A mért adatok alapján körvonalazódott, hogy nem meglepő módon a gyerekek és tinédzserek mindennapjainak szerves része az online tér böngészése, azonban iskola után mind a 8–11 és a 12–15 éves korosztály is elsőként a házifeladataikkal foglalkoznak, majd utána kezdődik a szórakoztató tartalmak fogyasztására szánt idő. A kisebb gyerekek inkább televízión néznek különféle műsorokat, míg a nagyobbak elsősorban az online térben beszélgetnek barátaikkal vagy a közösségi médiát használják. A vicces videókat mindkét korosztályban nagy népszerűség övezi. A fiatalok szabadidejének jelentős részét a közösségi média köti le, de az offline tevékenységek, mint a barátokkal való találkozás, hobbik űzése és az olvasás sem maradnak el – a válaszok alapján 73% legalább havonta olvas könyveket.

A digitális felületeken eltöltött idő jelentős hatással van a legkisebbek jövőképére is. A 8–11 éves korosztályban kérdezett gyerekek egy része bár szívesen lenne doktor, vagy tanár, a legtöbben mégis azt válaszolták, hogy tartalomgyártással szeretnének foglalkozni felnőtt korukban. Viszont ahogy felnőnek, a tinédzserek körében már a tudós, kutató a legnépszerűbb karrierút, illetve a profi sportoló – például focista – is olyan pálya, amelyet a 12–15 éves gyerekek többsége szívesen választana.

„A mai gyerekek egy olyan világban nőnek fel, ahol az online és az offline valóság szinte teljesen összemosódik. A magyarországi friss adatok pedig világosan mutatják, milyen mélyen befolyásolják a digitális élmények a világról alkotott képüket. Ez a hatás a gyerekkor szinte minden területén tetten érhető: attól kezdve, milyen jövőt képzelnek el maguknak, egészen addig, hogyan alakítják és ápolják a barátságaikat. A képernyők és a közösségi platformok ma már ugyanúgy jelen vannak a mindennapokban, mint a hagyományos elfoglaltságok – az olvasás, a hobbik vagy a barátokkal töltött idő –, és ezek által körvonalazódik, hogyan telnek a gyerekek napjai” – vélekedik Tom Smith, a GWI alapító vezérigazgatója.

Általában gyermekkorban kezdődik a pénzzel való ismerkedés és a pénzügyi tudatosságra nevelés a zsebpénz formájában. Az adatok kimutatják, hogy ahogy nőnek, érnek a gyerekek, úgy változnak a pénzügyi szokásaik is. Míg a kisebb gyerekek játékokra és ételre, rágcsálnivalókra, addig az idősebb korosztály már inkább a gardróbjába fektet, sneakerekre és ruhákra költik a zsebpénzüket. Emellett a tinédzserek már elkezdenek tech eszközöket is vásárolni, mint mobiltelefont vagy videójáték konzolokat.

A videójátékok világszerte tapasztalható népszerűsége a legfiatalabbak körében is töretlen: a 8–11 évesek 82%-a, míg a 12–15 évesek 79%-a játszott valamilyen online játékkal az elmúlt hónapban. A videójátékok továbbra is a szabadidő vezető elfoglaltságai között szerepelnek mindkét korcsoportban, ahol 27% minden nap, és 35% a legtöbb nap játszik. A fiúk inkább akciódús, kompetitív játékokat kedvelnek, míg a lányok kreatív, stratégiai játékokkal töltenek időt. A Minecraft mindkét nem és korcsoport körében a legnépszerűbb.

Médiafogyasztási szokásaikat tekintve a közösségi média használata számottevő, és ehhez rendelkeznek is a megfelelő eszközzel: a tini korosztály 89%-ának van okostelefonja, de már 65% a kisebbek körében is hozzáfér valamilyen okoseszközhöz, telefonhoz vagy tablethez. Ezek alapján talán nem meglepő, hogy a 13–15 éves korosztály esetében a közösségi média használati arány 99%-os. Az online térben eltöltött idő alatt a tinik 73%-a napi szinten aktív, többségük az online közösségekre, zenére és oktatásra összpontosít. Az első számú platform számukra az Instagram: 80%-uk rendelkezik fiókkal, használati gyakoriságban azonban már a TikTok vezet. Major Helga, a Publicis Groupe Hungary média stratégiai vezetője kiemeli: „Ahogy a gyerekek átlépnek a tinédzser korba, az audiostreaming, különösen a zenehallgatás, egyre fontosabbá válik számukra: a tini korosztály 93%-a legalább havonta streamel zenét, az önkifejezésük egyik fontos eszköze a zene.”

