Annak tükrében, hogy a világjárvány felgyorsított számos munkaerő-piaci tendenciát, a megkérdezettek 60%-a aggódik amiatt, hogy az automatizálás veszélyezteti a munkahelyeket; 48%-uk úgy véli, hogy a hagyományos foglalkoztatásról a jövőben nem beszélhetünk, 39%-uk pedig valószínűnek tartja, hogy munkahelye öt éven belül feleslegessé válik.

Ugyanakkor a munkavállalók 40%-a szerint digitális készségeik javultak a hosszú lezárás alatt, és azt állítják, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek majd a képzésre és a készségfejlesztésre. A válaszadók 77%-a kész új készségek elsajátítására vagy a teljes átképzésre, 74 százalékuk pedig személyes felelősségnek tekinti a képzést. Továbbá 80 százalékuk bízik abban, hogy alkalmazkodni tud a munkahelyükön alkalmazott új technológiákhoz; Indiában (69%) és Dél-Afrikában (66%) a megkérdezettek nagy többsége „nagyon bizakodó” e tekintetben.

Ezenkívül a válaszadók közel fele (49%) a vállalkozói készségek fejlesztésére összpontosít, saját vállalkozás indítása érdekében.

A munkavállalók fele arról számol be, hogy az előítéletek miatt kimaradnak képzési vagy karrierlehetőségekből

A felmérés arra is rámutatott, hogy a munkavállalók 50%-a szembesült munkahelyi diszkriminációval, ami hátrányosan érintette előmenetelüket vagy képzésüket. A munkavállalók 13%-a szerint az etnikai hovatartozás miatt estek el lehetőségektől, és 14%-uk tapasztalt nemek közötti hátrányos megkülönböztetést, ami a nőket kétszer nagyobb valószínűséggel érte, mint a férfiakat. A megkérdezettek 13%-a találkozott osztályalapú megkülönböztetéssel, ezen belül leginkább a posztgraduális végzettségűek és a magasabb képesítéssel rendelkezők számoltak be előítéletekről. A fiatalok ugyanolyan valószínűséggel tapasztalnak életkoron alapuló megkülönböztetést, mint az idősebbek.

A felmérés megállapította, hogy a továbbképzési lehetőségek elérhetőségében is vannak különbségek. Míg a posztgraduális végzettségűek 46%-a szerint munkáltatójuk számos lehetőséget kínál számukra digitális készségeik fejlesztésére, addig a középfokú végzettséggel rendelkezők mindössze 28%-a mondja ugyanezt. Az olyan iparágakban, mint a kiskereskedelem vagy a közlekedés, amik leginkább ki vannak téve a diszrupció kockázatának, ez az arány csupán 25%, illetve 20%; míg a bankszektorban 42%.

„A jelenlegi gyakorlatot követve a készségfejlesztés tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget, miközben éppen az ellenkezőjét kellene elérnie. A kormányzatoknak és a gazdasági szereplőknek együtt kell működniük, hogy a leginkább veszélyeztetett iparágakban és csoportokban az emberek hozzájussanak a szükséges lehetőségekhez. Az automatizálás és a technológiai fejlődés elkerülhetetlenek, az azonban a mi felelősségünk, hogy ennek negatív hatásait kezeljük” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A munkavállalók a jövőben is igényt tartanak a távmunkára

A felmérés szerint a távmunka a lezárásokat követően is fennmarad. A távmunkában dolgozók 72%-a azt állítja, hogy a személyes jelenléten alapuló munkavégzés és a távmunka ötvözését részesíti előnyben, és mindössze 9%-uk szeretne teljes munkaidőben visszatérni hagyományos munkakörnyezetébe. Ez különösen igaz az irodai dolgozókra, a cégtulajdonosokra és az egyéni vállalkozókra, akik a technológia segítségével feladataikat távoli munkavégzés formájában is képesek ellátni. Az otthoni munkavégzésnek azonban nem kell kizárólag a szellemi foglalkozásokra korlátozódnia. A fizikai dolgozók 43%-a, valamint a betanított munkások 45%-a azt állítja, hogy munkájuknak számos olyan eleme van, amelyet távolról is el tudnának végezni.

Az emberek hozzáállása az otthoni munkavégzéshez földrajzi elhelyezkedéstől függően is változik, ami további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a világjárvány miként növelte a globális digitális szakadékot. A nagyvárosi területek munkavállalói (66%) nagyobb valószínűséggel dolgoznak olyan munkakörben, amely a távmunkát lehetővé teszi, mint a vidéken élők (44%).

