Az idén 100 éves magyar animációs film a 15. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. Ennek kapcsán az „aranykort” és a jelenlegi alkotókat is bemutató, mintegy 250 műből álló, tematikus blokkokra osztott program utazik a fesztiválra, míg a versenyprogramban 3 magyar alkotás is megméreti magát (Gelley Bálint: Otthon, Bucsi Réka: Symphony no.42, Ruska László és Ringeisen Dávid: Papírvilág).

A fesztiválra mintegy 30.000 látogatót várnak, az 59 munkából álló versenyprogramot pedig 2500 nevezés közül válogatták össze. A magyar részvétel a zsűritagként is szerepet kapó Mikulás Ferenc kezdeményezésére, az NMHH, a Magyar Turizmus Zrt. és az MTVA támogatásával jött létre. A kiutazó delegáció célja, hogy – a Japánban már jól ismert zene és zeneoktatás mellett – a magyar animációsfilm-kultúrát is bemutassák a szigetországban, egyúttal kulturális gyökereinkre építve támogassuk a hagyomány és az örökség megújulását, valamint a piacképes kulturális modellek megtalálását is. A fesztivál alkalmat kínál a MOME bemutatkozására is – a magyar reklámanyagokat (szpot, roll-up és könyv) az egyetemen tervezték.

A filmfesztivállal párhuzamosan, augusztus 25-31. között az Uránia Nemzeti Filmszínház válogatást mutat be a magyar programból, az M2 gyerekcsatorna pedig főműsoridőben sugároz animációs műveket – részben a legutóbbi idők terméséből.

A Symphony no.42 trailere

Budapest történelmileg, építészetileg, kulturálisan, gasztronómiailag az egyik leggazdagabb város Európában. Ennek ellenére az ötcsillagos szállodáinak átlagára az STR Global nemzetközi monitoring rendszer felmérése szerint a versenytársaihoz képest az egyik legalacsonyabb. Miközben Prágában 123, Bécsben 148, Münchenben 185 euró volt 2013-ban az ötcsillagos szállodák átlagára, Budapesten átlagosan 99 euróért lehetett szobához jutni a legmagasabb kategóriájú hotelekben.

Miért probléma ez, mi az oka a jelenségnek, és hogyan lehetne elérni, hogy Budapest – Bécshez és Prágához hasonlóan – a globális turizmus egyik vezető célpontja lehessen? Erről szól a BDO budapesti topszállodák nemzetközi igazgatóinak körében végzett felmérése.

A már többször hallott nehézségek (a Malév csődje miatt romló elérhetőség, nagyméretű konferenciaközpont hiánya) mellett a városimázs és városmarketing területén is találtak kifogásolni valót a szállodaigazgatók.

A megkérdezett szakemberek többsége szerint Budapestnek nincs egységes, jelentős és hosszú távú turisztikai marketing tevékenysége és ezt végző, megfelelően finanszírozott szervezete sem. Jelenleg a Budapest népszerűsítésére fordított éves marketingkeret (a Magyar Turizmus Zrt. által a főváros promóciójára fordított tétel) hozzávetőlegesen 5 millió euró. Összehasonlításként Bécs esetében 14 millió euró ez az érték, míg Prága külföldi marketingjére évi 9 millió eurót költenek. A hagyományosan alacsony foglaltsággal rendelkező téli időszak töltésére létrehozott Budapest Winter Invitation kampányban való részvételt az ötcsillagos szállodák vezetői túl költségesnek ítélik meg, és a megkérdezett szállodák többsége szkeptikus a részvételi hajlandóságot illetően.

A megkérdezett igazgatók szerint a marketingtevékenység során a jelenleginél fokozottabb figyelmet kell szentelni a Közel-Keletre, amely a Qatar Airways budapesti jelenlétével egyre elérhetőbb, emellett többet kell foglalkozni az egyre több és nagyobb vásárlóerővel rendelkező vendéget küldő távol-keleti, orosz és brazil piacokkal is.

Budapest több évtizedes problémája az is, hogy nincs egy egységes, erős imázsa. A rendszerváltás óta nem sikerült egy olyan központi brandet létrehozni, amely köré építeni lehet a különböző célszegmenseket célzó üzeneteket. „Ha a külföldi vendégek 70-80 eurós áron tudnak foglalni szobát egy ötcsillagos nemzetközi szállodában, akkor a városra „olcsó utazási célpontként” fognak tekinteni” – magyarázza Gál Péter, a BDO Hotel és Ingatlan szenior tanácsadója. – Mindaddig nem lesz elmozdulás ebből a pozícióból, amíg nincs egy kijelölt brand, amely a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének irányát is meghatározza. Budapest például addig nem tud „Európa fürdőfővárosa” lenni (amire az adottságai alapján minden esélye meglenne), ameddig a kiemeltebb budapesti fürdők épített állapota, üzemeltetése és személyzete nem kerül egy szintre egy 5-csillagos szálloda színvonalával.”

Az ötcsillagos szállodák nemzetközi menedzserei pozitív elmozdulást főként az alábbi területeken látnak:

Budapest egyre inkább trendi, kreatív, kulturális desztinációvá válik a megújuló belváros, a kulturális programok, a jelenleg is zajló gasztronómiai forradalom és a város éjszakai élete miatt. Ezt az imázst erősíti a tavaly őszre felújított Zeneakadémia újbóli megnyitása, a nemrég megnyílt Il Bacio di Stile divatház (amely a fővárosba hozott számos nemzetközi luxus divatmárkát) és szintén növeli a város ismertségét a Budapesten forgatott hollywoodi produkciók egyre nagyobb száma is.

Az épített környezetet tekintve Budapest különösen az V. kerületben megvalósuló projektek (a Váci utca felújítása és megújulása, a Belváros új főutcája projekt, stb.) révén zárkózik fel Prágához.

„A turizmusban is beköszöntő globalizáció miatt Budapestnek, mint ötcsillagos célpontnak nem csak Európában, hanem világviszonylatban is helyt kell állnia – hangsúlyozza Gál Péter. – Egy közel-keleti szabadidős turista például kikapcsolódása helyszínéül egyaránt választhatja Fokvárost, Londont, Szingapúrt, illetve Budapestet: a fővárosunk által nyújtott színvonalat tehát e városokéval is össze fogja hasonlítani. A versenytárs városok igen jelentős összegeket költenek globális marketingre és infrastruktúrafejlesztésre is, nálunk – a korlátozottabb források miatt – inkább a megfelelő pozícionálással lehet előnyre szert szerezni. E pozícionálástól várhatjuk elsősorban, hogy a jövőben ötcsillagos szállodák foglaltsága és átlagárai is közelítsenek a bécsi, vagy legalább a prágai szinthez.”

(Kép: Kempinski Hotel Corvinus Budapest)