A magyarországi felmérésből az is kiderül, hogy az audiovizuális tartalmak közül az AVOD típusú felületek, azon belül is a YouTube dominál: a gyerekek közel 60%-a naponta eltölt itt egy-másfél órát (korosztálytól függően). Ezt követik a streaming platformok: közel 40%-uk napi rendszerességgel néz a Netflixen vagy Disney+-on filmeket, sorozatokat. Harmadik helyen szerepel az audiovizuális platformok terén a lineáris televízió: bár sokan tartják a TV-t egy leáldozóban levő médiumként, a magyar Alfa generáció 46%-a választja ezt a csatornát videós tartalmak fogyasztására.

Tom Smith így összegezte a kutatás fontosságát: „A GWI-nél abban segítünk, hogy jobban megértsük, hogyan gondolkodnak, mit éreznek és hogyan viselkednek az emberek — támogatva a márkákat, az oktatókat és a döntéshozókat abban, hogy valóban rájuk szabott, támogató élményeket teremtsenek.”

Photo by AronPW on Unsplash, free license

Mai beszélgetésünk apropója egy friss kutatás, aminek fontos előzményei is vannak. Röviden felidézzük a három évvel ezelőtti GWI kutatást a magyar internetező lakosságról, meg az AI Readiness Index két hullámát a magyarok és az AI viszonyáról. A mostani kutatás, az „AI az egészségügyben” egy igen fontos részterületet vizsgát meg.

Egy általános körképpel kezdjük a beszélgetést. AI és egészségügy: mire használjuk, miért használjuk a mesterséges intelligenciát, kik a leggyakoribb használók, milyen generációs különbségek láthatóak? Kitérünk arra is, milyen problémákkal, nehézségekkel szembesülnek a felhasználók, és ilyen hátrányai vannak a mesterséges intelligenciának. Beszélünk a terület jövőbeli potenciáljáról, és azt is tisztázzuk, miért fontos egy ilyen téma egy ügynökségnek.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Dr AI: gyors, érthető, ítélkezésmentes

A mindennapi AI-használat látványos ütemű terjedését jelzi, hogy tízből hatan már napi szinten alkalmaznak valamilyen mesterségesintelligencia‑megoldást. A felmérés válaszadóinak kétharmada elsősorban a privát életben felmerülő kérdéseire keres gyors, könnyen értelmezhető választ a technológia segítségével. Bár a felhasználók több mint fele csak tavaly találkozott először AI‑eszközökkel, mára természetes számukra, hogy akár érzékeny egészségügyi információkat is megosszanak velük. Az AI‑források megbízhatóságát 1-től 5-ig terjedő skálán 2,73-ra értékelték, és már minden negyedik felhasználó (23%) orvosi témákban is kikéri olyan platformok véleményét, mint a ChatGPT vagy a Copilot.

A mesterséges intelligencia használatának legfontosabb mozgatórugója egyértelműen a gyorsaság: az Y generáció válaszadói közül tízből heten emelték ki, hogy az AI legfőbb előnye a gyors reagálás. A Z generáció azonban más dimenziókat is előtérbe helyez: 33%-uk úgy érzi, hogy orvosa nem ad elegendő mélységű magyarázatot, ezért a mesterséges intelligenciát hívja segítségül ahhoz, hogy jobban átlássa egészségügyi állapotát; 9%-uk pedig arról számolt be, hogy szívesebben beszél az AI‑jal, mert feszélyezve érzi magát az orvosi rendelőben.

Segít megérteni a leleteket, de nem váltja ki a szakembert

Az AI‑jal végzett egészségügyi tájékozódás rendkívül széles spektrumot ölel fel. A megkérdezettek

• 74%-a betegségleírások megértésére,
• 71% tünetellenőrzésre,
• 61% vitaminok vagy étrendkiegészítők kiválasztására
• 27% laborleletek,
• 22%-a pedig képalkotó diagnosztikai eredmények értelmezéséhez is igénybe vette már az AI-t.

