gazdasági nehézségek természetesen a hirdetési piacot is érintették, ennek ellenére a mozireklám iránti érdeklődés nem csökkent – sőt, új szektorok is felfedezték ezt a különleges kommunikációs csatornát. A mozi egyedülálló módon képes megragadni a nézők osztatlan figyelmét, így a márkaüzenetek hatékonyan és zavartalanul jutnak el a célközönséghez.

A szélesvászon nyújtotta kiemelkedő kép- és hangminőség olyan élménnyel egybekötött reklámbefogadást biztosít, amely más platformokon nem reprodukálható. Ennek hatékonyságát neuromarketing kutatások is alátámasztják.

Az idei évben visszamenőlegesen, egészen 2019-ig korrigáltuk adatainkat. Más piaci szereplők reklámbevételi számait is figyelembe véve, egységes mérőszámok mentén helyesbítettük a kimutatásokat. Célunk, hogy minél hitelesebb és átfogóbb képet adjunk a mozireklám-piac valós helyzetéről.

A 2025 évi 2,3 milliárd forintos reklámbevétel túlnyomó része, körülbelül 85%-a az on-screen reklámokhoz köthető, míg az off-screen felületek a bevétel mintegy 15%-át biztosítják. A hirdetési költések élén továbbra is az FMCG áll, amelyet szorosan követ az autóipar és a telekommunikáció.

A 2026-os év első negyedévének eredményei már most bizakodásra adnak okot, és további növekedést vetítenek előre. Ezt az optimizmust az év kiemelkedően erős filmkínálata is alátámasztja.”

A non-media torta (2025) mérete: 343,4 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 3,7%, reálértéken -0,7%:

Novák Péter, az MRSZ elnöke kiemelte: „Nominálisan csaknem minden részterület gyarapodni tudott vagy legalább stagnált (PR), kivételt képez a rendezvény piac, amely csökkenésbe fordult. A jelentősen eltérő dinamikájú non-média területek összteljesítménye (gyártási költségekkel együtt) +3,7%-kal növekedett 2025-ben, ez a 2024-es +7,6%-os bővüléséhez viszonyítva a növekedési ütemének lassulását jelzi. A 3,7%-os növekedési ütem elmarad a médiatorta +8,4%-os tavalyi bővüléséhez viszonyítva és a 2025-ös évi pozitív változás mértéke jóval alulteljesít az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagához viszonyítva is (+8%). Reálértéken 2025-ben az előző évhez képest összessségében negatív teljesítményt mutatott (-0,7%) a non-media szektor.” A 2019-es évhez hasonlítva a non-media szektor teljesítményét elemzve az MRSZ elnök kiemelte: „A 2021. évi megugrás utáni két évben reálcsökkenés, illetve stagnálás, majd ezt követően 2024-ben reálértéken is növekedett a non-media költés. 2025-ben azonban újra csökkenésnek indultak a hirdetők marketingkommunikációs költései. Összességében a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest és valamennyi területén röpködnek a mínuszok.”

Csak két részterület bővült az átlagnál számottevően magasabb ütemben 2024-hez képest (a gyártási költségeket figyelmen kívül hagyva): a marketingkutatás (+9,4) és az adatvezérelt megoldások köre (+8,4%). Míg a PR szektor szinte stagnált (+1%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások enyhe növekedést tapasztalhattak iparági szinten (+4,0%).

A kommunikációs és marketing szolgáltatások bevétele 12,2 Mrd forinttal bővült. A növekmény leginkább az adatvezérelt (+5,8 Mrd), valamint a kreatív- és médiaszolgáltatások területén (+5,2 Mrd) jelent meg, emellett nem elhanyagolható a marketingkutatások (+2,2 Mrd) gyarapodása sem.

Reálértéken csak két terület bővült. Csak a marketingkutatás és a hozzá közel azonos ütemben növekvő adatvezérelt marketing terület tudott reálértéken is növekedni 5%-os ill. 4%-os mértékkel.

Nehéz időszak 2025/2024 reálcsökkenéssel: A kreatív, média, esemény és PR szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken 2024-hez képest, ami a növekvő költségeikkel párhuzamosan különösen nehezített pályát jelentett 2025-ben.

