A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol, szemben a tavalyi 76% és 85%-kal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43%), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%), vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak a megkérdezettek.

Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy ha a versenytársak léptek (30%).

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek” – mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35%) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%).

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29%-os hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban” – emelte ki a Mezei Szabolcs.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára: a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint a távközlési iparág, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

A generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére a következő egy évben jóval többen számítanak: 52% szerint a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72% említette, öt éves távlatban már 77% ez az arány. A vezérigazgatók 52%-a véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71% lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését.

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Idén a külső körülményektől való félelmek minden mutatónál csökkentek, kivéve a klímaváltozást, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13%) számolnak, és ők azok, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%). A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40% már a klímakockázatokkal is számol.

Ugyanakkor a vállalatok 13%-a nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%).

Bővülő vezérigazgatói kompetenciák

A magyar felmérésben arról is kérdezték a vállalatvezetőket, hogy szokásos feladataikon túl mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának. Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek” – foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.