A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ), a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz), a Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ), az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary  egyetért az NKOH október 16-án kiadott sajtóközleményének alapvetésével: a korábbi, egyetlen nyertesre szabott keretmegállapodások helyett minél szélesebb piaci versenyre és a közpénzek hatékonyabb felhasználására van szükség. A szövetségek külön üdvözlik, hogy a rendezvényszervezési feladatok önálló kiírásba kerültek.

A szakmai szövetségek az NKOH által előzetes piaci konzultációra bocsátott rendezvényszervezési (EKR002180942026), valamint kommunikációs és médiabeszerzési (EKR002181112026) dokumentációk véleményezésére biztosított 5 munkanapos határidőt azonban kritikusan kevés rövidnek tartják. Különösen, mivel a két kiírás precedensként szolgálhat a későbbi közbeszerzési eljárásokhoz, és a szövetségek több területen pontosítást javasolnak, a „legfeljebb tíz ajánlattevő” számától és a pool struktúrától, az elvárt referenciák szakmai tartalmán át, a kitöltendő táblázatok tartalmáig, az ajánlati egységárakig és az értékelési/kiválasztási szempontrendszerig. 

A nyolc szövetség hétfőn közös levélben jelezte álláspontját, és részletes konzultációt kezdeményezett a közbeszerzéseket kiíró NRÜ-vel és az eljárásokat lebonyolító NKOH-val. A szervezetek vállalták, hogy munkacsoportot állítanak fel és egységes szakmai álláspontot dolgoznak ki, így a kiíró és a lebonyolító világos folyamatban, egyetlen, az érintett szakterületeket együttesen képviselő delegációval tárgyalhat. Az NRÜ kedden jelezte: nyitott a párbeszédre, hivatalos meghívót küldött két, a jövő hét elejére szervezett személyes egyeztetésre. 

A szövetségek a MAKSZ vezetésével, jogi szakértők bevonásával hónapok óta szorosan együtt dolgoznak a „Fair Kommunikációs Közbeszerzés – Tiszta tenderezés” című, európai jogszabályi kereteken és jógyakorlatokon alapuló szakmai javaslatcsomagjukon. A kezdeményezés célja, hogy piaci tapasztalatokra építve támogassa a kommunikációs célú közbeszerzések rendszerének megújítását, ezáltal az átláthatósági és versenyjogi szabályok a szakma szempontjait is figyelembe véve, a lehető legjobban érvényesülhessenek. A szervezetek fontosnak tartják, hogy a novemberben véglegesítendő munkaanyag alapelvei beépülhessenek a jövő közbeszerzési eljárásaiba.

„Másfél évtized strukturális károkozását, a piac kivéreztetését és a bizalomvesztést nem lehet néhány nap alatt, rohamtempóban orvosolni. Két ekkora volumenű, az iparágunk jövőjét legalább 30 hónapra meghatározó tenderdokumentáció érdemi, szakértői munkacsoportok bevonásával történő átvizsgálása gyakorlatilag lehetetlen ilyen szűk határidővel. Valódi, konstruktív partnerséget ajánlunk az új kormányzatnak, szakmai párbeszédet szeretnénk folytatni annak érdekében, hogy a kiírások minél inkább egyenlő esélyeket, valós piaci versenykörülményeket teremtsenek” – hangsúlyozták a szakmai szövetségek.

Javaslatok a két kiíráshoz 

A szövetségek az NKOH-nak és az NRÜ-nek címzett levelükben jelezték: megítélésük szerint a dokumentációk több feltétele jelenlegi formájában nem támogatja maradéktalanul a kiíró deklarált céljait és a piaci versenykörülmények visszaállítását. Egyebek mellett az alábbi kérdések közös átgondolását javasolják:

1. Külön pályázhatóság: a rendezvényszervezés önálló kiírásához hasonlóan a kreatív/kommunikációs és a médiaügynökségi feladatok is legyenek külön pályázhatók, az adott szakterülethez illeszkedő alkalmassági és értékelési feltételekkel.
2. Gazdaságilag fenntartható árazás: reális felhasználási mennyiségekkel súlyozott árkosár, egyszerűbb és szakmailag pontos ártábla, valamint – a 30 hónapos szerződéses időszakra tekintettel – éves árkorrekció. Az óradíjak bekérése önmagában nem biztosítja, hogy a kiíró valóban költséghatékony ajánlatokat kapjon.
3. Pontosabb médiaspecifikáció: a kedvezményszintek mellett a formátumok és a vásárlási módszertan meghatározása, hogy az ajánlatok összehasonlíthatók legyenek; print és digital display esetén konkrét médiumok helyett sales house-ok, kiadók megadása.
4. Átlátható verseny: nyilvános kritériumrendszer, részletes értékelési indoklás, a tényleges megbízások és kifizetések nyertesenkénti megoszlásának éves közzététele, valamint a médiaellenőrzési és összeférhetetlenségi szabályok betartásának igazolása.
5. Rendezvényszervezés: a MaReSz szerint a nemzetközi sportesemények, illetve a nemzeti ünnepek, ceremóniák és protokollrendezvények eltérő szakmai tudást, költségszerkezetet és referenciákat igényelnek, ezért indokolt a közbeszerzés részekre bontása. Pontosítást igényel a komplex rendezvényszervezői képesség értékelése, a párhuzamos rendezvények miatti kapacitásütközések kezelése, az ajánlattételi és előkészítési idő, valamint a kulcsszakemberek bevonásának és helyettesítésének szabályai.