2019-es évhez képest reálértéken komoly visszaesét mutatnak a kommunikációs szektorok: A PR és az adatvezérelt szolgáltatások 10% körüli csökkenése még enyhének is nevezhető a marketingkutatás 15% feletti és az esemény marketing 19%-hoz közelítő reálérten mért csökkenéséhet képest. Az ambient közel 60%-áról nem is beszélve… Egyedül a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások tartanak közel azon a szinten reálértéken 2025-ben, mint 6 évvel ezelőtt (-1,3%).

Az MRSZ Kommunikációs torta (2025) mérete: 758,7 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 6,2%, reálértéken -4,5%:

 A teljes kommunikációs torta mérete nominálisan 758,7 Mrd forintott tett ki 2025-ben. Reálértéken számolva, még mindig nem érte el a teljes kommunikációs költés mértéke a 2019. évi szintet, attól 2025-ben 4,5%-kal maradt el.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások 2025-ös képét így kommentálta: „2025-ben a reklámpiac teljesítménye szorosan követte a makrogazdasági tendenciákat: bár a fogyasztás továbbra is növekedett, de lassuló ütemben, a szektor bővülése a korábbi évekhez képest jelentősen mérséklődött. Míg 2024-ben 9%-os növekedést sikerült elérni – amellyel a piac egy évre meghaladta a fogyasztói árindexet, és felzárkózott a szolgáltatási szektor inflációs szintjéhez –, addig 2025-ben a növekedés ennek felére, 4%-ra lassult. Ez a szint ismét infláció alatti teljesítményt jelent, hasonlóan a 2023-as évhez.

Az ügynökségi bevételek reálértéke tehát nem nőtt 2025-ben sem a kreatív, sem a média szegmensben.

A profitabilitás fenntartása komoly kihívást jelent a szektor számára: a stagnáló reálbevételek mellett a bér-, működési és alvállalkozói költségek aránytalanul nagyobb mértékben emelkedtek. Ennek következtében a jövedelmezőség az előző évhez képest egyértelműen romlott. A csökkenő profitabilitás, valamint a technológiai fejlődés felgyorsulása az ügynökségi modellek alapvető átalakulását indítja el. Ezt a trendet erősítik a globális hálózatok összeolvadásai is, amelyek hatása már Magyarországon is érzékelhető.” 

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2025-ös költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A MaReSz tagügynökségek önkéntesen szolgáltatott adatai alapján a rendezvényszervezésből származó árbevétel ügynökségenkénti átlagos változása –7,6%, mediánja –4,5% volt 2025-ben a 2024-es bázishoz képest.

A visszaesés mértéke ugyanakkor erősen szóródik: néhány kisebb és közepes szereplő jelentős csökkenése lefelé torzította az átlagot.

A nagy ügynökségek esetében a piac lényegesen stabilabb képet mutat: átlagos változás –1,7%, medián változás –4,8%. Ez arra utal, hogy a nagyobb, diverzifikált portfólióval rendelkező ügynökségek 2025-ben jellemzően megtartották pozícióikat, miközben a kisebb szereplők nagyobb volatilitást tapasztaltak.

Összességében a rendezvénypiac mérsékelt visszaesést mutat, de nem beszélhetünk strukturális zuhanásról; a piac inkább átrendeződött és koncentráltabbá vált.

Ezért a teljes vizsgált eseményiparra vonatkozó becslésünk, figyelembevéve az összes tényezőt, -1,7% 2024-hez képest, így a nettó árbevételt 77milliárd forintra becsüljük.”

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség Elnöke az adatvezérelt marketing piac 2025-ös teljesítményét kommentálta: „A hazai adatvezérelt piac 2025-ben is megőrizte lendületét: 8 százalékos növekedéssel közel 75 milliárd forintos volument ért el. Az év során egyértelműen a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának áttörését láthattuk. A rugalmasabb KKV szektor mellett elindultak a nagyvállalati, központosított projektek is. Az early adopterek esetében a megvalósult fejlesztések már konkrét üzleti eredményeket és mérhető hatékonyságnövekedést hoztak a digitális csatornákon. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők újraértelmezték a nyomtatott eszközöket és helyüket az omnichanel stratégiákban. A versenyelőnyt a jövőben már nem pusztán a technológia megléte, hanem annak intelligens és ügyfélközpontú integrációja jelenti.” 

Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségeket képviselő elnökségi tagja elmondta: „A PR-ügynökségek árbevétele a várakozásoknál kevésbé, az infláció alatti mértékben nőtt. A 2025 harmadik negyedévében végzett, második óradíjfelmérésünk alapján ugyan az ügynökségvezetők a tanácsadói díjak markánsabb növekedésére számítottak, végül a világgazdasági és geopolitikai helyzet negatívan hatott az ügyfélköltésekre. A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a kommunikációs ökoszisztémában, most különösen nagy szükség van egyedi erősségükre, reputációmenedzsment és kríziskommunikációs tapasztalatukra. Tagügynökségeink gyakorlatilag mind arról számoltak be, hogy a negyedik negyedévtől egymást érik a kríziskommunikációs projektek. Reméljük, idén a PR-ügynökségi bevételekben is látszik majd, hogy a megbízók értékén kezelik ezt a nehéz, de izgalmas és létfontosságú munkát.”

Bacher János, az Impetus Research igazgatója, az adatokat gyűjtő munkacsoport vezetője hangsúlyozta: „A marketingkutatás – a piac szereplőinek többségétől származó adatok alapján – ismét jó évet tudhatott maga mögött 2025-ben. A piac méretének bő 9 százalékos növekedése vélhetően túlszárnyalja a legtöbb érintett várakozását, ebben a kihívásokkal teli időszakban. Külön öröm, hogy ez a növekedés reálértéken is jelentős bővülésnek számít – helyezte kontextusba az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Nagyon örülünk, hogy az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra, melyek támogatják a helyes üzleti döntéseket. A piac számos kihívással néz szembe, melyek közül talán a legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatási eszköztárban. Nagyon fontos, hogy a szektor lehetőségként tekintsen az új technológiára, ami a hatékonyság növelésén és akár egyre újabb kutatási módszerek alkalmazásán keresztül tudja szolgálni, hogy az iparág hosszú távon is megbízható partnere maradjon ügyfeleinek.”

[1]MÉDIATORTA:A médiatorta célja, hogy  felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén. Kizárólag a médiánál megjelenő reklámköltéseket tartalmazza egységes szempontrendszer szerint: (1) tartalmazza a net-net költéseket átfedések nélkül, (2) a barternél csak a nem médiabarter (árubarter) szerepelhet, (3) nem tartalmaz gyártási költséget.

[2] KOMMUNIKÁCIÓS TORTA: A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső  marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását. Az MRSZ kommunikációs torta az alábbi területeket foglalja magába (net-net költések átfedések nélkül): médiatorta; kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások; esemény; adatvezérelt marketing (direktmarketing); marketing-kutatás (ügyfelek által finanszírozott kutatások); Public Relations (PR); ambient; gyártási költség (médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított).

[3] NON-MEDIA TORTA: A non-media torta magába foglalja az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet, a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, és a PR-t. Továbbá tartalmazza a médiaköltéshez kapcsolódó gyártási költségeket.

Az M Lista a hazai kommunikációs iparág egyik legfontosabb szakmai rangsora, amely a reklám- és médiaügynökségek teljesítményét méri különböző hazai és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredményeik alapján. A MAKSZ és a Kreatív által jegyzett lista célja, hogy átfogó és összehasonlítható képet adjon a piaci szereplők kreatív és szakmai teljesítményéről, miközben ösztönzi a minőségi munkát és a nemzetközi szinten is versenyképes megoldások létrehozását. Az M Lista nemcsak az ügynökségek rangsorát mutatja meg, hanem külön allistákon keresztül az ügyfelek, kampányok teljesítményét is láthatóvá teszi.

Szigorodnak az Év Ügyfele cím feltételei

2026-tól egyetlen kampány már nem elegendő az Év Ügyfele cím megszerzéséhez. A díj elnyeréséhez legalább két különböző kampánnyal kell pontot szerezni, vagyis minimum két kampánynak kell shortlistre jutnia az M Listán szereplő legalább egy versenyen. A legtöbb pontot szerző kampány az Év Kampánya címet nyeri el.

Megújul a médiaügynökségi lista

A változtatások egyik legfontosabb eleme a médiaügynökségi lista átalakítása, amely a jövőben nem a főlistán szerzett eredményekből származik (így kreatív eredmény hangsúlyos volt), hanem kifejezetten a médiateljesítményt méri.