A személyre szabott életmódtanácsadás terén a Z és Y generáció közel azonos arányban kér támogatást a platformoktól; sokan olyan szolgáltatásokhoz jutnak így hozzá, amelyekért egyébként hosszabb várakozási idővel vagy magas költséggel kellene számolniuk a magánegészségügyben. A Z generáció emellett vezető szerepet tölt be az AI‑alapú gyógymódajánlások használatában is.

Mindeközben az AI‑jal kapcsolatos bizonytalanság is jelen van: a válaszadók közel fele szerint nehéz megkülönböztetni a hiteles információt az algoritmusok „hallucinációitól”, 45,9% fél a pontatlan vagy téves javaslatoktól, és sokakban kérdéseket vet fel a szakmai felelősségvállalás hiánya is. A felhasználók többsége ugyanakkor tudatos: mindössze 7% alapoz kizárólag az AI által mondottakra, és csupán 9% nem ellenőrzi a válaszokat. 32% viszont úgy látja, hogy az AI segít abban, hogy a következő orvosi konzultációra célzottabb, pontosabb kérdésekkel érkezzen.

„A magyar felhasználó nem a szakemberek kiváltását várja az AI‑tól, hanem azt, hogy a technológia segítségével gyorsabban, érthetőbben és magabiztosabban juthasson el a megfelelő információkhoz. Az AI sokszor az első lépés, de a végső döntéshez továbbra is szükségük van az orvosi szakértelemre” – érvel Cserjés-Kopándi ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A ChatGPT Egészség 2026 januári bevezetése, amely egyelőre korlátozott felhasználói kör számára elérhető, jól mutatja, hogy a mesterséges intelligenciára épülő egészségügyi szolgáltatások jelentős érdeklődést generálnak. Az AI-alapú egészségügyi támogatás iránti nyitottságot az a globális adat is alátámasztja, hogy a ChatGPT platformon hetente több százmillió egészségüggyel kapcsolatos kérdés érkezik a felhasználóktól.

Puskás Otti, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadói csapatának menedzsere szerint „az egészségügyi AI‑megoldások valódi értéket csak akkor képesek biztosítani, ha működésük átlátható szakmai kontroll, validációs protokollok és felelősségi mechanizmusok mellett történik”.
A döntéstámogató rendszerek hibalehetőségei – ideértve a téves vagy nem kellően megalapozott válaszok kockázatát – különösen érzékennyé teszik ezt a területet, hiszen egészségügyi döntési helyzetekben a pontosság és a klinikai relevancia elsődleges követelmény. „A kérdés tehát nem csupán az, hogy milyen új generációs AI‑megoldások jelennek meg az egészségügyben, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy az egészségügyi intézmények, szakpolitikai szereplők és szabályozó szervezetek miként képesek ezeket az eszközöket olyan irányítási és minőségbiztosítási keretek között integrálni, amelyek a társadalom biztonságát és a betegek bizalmát is fenntartható módon szolgálják” – tette hozzá a szakember.

Validált egészségügyi AI‑megoldások

A kutatásból az is jól látszik, hogy a mesterséges intelligencia az információadáson túl sokak számára egy biztonságos, ítélkezéstől mentes felületet teremt, ahol fel merik tenni a kérdéseiket. Ez különösen fontos a fiatalabb generációknál, akik számára az AI nem fenyegetés, hanem természetes partner a saját egészségügyi állapotuk megértésében.

A lakosság készen áll a szakemberek által jóváhagyott, egészségügyi célú AI‑megoldások bevezetésére. A megkérdezettek fele szívesen igénybe venne olyan alkalmazásokat, amelyek mögött orvosok vagy gyógyszerészek által validált ajánlások állnak. A válaszadók elsősorban leletértelmezésre, időpontfoglalásra, tünetellenőrzésre és egészségmegőrzési tanácsadásra használnának hitelesített AI-megoldásokat. Emellett többségük (61%) alkalmazásban, 65%-uk weboldalon, 12%-uk pedig patikai eszközön venné igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ha pedig választani kellene egy videóhívás egy ismeretlen ügyeletes orvossal vagy egy azonnali mélyelemzés egy orvosi mesterségesintelligencia-chatbottal a mobiltelefonján lehetőség közül, 67% a személyes kapcsolatot preferálná.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary médiastratégia igazgatója szerint: „Az AI nem képes önállóan ellenőrizni az általa felhasznált források hitelességét – még olyan érzékeny területeken sem, mint az orvosi tanácsadás. Ezért különösen fontos, hogy a gyógyszeripari szereplők olyan minőségi, strukturált tartalmakkal legyenek jelen a digitális térben, amelyek segítik a nagy nyelvi modellek pontos tájékozódását.”