Irányelvek a készülő ajánlásból 

A szakmai szövetségek idén novemberben véglegesítik Fair Közbeszerzési ajánlásukat, melynek legfontosabb elemei várhatóan az alábbiak lesznek:

1. Kétkörös tenderfolyamat, szűkített shortlist a kreatív tendereknél: Az RFI (előminősítési) szakasz legyen nyitott mindenki számára, de a konkrét feladatot kidolgozó RFQ szakaszba, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, szűkített területspecifikus pl. 5 fős shortlist kerüljön be.
2. A szakmaiság primátusa (pl. min 60/40 arány): Az értékelési rendszerben a szakmai minőség, a stratégiai megközelítés, a márkának és a briefnek megfelelő magas színvonalú kreatív legalább 60%-os súllyal szerepeljen az árral (40%) szemben, elkerülve a kizárólag ár-alapú, minőségromboló árversenyt.
3. Az elvégzett szakmai munka megfizetése (vázlatdíj): A shortlistre került, a tender során komplex stratégiai, kreatív vagy médiatervezési munkát végző ügynökségek közvetlen költségeinek részleges kompenzálására vázlatdíj (pitch fee) bevezetését javasolják.
4. Évi Tender Transzparencia Riport: Évente készüljön nyilvános jelentés a hazai kommunikációs közbeszerzések állapotáról. A riport tartalmazza a legfontosabb statisztikákat: a résztvevők számát, az átlagos vázlatdíjakat, valamint a nyertes cégenként/konzorciumonként elnyert megbízások és a végső megbízások tényleges összegét

A kommunikációs szakma történelmi esélyt lát a közbeszerzések megtisztítására és készen áll a közös munkára a jogszabályok által lehetővé tett kereteken belül. A nyolc szövetség arra kérte az NKOH-t, üljenek tárgyalóasztalhoz, és a novemberre elkészülő iparági javaslatcsomag alapján, közösen alakítsák ki az új, valóban fair, a piaci versenyt maximálisan támogató közbeszerzési modellt a kommunikációs szakma számára.

A szakmai szervezeti összefogás résztvevői:

Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

Magyar Public Relations Szövetség

Magyar Reklámszövetség

Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége

Önszabályozó Reklámtestület

DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség

Piackutatók Magyarországi Szövetsége

IAB Hungary

Photo by Austris Augusts on Unsplash, free license

Az MRSZ közleményét változtatás nélkül közöljük.  

A reklámadó jelenleg érvényes 0%-os kulcsa egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót. Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat. A reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése.

Ugyanakkor nem látjuk biztosítottnak, hogyan vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40%-át adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat. Egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó befizetései megtörténnek-e.

Az MRSZ természetesen egyetért az egészségügyi ellátás fejlesztésével, a kórházi várólisták csökkentésével, sőt az állami kommunikációs költések jelentős csökkentésével is. Ugyanakkor egy fontos társadalmi cél nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy az adott finanszírozási eszköz milyen következményekkel jár a gazdaság egészére.

A Magyar Reklámszövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, beleértve a várható GDP-hatást, a reklámköltések alakulását és a közvetett költségvetési következményeket. Emellett évek óta tisztázatlan a reklámadóról szóló jogszabály hatálya, a hirdetők, megrendelők számára folyamatos bizonytalanságot jelent, maguk is adóalanyok-e a saját tulajdonú hirdetési felületeik használata miatt.

A Magyar Reklámszövetség több mint egy évtizede, kutatásokkal alátámasztva hívja fel a figyelmet arra, hogy a reklám nem pusztán egy gazdasági ágazat bevételi forrása, hanem a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője.

Az MRSZ megbízásából a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. A reklám ösztönzi a fogyasztást, erősíti a piaci versenyt, támogatja az innovációt, valamint közvetlenül és közvetve munkahelyeket és adóbevételeket teremt.

Éppen ezért a reklámipar különadóztatása nem kizárólag a közvetlenül érintett vállalkozások problémája. A reklámköltségek emelkedése vagy a reklámberuházások visszafogása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet, mérsékelheti a fogyasztás és a vállalati növekedés ösztönzését, és ezen keresztül a GDP alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

A bejelentés szerint a reklámadó visszavezetése évi 14 milliárd forint többletbevételt jelenthet a költségvetésnek. A Magyar Reklámszövetség nem ennek a bevételi becslésnek a nagyságrendjét vitatja, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy egy adó gazdasági hatását nem lehet kizárólag a közvetlen költségvetési bevételével mérni. Vizsgálni kell a reklámköltésekre, a vállalkozások versenyképességére, a GDP-re és az ezekből származó egyéb adóbevételekre gyakorolt hatását is.