Ennek érdekében:

• a lista a médiaspecifikus szakversenyeken és főlistán szereplő versenyeken, releváns kategóriákban elért eredmények alapján áll össze,
• új, kifejezetten médiaszakmai versenyek és kategóriák is bekerülhetnek a rendszerbe a közeljövőben,
• az integrált ügynökségek maguk dönthetnek arról, hogy melyik listán számolják el pontjaikat
• minden ügynökség korlátozás nélkül szerepelhet a listákon, lekövetve a különböző működési modelleket.

A fentiek értelmében a rendszerben kiemeltebb szerepet kap az Effie és újként felkerült az IAB Az Év videós hirdetése verseny is.

Új pontozás a Young versenyeken

A 2026-os szabályok szerint a hazai és nemzetközi, fiataloknak szóló versenyeken elért eredmények is beleszámítanak az M Listába.

A nemzetközi versenyeken (pl. Young Lions, Eurobest, Golden Drum, ADCE, New Blood és további versenyeken) elért top 3 helyezések pontértékei:

• arany: 30 pont
• ezüst: 20 pont
• bronz: 10 pont

Hazai szinten a Young Lions előválogatón,  Zsenge Pengén az arany helyezés 10 pontot ér. Közös nevezés esetén a pontok megoszlanak az ügynökségek között.

Szűrik az összefonódásokat

A fair verseny érdekében új szabály lép életbe az ügyfél és az ügynökség közötti összefonódások kezelésére. Azok a kampányok, ahol a készítő és a megrendelő oldalon személyi vagy tulajdonosi átfedés áll fenn, nem számíthatók be az M Lista pontozásába.

A cél: átláthatóbb és szakmailag erősebb rangsor. A módosítások egy többkörös szakmai egyeztetés eredményei, és azt a célt szolgálják, hogy az M Lista még pontosabban mérje a piaci teljesítményt, miközben ösztönzi az ügynökségeket saját szakterületük képviseletére és erősítésére.

További részletek: mlista.hu

A Young Cannes Lions a világ egyik legrangosabb versenye a 30 év alatti kommunikációs szakemberek számára. A verseny célja, hogy lehetőséget adjon a fiatal tehetségeknek kreativitásuk, stratégiai gondolkodásuk és prezentációs készségük bizonyítására egy intenzív, nemzetközi szintű megmérettetésen.

A hazai előválogató során a csapatok valós kommunikációs briefre dolgoztak. A nemzetközi versenyhez igazodva a résztvevőknek 24 óra állt rendelkezésükre a pályamunkák elkészítésére és feltöltésére, a Film kategóriában pedig 48 óra volt a rendelkezésre álló idő. A pályázatokat a szakma elismert képviselőiből álló zsűri értékelte. A döntő során kategóriánként a TOP3 csapat mutatta be élőben a munkáját angol nyelven, majd a zsűri rövid tanácskozás után hirdette ki a győzteseket.

A 2026-os Young Cannes Lions hazai válogató győztesei:

Film kategória:

Tóth Máté (Artificial Group)
Lénárd Enikő (feat.)

Digital kategória:

Tuza Anna (Bold Ideas)

Eszenyi Fanni (Bold Ideas)

PR kategória:

Jurin Szabolcs (Artificial Group)

Lilik Virág (Brandmaker Consulting)

Media kategória:

Nagy-Kárpáti Fanni (DDB)

Krč Viktor (DDB)

Marketer kategória:

Nagy Bettina (Erste Bank)

Nagy Franciska (Borsodi Sörgyár)

A kategóriagyőztes csapatok számára a szervezők biztosítják a nemzetközi döntőn való részvételt, amely magában foglalja a fesztiválbelépőt, az utazást és a szállást is.

A Young Cannes Lions hazai versenyének főtámogatója az OTP, amely a Media, Film, Digital és PR kategóriákat támogatja. A Marketer kategória visszatérő szponzora a Mondelez.

A Young Cannes Lions hazai válogatója évről évre fontos platformot biztosít a fiatal magyar kommunikációs szakemberek számára, hogy megmutassák tehetségüket, és nemzetközi porondon is képviseljék a magyar kreatívipart.

A MAKSZ számára kiemelten fontos a szakmai utánpótlás bevonzása és támogatása. A Young Cannes Lions mellett a szövetség idén több olyan programot is indít, amelyek célja, hogy segítsék a fiatal tehetségek szakmai fejlődését és erősítsék jelenlétüket a kommunikációs iparágban. A szervezet köszönetét fejezi ki támogatóinak és partnereinek, akik osztoznak ebben az elhivatott küldetésben, hiszen közös érdekünk, hogy minél több tehetséges fiatal válassza a szakmát, és hosszú távon is itt találja meg a helyét.

