Füzi Csaba több mint húsz éven át töltötte be a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatói pozícióját, 2026. január 1-jétől pedig félévig, nyugdíjba vonulásáig, tanácsadóként támogatja az új vezetés munkáját. Az új vezető, Magyari Zoltán korábban vezérigazgató-helyettesként dolgozott együtt Füzi Csabával, így a váltás egy világos stratégia mentén biztosítja a működés folytonosságát, a vállalat közép- és hosszú távon is kiszámítható fejlődését, valamint a hatékony alkalmazkodást a dohányipar változásaihoz.

Füzi Csaba vezetése alatt a Continental Dohányipari Zrt. jelentős fejlődésen ment keresztül: a vállalat létszáma 170 főről több mint 900 főre nőtt, így Sátoraljaújhely és térsége egyik legnagyobb munkáltatójává vált. Számos sikeres beruházás és termékfejlesztés köthető az előző vezérigazgató nevéhez, miközben a társaság a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt megerősítette jelenlétét. A bővülésben fontos szerepet játszott a természetes dohányburkolású szivarkagyártás és az ahhoz kapcsolódó expandálási technológia bevezetése és felfuttatása, valamint több innovatív technológiai fejlesztés.

Füzi Csaba egész pályafutása alatt elkötelezetten támogatta a magyarországi dohánytermesztés fennmaradását, a társaság külföldi terjeszkedését és nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítését. Ennek köszönhetően a Continental Sátoraljaújhelyen gyártott termékeit ma már 40 országban értékesítik.

Magyari Zoltán több mint 25 éves felsővezetői tapasztalattal veszi át a vállalat vezetését, amelyet a Continentalt megelőzően multinacionális FMCG, élelmiszer-, műanyag- és dohányipari vállalatoknál szerzett meg. Korábban a Nestlé, a FrieslandCampina és a Serioplast vállalatoknál töltött be gyárigazgatói és helyettes gyárigazgatói pozíciókat, az üzleti eredményességet is érintő döntési felelősséggel. Szakmai pályafutását a működési kiválóság iránti elkötelezettség jellemzi: összetett költségcsökkentési és hatékonyságnövelő projekteket, CapEx beruházásokat, LEAN és TPM rendszerek bevezetésére irányuló programokat valósított meg.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy 2026. január 1-jétől én vehetem át a vezérigazgatói feladatokat Füzi Csabától. Nagyra tartom azokat az eredményeket, amelyek az irányítása alatt az elmúlt két évtizedben megszülettek. Az általa kijelölt irányt szeretném továbbvinni a működésünk megerősítésével, a hosszú távon is versenyképes vállalati kultúra kialakításával, és a szabályozott dohányipari környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodással.” – mondta az új vezető.

A Continental Dohányipari Zrt. a dohányipar egyetlen magyar, családi tulajdonban lévő szereplője.

A diósgyőri gyár az idén 150 éves évfordulóját ünneplő Nestlé cégcsoport egyetlen, kizárólag üreges csokoládéfigurák gyártására specializálódott üzeme, melynek termékei Magyarország mellett 23 másik országban kerülnek piacra. A közelgő húsvéti ünnepekre itt készült csokinyuszik, csokicsibék és más figurák a világ legkülönbözőbb pontjain bukkannak fel a boltok polcain, akárcsak decemberben a csokimikulások.

A diósgyőri gyárban a Nestlé jelenleg több mint 600 főt foglalkoztat. 2015-ben rekordmennyiségű, összesen 4 000 tonnányi csokifigurát, azaz összesen közel 67 millió darabot állítottak itt elő. Az idei év pedig újabb növekedést hozhat, hiszen Brazília, Ecuador és Japán mellett az Egyesült Államokból is komoly az érdeklődés a figurák iránt, így 2016 telén már ezek az országok is a gyár partnerei lehetnek.

A tengerentúli vevők esetében különleges szállítási eljárásokra van szükség. Miskolcról ugyanis először a holland Bremenhaven kikötőjébe érkeznek a csokoládék, ahonnan a közel egy hónapos utazás alatt speciális hűtőkonténerekben érik el Ausztrália és Új-Zéland partjait. Így jutnak el a Diósgyőrben készült csokitojások, csokinyulak és csokicsibék Kanadába és Chilébe is.

