Az elmúlt években a Magyarországon megrendezett giga sportrendezvények, mint a 2017-es úszó-világbajnokság, vagy a 2023-as atlétikai világbajnokság  bebizonyították az egész világnak, hogy bármilyen sportágban kimagasló színvonalon képesek a hazai szakemberek lebonyolítani a sportversenyeket és rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – értékelt Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Hungaroring Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szalay-Berzeviczy Attila, BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumi elnöke, illetve Oszkó Péter, a Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az olimpiai eredményesség szempontjából TOP 10-es országként Magyarországnak komoly lehetősége van, hogy a régióból elsőként rendezzük olimpiát, ha a kérdésben politikai konszenzus is mutatkozik.

A magyar lakosság 59%-a sohasem sportol, mely drámai hatással van az ország egészségi állapotára. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amikor élményszerűen lehet mozgásra bírni az embereket. Szerencsére egyre több rendezvényen jelenik meg hangsúlyosan a sport és az aktivitás, ennek arányát tovább kell növelni, hívta fel a figyelmet Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára – írják.

Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál ügyvezetője, Kelemen Zsófia, a Budapest Park stratégiai és üzletfejlesztési vezetője és Horváth Máté, a Live Nation Magyarország promótere vett részt a “A stadion az új fesztivál?” panelben. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy az ország legnagyobb befogadóképességű helyszínein egyre több hazai és nemzetközi koncert valósul meg kiemelt érdeklődés mellett. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai fesztiválok többsége csökkenő látogatószámmal kellett, hogy szembesüljön. A fesztiválszervezők szerint az okok összetettek, amelyhez hozzájárul a piaci környezet, a változó közönségigények és fogyasztói magatartás is. A megújulás, a fiatal generáció megszólítása érdekében az évtizedeken keresztül bevált fellépőkre fókuszáló stratégia helyett az egyedi élmény és a közösségépítés egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia létrehozásának célja egy olyan iránymutató szakpolitikai dokumentum készítése, amely szinergiát teremt az aktív turizmus fejlesztéséhez szükséges intézkedések között. A panel résztvevői, Petényi Mirkó, Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vezetője, Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke és Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója egyetértett abban, hogy kiemelten fontos a jelenleg pontszerűen elszórt turisztikai fejlesztések összehangolása és a kevésbé látogatott téregységek támogatása, tehát a belföldi koncentrált turizmust szét kell jobban húzni az ország egészében.

Dobó Mátyás, a Visit Hungary üzleti együttműködésekért felelős vezetője szerint a hivatásturizmus élénkítése és a látogatószám duplázása 2030-ra kiemelt cél a hazai turizmusfejlesztésben, hiszen a konferenciák által hazánkban érkező turisták átlagosan 30 százalékkal költenek többet egy átlagos turistánál. USA és Nagy-Britannia, Németország elsődleges célpiacot jelentenek az ország számára.

A szektor versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a megfelelő tudással rendelkező szakembergárda. A Visual Europe Group egyedülálló duális képzési rendszert hozott létre. Színházi- és rendezvénytechnikus képzésük munkafolyamatba ágyazott tanulás módszerével történik, vagyis az aktív szakemberek munkájuk közben mélyítik el tudásukat és szerzik meg a szakképesítést. „Azon dolgozunk, hogy ez a képzési módszer széles körben elérhető legyen, modellként is szolgáljon. A szakma hosszútávú törekvése, hogy jogszabályba foglalva, végzettséghez legyen kötve bizonyos munkakörök végzése. Ez tiszta viszonyokat teremt és átjárhatóságot is biztosít az egyes területeken” – emelte ki Szántó Viktória, a cég vezérigazgató-helyettese.

A Magyar Turisztikai Program Alapítvány az Európai Fesztivál Szövetség magyar EFFE Hubja, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Culture & Creativity partnere lett, ami azt mutatja, hogy nemzetközi szinten is relevánsan képesek képviselni a magyar rendezvényszakma érdekeit és integrálni azt az európai piacba. Az ágazat fellendítését tovább támogatja, hogy az MTPA társelnöke, Oszkó-Jakab Natália az Európai Fesztivál Szövetség igazgatótanácsának tagja lett. A szervezetet 1952-ben Denis de Rougemont és Igor Markevitch alapította Genfben. A művészeti fesztiválok legfontosabb európai platformja, vezetőivel az Európai Unió kulturális és kreatív ágazatokért felelős biztosa rendszeresen konzultál.