A magánélet és a technológia viszonya

Világszerte a munkavállalók 44%-a vállalná, hogy a munkaadójuk a technológia segítségével ellenőrizze munkateljesítményüket, beleértve az érzékelőket és a testen hordható eszközöket, míg 31%-uk ellenezné azt. Addig azonban sokan már nem mennének el, hogy munkáltatóik számára hozzáférést engedjenek személyes adataikhoz. A válaszadók 41%-a nem biztosítana hozzáférést munkáltatója számára személyes adataihoz, például a közösségimédia-profiljához, míg 35%-uk erre is nyitott lenne.

Ha kénytelenek választani, a fiatalok inkább a jövedelem maximalizálására törekednek, mintsem arra, hogy változást érjenek el a világban

A munkavállalók háromnegyede (75%) világszerte azt mondja, hogy olyan szervezetnél szeretne dolgozni, amely pozitívan járul hozzá a társadalomhoz. Ez a preferencia különösen Kínában (87%), Indiában (90%) és Dél-Afrikában (90%) jellemző.

A gazdasági bizonytalanság azonban korlátozza az embereket – különösen a fiatalokat – abban, hogy egy magasztos cél vagy alapelv szolgálatában álló karriert válasszanak. Összességében a megkérdezettek több mint fele (54%) nyilatkozta azt, hogy ha kénytelen lenne választani, akkor inkább olyan munka mellett döntene, amivel a jövedelmét maximalizálhatná, szemben egy olyan munkakörrel, amelyben változást érhet el a világban (46%).

Major Andrea szerint miközben a világ továbbra is egy globális egészségügyi válsággal és gazdasági bizonytalansággal küzd, láthatjuk, hogy a munkavállalók magasabb elvárásokat támasztanak az üzleti szférával szemben, munkáltatóikat arra ösztönözve, hogy pozitívan járuljanak hozzá a társadalomhoz. A PwC cégtársa hozzátette: „A társadalmi hatások középpontba helyezése és a profit maximalizálása nem zárja ki egymást, sőt a társadalmi célok előtérbe helyezése még javíthatja is a vállalkozás sikerességét.”

Az együttműködés három kiemelt része az audit, a pénzügyi transzformáció és az SAP S/4 HANA migráció. A jövőben a PwC nyújtja a tanácsadói és az üzleti értéket teremtő szakértelmet, míg a Celonis az átfogó folyamati tudást és a technológiát biztosítja. A stratégia részeként, a PwC és a Celonis közösen globális megoldások fejlesztésével is foglalkozik majd, melynek célja, hogy ezen szolgáltatások a PwC ügyfelei számára elérhetőek legyenek minden országban.

A folyamatbányászat üzleti előnyei

„A folyamatbányászat jelentős értéket képvisel azzal, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára a nem hatékony folyamatok felfedését, a zökkenőmentes működés elérését és a valós idejű teljesítménymérést. Ezen felül hozzájárul az optimális teljesítmény biztosításához, a fogyasztói élmény növeléséhez és a költségmegtakarításhoz is. A Celonis-szal való kiterjesztett megállapodás segítségével még jobban tudjuk támogatni ügyfeleinket folyamataik elemzésében és fejlesztésében, valamint beilleszteni őket a jövő elvárásainak megfelelő működésbe” – mondta Fedor Péter, a PwC Magyarország folyamatbányászatért felelős vezető menedzsere.

Az együttműködés egyik fő fókuszterülete az auditfolyamatok fejlesztése digitalizációval, a folyamatok további elemzésével, rejtett lehetőségek felfedésével és a megfelelőség biztosításával.

A másik kiemelt terület a pénzügyi folyamatok átalakulása: a két cég együttműködve jobban tudja támogatni a vállalatok üzleti transzformációját a digitális és adatalapú pénzügyi működés irányába. Ezen felül a Celonis szoftvere lehetővé teszi a PwC számára, hogy hatékonyabban támogassa az SAP S/4 HANA migrációt előzetes tanulmányokkal, üzleti lehetőségek elemzésével.