Előzmények:

A média- és reklámipart fenyegető különadót a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén szakmai egyeztetés nélkül vezette be a költségvetés kipótlásának szükségességére hivatkozással. A Reklámszövetség 12 éve rendületlenül hangoztatta tiltakozását és juttatta el az előző kormány döntéshozói számára megalapozott szakmai ellenérveit – egyúttal párbeszédet szorgalmazva -, továbbá az Európai Bizottsághoz benyújtott észrevételekkel élt. Az MRSZ mindig csak félsikernek könyvelte el, hogy 2019-től többnyire évenként hosszabbítgatták az adókulcs felfüggesztését, azaz a 0%-os adókulcs érvényességi idejét. A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei üdvözölték 2026 májusában,  hogy a Tisza-kormány első intézkedései között a reklámadó kulcsát 0%-on tartotta 2026. július 1. után is.

A Magyar Reklámszövetség megingathatatlan abban a véleményében, hogy a reklámadó káros nem csak a reklámiparra – különösen a hazai médiavállalatok működésére és profitabilitására -, hanem a teljes magyar gazdaságra nézve is.

A Magyar Reklámszövetség és a társszakmai szervezetei továbbra is a reklámadó végleges kivezetését tartják kívánatosnak, és készek a szakmai egyeztetésre a magyar reklám- és médiapiac versenyképességét érintő kérdésekben:

Magyar Reklámszövetség

IAB Hungary

Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete

Magyar Lapkiadók Egyesülete

Helyi Rádiók Országos Egyesülete

Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete

IAA Hungary

DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség

Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége

Magyar Public Relations Szövetség

Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

Magyar Marketing Szövetség

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete

Médiafórum

A marketing feladata, hogy változást hozzon – gondolkodásban, viselkedésben, eredményekben. És ehhez csak egy út vezet: a hatékonyság. Az Effie több mint öt évtizede ennek a szemléletnek a nemzetközi motorja; az egyetlen szakmai verseny, ahol a marketing legfőbb célja, a hatékony megvalósítás áll a középpontban. A versenyt a nemzetközi Effie mellett közjegyző is felügyeli.

A Reklám Világszövetség (IAA) Magyarországi Tagozata és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) szervezésében az idén 25 éves, jubileumi hazai Effie-re nevezni ezúttal 2024. szeptember 1. és 2026. május 31. között Magyarországon megvalósított marketingkommunikációs aktivitással lehetett, a nemzetközi Effie standard előírásának megfelelő nevezési rendszerben.

Az idén megújult kategóriarendszer is jól vizsgázott: a Célzott marketing és a Pozitív változás kategóriacsalád  alkategóriái közül a Youth engagement lett az idei verseny legnépszerűbb kategóriája. Az Effie shortlistre kerülés, a döntőbe jutás már önmagában is jelentős szakmai értéket képvisel. Az Effie az elismerésekkel felhívja a figyelmet mind a kiemelkedő szakmai teljesítményre, mind a megbízó és ügynökség harmonikus együttműködésének jelentőségére.

A mintegy 130 fős szakmai zsűriben hazai szaktekintélyek foglaltak helyet, az előírt arányban képviselve az ügyfél-ügynökségi oldalt, a kutatás, oktatás és a média területét. A Platina díj odítéléséről külön zsűri dönt. A személyes döntő zsűrizés helyszínét idén a Centrál Médiacsoport biztosította.

A zsűri az idén is mindkét fordulóban kötelező visszajelzést írt minden pályaműhöz, melyek hasznos információkkal szolgálnak a pályázók számára az eredmények megértéséhez. A díjátadó után ezeket minden nevező megkaphatja.

Az idei versenyen a legtöbb döntős pályaművet a feat. a DDB Budapest, a Mito és a Publicis Groupe Hungary tudhatja magáénak.

A legtöbb shortlistes alkotás a Célzott marketing / Youth engagement kategóriába jutott be, ezt a Bevezetőkampány / termék, szolgáltatás bevezetése, a Szolgáltatások / pénzügyi (bank, biztosító) és a Big Marketing Idea kategória követi. Minden döntőbe jutott nevezés már biztos pontszerző a nemzetközi Effie Index hatékonysági világranglistán, az Arany Effie-t nyert pályaművek pedig indulhatnak a Global Best of the Best Effie versenyen is. A legeredményesebb hazai nevezők az Effie Indexen elért pontjaik alapján az Effie Awards Hungary Hatékonysági Ranglistáján is szerepelnek.

A Marketing Oscar idei Bronz, Ezüst, Arany díjazottjait, a Platina díjast, valamint az Év Leghatékonyabb Megbízója és az Év Leghatékonyabb Ügynöksége elismeréseket november 26-án hirdeti ki az Effie Awards Hungary, a Eiffel Műhelyházban tartandó, nagyszabású ünnepélyes Díjátadó Gálaesten, amely a kiemelkedő teljesítményeken túl ez alalommal a hazai Effie 25 évét is ünnepli.

A Gálaestre jegyek október 25-ig „villám” áron, azt követően október 26. – november 20-ig standard áron igényelhetők a www.effie.hu weboldalon.