Photo by Enchanted Tools on Unsplash, free license

A Publicis Groupe Hungary egy korábbi kutatásából, az AI Readiness Indexből már kiderült, hogy az AI-felkészültség évről-évre javul Magyarországon, és a mesterséges intelligencia nem futurisztikus elgondolás, hanem a hétköznapok szerves része. Míg a fehérgalléros, irodai munkát végzők használják leggyakrabban az AI-alapú platformokat, addig a többi demográfiai csoport is nyit a mesterséges intelligencia felé, és szélesebb körben kezdik felfedezni az új technológia adta lehetőségeket. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője kiemeli: „Fontosnak tartjuk, hogy nyomon kövessük az AI kapcsán történő változásokat és ezt már ne csak általánosságban, hanem bizonyos szektorokra vonatkozóan is megvizsgáljuk.”

A Publicis Groupe Hungary mostani felmérése pedig arra kereste a választ, hogy mennyire válik központi szereplővé az AI használata az egészségügyi kérdésekben. A reprezentatív kutatást a digitálisan affinis, online is vásárló magyar lakosság körében végezték a PwC szakértői.

Általános körkép

A mindennapokban már 10-ből 6-an használnak mesterséges intelligenciát, és annak ellenére, hogy a válaszadók több mint fele tavaly ismerkedett meg először az AI-val,  66% azok aránya, akik leggyakrabban a privát életben felmerült kérdésekre keresik a választ a technológia által. Ez alapján kirajzolódik, hogy a mesterséges intelligencia használata egyenesen kilőtt, és a magyarok a személyes adataikat is rábízzák a platformokra. Arra a kérdésre, hogy hogyan értékelnék az AI-források megbízhatóságát egy 1-től 5-ig tartó skálán a válaszok átlaga 2,73 – ugyanakkor a válaszadók 23%-a fordult már egészségügyi kérdésekben a ChatGPT-hez vagy a Copilothoz.

AI doki rendel!

Az AI egyre több háztartásba ér el és bővül a felhasználásának spektruma is. Nem meglepő tehát, hogy a hosszabb és mélyebb kutatómunkát számos területen kiváltották az egy gombnyomással elérhető AI-alapú összefoglalók. A lakossági felhasználók számára a nagy nyelvi modell alapú platformoknak megvan az az előnye, hogy gyors válaszokat kapnak, 0-24-ben elérhetőek és képesek bármilyen szakzsargont számukra érthető szöveggé alakítani.

A kutatási eredmények is ezt támasztják alá. Az egészségügyi témakör kapcsán az Y generációsok 70%-a emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye a gyorsaság. Ugyanakkor a digitálisan natív Z generáció az AI-használat egy másik oldalára reflektál: 33% érezte úgy, hogy az orvosa nem adott elég mély tájékoztatást, ezért a mesterséges intelligenciát kérdezte, hogy átfogóbb képet kapjon, vagy jobban megértse a kórképét; 9% pedig szégyellős az orvos előtt, és biztonságosabbnak érezte online megvitatni a kérdéseit. Az AI tehát nem csak pillanatok alatt és könnyen elérhető információkkal szolgál, hanem egy olyan platformot képes teremteni, ahol – főleg a fiatalabb felhasználók – komfortosabban tudnak tájékozódni.

Mire használjuk a perszonalizációt? Generációs különbségek

A válaszadók legnagyobb arányban betegségek kórképének összegzésére, a tüneteik ellenőrzésére, illetve a számukra megfelelő vitaminok és étrendkiegészítők kiválasztására használják az AI-t. Ezenfelül 27% kér segítséget a laborlelet ellenőrzésében, 22% pedig képalkotó diagnosztikai lelet szöveges értékelésének értelmezésében.

Az életmódbeli tanácsadás promptolásában az Y generáció kezd felzárkózni az eggyel fiatalabbak mellé, és hasonló arányban kérnek csak az AI-tól segítséget, mint a Z generációsok. A gyorsan válaszoló AI-felületek által olyan szolgáltatásokat éreznek magukénak, melyekért hosszú várólistákat kellene kivárniuk, vagy borsos árat fizetniük magánellátásban: így aztán személyre szabott étrendet, edzéstervet és alvásminőség elemzést egyeztetnek az eszközökkel.