Az idei díjátadó gála ismét a szakma valódi ünnepe volt: megható köszönőbeszédek, őszinte reakciók és felszabadult közös öröm kísérte az elismerések átadását. A teremben érezhető volt mindaz a szakmai szenvedély és emberi elköteleződés, amely az Agency People of the Year díj szellemiségét is meghatározza.

A 2025-ös év minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott: rekordszámú nevezés, széles szakmai bázison nyugvó zsűrizés és kiemelkedően erős mezőny jellemezte az idei versenyt. A nemzetközi Campaign-standardok mentén zajló értékelési folyamat célja továbbra is az volt, hogy objektív, szakmailag hiteles módon ismerje el a hazai ügynökségi kiválóságot.

Az idei év egyik fontos újítása, hogy azokban a kategóriákban, ahol erre lehetőség nyílt, a vezetői és nem vezetői nevezések külön kerültek elbírálásra, még pontosabban tükrözve a különböző szakmai szerepek hatását és felelősségét.

A 2. Campaign Agency People of the Year magyar nyertesei:

Head of Agency of the Year (CEO)          

Kövesházi Dániel, Mito

Agency Operations Head of the Year    

Spielmann Katalin, IPG Mediabrands

Growth Leader/Team of the Year          

Virág Éva, ACG

Agency Producer of the Year

Kisfali Gergely, Mito

Creative of the Year      

Csirke Dániel, Mediator

Event Manager of the Year        

Szücs Adrienn, ACG

Non-Media Client Service Person of the Year   

vezetői kategória: Dóczy-Lanczkor Nikolett, Positive Adamsky

nem-vezetői kategória: Zimre Katalin, ACG

Media Client Service Person of the Year             

vezetői kategória: Köves Réka, WPP Media / EssenceMediacom

nem-vezetői kategória: Uhlár Ádám,  WPP Media / EssenceMediacom

Media Planner of the Year         

Bakony Barbara, Publicis Groupe Hungary

Media Strategist of the Year

Hidvégi Eszter, WPP Media / Wavemaker

Media Specialist of the Year

Kis-Somhegyi Nikolett, WPP Media

Digital Expert of the Year           

vezetői kategória: Steff Luca, WPP Media

nem-vezetői kategória: Baróthy Boglárka Renáta, WPP Media

Digital Buyer of the Year            

Balázs Zsófia, UM Hungary

Social Media Expert of the Year

Hadacs Bálint, The Deep Creative Collective

Front Office Person of the Year

Fáskerti Ágnes, WPP Media

Talent Manager of the Year      

Madarász Dávid, Publicis Groupe Hungary

Social Impact Person/Team of the Year              

Járadi Judit – Papp Virág – Tánczos Korinna, Kastner Budapest

A MAKSZ ezúton is szívből gratulál minden nyertesnek és shortlistre jutott pályázónak. Teljesítményük és gondolkodásmódjuk nemcsak egyéni sikereket, hanem a teljes szakma fejlődését is szolgálja.

Külön köszönet illeti a partnereket és támogatókat – RTL Csoport, Adlook, Diageo, Bo Agency, Radio Cafe, PDKY – , akik elkötelezett jelenlétükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy az Agency People of the Year ne csupán egy díj legyen, hanem évről évre egy közös, hiteles szakmai ünnep.

A Campaign Agency People of the Year díj nem csupán elismerés, hanem közös állásfoglalás is amellett, hogy az iparág jövőjét az emberek, a szakmai minőség és a felelős gondolkodás határozza meg.

Az idei verseny minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott: több nevezés, szélesebb zsűri, valamint kiemelkedően erős szakmai mezőny jellemezte a 2025-ös évet. A díj célja továbbra is az, hogy reflektorfénybe állítsa azokat az ügynökségi szakembereket, akik teljesítményükkel, gondolkodásmódjukkal és szakmai hatásukkal meghatározó szereplői a magyar kommunikációs iparágnak.

Nemzetközi standard, hazai fókusz

Az Agency People of the Year díjat a Campaign magazin hosszú évek óta több országban rendezi meg, egységes, nemzetközi szinten elismert szempontrendszer alapján. A magyar kiírás ezt a rendszert követi, miközben kifejezetten azokat a szakembereket ismeri el, akik a hazai ügynökségi kultúrát és a szakma fejlődését formálják nap mint nap.