A Green Pledge-et az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) hozta létre 2022-ben azzal a céllal, hogy bemutassa és elismerje a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából felelős marketinggyakorlatokat. A programhoz később a DIMSZ és az MPRSZ szakmai szervezetei is csatlakoztak.

A program negyedik évében a korábbiaknál kevesebb, ugyanakkor a Green Pledge céljaihoz szorosan kapcsolódó, releváns pályázat érkezett. Az idei mezőny egyúttal jól megmutatta azt is, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem egy-egy környezeti vagy „zöld” állítás használatára szűkíthető, sokrétűbb megközelítést kell alkalmazni.

A Green Pledge pályázati szempontrendszere kezdettől fogva széles megközelítést alkalmaz: a teljes marketingtevékenységhez kapcsolódó fenntarthatósági és környezetvédelmi programokat, azok hitelességét, következetességét, kommunikációját és tényleges hatását vizsgálja. Ennek megfelelően a független szakértőkből álló zsűri számára nem pusztán az a kérdés, hogy egy vállalat mit állít saját környezeti teljesítményéről, hanem az is, hogy milyen valós program áll a kommunikáció mögött, és miként képes bevonni, edukálni vagy akár cselekvésre ösztönözni a fogyasztókat.

Ez az idei pályázatokban különösen erősen jelent meg: a fogyasztói edukáció és a szemléletformálás több programban is központi szerepet kapott.

2026-ban három program részesült Green Pledge elismerésben. Az Auchan Retail Magyarország Kft. Műanyagmentes július 2025 programja a műanyaghasználattal kapcsolatos tudatosság növelésére és a fogyasztói szemléletformálásra épített, a környezetvédelmi célokat a vállalat mindennapi kommunikációjával és fogyasztói kapcsolataival összekapcsolva. A METRO Kereskedelmi Kft. Zöldebb jövő felé programja komplex módon kapcsolta össze a fenntarthatósági szempontokat a vállalat működésével és kommunikációjával, hangsúlyt helyezve arra is, hogy a környezeti felelősségvállalás a partnerek és a fogyasztók számára egyaránt érthető és követhető legyen. A Paksi Önkormányzat Nem zavar az avar! című, a TelePaks Médiacentrum közreműködésével megvalósított helyi szemléletformáló projekt pedig arra mutatott jó példát, hogy a fenntarthatósági kommunikáció nem kizárólag vállalati környezetben lehet eredményes: a program egy konkrét környezetvédelmi kérdést helyezett középpontba, és helyi kommunikációval ösztönözte a lakosság szemléletének és mindennapi gyakorlatának változását.

A díjátadásban Prof. Dr. Bándi Gyula távollétében, Dr. Megyer Örs mellett Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország külkapcsolati igazgatója is részt vett, a Marketing Summit egyik támogatója képviseletében.

„Az idei pályázatok ismét azt mutatták meg, hogy a fenntarthatóság hiteles kommunikációjához mindenekelőtt valódi tartalom szükséges. Különösen értékesnek tartom, hogy több program nem egyszerűen saját teljesítményéről kívánt beszélni, hanem tudatosan a szemléletformálást és a fogyasztók bevonását helyezte előtérbe. Ez az a megközelítés, amely hosszabb távon valódi környezeti hatást is képes elérni” – mondta Prof. Emeritus Dr. Bándi Gyula, a Green Pledge zsűrijének elnöke, zöld ombudsman.

„A Green Pledge-ben soha nem önmagában egy jól megfogalmazott zöld üzenetet kerestünk. Azt vizsgáljuk, van-e mögötte valós vállalás, következetes program és olyan kommunikáció, amely hiteles kapcsolatot teremt a szervezet tevékenysége és a fenntarthatósági cél között. Az idei pályázatok között különösen örömteli volt látni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közönséget nemcsak megszólítani, hanem bevonni és gondolkodásra késztetni is szeretnék” – emelte ki Dr. Megyer Örs, a zsűri társelnöke, az ÖRT tiszteletbeli elnöke.

„Négy év tapasztalata alapján jól látható, hogy a Green Pledge szerepe túlmutat a díjazáson. Jó példákat szeretnénk megmutatni a szakmának arról, hogyan tud a marketing a fenntarthatósági célok valódi támogatójává válni. Idén kevesebb pályázat érkezett, de a beérkezett munkák nagyon pontosan visszaigazolták ezt az irányt: a kommunikáció mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap maga a program, annak hatása és a fogyasztók szemléletformálása. Jövőre pedig már az ötödik Green Pledge-évet indítjuk, ami jó alkalom lesz arra is, hogy visszatekintsünk, mennyit változott ezen a területen a marketing szakma” – mondta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A Green Pledge 2026-ban negyedik alkalommal mutatta meg a marketing szakma fenntarthatósági jó gyakorlatait. 2027-ben a program az ötödik pályázati évéhez érkezik. A program részletei a www.greenpledge.hu oldalon érhetőek el.

A verseny egyedülálló lehetőséget biztosít a fiatal szakemberek számára, hogy nemzetközi porondon is bemutassák kreativitásukat és koncepcionális gondolkodásukat.

