Az MRSZ közleményét változtatás nélkül közöljük.  

A reklámadó jelenleg érvényes 0%-os kulcsa egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót. Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat. A reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése.

Ugyanakkor nem látjuk biztosítottnak, hogyan vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40%-át adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat. Egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó befizetései megtörténnek-e.

Az MRSZ természetesen egyetért az egészségügyi ellátás fejlesztésével, a kórházi várólisták csökkentésével, sőt az állami kommunikációs költések jelentős csökkentésével is. Ugyanakkor egy fontos társadalmi cél nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy az adott finanszírozási eszköz milyen következményekkel jár a gazdaság egészére.

A Magyar Reklámszövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, beleértve a várható GDP-hatást, a reklámköltések alakulását és a közvetett költségvetési következményeket. Emellett évek óta tisztázatlan a reklámadóról szóló jogszabály hatálya, a hirdetők, megrendelők számára folyamatos bizonytalanságot jelent, maguk is adóalanyok-e a saját tulajdonú hirdetési felületeik használata miatt.

A Magyar Reklámszövetség több mint egy évtizede, kutatásokkal alátámasztva hívja fel a figyelmet arra, hogy a reklám nem pusztán egy gazdasági ágazat bevételi forrása, hanem a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője.

Az MRSZ megbízásából a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. A reklám ösztönzi a fogyasztást, erősíti a piaci versenyt, támogatja az innovációt, valamint közvetlenül és közvetve munkahelyeket és adóbevételeket teremt.

Éppen ezért a reklámipar különadóztatása nem kizárólag a közvetlenül érintett vállalkozások problémája. A reklámköltségek emelkedése vagy a reklámberuházások visszafogása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet, mérsékelheti a fogyasztás és a vállalati növekedés ösztönzését, és ezen keresztül a GDP alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

A bejelentés szerint a reklámadó visszavezetése évi 14 milliárd forint többletbevételt jelenthet a költségvetésnek. A Magyar Reklámszövetség nem ennek a bevételi becslésnek a nagyságrendjét vitatja, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy egy adó gazdasági hatását nem lehet kizárólag a közvetlen költségvetési bevételével mérni. Vizsgálni kell a reklámköltésekre, a vállalkozások versenyképességére, a GDP-re és az ezekből származó egyéb adóbevételekre gyakorolt hatását is.

Előzmények:

A média- és reklámipart fenyegető különadót a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén szakmai egyeztetés nélkül vezette be a költségvetés kipótlásának szükségességére hivatkozással. A Reklámszövetség 12 éve rendületlenül hangoztatta tiltakozását és juttatta el az előző kormány döntéshozói számára megalapozott szakmai ellenérveit – egyúttal párbeszédet szorgalmazva -, továbbá az Európai Bizottsághoz benyújtott észrevételekkel élt. Az MRSZ mindig csak félsikernek könyvelte el, hogy 2019-től többnyire évenként hosszabbítgatták az adókulcs felfüggesztését, azaz a 0%-os adókulcs érvényességi idejét. A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei üdvözölték 2026 májusában,  hogy a Tisza-kormány első intézkedései között a reklámadó kulcsát 0%-on tartotta 2026. július 1. után is.

A Magyar Reklámszövetség megingathatatlan abban a véleményében, hogy a reklámadó káros nem csak a reklámiparra – különösen a hazai médiavállalatok működésére és profitabilitására -, hanem a teljes magyar gazdaságra nézve is.

A Magyar Reklámszövetség és a társszakmai szervezetei továbbra is a reklámadó végleges kivezetését tartják kívánatosnak, és készek a szakmai egyeztetésre a magyar reklám- és médiapiac versenyképességét érintő kérdésekben:

Magyar Reklámszövetség

IAB Hungary

Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete

Magyar Lapkiadók Egyesülete

Helyi Rádiók Országos Egyesülete

Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete

IAA Hungary

DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség

Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége

Magyar Public Relations Szövetség

Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

Magyar Marketing Szövetség

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Médiafórum

„A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közösen tiltakozik a Media1-en évek óta tartó, a magyar médiaszakma egyes szervezeteit, vállalkozásait és szakembereit célzó, megítélésünk szerint lejárató jellegű közlések és publikációs gyakorlat ellen.

A sajtó egyik alapvető feladata a közérdekű ügyek feltárása, a nyilvánosság tájékoztatása, beleértve a médiaszektor működésének vizsgálatát is. Ez a tevékenység azonban csak akkor szolgálja a közérdeket, ha ellenőrzött tényeken, az érintettek álláspontjának tisztességes bemutatásán, valamint a tények és a vélemények világos elválasztásán alapul. Álláspontunk szerint a Media1 évek óta tendenciózusan, a médiaszakma egyes szereplőit sorozatosan negatív színben feltüntetve, szándékosan botrányokat generálva közli írásait, figyelmen kívül hagyva a médiaszakma alapvető követelményeit.