Az idei év egyik fontos újítása, hogy azokban a kategóriákban, ahol elegendő számú vezetői és nem vezetői nevezés érkezett, a jelöltek külön csoportba kerültek, és külön versenyeznek.

Növekvő érdeklődés, széles szakmai részvétel

Összesen 65 pályázat érkezett be, idén már 16 különböző ügynökségtől, ami jól mutatja, hogy a kezdeményezés nemcsak a nagy ügynökségek, hanem a kisebb piaci szereplők körében is komoly érdeklődést váltott ki. A shortlistre ezúttal a WPP Media delegálta a legtöbb szakembert (20 fő), őt a Publicis Groupe Hungary (8 fő) és a Positive Adamsky (6 fő) követi.

A kétfordulós kiválasztási folyamatot egy 40 fős előzsűri és egy 9 fős főzsűri végzi, meghatározó marketingkommunikációs vezetők részvételével. A zsűri munkáját Mérő Ádám, a Coca-Cola Senior Digital Acceleration Senior Directora vezeti elnökként.

A folyamat eredményeként 18 kategóriában összesen 21 díj kerül kiosztásra a 62 shortlistre jutott pályázó között a díjátadó gálán.

Head of Agency of the Year (CEO)    

Bíró László, Mediator

Kövesházi Dániel, Mito

Mező László, EssenceMediacom

Tóth Andrea, Kastner Budapest

Agency Operations Head of the Year            

Spielmann Katalin, IPG Mediabrands

Szabó Orsolya, Progressive Reklámügynökség

Growth Leader/Team of the Year   

Hajdu Péter, UM Hungary

Lakoczky Nóra, WPP Media

Tóth György, Mediator

Virág Éva, ACG

Zsiga Patricia, Publicis Groupe Hungary

Agency Producer of the Year

Döbrei Zsuzsanna, Kastner Budapest

Kisfali Gergely, Mito

Tolnai Csilla, Positive Adamsky

Creative of the Year  

Bodogán Peter, Positive Adamsky

Csirke Dániel, Mediator

Horváth Gergely, ACG

Mendrei Zoltán, WPP Media

Event Manager of the Year   

Sütöri Boglár, BO Agency

Szücs Adrienn, ACG

Tóth-Robotka Bernadett, BO Agency

Strategic Planner of the Year             

Dankó Bence, Mediator

Nagy Márton, Positive Adamsky

Non-Media Client Service Person of the Year          

Dóczy-Lanczkor Nikolett, Positive Adamsky

Fabó Zsófia Stella, WPP Media

Gödrei Fanni, Positive Adamsky

Gula Annamária, Positive Adamsky

Marchis Andrea, ACG

Sebess-Darabos Laura, WPP Media

Zimre Katalin, ACG

Media Client Service Person of the Year     

Erőss-Somodi Anna,  EssenceMediacom

Farkas Dávid, WPP Media

Horváth Tünde, WPP Media

Kassai Júlia, WPP Media

Köves Réka, WPP Media

Szakáll Nárcisz, WPP Media

Tóth István, WPP Media

Uhlár Ádám,  WPP Media

Media Planner of the Year    

Bakony Barbara, Publicis Groupe Hungary

Géringer Noémi, Publicis Groupe Hungary

Németh Zsolt, MFuture

Media Strategist of the Year

Hidvégi Eszter, WPP Media

Major Helga, Publicis Groupe Hungary

Tarr Bernadett, IPG Mediabrands

Media Specialist of the Year

Kis-Somhegyi Nikolett, WPP Media

Várkonyi Orsolya, EssenceMediacom

Digital Expert of the Year     

Baróthy Boglárka Renáta, WPP Media

Geiger Kristóf, WPP Media

Gulyas Bianka, WPP Media

Háda Gergely, WPP Media

Knódel András, UM Hungary

Molnár Noémi, Publicis Groupe Hungary

Steff Luca, WPP Media

Szöllősi Lilla, Publicis Groupe Hungary

Digital Buyer of the Year      

Balázs Zsófia, UM Hungary

Szombati Luca, WPP Media

Social Media Expert of the Year

Hadacs Bálint, The Deep Creative Collective

Kónya Kristóf, Publicis Groupe Hungary

Pál Zorka, feat.