Kreatív kihívás mozgásban: élő brief az Arriva elektromos buszain 

A hazai előválogató egyedülálló formátumban valósul meg a főtámogató, az Arriva közreműködésével. A vállalat nemcsak a megmérettetés megvalósítását segíti, hanem különleges helyszínt is biztosít: a fiatal kreatívok a feladatuk kiindulópontját adó élő briefet követően egy elektromos buszon, mozgás közben, Budapestet járva kezdik meg az ötletelést és a koncepcióalkotást.

A pörgős, egynapos hazai versenyen a 2 fős csapatoknak mindössze néhány óra áll rendelkezésükre, hogy kidolgozzák és prezentációba öntsék megoldásaikat. A nap végén a shortlisten szereplő legígéretesebb csapatok élőben mutatják be anyagaikat, amit azonnali eredményhirdetés követ.

A beérkezett pályázatokat és a prezentációkat egy sokszínű szakmai zsűri értékeli, amely az ügynökségi és az ügyféloldal elhivatott szakembereiből áll össze. 

„Relationships Before Ideas” – Nemzetközi szemlélet és szakmai egymásra hangolódás 

Az idei barcelonai ADCE Creative Week központi témája a „Relationships Before Ideas”. A fesztivál arra a gondolatra épül, hogy a nagyszerű szakmai teljesítmények sosem csupán önálló ötletekből születnek, hanem a bizalomból, a közös ambícióból és a szoros együttműködésből. A hazai Creative Express válogató pontosan ezt a szemléletet ülteti át a gyakorlatba: a vizuális és koncepcionális területek párosításával, a közös buszos alkotói folyamattal és a mentori jelenléttel a fiatal tehetségek egymásra hangolódását és valódi csapatmunkáját helyezi a fókuszba.

Az Arriva részvétele több szempontból is illeszkedik a kezdeményezés szellemiségéhez. A vállalat a fenntartható mobilitás és az innováció elkötelezett támogatójaként nap mint nap embereket és közösségeket köt össze. Így a mobilitás nem pusztán közlekedést jelent, hanem azt a lehetőséget, hogy új kapcsolatokat, új gondolatokat és új perspektívákat teremtsen. A verseny buszos alkotói tere ezt a gondolatot fordítja le a kreativitás nyelvére: a mozgás, a közös gondolkodás és az együttműködés inspiráló környezetét teremtve meg a résztvevők számára.

A versenyről és a részvételi feltételekről: 

• Csapatok összetétele: 2 fős junior párosok. Kifejezetten ajánlott a vizuális/art és a koncepcionális/szövegírói/stratégiai profilok kombinációja.
• Kik nevezhetnek? Ügynökségi és ügyféloldali fiatal szakemberek, valamint felsőoktatási hallgatók egyaránt indulhatnak 2 fős csapatokban.
• Nevezési feltételek: A versenyzők maximum 28 évesek (1998. január 1. után születtek; minimum életkor 18 év) lehetnek.
• Nyelvtudás: Az angol nyelv magabiztos használata írásban és szóban egyaránt elengedhetetlen, hiszen a brief, a nevezés és a nemzetközi döntő teljes kommunikációja angol nyelven zajlik.

 Program: A 2026. szeptember 23-án megrendezésre kerülő egész napos esemény az Arriva buszgarázsában indul a briefeléssel, majd a jelentkezők egy különjáratos buszon utazva, Budapestet járva kezdik meg az ötletelést, hiszen a program ívét maga a koncepció gyors, néhány óra alatti kidolgozása adja. A nap fő helyszíne a Magnet Ház az Andrássy úton. Délután indul az előzsűrizés, majd a hivatalos programmegnyitó után a shortlistes csapatok személyes prezentációi követnek a zsűri előtt. A prezentációk után a helyszínen azonnal lezajlik a főzsűrizés és az eredményhirdetés, ahol megtudhatjuk ki az győztes párost, aki képviselheti Magyarországot Barcelonában.

Fontos dátumok: 

• Regisztráció indulása: 2026. augusztus 31. (a verseny hivatalos weboldalán)
• Regisztráció vége: 2026. szeptember 22.
• Hazai verseny és élő zsűrizés: 2026. szeptember 23.
• Európai döntő: 2026. november 16–20. (Barcelona)

A díjazott munkák alapján idei mezőny jól mutatta, hogy a legerősebb kreatív megoldások ma már a különböző kommunikációs csatornák összehangolt használatából, a magas craft minőségből és a márkák, valamint partnereik szoros együttműködéséből születnek. Ezt a szemléletet erősítette az idei év egyik legfontosabb újdonsága is, a Centrál Médiacsoport Native Impact Award, amely először ismerte el a márkák és médiatulajdonosok együttműködésére épülő kreatív koncepciókat.

A verseny szakmai színvonalát tovább erősítette az értékelési rendszer megújítása is. Az idei 116 fős zsűri munkáját első alkalommal zsűrielnök koordinálta: Szloboda László valamennyi főzsűri munkájában részt vett, biztosítva az egységes szakmai szempontrendszert és a konzisztens értékelést.