„Az európai, azon belül a magyar fesztiválpiac előtt álló kihívások közös fellépést és szolidaritást tesznek szükségessé. Az igazgatótanácsnak azonban 1952 után most először van magyar tagja, így fő célom a régió és Magyarország képviselete, hogy nézőpontjaink európai szinten is megjelenjenek. Hiszek az együttműködés és a szövetségek erejében, a tudás egyenrangú megosztásának szükségességében. Ezentúl a legfontosabb fórumokon lehetőségem lesz nemcsak a régió nehézségeit, hanem az erősségeit is bemutatni, ami bízom benne, hogy élénkíteni fogja a hazai rendezvénypiacot is. Rugalmasabb, sokszínűbb és kulturálisan élénkebb, fenntartható fesztiválszektor kialakítására törekszem” – emeli ki Oszkó-Jakab Natália.

A magyar rendezvényipar szakmai tudásában, technikai felkészültségében és infrastrukturális szempontból is kiemelkedő, sokszor mégis versenyhátrányban van az európai piacon. A Magyar Turisztikai Program Alapítványt (MTPA) a covid sújtotta rendezvényipar megsegítésére hozták létre 2021-ben, hogy megoldást találjon az ágazat átfogó problémáira. A pandémiát követően a hazai rendezvényipar súlyos munkaerőhiánnyal küzdött. Ennek mérséklésére a szervezet létrehozta a RaKÉTa ösztöndíjprogramot. Eddig közel 60 ösztöndíjasuk vett részt 5 különböző oktatási partnerüknél rendezvényipari képzésen, olyan intézményeknél, mint a Werk Akadémia, a Majdnem Híres Rocksuli, az A38 Akadémia, a MOE Rendezvényakadémia vagy a Szent György Hang- és Filmművészeti Technikum. Kutatásaik fő célja az, hogy valós képet kapjanak az ágazat munkaerőpiaci helyzetéről. 2022-ben a Hétfa Kutatóintézettel közösen két kutatást végeztek: az egyik a hazai rendezvényszektor képzési struktúráját vizsgálta, a másik az ágazathoz kapcsolódó készségeket és képzéseket mérte fel a munkaerőpiac vonatkozásban. Ezen kutatásokat hamarosan aktualizált formában is elvégzi az intézmény.

Folyamatosan frissülő eseménynaptárt hoztak létre, amely a magyarországi kulturális, sport, üzleti és közösségi rendezvényeket gyűjti össze egyetlen jól kereshető felületen, ezzel segítve, hogy összehangolható legyen a különböző típusú események megvalósítása.  Az évenkénti ReStart Konferencia – melynek már közel 2000 résztvevője volt – és a rendszeres MeetUp rendezvények megrendezésével lehetőséget teremtenek arra, hogy a kulturális, üzleti és sportrendezvények szervezésében dolgozó szakemberek találkozhassanak, tapasztalatokat cseréljenek és közös megoldásokat találjanak a szektor kihívásaira. 2023-ban a ReStart-ra zártkörű adatbázist hoztak létre, ahová több mint 100 regisztráció érkezett. Ezen keresztül a felhasználók kapcsolatba léphetnek a szakma releváns szereplőivel, új partnereket találhatnak, közvetlenül szerezhetnek információt a regisztrált felhasználók által kínált szolgáltatásokról és üzleti lehetőségekről.

A magyar rendezvénypiac nemzetközi versenyképessége érdekében kormányzati szinten is küzdenek az adók csökkentéséért, illetve szakmai anyagokat és ágazati hatástanulmányokat hoznak létre. Az MTPA Visibility programja pedig a hazai szereplők nemzetközi láthatóságát segíti, külföldön is bemutatkozási lehetőséget nyújtva a magyar rendezvényszakma szereplőinek, ezzel is támogatva a partnerkapcsolatok kiépítését és az üzleti lehetőségek bővítését – írják.