Összességében, nem meglepő módon, a Z generáció használja a legmagasabb arányban csak az AI-alapú leírásokat, míg a többi vizsgált demográfiai csoport inkább hagyatkozik a Google keresőre, vagy a Google és más AI iránymutatására. Szintén a Z generáció az éllovasa a lehetséges gyógymódok AI általi kiválasztásának.

Viszontagságok

Mindezek ellenére a válaszadók közel fele, 45%-a gondolja úgy, hogy az AI és valós tartalmak összemosódnak, és a jövőben nehéz lesz elkülöníteni a hiteles információt a hallucinációtól. Számos felhasználó támaszkodik az AI iránymutatásaira, de a többség mégsem veszi azt készpénznek: a válaszadók csupán 9%-a nem ellenőrzi a mesterséges intelligencia válaszait, és 7% hozott kizárólagosan az AI-ra alapozva döntést. 32% viszont úgy érzi, hogy összességében, az AI használata által célzottabb kérdéseket tud feltenni az orvosának.

Jövőbeli potenciálok

Míg a lakossági felhasználók számára az AI demokratizálta az információt, addig a cégeknek potenciálisan a technológia nemcsak időt és költséget csökkenthet, hanem a kutatási stratégia új gondolkodásmódját hozza el. Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC vezető menedzsere, a kutatás szakmai felelőse a prezentációban kifejtette: „A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az AI akkor válik valódi értékké az egészségügyben, ha a technológia és a szakmai hitelesség kéz a kézben jár. A felhasználók már nyitottak, de bizalom csak akkor épül, ha az ajánlások mögött egyértelmű felelősségvállalás és szakmai kontroll áll.”

A válaszadók üdvözlik a praktikus AI-megoldásokat az egészségügyben, és hasznosnak tartanák az orvosok által felülvizsgált alkalmazások bevezetését: ilyenek például az automatikus receptmegújítás, a leletek „emberi” nyelvre való lefordítása, illetve egy közvetlen chat-vonal a háziorvossal vagy egy szakorvossal. Bár az idősebb generációk körében még kevésbé ismertek ezek az opciók, a válaszadók túlnyomó többsége pozitívan áll hozzá a kezdeményezésekhez, és szívesen igénybe vennék azokat.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary médiastratégia igazgatója szerint: „Az AI nem képes önállóan ellenőrizni az általa felhasznált források hitelességét – még olyan érzékeny területeken sem, mint az orvosi tanácsadás. Ezért különösen fontos, hogy a gyógyszeripari szereplők olyan minőségi, strukturált tartalmakkal legyenek jelen a digitális térben, amelyek segítik az LLM-ek pontos tájékozódását. Ebben a hirdetőknek és az ügynökségeknek is kulcsszerepük van: a SEO mellett a GEO-nak is egyre hangsúlyosabb helyet kell kapnia a digitális fogyasztói útvonal tervezésében.”

A PwC még decemberben publikálta a mostani kutatást részben megalapozó felmérést, ami a hazai Retail Média nagyságát becsülte meg; azonban tavaszi közös projekt már ennek hatékonyságát mérte. Kimutatták, hogy Magyarország jelenlegi, 9 milliós lakosságából már 4.3 millió fő vásárol az interneten: a hétköznapi használati cikkektől kezdve, az élelmiszereken és a belépőjegyeken át egészen a parkolási szolgáltatásokig egyre szélesebb körben költekezünk a digitális térben.

A Retail Média hatékonyságát mérő kutatás arra fókuszált, hogy az online vásárlók milyen hirdetési eszközökkel találkoznak legtöbbször a vásárlás során, illetve hogy milyen marketing eszköz ösztönzi őket leginkább egy termék kosárba helyezésére.

A felmérés 5 olyan webáruház vonatkozásában készült, amelyek felületén elérhetők retail média hirdetések is: az Auchan, az eMAG, a Kifli.hu, a Media Markt és a Tesco online vásárlóit kérdezték. A felsoroltak közül az eMAG volt a legnépszerűbb látogatottságban, de ha a gyakoriságot nézzük, akkor a Kifli.hu vezet – tranzakciószámban általánosságban az élelmiszer webáruházak magasan vezetnek.