„Sok olyan munkát tudtunk díjazni, ami éppen azért díjazható, azért nagyon erős ötlet, mert Magyarországon készült – és nem annak ellenére, hogy Magyarországon készült. Olyat tudtak mutatni az alkotók, amik humorában, vagy épp kulturális megközelítésbem különlegesek magyar szemmel, csak itt érthetőek és értékelhetőek. Gratulálok minden indulónak!” – összegezte a versenytapasztalatait Szloboda László, az Arany Penge 2026 zsűrielnöke.

Az Arany Penge Reklámverseny több mint negyed évszázada a hazai kreatívipar legfontosabb szakmai megmérettetése. Nemcsak díjazza a legjobb munkákat, hanem évről évre képet ad arról is, hogyan változik a reklám, milyen kreatív megoldások válnak meghatározóvá, és merre tart a magyar kommunikációs iparág.

A szakmai zsűri idén a 128 shortlistre jutott alkotásból összesen 8 db Arany Pengét, 14  db ezüst- és 38 db bronzdíjat ítélt oda.

Arany Pengét nyert ügynökségek

• Mito Creative, DDB, Publicis Groupe Hungary

Arany Pengét nyert megbízók

• Progress Promotion Kft. (McDonald’s), Magyar Telekom, Essity Hungary, SPAR Magyarország

Az Év Ügynöksége, immáron 3 egymást követő évben:

• Mito Creative

Az Év Ügyfele, 2025 után 2026-ban is:

• Progress Promotion Kft. (McDonald’s)

Grand Prix

A zsűri 2023 óta újra odatélte a zsűri a verseny legmagasabb szakmai elismerését, a Grand Prix díjat. Az elismerés az Integrált megoldások kategóriában nyert Arany Penge alapján:

Ügynökség: DDB Budapest

Megbízó:  Progress Promotion Kft. (McDonald’s)
Az alkotás: Unboxing Therapy

Centrál Médiacsoport Native Impact Award

Az idei évben első alkalommal adták át a Native Impact Award díjakat, amelyek a márkák és médiatulajdonosok együttműködésére épülő, natív kommunikációs ötleteket ismerték el.

Platform-specifikus megoldások kategória

1. díj: ACG Reklámügynökség / Heineken Hungária – Nevezess.hu
2. díj: Publicis Groupe Hungary / Hintalovon Gyermekjogi alapítvány – Közéleti kerekasztal
3. díj: Republic Group / Penny Market – Hazai Ízek Nyomában

Tartalmi integráció kategória

1. díj: Havas Creative / Decathlon – Micro magyar expedíciós térkép
2. díj: ACG Reklámügynökség / Friesland Hungária – Majdnem az igazi!
3. díj: Mediator / MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. – Morzsi NoWasty receptek

JCDecaux Innovate Award:

1. díj: Publicis Groupe Hungary / Porsche Hungária – Raktér Megálló
2. díj: Publicis Groupe Hungary / Essity Hungary – Mosógépbiztos Zewa
3. díj: Spice Communication / Revox – Ide süss!

Sláger FM Sound Stage Award:

1. díj: ACG Reklámügynökség / Praktiker – Köszönő dal akció
2. díj: Artificial Group / Maggi – Közös nyelv az ízekben
3. díj: Publicis Groupe Hungary / Samsung Magyarország – Megtartom magamnak

Minden további információ és a nyertes alkotások a weboldalon: www.aranypenge.hu, ahol hamarosan a gálán készült fotókat is publikáljuk.

A magyar páros a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a MAKSZ által meghirdetett Young Cannes Lions hazai előválogatójának idei győzteseként képviselte Magyarországot június 22–26. között megrendezett nemzetközi döntőben. A Cannes Lions International Festival of Creativity keretében megrendezett Young Lions a világ egyik legrangosabb versenye a 30 év alatti kommunikációs szakemberek számára. A verseny célja, hogy nemzetközi környezetben adjon lehetőséget a fiatal tehetségeknek a kreativitásuk, stratégiai gondolkodásuk és prezentációs készségük bizonyítására.

A Film kategóriában induló kétfős csapatoknak a helyszínen kapott brief alapján, 48 óra alatt kellett kidolgozniuk, leforgatniuk és véglegesíteniük az egyperces kampányfilmet. Az idei versenyfeladatot a Charlène monacói hercegné által alapított nonprofit szervezet adta, amelynek célja a fulladásos balesetek megelőzése, az úszásoktatás támogatása. Majd az elkészült munkákat nemzetközi szakmai zsűri értékelte, majd a kategória legjobbjait arany-, ezüst- és bronzéremmel díjazta.

„A feladat egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy egy idegen városban, helyismeret nélkül kellett olyan lokációt találnunk, amely nemcsak vizuálisan működik, hanem pontosan visszaadja a kreatív ötletünk esszenciáját is. A szoros határidő, az ismeretlen környezet és a téma súlya egyszerre jelentett nyomást és inspirációt” – mondta Tóth Máté, az Artificial Group kreatív szakembere.

A magyar páros munkája végül a nemzetközi mezőny legjobbjai közé került, és Film kategóriában bronzérmet nyert. Az eredmény különösen jelentős, hiszen kilenc év után először született magyar érem a Cannes Young Lions nemzetközi döntőjében.