A lap visszatérően olyan módon mutat be szakmai kapcsolatokat, találkozásokat, személyes ismeretségeket és szervezeti döntéseket, amelyek alkalmasak lehetnek tisztességtelen együttműködés, összeférhetetlenség vagy háttéralku látszatát kelteni (legutóbb ilyen cikk a szakmai szervezetek egyeztetéséről került ki az oldalra 2026. szeptember 17-én). Különösen aggályosnak tartjuk, ha egy cikk következtetései vagy sugalmazásai már a megjelenés előtt kialakult értelmezési kerethez igazodnak, miközben az érintettek álláspontja nem vagy nem megfelelő súllyal esetleg csak utólag jelenik meg.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy egy közérdekű témát feldolgozó cikk esetében az érintetteknek még a megjelenést megelőzően érdemi lehetőségük legyen a felvetésekre reagálni, és hogy álláspontjuk – amennyiben az a tények megítélése szempontjából releváns – a cikkben megfelelő súllyal és kontextusban jelenjen meg. Megítélésünk szerint ez a követelmény a szeptember 17-én megjelent írás kapcsán nem teljesült megfelelően.

Az újságírói munka alapvető szakmai követelménye az érintettek meghallgatása, a tények ellenőrzése, valamint a tényállítások és az azokból levont szerzői következtetések világos elválasztása. A kritikai újságírás szabadsága természetesen magában foglalja a médiaszakmai szervezetek és szereplők tevékenységének vizsgálatát és bírálatát is. Ez a szabadság azonban nem zárja ki az érintettek tisztességes megkeresésének és válaszának érdemi figyelembevételét.

A Media1 egyes közléseinek témaválasztása, hangvétele és ismétlődő célpontjai azt a benyomást kelthetik, hogy azok nem kizárólag a közvélemény tárgyilagos tájékoztatását szolgálják, hanem bizonyos médiaszolgáltatók, újságírók, szakmai vezetők és érdekképviseleti szervezetek hitelességének indokolatlan gyengítésére irányulnak. A lap tulajdonosának és felelős szerkesztőjének személyes indítékait nem kívánjuk találgatni, ugyanakkor felszólítjuk, hogy egyértelműen válassza el személyes konfliktusait és véleményét a közérdekű újságírói tevékenységtől.

Meggyőződésünk, hogy ez a gyakorlat nem erősíti a magyar sajtó hitelességét. Ellenkezőleg: alkalmas lehet a szakmai szervezetek, a tartalomszolgáltatók és a média munkatársainak egymással szembeni bizalmatlanságának növelésére, a médiaszakmai együttműködés gyengítésére, valamint egyes szereplők jóhírnevének indokolatlan sérelmére.

A nyilvánosság ellenőrző szerepe nélkülözhetetlen, a sajtókritika pedig a médiaszakma működésének természetes és fontos része. A kritika szabadsága azonban együtt jár a tények ellenőrzésének, az érintettek megkeresésének, a válaszok érdemi bemutatásának és a tisztességes tájékoztatásnak a felelősségével.  Ugyanazokat a szakmai és etikai normákat várjuk el a médiáról tudósító sajtótermékektől is, mint bármely más orgánumtól.

Felszólítjuk ezért a Media1 tulajdonosát és felelős szerkesztőjét, hogy a jövőben hagyjon fel a médiaszakma szereplőinek megalapozatlan gyanúba keverésére, hitelességük gyengítésére és egymással való szembeállítására alkalmas publikációs gyakorlattal. A jövőben biztosítsa a megjelenést megelőzően az érintettek álláspontjának előzetes és érdemi megismerését, következetesen különítse el a tényállításokat a szerzői véleménytől, és tartsa tiszteletben a pontos, kiegyensúlyozott, tisztességes tájékoztatás szakmai követelményeit.

A magyar médiaszakmának vitákra, kritikára és nyilvános párbeszédre szüksége van – lejáratásra és megalapozatlan sugalmazásokra azonban nincs.”

Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME)
Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE)
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)
Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT)

A szakmai szervezetek közleményére a Media1 pénteken este válaszolt. A lap álláspontját ugyancsak változtatás nélkül közöljük.

„A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közös sajtóközleményben bírálta a Media1 szerkesztési gyakorlatát.

A Media1 szerkesztőségi munkájának célja az olvasók pontos, ellenőrzött tényeken alapuló tájékoztatása, amit minden esetben több, egymástól független forrás megkeresésével teszünk. Így jártunk el most is. A szeptember 17-i cikkünk alapjául szolgáló, több informátortól érkezett információt a rendelkezésünkre álló fényképek ugyanakkor nem támasztották alá megfelelően, amit csak a megjelenés után ismertünk fel. Az ellenőrzésünk ezúttal így nem bizonyult elegendőnek: hibáztunk, és ezért vállaltuk, és vállaljuk most is a felelősséget.