Az is kiderült, hogy a vásárlók negyede tartja hasznosnak a retail média hirdetési módszereket, és egyharmaduk a termékajánlókat tartja a legfigyelemfelkeltőbbnek. Érdekes még, hogy minden második online vásárló a termékkeresés során találkozik leggyakrabban retail media hirdetésekkel, és kétharmadának befolyásolja a döntését.

A retail médián túlmutatva a legnépszerűbb online vásárlás ösztönző az ingyenes szállítási lehetőség felajánlása, míg az új termék kipróbálását csak az akciós ár tudná ösztönözni. Azonban míg a női vásárlók körében népszerűbbek a termékajánlatok, a digitális szórólapokban elhelyezett hirdetések – különösen a 60 év feletti korosztályban – , addig a férfiak esetében a hírlevélben megjelenő ajánlatok érdekesebbek és a termékek kiemelése. Az eredményekben demográfiai célcsoportonként mutatkozik eltérés: a fiatalabb férfiak (18-29) jobban reagálnak a bannerekre, a fiatal nők körében a pop-up hirdetések népszerűek, az idősebb korosztály viszont minden esetben fogékonyabb a digitális szórólapokra.

Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere szerint a felmérésnek köszönhetően képesek voltak megvizsgálni a digitális vásárlási útvonalat, és azon belül is a retail média megjelenéséhez tartozó várható konverziót is. „Ez egy rendkívüli eredmény, hiszen így már kézzel fogható adataink vannak arról, hogy milyen megtérüléssel tudunk retail média hirdetéseket tervezni, és össze tudjuk vetni ezt a mutatót más online médiatípusok ROI-jával. A retail média erős eredményeket produkál, a belső számításaink is alátámasztják azt a felfokozott várakozást, amit a piac egésze tapasztal e médiacsatorna körül, ezen felül a vásárlók is nyitottan állnak az ilyen típusú hirdetésekhez.”

Horváth Rita tervei szerint a jövőben szeretnék továbbfejleszteni és tovább tesztelni az ügyfeleikkel az eredményeket, és ezáltal folyamatosan növekvő sikerekre számítanak.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary média csapatának stratégiai vezetője hozzátette: „A retail média szerepe a média-mixen belül egyre inkább előtérbe fog kerülni a következő időszakban, és bár egyelőre ennek a forrása inkább a meglévő média büdzsékből ered, a cél az, hogy integráltan tudjuk kezelni a trade marketing tervezéssel párhuzamban, és kihasználjuk a szinergiákat ügyféloldalon is.”

A Publicis elhozta Magyarországra a világ legnagyobb internetes kutatását: a GWI most már tengernyi adatot mutat meg a magyar internetező lakosságról is, amelyek összehasonlíthatóak az összes többi piac számaival.

Először azt beszéljük meg, milyen képet mutat a GWI Magyarországról. Még mindig igaz, hogy a magyarok a világ legpesszimistább nemzete? Hogyan látják a saját és az ország anyagi helyzetét a válaszolók a következő 6 hónapban. (Sötéten… Ez alól egyedül a Z generáció jelent némi kivételt, de ez akár életkori sajátosság is lehet.

Utána beszélünk az e-kereskedelem trendjeiről. Az emag és a jófogás továbbra is piacvezető, de erősen jönnek fel a globális brandek, az Amazon és a SHEIN. Mit vár el a Z generáció egy e-kereskedelmi szereplőtől, mihez kell alkalmazkodni egy brandnek, aki online értékesítésre adja a fejét?

Médiafogyasztás: a fogyasztók 80%-a nyilatkozta, hogy napi legalább 30 percet netezik, ezzel az internet egyértelmű egyeduralkodó a médiacsatornák között, de a TV még az európai átlagnál jobban tartja magát Magyarországon. Milyen eszközön és mire használják a neten a magyarok? Melyek a fiatal generációval előtérbe törő trendek, platformok?

Beszélünk a brandekről és a reklámokról is: 35%-kal még mindig a személyes ajánlás, a szájhagyomány az uralkodó tényező a brandek kiválasztásánál. Ez még inkább jellemző az idősebb, magas jövedelmű, külvárosban élők, tehát a nagy vásárlóerővel rendelkezők körében. Közben fiatalok fogékonyabbak a digitális reklámokra, már ha elérjük őket, hiszen a GenZ körében nálunk a legmagasabb az adblocker használat.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.