Front Office Person of the Year         

Fáskerti Ágnes, WPP Media

Talent Manager of the Year 

Madarász Dávid, Publicis Groupe Hungary

Social Impact Person/Team of the Year     

Járadi Judit, Kastner Budapest

Az ünnepélyes díjátadó gálára 2026. február 10-én kerül sor ismét a Publicis House-ban, amelyre a verseny oldalán lehet jegyeket rendelni.

A THE SHIFT bejelentette nemzetközi előadói egy részét:

– Ludovic Basset, a European Advertising Standards Alliance (EASA) vezérigazgatója

– Barry Cupples, a Talon Outdoor korábbi globális vezérigazgatója

– Charley Stoney, a European Association of Communications Agencies (EACA) ügyvezető igazgatója

A Magyar Reklámszövetség 50. és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége 30. jubileumán van túl, mindez az iparági újra tervezés, szemléletváltoztató inspiráció lehetősége is. A MAKSZ és az MRSZ közös eseménye szokatlan őszinteséggel és frissességgel mutatja meg a marketingkommunikáció erejét, szerepét, jövőjét. Inspiráló előadások; provokatív, vitát gerjesztő gondolatok jellemzik majd ezt a napot – írja közleményében a két szervezet.

A teljes magyar kommunikációs ipar szerepvállalásával együtt építjük az ágazat jövőjét:  Ez a több száz főre tervezett egész napos konferencia egy olyan őszinte, inspiráló, jövőbe tekintő fórum, ahol közösen gondoljuk újra, mit jelent ma a marketing, a kreativitás és a kommunikáció egy folyamatosan változó világban.

THE SHIFT konferencia egy olyan iparági találkozó lesz, ahol távolabbról nézünk rá arra, amit általában csak reklámnak hívunk, pedig igazából kultúra, társadalom, tudomány. A jelen fogyasztóját próbáljunk megérteni, miközben a jövő fogyasztójába invesztálunk. Elmerülünk mindenben, ami a szektort érinti, mindenkit bevonva, akiket a szektor érint. Marketingeseket, médiásokat és kreatívokat, de közben tanárokat, hallgatókat, művészeket, újságírókat is meghallgatva.

Hét szekcióban olyan kérdésekre keressük a válaszokat, mint: Merre tart a fogyasztói magatartás a következő években? Hogyan változik a márkák és emberek kapcsolata? Milyen kreatív és üzleti modellek formálják a jövőt?

1. SHIFT IN CONSUMER BEHAVIOUR – A figyelemgazdaság határán – hogyan értjük meg a mai (és jövőbeli) fogyasztókat?

1. SHIFT IN IDENTITY  – A reklám többé nem csak reklám – a márkaépítés, a kommunikációs szakma kulturális, társadalmi és identitásformáló szerepe.

1. SHIFT IN VALUE – A médiakörnyezet átalakulása –  Mi a relevancia valódi mérőszáma?

1. SHIFT IN TALENT  – Kik fogják ezt a szakmát tovább vinni? Hogyan lesz a munkaerőből valódi értékteremtő közösség?

1. SHIFT IN TECHNOLOGY – A mesterséges intelligencia nem jövő – jelen. Hogyan változik a kampánytervezés, a tartalomgyártás és az értelmezés?

1. SHIFT IN COLLABORATION  –  A jövő marketingje nem silóban történik. Milyen újfajta együttműködések formálják az iparágat?

1.  SHIFT IN BUSINESS – Ügynökségi és márkastruktúrák átalakulása – új bevételi modellek, új értékteremtési logika.

Globális vezetők és véleményvezérek lesznek a THE SHIFT headlinerei között:

A programban keynote-ok, kerekasztalok, fireside chatek és viták várhatók — olyan nevekkel, akik valóban alakítják a nemzetközi marketing- és reklámipart, többük még sosem volt látható Magyarországon. Három nemzetközi előadóbejelentésével kezdjük a sort:

Ludovic Basset a European Advertising Standards Alliance (EASA) vezérigazgatója 2025 áprilisa óta. Emellett az International Chamber of Commerce (ICC)  marketing- és reklámügyi globális bizottságának alelnöke. Korábban, mielőtt az EASA-hoz csatlakozott, a General Motors (GM) európai uniós ügyekért felelős vezetőjeként dolgozott, ahol a vállalat európai visszatérését támogatta. Mintegy 20 éves brüsszeli tapasztalattal rendelkezik az uniós ügyek területén, dolgozott többek között európai ágazati szövetségeknél és egy közkapcsolati tanácsadó cégnél is. Basset karrierjét az akadémiai szférában kezdte, európai jogi oktatóként, és jogi, nemzetközi kapcsolatok, valamint politikatudományi diplomákkal rendelkezik francia és brit egyetemekről.