„Amikor először kihirdették, hogy shortlistre kerültünk, volt bennem egy megérzés, hogy talán ebből tényleg lehet dobogó. De amikor kimondták a nevünket harmadik helyezettként, majd több száz kreatív szakemberrel együtt megnéztük a filmünket a Claude Debussy Színházban, az teljesen megfogalmazhatatlan érzés volt. A legfontosabb útravaló számomra az, hogy kreatív szakemberként egy-egy ötletnek és kampánynak valódi társadalmi és személyes formálóereje lehet. Ezt a motivációt biztosan sokáig viszem magammal” – tette hozzá Tóth Máté.

Az idei shortlistre összesen 128 pályamunka került fel. A döntős munkák mögött 33 különböző megbízó és 20 alkotóügynökség áll, ami jól mutatja a hazai kreatívszakma sokszínűségét és erejét.

A kategóriák közül idén a Promo & Activation, a Craft és a Médiakreativitás bizonyult a legnépszerűbbnek, ezekben született a legtöbb shortlistes helyezés. Az eredmények jól tükrözik azokat a nemzetközi trendeket is, amelyek szerint az élményalapú márkaaktivációk, a magas színvonalú kivitelezés és a média-kreatív integráció egyre nagyobb szerepet kap a sikeres kommunikációs megoldásokban.

A legtöbb shortlistes helyezést a Mito szerezte meg 35 munkával. A második helyen a feat. végzett 19 shortlisttel, míg a harmadik helyen a DDB Budapest áll 11 döntős pályamunkával. Az élmezőnyben végzett még a Café Communications 10, valamint a Publicis Groupe Hungary 9 shortlistes munkával.

A megbízói oldalon a Progress Promotion Kft. (McDonald’s) vezeti a mezőnyt 23 shortlistes pályamunkával, őt követi az Magyar Telekom 22, valamint a OTP Bank 20 döntős projekttel. Az első ötben szerepel még a Müpa Budapest és a Yettel Magyarország is.

Az idei év egyik legfontosabb szakmai újítása volt, hogy először zsűrielnök koordinálta a teljes értékelési folyamatot. Szloboda László – a new york-i BBH Group Creative Directora – mindhárom főzsűri-csoport munkájában aktívan részt vett, ezzel biztosítva az egységes szakmai szempontrendszer érvényesülését és a kategóriák közötti konzisztens értékelést.

Az eredmény kialakításában összesen 116 szakember vett részt. Az ügynökségi, megbízói, média- és kreatívoldal képviselőiből álló zsűri értékelte a nevezéseket, hogy a döntőbe valóban az év legerősebb munkái kerüljenek. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kreatív stratégia, médiakreativitás és PR kategóriákban szakzsűri javasolt helyezést a főzsűrinek a shortlistes munkák közül.

A verseny idei újdonságai között szerepel a TCR kategóriában létrehozott önálló craft alkategória, valamint az Arany Penge programját gazdagító három alverseny: a JCDecaux Innovate Awards, a Sláger FM Sound Stage Awards és az újonnan induló Native Impact Award.

A shortlist teljes listája az Arany Penge hivatalos weboldalán érhető el.

Az Arany Penge 2026 díjátadó gálájára július 7-én, új helyszínen, a Wonder Islanden kerül sor, ahol a szakma együtt ünnepelheti az év legjobb kreatív teljesítményeit. A jegyvásárlás már elindult a fesztivál hivatalos oldalán.

Minden további információ és nevezés: www.aranypenge.hu

Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) által elindított Green Pledge kezdeményezés 2026-ban a negyedik pályázati évébe lép. A cél változatlan: a hazai marketing- és reklámipar figyelmét még inkább a környezetvédelem, a környezet megfelelő ábrázolása, a greenwashing (megtévesztő zöld állítások) elkerülése felé fordítani.

Tavaly már az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) is társult szakmai szervezetként csatlakozott a kezdeményezéshez, így a tagságuk is jogosulttá válik pályázni – ezzel tovább bővülhet a felelős kommunikáció mellett elkötelezett pályázók köre.

A Green Pledge védjegy elnyerésére újra várják a pályázatokat. A védjegyet azok a szervezetek és vállalatok kaphatják meg, akik fotókat és adatokat is tartalmazó esettanulmányokkal igazolják a témában elért példamutató eredményeiket.

Jelentkezni a www.greenpledge.hu weboldalon keresztül van lehetőség, ahol az érdeklődők részletesen megismerkedhetnek a program vállalásaival és céljaival is.

A pályázatokat idén hat kategóriában várják, melyek az alábbiak:

• zöld edukáció,
• zöld reklámkészítés,
• zöld tartalom,
• zöld reklámgyakorlatok,
• zöld állítások,
• valamint egyéb kategória.

A pályázatok elbírálását egy több mint 15 tagú, független szakmai zsűri végzi. A grémium munkáját idén is Prof. dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes vezeti. A díjátadó ünnepségnek pedig ismét a hazai marketing és üzleti élet csúcstalálkozója, a Marketing Summit Budapest 2026 ad majd otthont.