Mint arról korábbi, az eredeti cikk helyén közölt helyesbítésben és különálló, címlapon is megjelentetett helyreigazításunkban is beszámoltunk, az NMHH és a Médiatanács elnökjelöltjeinek parlamenti meghallgatását követő bisztróbeli találkozóról készült fotókon nem azonosítottuk elég körültekintően a szereplőket. Tévesen azt a látszatot keltettük, hogy dr. Tóth Csaba, a MEME elnöke, az NMHH és az NMHH Médiatanácsa elnöki poszt egyik pályázója a meghallgatás után együtt szerepel a fotón az értékelésben részt vevő szakmai szervezetek képviselőivel. A fotón Tóth Csabának vélt személy valójában dr. Lendvai András, a MEME bizottsági delegáltja volt.

A tévedés észlelése után még aznap haladéktalanul visszavontuk az eredeti cikket, és az észleléstől számított mintegy fél órán belül a helyén pontosítást közöltünk és bocsánatot kértünk. Rendkívüli hírlevélben és pushüzenetekben is jeleztük a hibánkat. Ezenkívül szeptember 18-án külön helyreigazításban is rögzítettük a történteket.

Több érintettől már röviddel a cikk megjelenése után közvetlenül is elnézést kértünk. Ezúton ismételten bocsánatot kérünk valamennyi érintettől: dr. Tóth Csabától, dr. Lendvai Andrástól, Molnár-Bíró Györgytől, Fazekas Ildikótól, Lipták Tímeától, Kovács Tibortól és Havas Katalintól, valamint olvasóinktól és az érintett szakmai szervezetektől (ÖRT, MEME, MLE, MTE, parlamenti bizottság).

A javítás és a bocsánatkérés nem teszi meg nem történtté a hibát. Kötelességünknek tartottuk azonban, hogy a téves információ helyett a valóságot minél előbb és minél szélesebb körben megismerhessék olvasóink.

A négy szervezet mai közleménye nem említi a szeptember 17-én, azaz több mint 24 órával korábban közölt gyors pontosítást és bocsánatkérést, valamint a szeptember 18-án megjelent külön helyreigazítást. Ezek a történtekhez hozzátartozó, lényeges információk. Kérjük az aláírókat és a közleményükről beszámoló szerkesztőségeket, hogy ezekről is tájékoztassák a nyilvánosságot, megjelenítve a Media1 álláspontjának teljes bemutatását is.

Egyetértünk azzal, hogy a tényellenőrzés, az érintettek érdemi megkeresése, válaszaik tisztességes bemutatása, valamint a tények és vélemények elkülönítése alapvető szerkesztőségi követelmény. Ez azokra a tudósításokra is vonatkozik, amelyek a Media1 tevékenységét vizsgálják. A Media1 sem áll a szakmai kritika felett: a konkrét, ellenőrizhető kifogásokat megvizsgáljuk, és az esetlegesen feltárt további ténybeli hibákat javítjuk.

A konkrét tévedésünk elismerése ugyanakkor nem jelenti a többéves munkánkra vonatkozó általános vádak elfogadását. A közlemény a szeptember 17-i cikken túl nem nevez meg további konkrét írást, miközben évekre visszamenően szándékos botránykeltést és lejárató gyakorlatot tulajdonít a Media1-nek, továbbá a lap tulajdonosának és felelős szerkesztőjének személyes konfliktusaira hivatkozik.

Visszautasítjuk a szándékos botránykeltésre és lejárató gyakorlatra vonatkozó általános állításokat, valamint azt a felvetést, hogy szerkesztőségi munkánkat személyes konfliktusok vezérelnék. A szándékunk a tényfeltáró újságírás. Ez időnként konfliktusokkal is jár.

A médiaszakmai szervezetek, vállalkozások és vezetők tevékenységének vizsgálata közérdekű újságírói feladat. Ez különösen fontos akkor, amikor szakmai szervezetek képviselői a médiahatóság és a Médiatanács vezetőinek kiválasztásában vesznek részt. Az eljárás átláthatósága, a résztvevők döntési jogosultságai, valamint a pályázók és az értékelésükben részt vevők közötti kapcsolatok bemutatása és megítélése nyilvános vita tárgya lehet.

Az olvasók korrekt tájékoztatása számunkra azt jelenti, hogy a közérdekű kérdéseket akkor is feltesszük, ha azok kényelmetlenek, az érintettek válaszait érdemben bemutatjuk, és a saját hibáinkat is nyilvánosan elismerjük és javítjuk.

A Media1 ennek jegyében folytatja munkáját. Saját tevékenységünk számonkérhetőségét ugyanúgy fontosnak tartjuk, mint az általunk vizsgált intézményekét és szervezetekét.”