„Az adatvezérelt folyamatfejlesztés egy innovatív, hatékony eszköz. A PwC szakmai tudása és a Celonis mesterséges intelligenciával támogatott folyamatbányászati technológiájának kombinációja által ügyfeleink képesek lesznek optimalizálni üzleti működésüket a bonyolult folyamataikból elemzéssel kinyert tényszerű információknak köszönhetően” – emelte ki Major Andrea, a PwC Magyarország kockázatkezelésért felelős cégtársa.

A Celonis-ról

A Celonis piacvezető a folyamatbányászati és folyamatfejlesztési szoftverek területén, az adatokat alakítja át felismeréssé és akciókká. Az Intelligent Business Cloudja lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy gyorsan megértsék és fejlesszék az üzleti működésük operatív modelljét.

Olyan cégek, mint a Siemens, a 3M, az Airbus, és a Vodafone világszerte a Celonis-ra támaszkodnak, hogy irányt mutasson és vezesse üzleti folyamataik változtatását, ezzel több millió dollár megtakarítást és javuló fogyasztói élményt eredményezve. A vállalat müncheni és New York-i központú.

A PwC a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó nyilvános jelentéseket értékelő évenkénti felmérése – amelyet 31 országban 1141 tőzsdei cég, magánvállalkozás, illetve közszférában működő szervezet körében végzett – azt vizsgálja, hogy a vállalkozások a fenntartható fejlődési célokat milyen mértékben építették be vállalatirányítási, üzleti stratégiai és jelentési gyakorlatukba. Az eredmény azt mutatja meg, hogy a gazdaság szereplői hogyan járulnak hozzá a következő tíz évre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

A vizsgált szervezetek mintegy háromnegyede (72%) hivatkozott az SDG-kre nyilvános jelentéseiben, és alig több mint fele az éves jelentésében. A teljes minta mindössze 1%-a számolt be a vonatkozó célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladást alátámasztó mennyiségi intézkedésekről.

Bár a célokkal kapcsolatos tudatosság szintje általában véve jó, a célok elérését alááshatja a szükséges konkrét célkitűzésekre, mérésre és szélesebb körű üzleti integrációra vonatkozó konkrétumok hiánya. A célkitűzések teljesítése érdekében tett lépésekre vonatkozó beszámolási gyakorlat nagyon kiforratlan, annak ellenére, hogy a célok közös nyelvet és keretrendszert kínálnak a felmerülő problémák, az előrehaladás és a szükséges változtatások jobb átláthatóságának biztosítására. A vizsgált vállalatok mindössze 1%-a méri teljesítményét konkrét SDG célkitűzésekhez viszonyítva.

„Bár a tudatosság szintje magas, integrált mérési és jelentési gyakorlat hiányában az előrehaladás és a releváns intézkedések nem határozhatók meg a célok elérésének tényleges előmozdításához szükséges részletességgel” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A vizsgált vállalkozások közül:

• Minden ötödik cégvezető hivatkozott az SDG-kre az elkövetkezendő évre vonatkozó kilátások kapcsán – ami arra utal, hogy a célok felkerültek az első számú döntéshozók napirendjére.
• Az SDG-kre hivatkozó vállalatok közül 59% utalt azokra a cég fenntarthatósági jelentésében, míg alig több mint felük (51%) említette azokat éves jelentésében.
• 14% említett konkrét SDG célkitűzéseket: ezek közül 39% határozott meg minőségi, 20% pedig mennyiségi célokat.
• A fenntartható fejlődési célokat megemlítő vállalkozások mindössze 34%-a (az összes vizsgált cég 25%-a) tette ezt a jelentései üzleti stratégiával foglalkozó fejezeteiben.
• A vállalatok többsége a tisztességes munka és gazdasági növekedés célját tartja a leginkább szem előtt, ugyanakkor a természeti erőforrásokkal vagy a jólléttel kapcsolatos célokra, melyek a vállalkozások fenntartása szempontjából alapvető fontosságúak, kevésbé kiemelt figyelmet fordít.

„A vállalatok kezdik rangsorolni az általuk relevánsnak tekintett célokat, ám kevés jel mutat arra, hogy a célok megközelítésével kapcsolatban integrált gondolkodásmódot követnének. A vízhez, a földhöz és az energiához kapcsolódó célok szinte valamennyi ágazatban stratégiai lehetőségeket és kockázatokat rejtenek, ám ezeket nem veszik széles körben figyelembe a jövőbeni üzleti stratégiák és beruházások szempontjából” – tette hozzá Major Andrea.