A Green Pledge védjegyet a környezettudatos reklámozás területén végzett színvonalas munkájuk elismeréseként tavaly a MÜPA-ban megrendezett Marketing Summiton.

Tavalyi nyertesek

Tavaly az MVM két díjjal is távozott: az Energiadiéta kampány egyszerű, hétköznapi tippekkel több százezer embert tanított energiatakarékosságra, míg a Gördülő Energia látványos kísérletekkel vitte közel a megújuló energiát a diákokhoz. A SPAR a Műanyagmentes július programmal edukáció és újrahasználható megoldások segítségével ösztönözte a vásárlókat a tudatosságra. Az AUCHAN és Well PR együttműködésében megvalósult kampány a műanyaghulladék csökkentését és a szemléletformálást tette kézzelfoghatóvá. A Media Markt BetterWay nagykövet programjában „zöld pólós” képzett szakértő kollégák segítették országszerte a vásárlókat a fenntartható döntésekben. A ONE Alapítvány és a 4iG közös munkája a digitális kompetenciák fejlesztésén keresztül a fenntarthatósági gondolkodást vitte közel a fiatalokhoz. A Progressive és az Univerzum 8 a Green Academy programban játékos e-learning formájában tanította a fenntarthatóság alapjait. A Mediator egyedülálló kommunikációs kampánya a Gardener Pils példát mutatott arra, hogyan lehet egyszerre edukálni és bevonni a közönséget. A Fanga Fanga és a Paramount pedig kreatív, filmkulturális eszközökkel hívták fel a figyelmet a környezettudatosság fontosságára.

Az állami kommunikációs költések utóbbi 5-10 évben sokszorosára felturbózott mértéke, az NKOH egyoldalú és kirekesztő tendereztetési gyakorlata, valamint a kapcsolódó közpénzek elköltésének módja jelentős piactorzító hatással járt a reklám- és médiaipar működésére.

A közbeszerzési piacon kialakult dominancia – a kommunikációs szakma működésével össze nem egyeztethető módon – nem a nyílt, transzparens verseny és szakmai teljesítmény mentén szerveződött, bizonyos esetekben etikai és morális határokat is átlépett, mely túl azon, hogy állampolgárok széles körét vezette félre, jelentős károkat okozott az iparág szakmai alapú, versenypiaci szereplői számára.

Ez a működés nemcsak gazdasági értelemben okozott kárt, hanem a szakmai minőség, az innováció és a hiteles kommunikáció rovására is ment. A kommunikációs iparág értékét a valós szakmai munka, a kreatív és stratégiai hozzáadott érték, valamint a verseny biztosítja. Ennek hiánya irreális árazással, fizetésekkel és juttatásokkal, szakmai tévképzetekkel torz képet alakított ki az iparágról és aláásta a bizalmat a megrendelői és társadalmi oldalon egyaránt.

A MAKSZ és az MRSZ kiáll a szakmai alapú, objektív, transzparens tendereztetés és az adatalapú, szakmai elvek mentén optimalizált kommunikációs tervezés és médiavásárlás mellett úgy az állami költések, mint a versenypiaci szereplők esetén, valamint a hirdetők és partnereik közötti korrekt együttműködés érdekében. Mindehhez olyan üzleti és szabályozási környezet kialakítása szükséges amely helyreállítja a versenyt, erősíti a bizalmat, valamint segíti a hazai kommunikációs iparág fenntartható fejlődését.

“Olyan adózási, jogi és versenykörnyezetre van szükség, mely biztosítja a gazdaság hosszú távú, stabil és folyamatos fejlődését, ezáltal erősödhet az üzleti és a fogyasztói bizalom, így a vállalatok nagyobb befektetéseket, beruházásokat vállalnak, többek között  a hosszabb távú erőteljesebb kommunikációba, márkaépítésbe. Egyúttal saját magunknak, az iparági szereplőknek is újra kell gondolnunk egyes kérdéseket a piac normalizálása és fenntartható fejlődése érdekében” – tette hozzá Novák Péter, a Reklámszövetség elnöke.

“A MAKSZ 30 éves fennállása óta a kommunikációs ipar egészének fejlődéséért és tisztaságáért dolgozik, és ennek megfelelően elutasít minden olyan gyakorlatot, amely nem a szakmai alapú, átlátható és fair piaci működést erősíti. Meggyőződésünk, hogy a piac helyreállításához egy olyan külső befolyástól mentes közbeszerzési gyakorlat szükséges mely minden, a feltételeknek megfelelő piaci szereplő számára valós esélyt biztosít az indulásra transzparens és korrekt értékelési szempontrendszer és folyamat mentén. A felelős megrendelői működés része, hogy az ügynökségek által végzett szakmai munka értéke elismerésre kerüljön, ideértve a tenderfolyamatok során végzett komplex, nagymennyiségű ügynökségi munkát is.” – egészítette ki Blaskó Nikolett, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége elnöke.

A két szakmai szervezet kész aktív szerepet vállalni minden olyan szakmai egyeztetésben és együttműködésben, amely a fenti célokat szolgálja, legyen szó piaci szereplőkről vagy állami döntéshozókról.

Photo by Alexander Grey on Unsplash, free license