Barry Cupples, a Talon Outdoor korábbi globális vezérigazgatója, aki közel két évtizeden át töltött be vezető szerepeket a Dentsu és az Omnicom médiacsoportjainál. Mély iparági tapasztalata és stratégiai gondolkodása révén az egyik legelismertebb vezető a nemzetközi médiapiacon.

Charley Stoney a European Association of Communications Agencies (EACA) ügyvezető igazgatója, aki szenvedéllyel dolgozik az európai ügynökségi ipar fejlődéséért és képviseletéért. Pályafutása során számos vezető pozíciót töltött be ügynökségi és ügyféloldalon is, különös figyelmet fordítva a sokszínűség, a fenntarthatóság és a szakmai utánpótlás kérdéseire.

A verseny egyedülálló lehetőséget biztosít a fiatal szakemberek számára, hogy bemutassák kreativitásukat és stratégiai gondolkodásukat. A hazai versenyen nyertes csapatok számára a szervezők biztosítják a belépőjegyet, a szállást és a repülőjegyet a cannes-i döntőre.

Fontos részletek a versenyről:

A Young Cannes Lions verseny célja, hogy lehetőséget adjon a 30 év alatti fiatal tehetségeknek, hogy összemérjék tudásukat és bizonyítsák kreatív rátermettségüket egy intenzív, nemzetközi szintű megmérettetésen. Idén 6 kategóriában lehet nevezni a 2 fős csapatoknak, amelyek közül az OTP támogatja a Media, Film és Digital kategóriákat, a Mondelez a Marketer kategória szponzora. A Marketer kategória kifejezetten a megbízói oldal fiatal szakembereinek szól, míg a PR kategóriába megbízói és ügynökségi oldalról is érkezhetnek jelentkezők. A többi kategória az ügynökségi oldalon dolgozó tehetségeket célozza.

A verseny főtámogatója az OTP.

A nemzetközi verseny menetéhez igazodva a verseny 24 órás lesz: vagyis az online briefelést követően a csapatoknak 24 óra áll rendelkezésre a nevezés elkészítésére és feltöltésére, kivétel a Film kategória, ahol 48 órán át dolgozhatnak. A szakma elismert tagjaiból álló zsűri online értékeli a pályázatokat, az élő döntő során hirdetjük ki a kategóriánkénti TOP3 csapatot, akik a helyszínen előadják a munkáikat; és rövid tanácskozás után kerül sor az eredményhirdetésre.

A 6 kategóriára a verseny online briefeléssel indul:

• 2026. március 2. 8:30 – Film, Digital, Print
• 2026. március 3. 8:30 – PR, Media, Marketer
• 2026. március 5. – Döntő és élő zsűrizés (helyszín: egyeztetés alatt)

Nevezési feltételek: A versenyre olyan iparági szakemberek jelentkezhetnek, akik 1995. június 26. után születtek, és legalább alapfokú szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Hallgatók és tanulók önállóan nem nevezhetnek, kivéve, ha ügynökségi alkalmazottként dolgoznak és mellette tanulnak. Az angol nyelv magabiztos használata írásban és szóban elengedhetetlen, hiszen a nemzetközi döntőn minden kommunikáció angol nyelven zajlik. A versenyben kétfős csapatok indulhatnak, és minden csapatból legalább egy főnek kötelező részt vennie a kategória briefingjén.

A MAKSZ 2026. február közepén egy online, élő workshopot tart, amely segíti a nevezni vágyókat a felkészülésben. Illetve idén is várható a nemzetközi Young Cannes Lions Masterclass, várhatóan 2026 év elején érkezik a weboldalra. A Young Cannes Lions hazai válogatója nem csupán egy verseny, hanem egy egyedülálló lehetőség arra, hogy a fiatal kreatív szakemberek nemzetközi porondon is megmutathassák tehetségüket.

A nevezési és versenyinformációkat itt lehet megtekinteni.