Export szempontjából van, ahol a húsvéti időszak még az év végi ünnepeknél is fontosabb: tavaly például közel négyszer több csokinyuszit (46 tonna) szállított a Nestlé diósgyőri gyára az afrikai országoknak, mint csokimikulást (12 tonna). Kanadában is hasonlóan alakult ez az arány, így itt 118 tonnányi húsvéti édesség került piacra az észak-magyarországi városból.

A karácsonyi kontingens

„Európába és a tengerentúlra 70-80 százalékban jellemzően tejcsokoládéból készítünk figurákat, míg 10-15 százalék között van az étcsoki aránya. Tapasztalataink alapján az étcsoki-fogyasztók kezdetben gyakran maguk is inkább tejcsokikedvelők, azonban mivel az életkorral előrehaladva ízlésük, ízpreferenciájuk változik, egyre többen állnak át az étcsokoládé-fogyasztásra. A különböző elvárások közül is igen különlegesnek számít az a japán piaci igény, amely étcsokiból készült tojásba rejtett tejcsoki formát kíván” – mondja Magyari Zoltán, aki 2012 óta a Nestlé diósgyőri gyárának termelésvezetője.Édesszájú európaiak, étcsokiért rajongó japánok

Ugyan a húsvéti ünnepekhez a világ számos országában hozzátartozik a csokinyúl és a csokitojás, korántsem ugyanazt az ízt kedvelik a gyerekek Angliában, mint Németországban vagy Magyarországon.

„Ahogy más élelmiszerek tekintetében is országról országra változik az ízlésvilág, ugyanez a helyzet a csokoládéval. Angliában a karamellesebb alapízű és édesebb masszákból készült, míg a kontinens nyugati országaiban a magas kakaóvajtartalmú és a mogyorósabb alapízű figuráinkat fogyasztják. Magyarországon és a közép-európai térség országaiban pedig a kakaósabb alapízű termékeinket vásárolják az emberek”– meséli Magyari Zoltán.

A diósgyőri üzemben az eltérő ízpreferenciák figyelembevételével a töltött és ízesített termékek széles választékát gyártják a különböző piacokra. Nagy-Britanniában például a fehér csokiból készült figurákra, Németországban a gabonával dúsított, ropogós csokoládékra, illetve a mentolízesítésű étcsokoládékra van a legnagyobb kereslet, de számos országban népszerűek a fehér és tejcsokoládé különböző kombinációiból készült figuráink is. Magyarországon többek között az ún. aero figuráknak van nagy sikere, melyekben csokigolyók találhatóak” – meséli Magyari Zoltán.

Készülnek a nyulak

Minőségi kakaó, fenntartható forrásbólKözép-Kelet-Európában a figurák formavilága speciális, a fogyasztók ugyanis még ma is keresik a 70-es, 80-as években megszokott kialakítású csokinyuszikat és csokicsibéket, így ezek az újdonságok mellett a mai napig részei a kínálatnak.

A fenntarthatóság és a minőség kiemelten fontos szempont már a kakaó beszerzésénél is. A gyárban készült termékekhez a kakaóbabot évről évre egyre nagyobb számban olyan forrásokból szerzik be, melyek UTZ (Universal Trade Zone) Certified nemzetközi minősítéssel rendelkeznek. Az ebben a programban résztvevő gazdálkodók ugyanis jobb termelési és mezőgazdasági gyakorlatokat sajátíthatnak el, és ennek köszönhetően biztonságos és megfelelő munkakörülményeket teremtve, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével dolgoznak a kakaó- és kávéültetvényeken.

„A UTZ szigorú előírásaival összhangban és ezeket meghaladva a Nestlé létrehozta saját programját Nestlé Kakaó Terv néven. Ennek keretében megfelelő képzéssel, korszerű eszközökkel és palántákkal támogatjuk a kakaóbabot termelő gazdákat, segítünk megszervezni a hatékonyabb termelési folyamatokat, valamint támogatjuk a családok képzését, a gyerekek oktatását. A kezdeményezésnek köszönhetően a Kit Kat szeletek már Magyarországon is 100 százalékban igazolhatóan fenntartható forrásból származó kakaóból készülnek, és célunk, hogy egyre több termékre terjesszük ki az ilyen alapanyagok felhasználását” – mondta Magyari Zoltán.