Sólyom László magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke volt. Öt évig,  2005. augusztus 5-től 2010. augusztus 5-ig töltötte be a köztársasági elnöki pozíciót. Tudományos tevékenységében a személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében.

Fotó: Wikipedia, Bálint Gilicze/Gilicze Bálint – Office of the President of Hungary/Köztársasági Elnöki Hivatal

A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Dr. Bunford Nóra (a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője) a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD-t) egy olyan innovatív oldalról vizsgálja, amelyre napjainkban egyetlen gyógyszeres vagy pszichológiai kezelés sem ad megoldást. A kutatónő az ADHD-val diagnosztizált fiatalokkal végzett vizsgálatai során többek között azt tapasztalta, hogy sok esetben problémájuk van különböző mindennapi funkciókkal, legyen szó az iskoláról vagy a társas kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Ezek az úgynevezett társas károsodások sok esetben vezethetnek kirekesztettséghez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, vagy akár szerhasználathoz, kockázatos szexuális magatartáshoz is. A kutatások során kiderült, az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, hatásokról. Dr. Bunford Nóra olyan, a gyakorlatba is átemelhető eredményeket vár kutatásaitól, amelyek a megelőzési és terápiás programok fejlesztése révén a fiatalok és családjaik személyes és társadalmi problémáira is megoldást jelenthetnek.

Dr. Fülöp Lívia, (a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetője, nyitó képünkön) olyan kutatáson dolgozik, amelynek célja a központi idegrendszeri betegségek, mint például az Alzheimer-kór, gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, ezekre a sejtek esetenként önmegsemmisítő választ adnak.  A kutatónő azt vizsgálja, hogyan segíthetnének abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak a stresszhatásokkal, és egészségesen folytassák tovább működésüket. Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Dr. Fülöp Lívia kutatásának eredményei a betegségek szinten tartásában, illetve a gyógyszerfejlesztések területén is mérföldkövek lehetnek.

Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A Magyar Tudományos Akadémia idén megválasztott 102 új tagja között 26 kutatónő található. A korábbi díjazottak közül hárman, Dr. Helyes Zsuzsanna – Pécsi Tudományegyetem, Dr. Sperlágh Beáta- MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, és Dr. Buzás Edit – Semmelweis Egyetem, az MTA levelező tagjai lettek.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

A meddőség megelőzéséért és a jövő nemzedék egészségéért létrehozott Babacsalogató alapítvány sajtótájékoztatójára és kimagasló munkát végzett védőnők 2018 évre szóló kitüntetéseinek átadására Budapesten, az Aranytíz kultúrházban.

A díjátadón elsőként Jeneiné dr. Rubovszky Csilla, az V. kerület alpolgármestere és miniszteri biztos mondta el köszöntőjét. Beszédében méltatta a 100 éves védőnői hálózatot, bemutatta a védőnői szervezet gazdag történelmét és értékeit. Kitért a népszaporulati nehézségekre, a célkitűzésre, hogy a fiatalok család- és házasságpártiak, gyermekekre vágyók legyenek.

Következő előadóként prof. Ősapay György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az alapítvány kuratóriumának elnöke a nyugati világ népszaporulati tendenciáiról beszélt, kiemelte, hogy hazánkban növekvő, de mégis tragikusan alacsony a reprodukciós számarány. Elmondta, hogy jelenleg egy nőre (párra) 1,25 gyermek születése jut hazánkban a minimum 2,1 helyett, ami a lakosság számának megmaradásának feltétele lenne. Bizakodásra ad okot, hogy a kormány 100 milliárd forintot irányzott elő családtámogatásra és célkitűzése, hogy 2030-ra népszaporulati számarány 2,1 értékre növekedjen. Sajnos nagy nehézséget jelentenek világszerte a környezeti ártalmak, a késői gyermekvállalás, a nem egészséges életmód, a stressz, mely tényezők mind a nehezen kialakuló fogamzáshoz, a meddőség kialakulásához vezetnek – mondta a professzor. Az alapítvány nem titkolt szándékaként említette, hogy hozzájáruljon az egyre vészesebbnek tűnő népességfogyás megállításához, melynek eszköze a megfelelő egészségügyi oktatás, az egészségtudatos életmódra nevelés, a babát tervező és a meddő párok célirányos felvilágosítása. A célkitűzések elérésében fontos szerepe van a védőnőknek, orvosoknak és pszichológusoknak kiegészítve egyházak, tanárok munkájával.

A védőnői oldalról elsőként Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke beszélt. A védőnők végigkövetik minden fiatal egészségét 0–18 éves korig, majd a nők várandósságának idejére kerülnek ismét szoros kapcsolatba a kismamákkal. A Babacsalogató alapítvány célja, hogy a védőnőket bevonva segítséget nyújtsanak a babát tervezőknek a fogamzással kapcsolatos kérdésekben.

Következő előadóként Jávorné dr. Erdei Renáta, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Védőnői Tanszékének vezetője, a Gólyahír Egyesület elnöke beszélt a védőnői munka fontosságáról, munkájáról. Ezen belül bemutatta az országos kiterjedésű Gólyahír Egyesület sokrétű tevékenységét, amely napról napra, évről évre egyre több krízishelyzetben lévő nőnek, családnak és gyermekre váró párnak lehetett és lehet ma is segítségére.

A rendezvény a jutalmazottak kitüntetésével ért véget. A 2018 évre szóló, immár harmadszor kiosztásra kerülő kitüntetéseket Halenkárné Albrecht Éva védőnő, valamint néhai Mórucz Gabriella (2018) védőnő nevében a leánya vették át Jeneiné dr. Rubovszky Csillától, valamint dr. Ősapay Klárától, a Babacsalogató alapítvány alapítójától.

Halenkárné Albrecht Éva a családtervezésben tevékenykedő védőnők egyikeként segített az egészséges várandósságra felkészülésben már a nyolcvanas évektől kezdődően, ami idő alatt sok száz családnak tudtak segítséget adni.

A nemrégiben elhunyt Mórucz Gabriella a Gólyahír Egyesület egyik alapítója és az egyesület elnöke volt. Anya, feleség, nagymama és nem utolsósorban Gólyamama. Közel 1000 gyermek köszönheti neki azt, hogy családban nőhetett fel, sőt sokan az életüket is neki köszönhetik.